TUDOMÁNY
A Rovatból

Emberre is veszélyes idegméreg miatt egyre agresszívabbak a kaliforniai oroszlánfókák

A domoinsav egy alga virágzása miatt termelődik az Egyesült Államok nyugati partjainál. Naponta több száz fóka szokatlan viselkedését jelentik a strandolók.

Link másolása

Egyre agresszívabbak lehetnek az eddig meglehetősen békés oroszlánfókák Kalifornia partjainál, írja az IFL Science. Az állatok viselkedésének változása egy alga virágzásával áll kapcsolatban a tudósok szerint.

Azt kérik a strandolóktól, hogy figyeljék a fókákat, és lehetőleg kerüljék a furcsán viselkedő példányokat, melyek például lóbálják a fejüket, habzik a szájuk, vagy egyéb görcsös tüneteket produkálnak. Ezek ugyanis a domoinsav-mérgezés jelei lehetnek, ami az agyat károsító idegméreg.

A domoinsavat a mikroszkopikus Pseudo-nitzschia alga termeli a virágzása során, amit a kis halak fogyasztanak. Amennyiben a halakban kellő mennyiség rakódik le, úgy az idegméreg bekerülhet a nagyobb állatok, köztük a fókák szervezetébe is. A toxin megtámadja az agyat és a szívet, görcsöket és szívelégtelenséget okoz. Normális esetben a méreg egy idő után kiürül az állat szervezetéből, de az ismétlődő bevitel, vagyis a fókák esetben a mérgezett halak folyamatos fogyasztása maradandó károsodást és halált okozhat.

Június végén a fókák a Los Angeleshez közeli Csatorna-szigetek partjaira költöznek, ahol világra hozzák kölykeiket. Idén azonban az El Nino kezdete és az éghajlatváltozás miatt mindez egybeesett a halálos algaméreg termelődésének szezonjával is.

A tengeri emlősöket felügyelő mentőcsapat most már napi háromszáz bejelentést kap a különösen viselkedő fókákról, és már 150 elhullott példányt találtak. Nemcsak a fókákat fenyegeti azonban veszély: több tucatnyi delfin is elpusztult a környéken a toxin miatt.

A domoinsav az emberekre is hatással lehet, ha elfogyasztják. Ez okozza az úgynevezett amnéziás kagylómérgezést (ASP), melyet a méreggel szennyezett kagylók fogyasztása okoz. Az ASP rosszulléthez, hasmenéshez, szédüléshez, fejfájáshoz, tájékozódási zavarhoz és rövid távú memóriavesztéshez vezethet. Súlyos esetekben a mérgezett embereknél görcsök, gyengeség, bénulás és akár halál is előfordulhat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Érdemes lesz az esti eget lesni április 10-én, mert ritka égi jelenséget láthatsz, a következőre 71 évet kell várni
Több érdekességet is megfigyelhetsz majd. Van amit szabad szemmel is tudsz követni, de egy másik látványossághoz egy jobb távcső is szükséges lesz.

Link másolása

Április 10-én különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Április 10-én szabad szemmel is jól megfigyelhető lesz a kora tavaszi estéket még mindig beragyogó

Jupiter és tőle jobbra, mindössze 3,5 fokra az 5 százalékos fázisú, 2 napos, cérnavékony holdsarló. 20 óra 20 perckor a páros még 15 fokos magasságban jár a nyugati ég alján. Szabad szemmel is könnyedén megpillanthatók lesznek az égitestek,

ha a nyugati látóhatár tiszta és tereptárgyaktól mentes.

Szintén felbukkan az égbolton a kékeszöld Uránusz bolygó - mely alig két fokkal jár a Jupiter fölött -, valamint az év egyik legszebb üstököse, a 12P/Pons-Brooks, mely a holdsarló alatt 3 fokkal látható.

A szabad szemmel nem látható, halványabb Uránusz és az üstökös megtekintéséhez érdemes megvárni az égbolt teljes besötétedését. 20 óra 50 perc körül már mindkét égitest az éjszakai égbolton figyelhető meg, de addigra a Jupiter-Hold páros 10 fokos, az üstökös pedig mindössze 7 fokos magasságba süllyed. Megpillantásukhoz így tiszta égbolt és egy nagyobb kézitávcső szükséges.

A láthatósága végén járó Jupiter 2023 májusában tért vissza a hajnali égboltra, a Naphoz közeledve azonban lassan eltűnik az esti szürkület fényében. Szintén ez alkalommal nyílik utolsó lehetőség az Uránusz megtekintésére.

A 12P/Pons-Brooks üstökös április 21-én ér perihéliumba, vagyis pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára, de ekkor már nem lesz látható. Legközelebb 71 év múlva ér újra a Föld közelségébe. A Jupiterhez és az Uránuszhoz hasonlóan a 12P/Pons-Brooks láthatóságának is az egyik utolsó alkalma lesz az este.

Az 5 százalékos megvilágítottságú, majdnem pontosan 2 napos holdsarló továbbra is megfigyelhető lesz. A Hold megvilágítatlan oldalának derengése, a hamuszürke fény szabad szemmel is jól látszik majd - olvasható a közleményben.

Április 11. és 13. között az egyre növekvő tavaszi holdsarló krátereit a Svábhegyi Csillagvizsgálóban is megfigyelhetik az érdeklődők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Megfejtették a négy lábon járó család titkát
Sokáig senki sem értette, hogy a törökországi Ulas család tagjai miért nem tudnak két lábon sétálni. Voltak tudósok, aki evolúciós visszafejlődésre gyanakodtak, ám kiderült, hogy más az ok.

Link másolása

Sikerült megfejteni, hogy a Törökországban élő Ulas család tagjai miért járnak négy lábon – írja a Unilad. A család rejtélye legalább azóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy a BBC 2006-ban bemutatta a róluk szóló, A négy lábon járó család (The Family That Walks on All Fours) című dokumentumfilmet.

Az Ulas család 19 tagjából hat testvér csak négy lábon tudott járni.

Török kutatók úgy spekuláltak, hogy evolúciós visszafejlődésről lehet szó, ugyanakkor a család járása eltért attól, ahogy a főemlősök, vagy az előemberek jártak négy lábon: kezükön ugyanis nem az öklükre, hanem a tenyerükre támaszkodnak. Ilyen járást sehol máshol nem figyeltek még meg, ami csak fokozta a rejtélyt.

Végül az Aarhus Egyetem dán tudósainak sikerült bebizonyítania, hogy a család tagjainak életét egy nagyon ritka, örökletes tünetegyüttes nehezíti meg. A kisagyi ataxia, értelmi fogyatékosság és egyensúlyzavar szindróma (Cerebellar Ataxia, Mental Retardation and Dysequilibrium Syndrome, CAMRQ) kiváltó oka egy genetikai elváltozás, ami a szervezet proteinjeit a zsírok megfelelő elosztásában gátolja. Ennek következménye többek között a rossz egyensúly, ami miatt sokáig nem tudtak felegyenesedve járni a családtagok.

A család négy lábon járó gyerekei közül egy elhunyt, a többiek viszont mostanra fizioterápiás segítséggel megtanultak két lábon sétálni, noha az egyensúlyuk továbbra is rossz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
A tudósok megfejtették a rejtélyes halálesetek okát Tutanhamon sírja körül
A régészek 1922-ben felfedezték fel Tutanhamon sírját, és hamarosan elterjedt, hogy egy átok miatt történnek különös, megmagyarázhatatlan dolgok.

Link másolása

Amikor felfedezték Tutanhamon fáraó sírját, talán az egyik legnépszerűbb régészeti leletnek tartották, amit valaha megtaláltak - írja az UNILAD. Azonban nem sokkal később az újságok „múmia átkáról” kezdtek el írni, amire vonatkozóan máig nem tudtak kézenfekvő válasszal szolgálni a tudósok.

A felfedezés Howard Carter régész nevéhez fűződik, aki sokáig tagadta az "átok" létezését. A kutató 64 éves korában hunyt el limfómában. Bár halála nem függ össze az "átok" létezésével, a kutatók mégis érdekesnek ítélték Carter halálának körülményeit.

A kutatók azonban most olyan leleteket hoztak nyilvánosságra, amelyek komoly veszélyre hívják fel a figyelmet. Ugyanis az egyiptomi régészeti kutatóterületen magas előfordulási arányban radioaktív anyagokat találtak.

Ross Fellowes régész szerint "a sírromokban lévő erős sugárzás az alapkőzetekből fakadhat."

Emiatt pedig kockázatos lehet a sírkamrába való belépés az érdeklődők számára, ugyanis a sírban lévő magas sugárzási szint befolyással lehet az emberi szervezetre.

A sírhoz kapcsolódó haláleset Lord Carnarvoné, aki az egyik expedíció pénzügyi támogatója volt: ő 56 éves korában halt meg Kairóban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Bizarr, óriáspókokra hajazó jelenséget fotóztak a Marson
Csak akkor kell aggódni, ha mozognak, de egyébként van logikus tudományos magyarázat a fura képződményekre.
VB / Fotó: Aynur Zakirov/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter nevű űrszondája marsi pókokat észlelt a bolygón – írja az IFLScience.

A hatalmas ízeltlábúakra hasonlító képződmények persze nem élőlények, hanem

olyan alakzatok, amelyek a marsi tél és tavasz fordulóján alakulnak ki a jégben.

Ilyenkor a tavaszi napfény eléri a sötét téli hónapok alatt lerakódott rétegeket, ahol a szén-dioxid-jég gázzá alakul, felhalmozódik, majd áttöri a felette levő jégtáblákat, a gáz kiszabadul és sötét port, homokot lövell ki szökőkútszerűen, ami aztán visszahullik és 45-1000 méter átmérőjű sötét foltokat alakít ki.

Link másolása
KÖVESS MINKET: