KÖZÖSSÉG
A Rovatból

„Ezeknek a gyerekeknek a 70-80%-a még sosem fogott a kezében LEGO-t” - Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója

Az elmaradott térségek felzárkóztatásáért dolgozó alapítvány nagy hangsúlyt fektet a mélyszegénységben élő gyerekek megsegítésére. Legújabb programjukhoz váratlan helyről, a LEGO-tól kaptak segítséget.


A Kárpátok Alapítvány-Magyarország egy független, nonprofit civil szervezet, amely elsősorban az északkelet-magyarországi térségben működik. Itt találhatók Magyarország leghátrányosabb helyzetű térségei, magas a munkanélküliség, fejletlen az infrastruktúra, és számottevő a szegénységben élő, hátrányos helyzetű emberek aránya is.

- Kérem, először is mutassa be az alapítványt!

Azért Kárpátok az alapítvány neve, mert a Kárpátok Eurorégió fejlesztésére hozták létre a kilencvenes évek közepén. Az Eurorégió öt ország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna legelmaradottabb határ menti térségeiből áll. Mind az öt országban működik, működött egy helyi Kárpátok Alapítvány, amelyek határokon átívelően kapcsolatban állnak egymással, együttműködnek.

Az eredeti cél, amely az alapítvány létrehozását inspirálta, az volt, hogy elősegítsék e térség multikulturális, sokszínű és sokféle etnikummal rendelkező lakosságának a békés egymás mellett élését.

A 90-es években ugyanis erős volt a félelem, hogy itt is hasonló fegyveres konfliktus alakulhat ki, mint a volt Jugoszlávia területén, ahol szintén sokféle vallási és etnikai, nemzeti kisebbség élt együtt.

A Kárpátok alapítványokat amerikai fejlesztő szervezetek hozták létre, az East-West Institute (Kelet-Nyugat Intézet), amelynek New Yorkban van a székhelye, és „békeépítéssel” foglalkozik különféle konfliktusokkal terhelt térségekben. Valamint a Charles Stewart Mott Foundation (Charles Stewart Mott Alapítvány), amely a világ egyik legnagyobb alapítványa, és a közösségek fejlesztését tűzte ki fő céljának.

Később a kezdeti cél átalakult, ahogyan a térség is és a szükségletek is megváltoztak, és mára már a helyi közösségek fejlesztése, az elmaradottabb területek felzárkóztatása a fő feladatunk.

Ezen belül, ami egyedülálló, hogy adományok osztásával foglalkozunk pályázatok útján. Többnyire pénzadományokról van szó. Emellett civil szervezeteknek, önkormányzatoknak segítünk helyi fejlesztési projektjeik megtervezésében és megvalósításában. Legfőbb célunk a régió emberi erőforrásának fejlesztése, és ez által a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Több olyan programunk is van, amely hátrányos helyzetű fiatalok, például diákok vagy gyermekek támogatását célozza. Képzéseket, konferenciákat is szervezünk. Közösségfejlesztést, közösségszervezést végzünk, és kutatásokat támogatunk.

- A határon túli magyarságot is segíti az alapítvány?

- Vannak határon túl magyarokat célzó programjaink is, de alapjában véve nem nézzük, hogy ki magyar vagy nem magyar, a lényeg, hogy az adott partner, civil szervezet fontos szereplője legyen a térségnek, és azonos célokért dolgozzunk. Szoros együttműködést folytatunk a szlovákiai és ukrajnai testvér alapítványainkkal.

Van például egy olyan közös vagy hasonló célok mentén megvalósuló programunk, amely a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekek korai képességgondozásával foglalkozik.

Természetesen ebben a három országban sok azonosság fellelhető a probléma tekintetében, de el kell mondani, hogy sok tekintetben eltérőek a kapcsolódó (kisgyermekkorhoz kötődő) intézmények, és rendszerek (mint az oktatási, szociális és egészségügyi rendszerek), így a kihívások, és a főbb szereplők is. Ezért nem egységes a program a három országban, hanem mindenütt a helyi adottságokhoz, szükségletekhez igazodik, de sok a közös pont is, és így a határon átívelő tapasztalat és tudásmegosztás fontos célunk, és hatékony eszköz is a probléma kezelésében.

- Miről szól a Kárpátok Alapítvány új programja, a Mindenünk a játék?

- A Kárpátok Alapítvány korai képességgondozást támogató programja keretében a helyi partnereinken keresztül mélyszegénységben élő közösségeket támogatunk olyan programok lebonyolításában, ahol a szülők gyerekneveléssel, gyerekgondozással kapcsolatos kompetenciáit és tudását fejlesztik, illetve kisgyerekeknek bonyolítanak le hátránykompenzáló, játékos készségfejlesztő foglalkozásokat helyben.

Amikor a koronavírus-járvány kitört, sajnos a mélyszegénységben élőket érintette a legsúlyosabban, és a leghamarabb. Nagyon sokan szinte pár nap alatt vesztették el a munkájukat, bevételszerzési lehetőségeiket, például azok a férfiak, akik az építőiparban dolgoztak, vagy alkalmi munkában, vagy olyan kisebb cégeknél, ahol a gazdasági leállás miatt hamar leépítésekre volt szükség.

A mélyszegénységben, szegénységben élő családok pár nap vagy hét alatt kilátástalan helyzetbe kerültek.

A középosztálybeli családok nagy része viszont – még ha gondokkal is – de azért többségében átvészelte ezt a krízisidőszakot.

Mi az alapítványnál folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a helyi partnereinkkel és próbáltuk segíteni ezeket a közösségeket, adományokkal, információkkal. Adománygyűjtésbe kezdtünk, megkerestünk számos céget, és elsősorban gyerekeknek kértünk eszközöket, játékokat, hogy csökkentsük a bezártság okozta szorongást és stresszt és segítsük játékos fejlődésüket, tanulásukat ebben a mindenki számára nehéz időszakban és helyzetben is.

Nagy örömünkre a LEGO rendkívül gyorsan válaszolt megkeresésünkre, akiktől 504 doboz LEGO szettet kaptunk adományba. A cég annyit kért tőlünk az adományozási eljárás során, hogy juttassuk el a játékokat rászoruló, hátrányos helyzetű gyerekeknek.

Csakhogy mire ideért a játék Dániából, addigra a karanténhelyzet megszűnt. Ezért a LEGO készleteket helyi partnereinknek adományoztuk, és arra kértük őket, hogy szervezzenek játékos foglalkozásokat a gyerekeknek, összesen négy alkalmat, játszanak együtt, beszélgessenek velük, és a programok végén kapják meg a gyerekek a LEGO-kat ajándékba. A foglalkozások célja a közös játék mellett az volt, hogy oldják a feszültséget és segítsék a gyerekeket a tanévkezdésre való ráhangolódásban. Röviden ez a Mindenünk a játék! Akció.

Óriási meglepetéseket hozott ez a program.

Rengeteg olyan visszajelzést kaptunk, hogy a résztvevő gyerekek 70-80%-a még sosem fogott a kezében LEGO-t.

A LEGO kiváló fejlesztő játék, rengeteg készséget javít. Nem csak a finommotorikát, a kéz-szem koordinációt, a térlátást, térben való tájékozódást fejleszti, de a színeket, számokat, formákat, és arányokat is tanulni, gyakorolni lehet vele. Szerepjátékot lehet vele játszani, és nagyon jó kommunikációs eszköz is egyben.

Több helyen bekapcsolódtak a szülők is a programokba, és együtt játszottak, legóztak a gyerekekkel. Rengeteg apuka is, pedig ők általában nem szoktak részt venni a gyermekprogramokon, csak néha, pedig az apák szerepe a gyermeknevelésben egyre fontosabb manapság. Megrázó volt azzal szembesülni, hogy a felnőttek között is sokan voltak, akik még soha nem láttak közelről LEGO-t.

Amire pedig nem is gondoltunk volna, hogy ez a játék milyen nagyszerű kommunikációs segédeszköz is egyben a gyerekek számára. Egy hölgy ugyanis arról számolt be, hogy a kisfia, aki most ment első osztályba, bevitte magával a LEGO-t az iskolába, amit kapott. És azonnal megvolt a közös téma és a közös játék lehetősége a többiekkel, és a kisfiú olyan társaival tudott könnyen barátkozni, akikkel e nélkül talán kevesebb közös témája lett volna.

- Az észak-magyarországi térségben hány családot, és azon belül hány gyereket érint a mélyszegénység?

- A hivatalos definíció szerint az országban él kb. 90-100 ezer hátrányos, illetve halmozottan hátrányos gyerek. Nagy részük, az előbbinek mintegy fele, az utóbbinak több mint 70 százaléka a két régióban (Észak-Alföldi, Észak-Magyarországi) él. Nincsenek részletes, friss adatok, de korábbi kistérségi, járási szintű adatfelvételek szerint a leszakadó, hátrányos helyzetű járásokban élő gyerekek közel fele (gyakran több mint fele) jövedelmi szegény.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Annyit vártunk erre, és most itt van” – Leírhatatlan boldogságban él új családjában a kisfiú, aki születésétől kezdve évekig egy kórházi ágyban lakott
A pár második hete viszi bölcsibe, utána minden nap a játszótéren kötnek ki, mielőtt hazamennek Komlóra. Az ügyvéd közben az örökbefogadás lezárását várja.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Reggel bölcsi, aztán irány a közeli játszótér Komlón: Melinda és Jani második hete ezzel kezdik a napot a kisfiúval. A hinta a kedvenc, minden ülésre fel kell ülni. A bölcsiben is hintázott, ott Zsófi lökte, derül ki a Házon kívül riportjából, amit arról a kisfiúról készítettek, aki születésétől kezdve egy kórházi ágyban élt, majd újdonsült nevelőszülei hosszú küzdelem után fogadhatták örökbe.

A játszótéren találkoznak az ügyvéddel is, aki hónapok óta mellettük áll. Azt mondja, várják az örökbefogadási ügy lezárását és az illesztést, hogy a határozat kézhezvétele után a gyermeket családként magukhoz vehessék. Arról is beszél, hogy sok ember összefogása után nyitottabb lett a gyermekvédelem: megkérdezik a szakmai civil szervezeteket, az örökbefogadókat és a nevelőszülőket, és bevonják őket a gyakorlat alakításába.

Hazafelé a kocsiban Melinda felidézi, hogy minden egy puszival kezdődött a pécsi kórház gyermekosztályán. Éjszakás volt, játszottak, a kisfiú odahajolt, puszit akart adni. Az osztályon ez nem szokás, de ő sem bírta ki, és „szétpuszilgatta”. Ahogy ránézett, megfogta az arcát, egy pillanat alatt eldőlt benne: hazaviszi.

Ma már azon kapják magukat, hogy a hátsó ülésen ott szuszog valaki. Otthon a legapróbb dolgok is új élménynek számítanak. Este Melinda tízpercenként benéz a szobába, figyeli a gyerek nyugodt alvását.

Előfordul, hogy a kocsiban alszik el, mire hazaérnek. A ház új terep. Felfedezi az emeletet, megnézi a polcokat is. Az egyik polc azóta készült el, mióta utoljára járt itt.

„Amikor szomorú vagyok, vagy rossz napom volt, belegondolok, hogy mindjárt hazamegyek, és átölelhetem végre. Azt látom anyuékon, hogy boldogok nagyon” - mondja Nóri, a kisfiú új testvére.

A kisfiú még csak egy-egy szó mond, de gyorsan tanul. Mindent mond új családtagjai után, nincs olyan szó, amit ne próbálna kimondani, és szépen meg is jegyzi. Az étvágya is megjött, azonban sírni még nem tud. A kórházban hagyott gyerekek egy idő után nem sírnak. Ő több mint három évig lakott egy kórházi szobában. Most már azonban van kiktől várni a vigasztalást.

„Ha valamit nem lehet, legörbül a szája, főleg ha Nórihoz vagy Olivérhez szeretne felmenni és nem szabad, látszik az arcán, de nem sír. Tényleg meg kell tanulnia sírni tulajdonképpen” - mondja Melinda.

„Annyit vártunk erre, és most itt van. Megvan. Itt van, igen. Ez leírhatatlan boldogság”

– teszi hozzá az anyuka.

Jani az idősebb gyerekek nevelőapja. Arra a kérdésre, hogy ez a kisfiú a közös gyerekük lesz-e, a válasz: igen, igen. Szerintük meg volt írva, hogy oda kell menni dolgozni, meg kell ismerni a kisfiút, és haza kell hozni egy kicsit hétvégére. Sorsszerűnek látják, hogy ennek így kellett lennie.

A Házon kívül teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
100 nap után hazamehetett egy 690 grammal született baba a Honvédkórházból
Alexa 23 hét 4 napra született, több mint három hónapot töltött a koraszülött intenzív osztályon. Most végre eljött a nagy nap, amikor édesanyjával együtt hazatérhetett a családjához.


Örömteli hírről számoltak be a Honvédkórház Facebook-oldalán: több mint három hónap után hazaengedtek egy koraszülött csecsemőt.

A kis Alexa 23 hét 4 napos várandósság után 690 grammal született meg a kórházban. Édesanyjával kereken 100 napot töltött a Perinatális Intenzív Centrum (PIC) osztályon, ahonnan 2975 grammal mehetett haza.

A bejegyzés szerint szülei mellett két nővére is várta otthon a babát. A kórház jó egészséget és sok boldogságot kívánt a családnak.

A kislányról születéskori és mostani fotókat is megosztottak, így jól látható a fejlődése.

Az Észak-pesti Centrumkórház – Honvédkórház Perinatális Intenzív Centruma (PIC) a legmagasabb, 3-as progresszivitási szinten látja el a legkisebb, az életképesség határán született újszülötteket is. A kórház struktúrájához szervezetten kapcsolódik a koraszülött-utógondozás és a fejlődésneurológiai követés is, amely a hazaadást követően támogatja a családot.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Egy tanyán találták meg a 7 éves kisfiút, akit több száz önkéntes keresett Lajosmizsén
Drónokkal és kutyákkal is kutattak az autista gyermek után. A helyi rendőrség a Facebookon mondott köszönetet mindazoknak, akik valamilyen módon segítették a keresést.


Épségben előkerült az a 7 éves kisfiú, aki csütörtök délután tűnt el Lajozsmizsén. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábbi tájékoztatása szerint az autista gyerek egy tanyasi házból szaladt el 15 óra körül. A szülők bejelentése után a rendőrök nagy erőkkel, önkéntesek segítségével kezdték el keresni. Kutyákkal, hőkamerás drónnal is próbáltak a nyomára bukkanni.

Az összefogásnak meg is lett az eredménye: pár órával később már azt közölte a rendőrség, hogy épen, egészségesen előkerült a kisfiú.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság pénteken a Facebookon számolt be a keresés részleteiről. A posztban, amit „Egy kisfiú eltűnésének margójára” címmel tettek közzé, megköszönték „a civilek, civil szervezetek, társszervek és szolgálaton kívüli kollégák azonnali segítségnyújtását.”

A rendőrség közlése szerint „a gyermek a lajosmizsei otthonából tűnt el pillanatok alatt, annak ellenére, hogy szerető szülei minden pillanatban vigyáznak rá.” A bejelentés után azonnal megkezdték a keresést, amihez segítséget kértek „a jó szándékú emberektől”.

A felhívásukra érkezett reakciókról azt írták: „Segítségkérő Facebook-posztunkra rövid időn belül több százan reagáltak: civilek, civil szervezetek, önkéntesek, kutyás keresőcsapatok és hőkamerás drónokkal érkező segítők indultak útnak az ország különböző pontjairól.” Hozzáteszik, hogy „akik pedig nem tudtak személyesen részt venni, bátorító, támogató üzenetekkel, megosztásokkal segítették a keresést”, amely végül sikerrel zárult.

„A kisfiú szerencsére néhány órán belül épségben előkerült; egy közeli tanyán találták meg, és jól van”

– írták a posztban, amelyben köszönetet mondtak mindazoknak, akik segítették a munkájukat.

Hosszú listában sorolták fel a keresésben részt vevők segítségét, melyek között polgárőrök, tűzoltók, családsegítők, önkormányzati dolgozók, vadásztársaság tagjai és különböző mentő egyesületek képviselői is vannak.

„Számunkra, rendőrök számára felemelő és megható volt átélni ezt a példátlan összefogást, és azt gondoljuk mindenki ugyanígy érzett. Az összefogásnak valóban teremtő ereje van. Hálásan köszönjük mindenkinek – annak a legalább 300-400 önkéntesnek, szervezetnek – a segítséget”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Új szerepet vállalt a „nyugdíjas” Zacher Gábor
Az ország toxikológusa ugyan már elérte a nyugdíjkorhatárt, de továbbra is dolgozik, sőt, most újabb feladatot vállalt el. Jószolgálati nagykövetként fogja segíteni az Országos Mentőszolgálat Alapítvány munkáját.


Nemrég írtunk arról, hogy Zacher Gábor, az ismert toxikológus elérte a nyugdíjkorhatárt, ebből az alkalomból pedig a mentős kollégák megható meglepetéssel köszöntötték. Egy álriasztással csalták a kedvenc kávézójába, ahol bajtársai és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója várták.

Zacher Gábor azonban még hallani sem akar a visszavonulásról. Mivel további szolgálatteljesítésének egészségügyi akadálya nincs, a mentőszolgálat engedélyével továbbra is gyakorolhatja hivatását a Központi Mentőállomás rohamkocsiján. A mentőorvos korábban már tisztázta a félreértéseket, és jelezte, hogy csupán papíron lett nyugdíjas, de a munkát nem hagyja abba.

„Abszolút minden megy tovább, csak nyugdíjasként. El nem tudnám képzelni, hogy otthon legyek heti hét napot. Egyelőre szellemileg és fizikálisan is bírom a történetet”

– mondta a Blikknek.

Ezt a szándékát a tettei is igazolták: egy október végi interjúban elmondta, hogy a hatvani kórház sürgősségi osztályán továbbra is vállal havi négy műszakot, és mentőorvosként is dolgozik. „Én nem ismerem a 8-tól fél 5-ig tartó munkaidőt, fiatal orvos koromban volt, hogy bementem péntek reggel és hétfőn jöttem csak haza” – jellemezte a munkabírását.

Most az is kiderült, hogy az orvos újabb feladatot is vállalt: ő lett az Országos Mentőszolgálat Alapítvány jószolgálati nagykövete.

Dr. Czakler Éva, az OMSZA alelnöke szerint Zacher Gábor hitelesen képviseli az egészségügyi témákat. Nagykövetként a jövőben az egészségtudatosság népszerűsítését, a lakosság tájékoztatását és a támogatók bevonását segíti. Az első közös akciójuk egy adventi jótékonysági kampány lesz, amellyel a mentők áldozatos munkájára hívják fel a figyelmet.

„Számomra nem is volt kérdés, hogy elfogadom-e a felkérést”

– mondta az új megbízatásáról.

Zacher Gábor emellett hamarosan új könyvvel is jelentkezik: november végén jelenik meg a Kálmán Norberttel közösen írt, Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom című kötete, amely a mentőmunka hétköznapjait mutatja be az 1980-as évektől napjainkig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk