Állami prostituáltak, szerves trágya emberi ürülékből – 7 horrorisztikus tény Észak-Koreából
A Listverse ezekből a már-már felfoghatatlan tényekből gyűjtött.
1. A propagandafalu
Kidzsong-dongban, a két Korea közötti demilitarizált övezet közeli falu szélén áll a világ legmagasabb zászlórúdja. Az állami propaganda szerint itt 200 boldog család él a „dzsucse” (az államalapító Kim Ir Szen) tanításának hódolva. Ez azonban hazugság, mert csupán karbantartó munkások járnak itt időnként, miközben a rádióból dőlnek az indulók, és a dél-koreai dekadens életmódot pellengérre állító beszédek.
2. Filmeseket raboltak el, hogy kommunista Godzillát forgassanak
A szörnygyík Godzillának megvan az észak-koreai változata, Pulgaszarinak hívják. Komoly külföldi filmesek azonban aligha mennek önszántukból az országba, a helyieknek pedig sem szaktudásuk, sem felszerelésük nincs elegendő hozzá. De megoldották: még a 70-es évek végén két külön akció során elrabolták Hongkongból Csoj Jun Hi dél-koreai filmsztárt, és rendező férjét. Éveken át tartó fogságukban számos filmet készítettek, amelyeket a külvilág soha nem fog látni. Végül sikerült nekik kalandos úton Bécsbe szökniük. Észak-Korea a 90-es években elismerte, hogy az előző két évtizedben 13 embert raboltak el. Közülük öten 2002-ben visszatértek Japánba, Phenjan szerint a többiek meghaltak. Ezt azonban senki sem hiszi el. Egy dél-koreai egyetemi professzor szerint legalább 500-at raboltak el honfitársai közül, többségükben halászokat, akik túlságosan közel merészkedtek az északi partokhoz.

3. Szerves trágya emberi ürülékből
Az emberi ürüléket használják fel a termőföldek trágyázására. Mivel Észak-Koreának szinte egyáltalán nincsen műtrágyája, a kormány megparancsolta, hogy minden embernek több száz kilogramm szerves trágya-alapanyagot kell produkálnia.
4. Állami tulajdonban lévő szexrabszolgák
Az „örömhadosztály” lányait eleve arra nevelték, hogy a legfőbb vezért és környezetét szolgálják. Ez különösen működött a hedonista Kim Dzsong Il (a Kis Vezér) apja idején. A II. Kimnek állítólag sárkánypénisz volt a kedvenc fogása, évente 800 ezer dollárt költött Hennessey Brandy-re, és imádta a lányokat, akiket egyenesen iskolákból toboroztak neki. Egy azóta Dél-Koreába menekült lány mesélte el, hogy 15 éves volt, amikor két tiszt ellátogatott az iskolájába, minden lányt megvizsgáltak, majd néhányat magukkal vittek. A kínai határon át menekülő észak-koreaiak 80%-a nő, és 90%-uk emberkereskedők kezébe kerül. Közel 2000 dollárért már észak-koreai feleséget is kaphat egy kínai férfi.

5. Az ország sötétségben van 30 éve
Észak-Koreában már a 90-es évek óta súlyos energia-ellátási gondok vannak. Műholdas fotók bizonyítják, hogy éjszakánként csak a fővárosi kormányépületek úsznak fényben, valamint a 170 méter magas Dzsucse-torony. Egy jellemző adat: a dél-koreaiak évente fejenként 10.162 KW/óra elektromos áramot használnak el, míg az északiak alig 739-et.
6. Svédországtól Volvókat loptak
Az 1970-es években a kormányzó svéd szociáldemokraták el akarták ismerni Észak-Koreát. A barátkozásnak fontos lépése volt, hogy Kim Ir Szen hajlandó volt megvásárolni 1000 darab 1974-es gyártmányú Volvót. Aztán kinevette a „kapitalista disznó kutyákat”, amikor a pénzüket követelték. Észak-Korea svéd adóssága (kamatokat és inflációt figyelembe véve) azóta már elérte a 300 millió eurót.

7. Gyermeknek lenni Észak-Koreában
Több mint 13 millió észak-koreai szenved alultápláltságban, 60 százalékuk gyermek. Ez a legrosszabb ráta a 110 fejlődő ország közül, amelyek szerepelnek az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérésében. Ugyancsak magas a gyermekhalandósági ráta, 1000 élve született közül 22-en nem érik meg első évüket. Ez az arány a hétszerese a dél-koreainak.
A gyermekek testnevelésében elsősorban arra összpontosítanak, hogyan öljék meg az amerikaiakat, játékpuskákkal, kézigránátokkal és egyebekkel. Legtöbbjüknek már egészen kis kortól kell a földeken dolgozniuk. A nemzetközi gyermeknapot nekik is katonai parádéval kell ünnepelniük Phenjanban. Azok már szerencséseknek mondhatók, akik harmonikázni tanulhatnak, vagy kiválasztják őket az üdvözlő csapatokba – Kim dicsőségére.