Gulyás Gergely: Nem vagyok portása a Karmelitának, nem tudom, éppen ki miért jár oda

Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Az Alaptörvény-módosítás keretében lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt.

Megerősítik a bírói önigazgatást. A bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.

Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.

Magyar Pétr ezután arról beszélt, hogy

Azt is elmondta, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői 24 órás rendőri védelem alatt fognak állni, mert tudják, hogy a „maffia nem adja könnyen magát”. Szerinte ez egy maffia és korrupcióellenes szuperhatóság lesz, nem egy sóhivatal. A hivatal az országgyűlésnek tartozik elszámolással, és a kormánytól teljesen független lesz.

Majd volt feleségét, Varga Juditot idézte ismét: „ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni”. Magyar szerint az egyetlen választható út, ha az ország egy nemzetként száll szembe az országot kifosztó bűnözőkkel.

„Senki ne várjon csodát egyik napról a másikra” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez egy hosszú küzdelem lesz. Úgy véli, valódi nyomozásra, igazságszolgáltatásra, gyorsabb eljárásokra és szakemberekre van szükség. Azt ígérte a kormány ehhez minden pénzügyi és más segítséget megad.

Szerinte aki az Alaptörvény-módosítást, vagy a nemzeti vagyon visszaszerzésére vonatkozó csomagot nem támogatja, az a maffiát támogatja.

Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásban jelentette be, hogy olyan maffia-ellenes és korrupció-ellenes szuperhatóságot hoznak létre a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatallal, amelynek egyetlen mércéje és feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz.

„Nem fogja érdekelni [a hivatalt], hogy ki milyen párthoz tartozik. Nem fogja érdekelni, ki milyen tisztséget visel vagy viselt. Nem fogja érdekelni, ki milyen befolyással vagy képzeld befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni. Hová került a magyar emberek vagyona? Kik döntöttek róla? Kik részesültek belőle? Milyen jogcímen és hol van? Ezért

– fogalmazott Magyar Péter, aki ezt követően Lázár János, Pócs János, Kocsis Máté, Zsigó Róbert, Orbán Balázs és Szijjártó Péter nevét is megemlítette.

Magyar Péter hétfő délután „Tisztítótűz” címmel mondott beszédet a parlamentben napirend előtti felszólalásában.

A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg.

- mondta Magyar, és bejelentette, hogy

Elindítják az ún. „Tisztítótűz-műveletet”, ami egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.

Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Szerinte, ahogy a maffiahálózat sem egyik napról a másikra épült ki, így megszabadulni tőle sem lesz rövid idő.

Reméli, hogy június 22. lesz az a D-day, amikor a magyar társadalom partra száll, saját kezébe veszi sorsát, ami után az emberek már nem csak legyinteni fognak a politikusbűnözők elleni fellépések miatt.

Rendkívül hosszasan sorolta kifejezetten a Fidesz-frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek címezve különböző korrupciós ügyeket: az Orbán-család vagyonát, a Mészáros-család vagyonát, a dohány- és kaszinókoncessziókat - „a haza kifosztását” - összegezte. Arról beszélt, hogy sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrénybők, alig találnak olyan ügyet, amiben nem merül fel a korrupció és a lopás gyanúja az előző rendszer.

Ezután átvezette a témát arra, hogy Orbánéknak nem volt elég a gazdaság leuralása, leuralták az állami intézményeket is. Külön kiemelte Sulyok Tamást, aki „több éves hallgatás, sunnyogás ás félrenézés helyett” arra kérte az AB-t, foglaljon állást egy nem létező Alaptörvény-módosításról.

Szerinte arra kérte a volt munkahelyét, hogy a bukott rendszer bábja, a bukott rendszer másik bábjához fordult, hogy legyen szíves megakadályozni a több millió magyar demokratiksu felhatalmazását.

Szerinte pontosan ezért van szükség a jogállamiság helyreállítására, a köztársasági hivatal és az AB tekintélyének helyreállítására.

A köztársasági elnök feladata szerinte az lett volna, hogy megteremtse a nemzeti egységet, szerinte ez nem sikerült, de egy dologban a végére összehozta a nemzeti egyetértést: Mennie kell.

Hasonló módon nyilatkozott Polt Péterről, akit „Consigliere” [kvázi maffiaügyintézőnek - a szerk] nevezett és a Kúria elnökéről, Varga Zs. Andrásról.

Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Erről további részleteket alábbi cikkünkben találsz.

A miniszterelnök tegnap és ma is azzal igyekezett felspanolni a nyilvánosságot, hogy hangsúlyozta: kormányzásuk mérföldkőhöz érkezett. Ma reggel például azt posztolta, hogy

A drámai hangvétel nem véletlen. Most dől el, hogy mennyit tervez materializálni a Tisza Párt a fő választási ígéretéből: a független intézmények visszaállításából, az Orbán által kinevezett intézményvezetők eltávolításából, és ezen keresztül az előző kormányzat, és a klientúrája elszámoltatásából.

Habár ez még csak egy kommunikációs aktus lesz, valószínűleg képet kaphatunk arról, a Tisza körülbelül meddig szeretne elmenni.

Kövesd velünk élőben a miniszterelnök beszédét!