HÍREK
A Rovatból

Hibátlan volt a dokkolás – így lépett Kapu Tibor az ISS fedélzetére

A Dragon gyorsabban haladt a tervezettnél, így 45 perccel hamarabb odaért a Nemzetközi Űrállomáshoz. A dokkolás folyamatába és a következő órák izgalmaiba Nagy Szabolcs, a SpaceJunkie főszerkesztője avat be bennünket.


A NASA már egy reggeli közleményben jelezte, hogy a Crew Dragon gyorsabban halad a tervezettnél, és dél körülre már csak néhány kilométerre volt a Nemzetközi Űrállomástól. Nem sokkal később fizikailag is összekapcsolódtak. Azonban még jóideig eltart, mire az űrhajósok átlebeghetnek az ISS fedélzetére.

Élő közvetítés a dokkolásról

Nagy Szabolccsal, a Spacejunkie YouTube-csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk arról, mi történik pontosan az elkövetkező órákban és napokban a világűrben, mire kell felkészülnie a legénységnek, és egyáltalán: milyen körülmények között élnek, dolgoznak, pihennek az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson.

– Mi történik most pontosan?

– 28 órán keresztül „kergették” egymást, ez idő alatt a legénység is felkészült: hozzászoktak a súlytalansághoz. Ez azért fontos, mert nem mindenki ugyanúgy reagál rá. Ennek a jelenségnek az egyik neve az „űrbetegség”, angolul „space sickness”. Ilyenkor az ember dezorientált lehet, egyesek hányingerrel küzdenek, mások nehezebben szoknak hozzá. Ezért van szükség egyfajta pihenőidőszakra is, ami a Dragonnál kifejezetten előnyös. Persze közben felkészültek a dokkolásra, amelynek van egy meghatározott szekvenciája:

pontosan meg van határozva, milyen irányból kell megközelíteni az állomást, hol kell megállni közben, például 250 méternél, aztán 100 méternél, és fokozatosan közelednek a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Ezek biztonsági protokollok, amelyeket minden emberes küldetésnél szigorúan betartanak. Ennek is köszönhető, hogy nem szokott probléma lenni a dokkolással.

– Ez automatikus folyamat, vagy manuálisan is ellenőrzik közben?

– Autonóm módon történik a dokkolás, de természetesen közben folyamatosan ellenőrzik. A Dragon magától repül, de bármikor közbe lehet avatkozni. Nincs rajta botkormány, vagy hasonló manuális irányítóeszköz, de a rendszerbe be lehet nyúlni. Szerencsére erre ritkán van szükség, mert a Dragon egy kiváló konstrukció. Mielőtt elkészült az emberes változat, a teherverzió már sokszor repült a Nemzetközi Űrállomásra, és

a SpaceX ezt a dokkolási folyamatot ezen utak során tökéletesre fejlesztette.

Nem szokott előfordulni, hogy ne tudna dokkolni, vagy hogy eltérne az előírt pályától: ez egy precíz, jól működő rendszer.

– Miután megtörténik a dokkolás, nem nyitják ki rögtön az ajtókat. Előtte még különféle ellenőrzések zajlanak. Mi történik ebben a körülbelül egy órában?

– A dokkolás után először ellenőrzik, hogy a kis karmok megfelelően tartják-e az űrhajót. Ezután az űrhajó magától közelebb húzódik az ISS-hez, egy mechanikus szerkezet segítségével. Ez a rendszer egy rugót is megfeszít, amely a leválásnál fontos: akkor csak elengedik a karmokat, és a rugó finoman eltávolítja a Dragon kapszulát. A következő lépés a szivárgásellenőrzés és a nyomáskiegyenlítés, hogy ne alakuljon ki kritikus nyomáskülönbség az űrhajó és az állomás között, azaz amikor kinyitják a zsilipajtót, ne legyen semmilyen probléma. Ezek az ellenőrzések elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden rendben legyen, és ne legyen semmilyen anomália. Ezért tart ennyi ideig.

– Ha ez megtörtént, mi a következő lépés? Én például, ha megérkezem valahová, először beviszem a holmimat a leendő szállásomra, aztán kezdődhet a munka...

– Amikor átlebegnek a Nemzetközi Űrállomásra, az ott tartózkodó személyzet hivatalosan is üdvözli őket. Ez egy kicsit más, mint az operatív küldetéseknél, amelyek általában hat hónapig tartanak, és a NASA, a Roszkozmosz, az ESA vagy a JAXA szervezi őket, mert ez most egy privát küldetés, ami rövidebb, és más céljai vannak. Ettől függetlenül ez egy nemzetközi közösség, így természetes, hogy kicsit megölelik egymást, beszélgetnek. Aztán megkezdődik a munka: a tudományos eszközöket és anyagokat áthozzák a Dragonból az ISS-re. A Nemzetközi Űrállomás egy Föld körüli pályán keringő laboratórium, oda dolgozni mennek az emberek. Persze mindenkinek van szabadideje is, de Tibi ideje például nagyon feszített lesz.

Ő 25 kísérletet fog elvégezni a 60-ból, ami nagyon sok,

főleg, ha azt nézzük, hány a NASA-é, hány az indiai vagy a lengyel kísérlet. Szóval egy kis akklimatizálódás után kezdődik a munka.

– Nézzük meg egy kicsit azok szempontjából, akik eddig nem nagyon érdeklődtek az űrkutatás iránt, de most mégis kíváncsiak. Például: hogyan alszanak ezek az emberek az űrállomáson?

– A Nemzetközi Űrállomáson folyamatos súlytalanság van. Ott nincs olyan, hogy „lent” vagy „fent”, „padló” vagy „mennyezet”. Minden irány egyforma, és bárhova lebeghetsz. Semmi sem marad egy helyben, ha nem rögzíted. Ha például letennél valamit egy asztalra, az egyszerűen elszállna, ha nincs leszorítva.

Az alvóhelyek általában kis fülkék, olyanok, mint egy mini szekrény, vagy zuhanyzó. Az űrhajós ott magára zárja az ajtót, bent is minden tépőzárral van rögzítve, és a hálózsákban lebegve alszik. Tibi esetében ez más lesz, mert most 11-en tartózkodnak az ISS-en, ami viszonylag sok. Neki a japán laboratóriumban alakítottak ki helyet, ott fog aludni.

– Az időzónáról is sokan kérdeznek. Melyiket használják? Nyilván nem lehet, hogy mindenki a saját nemzeti ideje szerint dolgozzon, és a nap állása sem segít, mert sokszor van napfelkelte és napnyugta.

– Igen, 16 napfelkelte és napnyugta van 24 óra alatt.

– Mint a Kis hercegben... De melyik időzónát használják?

– A Greenwich-i középidőt, tehát az UTC-t, vagy más néven klinikai időzónát. Ez velünk, magyarokkal viszonylag szinkronban van.

– Tehát az amerikai irányítóközpont személyzete is eszerint dolgozik, él alszik?

– Pontosan. Sőt, a karantén alatt is ehhez az időzónához szoktatják a legénységet, hogy minél kisebb legyen a jetlag. Ez azért sem mindegy, hogy a kéthetes küldetésből mennyi idő megy el akklimatizálódásra, amit felhasználhatnák akár kísérletekre is.

– Mennyi az alvásidő az ISS-en? 7-8 óra körül?

– Pontos adatot nem tudok, de valószínűleg 6–8 óra között van. Próbálják nem túlhajtani őket. Az űrutazás hajnalán, például talán az Apollo-7 küldetés során, a személyzetet annyira leterhelték, hogy fellázadtak: azt mondták, így nem hajlandók dolgozni. Azóta figyelnek a megfelelő egyensúlyra: legyen munkaidő, de legyen pihenő is.

– Régen tubusból ettek az űrhajósok, de most már sokkal változatosabban táplálkoznak. A mostani személyzet vitt fel magával ételt, vagy az ottani menüt eszik? Van lehetőség válogatásra? Például ha valaki vegán vagy vegetáriánus?

– Igen, komoly felkészítés zajlik minden küldetés előtt. Az operatív, hat hónapos küldetéseknél külön teherszállítmány megy: visznek vizet, élelmiszert, kísérleteket. Az ételek hosszan eltartható formában vannak. Egészen változatos a kínálat: tésztás ételek, pizza,

sőt, nemrég szusit is készítettek, persze nem olyan, mint a Földön, de elég jól megoldják.

Szerintem most is vitt magával a legénység saját ellátmányt, a Dragon kapszula mérete ezt lehetővé teszi.

– Fog-e Tibor kapcsolatot tartani magyar diákokkal?

– Konkrét időpontot sajnos nem tudunk, de az biztos, hogy az oktatás központi szerepet kap. Például lesznek olyan kísérletek, amelyeket egyszerre végeznek el a Földön és az ISS-en, így szemléltetni tudják a különbséget a gravitációs és a súlytalansági környezet között.

Kár, hogy ez a tanév végére esik, de az űripar nem mindig tud igazodni az iskolai naptárhoz.

A műsorunkban is elmondtam már: ez a küldetés egy egész generációra lehet hatással. Most nő fel az a nemzedék, amelyik láthatja: egy magyar mérnök is kijuthat az űrbe. Még ha nehéz is az út, de nem lehetetlen.

– Szerinted a következő magyar űrhajósra is 45 évet kell majd várnunk? 2070-ig?

– Remélem, nem. Az űripar fejlődése most már exponenciális, főleg a magánszektor térnyerése miatt. Tíz éve elképzelhetetlen lett volna, hogy magáncégek vásárolnak rakétaindítási lehetőséget más magáncégektől. Ma a SpaceX dominál a piacon: idén eddig 130–140 rakétaindítást terveznek, és ezek többségét ők végzik. Egyre több cég fogja felismerni, hogy az alacsony Föld körüli pálya tudományos és üzleti szempontból is óriási lehetőség. Ahogy Schlégl Ádám, a HUNOR program űrhajósjelöltje is mondta: Magyarországnak nincs ásványkincse, tengerpartja, de van tudása, és az űriparban ezt kamatoztatni lehet.

– Tehát érdemes saját űrhajóst feljuttatni, hogy a saját kísérleteinket elvégezze?

– Én úgy gondolom, igen. És ez még inkább igaz lesz a jövőben, különösen a Starship megjelenésével. Ez radikálisan csökkenti majd a kilóra vetített űrbe juttatási költségeket, a mai ezres nagyságrendről akár 100–150 dollárra kilogrammonként. Ezáltal már nemcsak űrállomások, hanem holdbázisok, és még grandiózusabb tervek is megvalósulhatnak. Az alacsony Föld körüli pálya pedig virágzásnak indul, és egyre reálisabb lesz saját űrhajóst küldeni oda.

A SpaceJunkie csapata itt közvetítette élőben Kapu Tiborék dokkolását és belépést az ISS fedélzetére:

A magyar űrhajós és társai érkezéséről itt írtunk:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk