FELFEDEZŐ
A Rovatból

„Ez teljes nonszensz” – kiakadtak a tudósok a Mexikóban bemutatott „földönkívüli testek” miatt

Egy újságíró és egy katonaorvos azt állítja, hogy „idegen lények” holttesteire bukkantak, a szakértők szerint azonban csak manipulált emberi maradványokról van szó.


Tudósok szerint szó sincs róla, hogy az ufológusok által a napokban a mexikói kongresszus előtt bemutatott testek földönkívüli lényektől származnának, hanem azok egyszerűen manipulált emberi maradványok – írja a Live Science.

A napokban bejárta a világsajtót a hír, miszerint Jaime Maussan mexikói újságíró, ufológus és José de Jesús Zalce Benítez katonaorvos szeptember 12-én bemutatott két, általuk „idegen testnek” nevezett leletet a mexikói kongresszus előtt. Ezek a testek egy méternél kisebbek, vékonyak, és aránytalanul nagy fejjel rendelkeznek.

Maussan és Benítez azt állította, a DNS-vizsgálatok azt mutatják, hogy ezeknek a háromujjú lényeknek a maradványai nem emberi eredetűek, és a hasukban szaporodáshoz használt tojások találhatók. Az ufológus páros szerint a holttestek Peruból származnak, és a radiokarbonos kormeghatározások szerint 1000 éves múltra tekintenek vissza.

Maussan a Live Science-nek küldött e-mailjében azt írta, ezeket a testeket már nyilvánosságra hozták 2017-ben és 2018-ban, és abban az időben a tudósok úgy ítélték, hogy ezek a testek manipulált emberi testrészekből állnak. Ám Maussan szerint azóta több teszt is kimutatta, hogy a testek nem emberiek. „Soha nem mondtuk, hogy ezek a testek feltétlenül földönkívüli eredetűek, csak azt, hogy nem emberiek” – közölte a mexikói ufológus. Hozzátette, bizonyítékot találtak ozmium és kadmium elemekből készült implantátumokra a testekben, és ez a technológia 1000 évvel ezelőtt ismeretlen volt.

„Mindez teljes nonszensz” – így reagált Maussanék állításaira Rafael Bojalil-Parra, a mexikóvárosi Metropolitan Autonomous Egyetem (UAD) kutatási igazgatója a Live Science-nek. Bojalil-Parra közölte, az UAD-on nem végeztek DNS-tesztet a szóban forgó két testen. Azokat egy úgynevezett szén-14-tesztnek vetették alá még 2017-ben, de az egyetemet szerződés kötelezi arra, hogy nem hozhatja nyilvánosságra az eredményeket.

David Anderson antropológus szerint a szén-14-es kormeghatározás haszontalan lenne, ha a testek idegenek lennének. „A radiokarbonos kormeghatározás a 14-es szénatomokon alapul, amelyek akkor keletkeznek, amikor a napsugárzás a Föld felső légkörét éri. Földönkívüli lények radiokarbonos kormeghatározásához tudnunk kellene, mekkora a 14-es szénatom termelési sebessége az ő szülőbolygójukon” – mondta Anderson.

„Szomorú látni, hogy Jaime Maussan jól megcáfolt állításai visszatérnek az internetre” – mondta Andrew Nelson, az ontariói Western Egyetem antropológiai tanszékének tanszékvezetője a Live Science-nek. Hozzátette:

a testeket korábban az anatómia alapján „leplezték le”, és a tanulmányok azt mutatják, ezek emberi múmiák, amelyeket szándékosan manipuláltak, hogy idegennek tűnjenek. Például az „idegenek” lábai egy emberi múmia lábának megcsonkításával jöhettek létre.

Nelson azt is kifogásolja, hogy miközben Maussan azt állítja, CT-, C-14- és DNS-bizonyítékokkal is rendelkezik, ezeket nem tette elérhetővé a tudományos közösség szakértői számára. Emellett az is kérdéseket vet fel, hogy ha ezek a maradványok valóban 1000 évesek és Peruból származnak, hogyan hagyták el az országot és kerültek Mexikóba – ennek ugyanis súlyos jogi következményei lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hajtóvadászat indult a Győr felett felrobbant meteorit után, félkilós darabok is hullhattak a földre
Egy 17 kilós, 72 ezer km/órával száguldó kődarab robbant fel felettünk. A cseh tudósok által kijelölt zónát most a sárral dacolva fésülik át a magyar kutatók.


Amikor november 15-én hajnalban egy fényes tűzgömb száguldott át az égen, kevesen sejtették, hogy egy 80 éve várt esemény tanúi lehetnek. A jelenség Győrtől északnyugatra, közel 24 kilométeres magasságban robbanással végződött, darabjait pedig azóta is hajtóvadászatban keresik a szakemberek és önkéntesek.

A Cseh Tudományos Akadémia Európai Tűzgömbhálózatának kamerái rögzítették a kozmikus látogató útját. A méréseik szerint egy körülbelül 17 kilogrammos test lépett be a légkörbe, megközelítőleg 72 ezer kilométer/órás sebességgel. A 103 kilométeres fényes pályája végén a meteoroid darabokra szakadt, és a modellek szerint több kisebb meteorit is elérhette a felszínt.

A szakértők becslése alapján a legnagyobb megmaradt töredék akár fél kilogrammos is lehet.

A cseh kutatók november 20-án, a magaslégköri széladatok pontosításával frissítették a lehetséges becsapódási zónát, jelentősen leszűkítve a keresési területet a magyar–szlovák határ közelében.

A terepi kutatást a Magyar Meteoritikai Társaság koordinálja, amelynek tagjai a pontosított térképek alapján fésülik át a kijelölt szántóföldeket. A munkát nehezíti az esős időjárás okozta sár, de a kutatók eltökéltek. Mivel a terület nagyrészt magántulajdonban lévő, művelt föld, a keresés csak a gazdák engedélyével és az ő kéréseik betartásával zajlik. A társaság arra kéri a lakosságot, hogy gyanús kövek azonosítását ne bízzák mesterséges intelligenciára, mert a biztos eredményhez laboratóriumi vizsgálat szükséges.

A mai Magyarország területén utoljára 1944-ben, Mikénél dokumentáltak szemtanúk által is látott meteorithullást, akkor mindössze 224 grammnyi kőzetdarab került elő.

A tudományos elemzések szerint a Győr felett felrobbant test a Naprendszer fő aszteroidaövéből származó kőmeteorit lehetett. A Nap körüli pályáján nagyjából 2,75 földi év alatt tett meg egy kört, miközben a Vénusz pályájának közeléből egészen a Mars és a Jupiter közötti térségig jutott el.

A Magyar Meteoritikai Társaság arra kéri a környéken élőket, hogy ha szokatlan, sötét kérgű, a méretéhez képest nehéz, esetleg gyengén mágneses követ találnak, készítsenek róla több fotót, rögzítsék a pontos GPS-koordinátát, és vegyék fel velük a kapcsolatot. A legfontosabb, hogy a magánterületeket mindenki tartsa tiszteletben, a kereséshez a földtulajdonos engedélye szükséges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Házasság első látásra: Összeköltözött Kármen és Dani, az egyetlen pár, aki együtt maradt
A pár hetekkel a finálé után a Tények Plusznak adott interjút, ahova kézen fogva érkeztek. Kármen elárulta, a költözés nem ment zökkenőmentesen, de megérte a fáradozást.
Fotó: TV2 - szmo.hu
2025. november 27.



Kézen fogva érkezett a Tények Plusz interjújára Kármen és Dani, a Házasság első látásra egyetlen párja, akik a novemberi fináléban a házasságuk folytatása mellett döntöttek. A pár a forgatás után hetekkel adott interjút, ahol elmondták, a műsor után az ismerkedésre és a kapcsolatuk építésére fektették a hangsúlyt.

A pár már együtt is él, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt.

„Az összeköltözés volt nagy macera, mert azt gondoltam, hogy pikk-pakk megleszünk, de három-négy napba beletelt. Én úgy gondolom, hogy egyébként tök jól egymásra tudtunk hangolódni”

– részletezte Kármen.

Dani szerint a kísérlet a műsorral nem ért véget, sőt, csak most lépett egy új szintre.

„Abba a stádiumába lépett, amikor a kísérlet már rajtunk áll vagy bukik. Megnézzük, hogy hogyan és meddig tudunk kísérletezni egymással”

– fogalmazott.

Kármen hozzátette, hogy amiért a műsorba jelentkeztek, azt megkapták, és akármilyen rögös is volt az útjuk, nekik sikerült kiállniuk azokat a próbákat, amiket eléjük görgetett az élet. A kapcsolatukban valóban voltak feszült pillanatok, az évad közben volt olyan időszak is, amikor Kármen a vitáik miatt visszaköltözött a saját lakásába, de a novemberi fináléban végül mindketten igent mondtak a folytatásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Borzasztóan sok bántás ért” – Nyíltan leszbikus lány lett Miss Anglia, 15 évesen coming outolt
A 20 éves musicalszínház-szakos lány sikerében kulcsszerepet játszott a tehetségkutató, ahol egy váratlan fordulat után tudott győzni. Őszintén beszélt arról, milyen bántalmazásokat kellett átélnie iskolásként.


„Borzasztóan sok bántás ért... most pedig jó érzés megmutatni, hová jutottam” – ezekkel a szavakkal összegezte érzéseit Grace Richardson, akit múlt pénteken, november 21-én koronáztak Miss Angliává. A 20 éves leicesteri lány győzelme történelmi, ugyanis ő az első nyíltan meleg szépségkirálynő a megmérettetés 96 éves történetében. A koronával együtt azt a jogot is elnyerte, hogy Angliát képviselje a 2026-os Miss World világversenyen, írta a BBC.

A kétnapos finálét a wolverhamptoni Grand Station rendezvényközpontban tartották. Grace a döntő tizenkét versenyzője közül emelkedett ki, és vitte haza a győztesnek járó koronát és szalagot.

A sikerében kulcsszerepet játszott a tehetségkutató, ahol egy váratlan fordulat után tudott győzni. Eredetileg balettprodukcióval készült, de a nevezést követő héten eltörte a lábfejét. A sérülés miatt kénytelen volt váltani, és végül a The Greatest Showman című filmből ismert Never Enough című dal eléneklésével nyűgözte le a zsűrit, amivel meg is nyerte a fordulót, tudósított az esemény weboldala.

A musicalszínház-szakos egyetemista a cím elnyerése mellett azzal is figyelmet keltett, hogy nyíltan beszélt a múltjáról.

Tizenöt évesen vállalta fel melegségét, ami után elmondása szerint az iskolában súlyos bántalmazásokat kellett átélnie.

„Közvetlenül a Covid után, és az iskolatársaim egyszerűen nem voltak kedvesek velem; ez hatással volt a mentális egészségemre” - mondta a BBC-nek.

„Számtalan dolog miatt piszkáltak: hogy túl vékony vagyok, hogy nagyon alacsony, aztán hirtelen nagyon magas... Szinte bármit csináltam, az rossz volt. Most pedig jó érzés kiállni, és azt mondani: »nézzétek, mit értem el«”

- tette hozzá a győztes.

A Miss Anglia verseny az utóbbi években tudatosan távolodik a hagyományos szépségideáltól, és a természetességet, valamint a résztvevők társadalmi szerepvállalását helyezi előtérbe.

A következő nagy kihívás a 73. Miss World döntője lesz 2026 tavaszán. Grace elmondta, „hihetetlen lenne visszahozni a Miss World címet Angliába”, amire utoljára több mint hatvan éve, 1964-ben volt példa. Kvalifikációját a Miss World és a Miss England szervezete is megerősítette.

A brit és a nemzetközi sajtó elsősorban a történelmi LMBTQ-reprezentációt emelte ki a győzelmével kapcsolatban. Egy interjúban hangsúlyozta, hogy „nem gondolkodott kétszer sem azon”, hogy nyíltan beszéljen a szexualitásáról, mert fontosnak tartja, hogy képviseljen egy olyan közösséget, amely eddig nem volt látható a szépségversenyek világában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Negyven éve él egy golyóval a fejében egy gyöngyösi férfi, egy rutin kivizsgáláson derült ki
Még gyerekkorában, játék közben fúródott a fejébe a lövedék, a szülei sem tudtak róla. A titkot csak most, a röntgen után vallotta be az édesanyjának.


Egy ötvenes éveiben járó gyöngyösi férfi vese- és ízületi panaszokkal fordult háziorvosához, dr. Mangó Gabriellához, a kivizsgálás során készült röntgenfelvétel azonban egy negyvenéves titkot fedett fel: egy lövedék van a koponyájában. A doktornő a homlok táján szúrt ki egy apró, de világos foltot a felvételen, ami egyáltalán nem illett oda – írja a Blikk. A páciens ekkor vallotta be a négy évtizedes történetet.

Kiderült, hogy negyven évvel ezelőtt a testvérével Tell Vilmos legendás mutatványát próbálták eljátszani egy légpuskával. A férfi a fejére tett egy almát, a testvére pedig célzott, de a lövés félresikerült, és a lövedék az alma helyett a fiú fejébe fúródott.

A szülői dorgálástól tartva a gyerekek otthon azt hazudták, a sérült leesett a lépcsőről. A seb begyógyult, a lövedék pedig bent maradt. A férfi csak most, a felfedezés után vallotta be édesanyjának az igazságot.

A negyven év alatt a lövedék semmilyen panaszt nem okozott:

a férfinak nem volt fejfájása, látásproblémája, sem más olyan tünete, ami az idegen testre utalt volna. A háziorvos szerint a véletlen felfedezés talán egy komolyabb bajtól is megmentette a pácienst.

„Szerencse volt, hogy röntgen helyett nem MR-vizsgálatot csináltak a betegen, hiszen az erős mágneses tér elmozdíthatta volna a lövedéket, ami akár életveszélyes állapothoz is vezethetett volna”

– mondta dr. Mangó Gabriella.

Az orvos további, oldalirányú röntgenfelvételt kért, hogy pontosabban lássák a lövedék helyzetét. Az ideggyógyászok egyelőre nem javasolnak beavatkozást. „Beszéltem ideggyógyász kollégákkal, ők egyelőre azon a véleményen vannak, ha eddig nem okozott panaszt, akkor nem biztos, hogy bolygatni kellene a golyót” – tette hozzá a doktornő.

A légpuska-lövedékek egy része ugyanis acélmagot tartalmaz, amit az erős mágneses tér elmozdíthat, ezért MRI-vizsgálat előtt elengedhetetlen az összetétel és az elhelyezkedés pontos ismerete.

A szervezetben maradt lövedékek hosszú távon az ólommérgezés kockázatát is hordozhatják, különösen, ha csontban vagy ízület közelében helyezkednek el.

Az idegsebészeti gyakorlat szerint a tünetmentes, mélyen fekvő idegen testeket a műtéti kockázatok miatt gyakran nem távolítják el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk