Elkaphatják háziállatok is a koronavírust? – íme minden, amit eddig tudunk

A Blikk videóriportban mutatta be azt a balatoni községet, ahol Varga Judit mostanában több időt tölt: a helyiek szerint a volt miniszter már a költözést tervezi, sőt, új párjával Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével is ellátogatott már a faluba.

A kegyelmi botrányba belebukott, azóta visszavonult Vargával kapcsolatban helyieket szólaltatott meg a riporter. Horváth Károly így beszélt: „Judit már 2010 óta szinte hazajár ide. Nagyon kedves, intelligens, okos, művelt nőnek ismerem.

Az is kiderült, hogy a helyiek jobban kedvelik Varga Juditot, mint Magyar Pétert, aminek az is oka lehet, hogy Magyar 2019-ben el akart indulni a polgármester-választáson, ám végül visszalépett a megmérettetéstől. A henyeiek úgy érezték, Magyar cserben hagyta őket – nyilatkozta egy helyi lakos.

Viszont

A csak névrokon Varga József ezt így fogalmazta meg: „Ennek az egésznek sokkal előbb ki kellett volna derülnie, amíg együtt voltak, nem azután, hogy elváltak.”

A 127 fős községben sokan ismerik Vargáékat, a volt politikusnő a fiaival rendszeresen kerékpározik Balatonhenyén. Az is kiderült, már új párjának is megmutatta a falut, sőt egy helybelitől birkát is vásároltak.

A riporter megpróbálta Varga Juditot is megszólaltatni, de a ház körül semmi mozgás nem volt. Az Állami Számvevőszéken keresztül megpróbálták elérni Windisch Lászlót is, de a sajtóosztály csak azt közölte, hogy Windischt megilleti a magánélet védelme.

Halmazok, függvények, geometria, számtani sorozat, logaritmus, százalékszámítás – ezekkel a példákkal kell megküzdeniük a középszinten matematikából érettségizőknek kedden, adta hírül az Eduline.hu.

Egy feladatban átlagot és szórást kell számítani, egy másikban pedig valószínűségszámítással is találkoznak a vizsgázók. A portál arról is beszámol, hogy

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a mai matematika érettségin 69 047 vesz részt középszinten, míg 6616-an emelt szintű vizsgát írnak.

Dr. Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő véleménye szerinte csakis az OMSZ rendszeréből tölthette le valaki Magyar Péter mentési esetlapját.

Korábban a Bors nevű KESMA-tulajdonban álló újságban jelent meg a dokumentum, amellyel Varga Judit állítását igyekezett megerősíteni a lap, hogy akkori szerint férje eljátszott egy öngyilkosságot.

Magyar Péter szerint a dokumetum hamis, de feljelentést tett, ugyanis szenzitív egészségügyi adatokat kizárólag az érintett hozhat nyilvánosságra. Az OMSZ bejelentette, hogy vizsgálja az esetet, állítáa szerint ebben akart segíteni Kunetz.

Azt írja bejegyzésében:

„Elég valószínűnek látszik, hogy a Bors propagandalap által bemutatott Magyar Péter egészségügyi adatait tartalmazó mentési esetlap az Országos Mentőszolgálat rendszeréből szivárgott ki.

Több kommentelő is jelezte, hogy az Országos Mentőszolgálat esetlapján, amely Magyar Péter adatait tartalmazza sokkal több információ található, mint azokon az adatlapokon, amelyeket az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, népszerű nevén Felhő) tartalmaz.

A mentési dokumentációhoz az Országos Mentőszolgálat, maga a mentés alanya férhet hozzá, vagy azon személy, aki ismeri a belépési jelszót, illetve az az egészségügyi ellátó, amely a betegellátás érdekében lehívja ezeket az adatokat.

Azonban, ha az adatlapot egészségügyi szolgáltató hívja le azt naplózza a rendszer, így órára, percre, másodpercre pontosan meg lehet mondani, hogy kinek a belépési kódjával történt a letöltés.

Persze, amennyiben ez az EESZT-ből történik és nem máshonnan kerül ki a dokumentum.

És most jön a lényeg, ugyanis a bizonytalanságok és a kommentek miatt megkértem egy kedves ismerősöm, hogy küldje el nekem a saját EESZT fiókjából letöltött mentési dokumentáció képernyőfotóját.

Ez látható felül és jól láthatóan hiányoznak róla azok az alsó képen pirossal bekeretezett részletek, amelyek a Bors által megosztott mentési dokumentáción szerepelnek. Ezek a részletek valós mentési adatokat tartalmaznak, egyáltalán nem valószínű, hogy hamisak lennének. Ráadásul maga az Országos Mentőszolgálat sem vonta kétségbe a Bors által közzétett adatlap valódiságát.

Így nagyon, nagyon erős a gyanú arra, hogy a Bors által ismertetett mentési dokumentum valós, és - miután az EESZT rendszerében más adatlap tölthető le - ez az Országos Mentőszolgálat rendszeréből került ki.

Amennyiben ez a nagy valószínűség igaz, akkor az azt is jelenti, hogy az adatszivárogtatást az Országos Mentőszolgálat rendszeréhez hozzáférő egyén okozta.

Éppen ezért az Országos Mentőszolgálat főigazgatója biztosan nem maradhat az intézmény élén, hiszen közvetve, vagy közvetett módon ő maga is felelős lehet.

Akár egy politikai kampányban, akár egy vitában, vagy csak egyszerűen sem lehet annál aljasabb dolgot elképzelni, mint egy ilyen szigorúan védett személyes egészségügyi adat kiszivárogtatását. Ez nem lehet politikai stratégia, hiszen így senki nem lehet biztonságban!”

A Nemzeti Választási Irodához (NVI) fordult a Népszava, miután kiszúrták, hogy március 13-a, azaz a választói névjegyzékbe vétel óta nagyjából 18 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik az urnákhoz járulhatnak a június 9-i önkormányzati választáson.

Az iroda statisztikája alapján március közepén 7 897 941-en szerepeltek a lakhely szerinti választói névjegyzékben, ez a szám május 6-a, hétfőre 33 439-cel csökkent. Mint kiderült: a csökkenés elsősorban a két időpont között elhunyt választópolgárok számával magyarázható, továbbá kis mértékben azzal, hogy vannak olyan választópolgárok, akik 2024. március 13-a után vesztették el szavazati jogukat, például közügyektől való eltiltás hatálya alatt állnak, vagy a bíróság kizárta őket a választójogból.

A fővárosban jelenleg 1002-vel többen szavazhatnának most, mint márciusban – közel felük a XI. kerületbe jelentkezett át –, a megyei jogú városok választóinak száma viszont 5827-tel, a vármegyei közgyűlésre szavazóké pedig csaknem 13 ezerrel csökkent.

Nagyot változott az átjelentkezési kedv is a választások előtt – írja a portál. Míg április elején még nem volt jellemző, hogy valaki kérelmezte, hogy máshol szavazhasson,

Az önkormányzati választáson szigorúbbak az átjelentkezés feltételei, mint az országgyűlési voksolás alkalmával: nem lehet tetszőleges magyarországi településre bejelentkezni, csak oda, ahol a választás kitűzése előtt 30 nappal már tartózkodási helyet létesített a választó. Vagyis az idén csak azok szavazhatnak lakhelyüktől eltérő településen, akik február 11-ig bejelentették új tartózkodási helyüket, és az még június 9-én is érvényes lesz.

A lap hozzáteszi, hogy az elmúlt években az átjelentkezés az utolsó két hétben nőtt meg: tíz éve nagyjából 18,5 ezren, 2019-ben úgy 21 ezren jelentkeztek át, így várható, hogy idén még többen választják ezt.