Focimeccs miatt áll fejre négy napra a budapesti közlekedés

2025 júniusában az ukrán légvédelem egy drónt fogott el a Szumi régió felett, ami első ránézésre úgy nézett ki, mint egy szokásos Shahed-136-os szerkezet. Amikor azonban közelebbről is megvizsgálták, kiderült, hogy egy sokkal fejlettebb típusról van szó.

A drón rendszerét egy apró, tenyérnyi méretű, Nvidia Jetson Orin szuperszámítógép működteti, amely másodpercenként akár 67 billió műveletet is képes elvégezni. Ennek köszönhetően az eszköz valós időben készít hőkamerás felvételeket, felismeri a tárgyakat, elemzi a telemetriai adatokat, és feldolgozza a fedélzeti információkat.

A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a drón önállóan válasszon célpontokat, még akkor is, ha GPS-zavarás vagy elektronikus hadviselés éri. Emellett az MS001 képes más drónokkal együttműködve, rajban repülni, folyamatosan megosztva az adatokat, és repülés közben dinamikusan módosítja az útvonalát. Ez segít kompenzálni, ha a rajból több egység is megsemmisül.

Vlagyiszlav Klocskov ukrán vezérőrnagy a LinkedInen azt írta, hogy

A drónba épített amerikai technológia eredete is kérdéseket vet fel. Az Egyesült Államok 2022-ben szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek többek között megtiltották a fejlett chipek exportját. Elemzések szerint azonban 2023-ban több mint 17 millió dollár értékű Nvidia-alkatrész jutott el Oroszországba a szürkepiacon keresztül, főként Hongkongon, Szingapúron, Törökországon és Kínán át.

Forrás: Interesting Engineering, 24.hu

Közel két hete indult útnak a SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Cape Canaveralról. Az Axiom–4 küldetés egyik résztvevője a magyar Kapu Tibor is. Június 26-án sikeresen dokkoltak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), azóta több mint 60 tudományos kísérletet végeztek el.

A küldetés már az utolsó heténél jár. Július 7-én az Axiom Space közleményt adott ki, amely szerint a legénység befejezi az utolsó kutatási ciklusokat, és már megkezdték a felszerelések átcsoportosítását a Dragon kapszulába. Ez arra utal, hogy minden a terv szerint halad.

A pontos leszállási helyet az időjárás és az óceáni viszonyok határozzák meg.

Három dolog is közbeszólhat, és módosíthatja a visszatérés időpontját. Az első az időjárás. A kapszula ejtőernyős süllyedése és tengeri leszállása csak akkor történhet meg, ha a szél és a hullámzás nem jelent veszélyt. Ha ezek nem megfelelőek, a NASA és az Axiom Space akár az utolsó pillanatban is elhalaszthatja a visszatérést.

A második tényező a kapszula műszaki állapota. Minden indítás és leszállás előtt átvizsgálják a rendszereket. Egy hiba – például az automatikus irányító rendszer problémája vagy szoftveres anomália – akár napokra is eltolhatja a leszállást. Korábban már előfordult, hogy oxigénszivárgás miatt napokkal később tudtak csak elindulni.

A harmadik ok, ami miatt tovább maradhatnak, a tudományos program meghosszabbítása. Olyan orvosi, biológiai és technológiai kísérleteket végeznek, amelyek fontosak lehetnek a Hold- és Mars-missziókhoz. Vizsgálják többek között a mikroalgák túlélőképességét, a csontritkulás súlytalanságban való modellezését, és a mesterséges izomszövetek viselkedését. Ha ezek közül valamelyik tovább tart, a földi tudóscsoportok kérhetik a küldetés meghosszabbítását, ha az ISS és a Dragon kapacitása ezt engedi.

Ha tehát minden a tervek szerint alakul, július 10-én délután visszatérhetnek a Földre. A leszállás után a SpaceX csapata emeli ki őket a tengerből. Ezután orvosi vizsgálatok és első interjúk következnek.

(via vg.hu)

A kormány több mint 24 milliárd forintnyi pluszpénzt csoportosított át különféle fejlesztésekre egy hétfő este megjelent kormányhatározat szerint – szúrta ki a 24.hu. A döntés célja „a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények kezelését szolgáló szerződésmódosítások, valamint az abból eredő kifizetések teljesítése”.

A legnagyobb összeg az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakaszára megy, erre 7 milliárd forintot biztosítanak. Közútfejlesztésre összesen 12,2 milliárd forint jut.

Vasútfejlesztésre jóval kevesebbet adnak: az Érd és Érd alsó közötti összekötő vágányra, illetve a kapcsolódó létesítményekre 368 millió forintot szánnak.

A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztésére 1,8 milliárd forint jut.

665 millió forintot csoportosítanak át a Miskolci Egyetem Tudományos Adatelemző Módszertani Központ és Levéltári Nyílt Kutatási Adatforrástár javára. A tihanyi apátsági templom átalakítására 578 millió forintot szánnak. Komlón kézilabda munkacsarnok épülhet 272 millió forintból.

Zamecsnik Péter büntetőjogász szerint az elmúlt másfél évtized többféle bűncselekmény gyanúját is felveti. A Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, a gyanús ügyek között szerepelhet hűtlen kezelés, pénzmosás, sikkasztás, kartellezés, gazdasági vesztegetés is. Úgy fogalmazott: „A büntetőjog tárháza elég széles ahhoz, hogy aki keres, az talál.” A műsorban a házigazda, Bolgár György arról kérdezte, hogyan vihető át a gyakorlatba a TISZA Párt „út a börtönbe” terve a jogállami keretek között.

A beszélgetésben elhangzott, hogy több szakember illúziónak tartja a számonkérést, Zamecsnik mégis óvatos, de határozott optimizmussal szólt a lehetőségekről.

A beszélgetés során arról is beszélt, hogy a bűncselekményeket elkövetők gyakran úgy gondolják, hogy nem fognak lebukni, mert biztosak abban, hogy „olyan profi módon csinálják azt az adott cselekményt, hogy erre soha senki az életben nem fog rájönni”. Szerinte azonban hibák mindig előfordulnak, és ezeket nem lehet teljesen kizárni. Példaként említette a Matolcsy György nevéhez köthető jegybanki ügyeket, ahol úgy fogalmazott: egyes szereplők „úgy gondolták, hogy miután ők valahol nagyon magasan vannak, azt csinálnak, amit akarnak”.

Zamecsnik a Mátrai Erőmű ügyét is felidézte, ami szerinte különösen problémás lehet. Mint mondta: „Ha valaki meg tudja magyarázni, hogy miként került magánkézbe az erőmű, majd, miután kivettek belőle mindent, az állam miért vette vissza többszörös áron – ez feketén-fehéren hűtlen kezelés.” Úgy látja, az ilyen szintű döntések nem alacsonyabb szinteken születnek, hanem magasabb vezetői körökben. A jogász ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy

Arra is kitért, hogy egy gyanúsított, akinek választania kell a börtön és a vallomástétel között, általában együttműködik a hatóságokkal. Szavaival élve: „az esetek döntő többségében el fogja mondani”.

Zamecsnik szerint az elszámoltatás kulcsa az lehet, ha nyilvánosságra kerülnek azok a dokumentumok és szerződések, amelyeket jelenleg titkosítottak. Ezek érinthetik például a kínai vasútépítési projekteket vagy az orosz gázszerződéseket. „Miután nyilvánossá válnak ezek az iratok, el lehet kezdeni elemezni, hogy milyen tényállások és törvényi elemek merülnek fel. A jogászoknak és hatóságoknak akkor lesz dolguk, amikor végre látják, miről van szó” – tette hozzá, majd azt is hangsúlyozta: „csak és kizárólag törvényes módon tudom ezt elképzelni”, ezért elutasítja a visszamenőleges hatályú jogalkotást.

Végül arról beszélt, hogy az elszámoltatás elindításához nem feltétlenül kell kétharmados többség.

– mondta. „Én azt gondolom, hogy a rendőrség feladata a cselekmények nyomozása, és egy kormányváltás után a Belügyminisztériumnak vagy az Országos Rendőr-főkapitányságnak kutya kötelessége lesz lépni” – mondta. Hozzátette: „sima 50+1 százalékos többséggel is lehet olyan törvényeket hozni, amelyek a pótmagánvád intézményét kiterjesztik a magyar állampolgárokra”, így akkor is tovább vihető egy ügy, ha az ügyészség nem emel vádat.

„Sosem szabad leszegett fejjel menni és beletörődni, hogy úgyse fog menni, meg kell próbálni” – zárta a beszélgetést.

Forrás: 24.hu