Életmódváltás után szekálás jön biztatás helyett? – A családterapeuta szerint nem túl jó jel
Legutóbb Szabó Zsófi, az RTL csinos műsorvezetője osztott meg fotót arról, milyen kirobbanó formában van, a kommentelők szét is szedték.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Csak egy pár az „építő jellegű” hozzászólásokból:
„Na, ez már inkább beteges, mint csinos!”
„Sajnos ez már anorexia inkább, mint sportos alkat, kifejezetten beteges kinézet, korosodó arc, és csont és bőr test, ami nem nőies, pedig régen sokkal csinosabb volt.”
Ezeket a kommenteket olvasva még megrántja a vállát az ember, hogy jól van, csak irigy, vagy jól van, csak visszahúzni akar, de mi a helyzet akkor, amikor ez a fajta kritika a magánéletünkben, a párkapcsolatunkban jelenik meg? Erről beszélgettünk Szilágyi Boglárka család- és párterapeutával.
– Mit tehetünk, ha a párunk nem örül annak, hogy másképp szeretnénk kinézni?
– Nem jó dolog, hogyha a párunknak nem tetszik, hogy egészségesebb életmódot szeretnénk, hogy változtatni szeretnénk, hogy meg szeretnénk szabadulni például némi túlsúlytól. Az a legrosszabb, ha emiatt kritizál is, mert mi alapján is kritizáljuk a másik külsejét egy párkapcsolaton belül?
– Mi lehet az ilyen hozzáállás oka?
– Az ilyesmi nem árulkodik túl nagy önbizalomról.
Attól tart, hogyha a másik csinosabb, többen felfigyelnek rá.
– Ha esetleg észreveszi ezt magán a kritizáló párunk, mit tehet, hogy változtasson a viselkedésén?
– Mindenképpen magán kell dolgoznia. A másikat egyáltalán nem birtokolhatjuk, örüljünk annak, hogy együtt lehetünk, együtt fejlődhetünk. A „megfelelő" reakció az lenne, hogy örülünk a másik sikerének, hogy támogatjuk őt abban, hogy fogyni szeretne, esetleg életmódot váltani. Ha bennünk frusztrációt okoz, hogy a másik elindul egy új úton, akkor mindenképpen azt kell górcső alá venni, hogy mi miért érezzük ezt magunkban.
– Ezekről a félelmekről lehet egyáltalán beszélni?
- A tiszta kommunikáció közelebb hoz minket, a kritika távolít, ami egyébként egy érzelmi éretlenségről árulkodik. De fejleszthető! Fontos a félelmeket kimondani, de sokszor nem vagyunk mi magunk sem tisztában vele, hogy mi is van bennünk. Ezért fontos dolgozni magunkon. Azonban sok ember nem szeretne változni, fejlődni, úgy gondolja, nem neki kell magán dolgozni. Ilyenkor nehéz dolgunk van, azt kell eldönteni, hogy nekünk megfelel-e így ez a kapcsolat.
– A "bántalmazott" fél, ha felismeri, mi történik, mit tehet?
– Egy jól működő párkapcsolatban egymás tükrei vagyunk.
Például „Nekem fontos, hogy mindketten egészségesen éljünk, lenne kedved velem eljönni sportolni?” Ezzel mélyül a kapcsolat és mindenki saját magáért vállalja a felelősséget. Ha nem megy a kommunikáció, lehet szakember segítségét kérni, de mi csakis a saját életünkért vagyunk felelősek.
