ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Egyáltalán nincsen helye egy párkapcsolatban a beteges féltékenységnek

Pusztító erejű lehet, és nem épít, hanem rombol.
SzE - szmo.hu
2017. január 13.



A féltékenység pusztító erejével akkor szembesültem, amikor ismerősök mondták el, mit művelt velük a párjuk. Az egyik férfit például a barátnője hazáig követett: Zs. a szüleihez utazott haza hétvégére, és csak utólag derült ki, hogy a távolsági buszon a lány ott ült végig, és figyelte, majd amikor Zs. leszállt a buszról a célállomáson, és hazafelé gyalogolt, akkor fedte fel magát.

P. története sem volt kevésbé vérfagyasztó. Miután szakított a betegesen féltékeny párjával, az exe bosszúból használhatatlanná tette P. lakásának zárját. Egy éjszakája és egy rakás pénze ment rá, hogy zárszerelőt hívjon és újakat rakasson fel. Egyébként fogalma sincsen, hogyan jutott be a lépcsőházba az exe, nem tudja, ki engedte be.

feltekenyseg3

De nem ők az egyetlenek az ismeretségi körömben, akik a társuk féltékenységétől szenvednek. Van, akinél mindennapos, hogy a férje a telefonjában és az e-mailjei között akar kutakodni, van, akit minden egyes percével elszámoltatnak, amit nem otthon tölt. Hallottam már számítógépre telepíthető kémprogramokról, amivel a féltékeny szerelmes követheti, mit csinál online a párja, de tudom, hogy olyan ember is van, aki a munkájában is zavarja a kedvesét azzal, hogy munkaidőben hívogatja (ha nem veszi fel a másik a telefont, jelenetet rendez.) Többen is beszámoltak arról, hogy észrevétlenül vagy nagyon is látványosan le kellett építeniük a baráti, ismeretségi körüket.

A féltékenységnek ez a szintje már jóval túlmegy az egészségesnek vélt határon.

Az egyik negyvenes férfiismerősöm szerint a féltékenység egy párkapcsolatban egyáltalán nem normális dolog. Úgy gondolja, a féltékeny fél lelkében vagy fejében van valami probléma. Esetleg a kapcsolat válságát jelzi, azt, hogy már nem működik, vagy nem a korábbihoz hasonlóan működik, és a féltékenykedés ennek kivetülése.

feltekenyseg1

Robozi Gabriella pszichológus úgy véli, a felnőttkori féltékenység a gyermekkorra vezethető vissza, és – leegyszerűsítve – az illető éretlen módon reagál le bizonyos dolgokat. „A féltékenység ellenséges és keserű érzésekkel jár együtt, ezek oka az, hogy a féltékenység egyik legfőbb érzelmi gyökere a veszteségérzés, azaz a félelem a veszteségtől: meg akarjuk tartani, ami a miénk, de veszélyeztetve érezzük. Másik fontos érzelmi velejárója a féltékenységnek a harag. A harag eredete pedig, ha még tovább megyünk az okok keresgélésében, a kisebbrendűségi érzés. Annak érzete, hogy kisebb-kevesebb vagyok, mint a számomra fontos másik, akit viszont magamhoz képest felértékelek. (…)

A féltékenység tehát saját negatív önértékelésünkkel hozható kapcsolatba.

A Budai Pszichológus Központ szakértői szerint „Kóros féltékenységről akkor beszélhetünk, amikor a párkapcsolat legfontosabb mozgatórugója a féltékenység: annak elkerülése, jogtalanságának bizonygatása, vagy fenntartása. Ezek mögött a viselkedésformák mögött a partner elhagyásától való félelem áll, melyet úgy próbál az illető feloldani, hogy párkapcsolata minden pillanatát kontrollálni szeretné.”

feltekenyseg2
Ha ezt tapasztalod, a párod kórosan féltékeny:

1. Minden alkalommal részletesen be kell számolnod arról, hogy mikor mit csináltál, hol és kivel voltál.

2. Ha kulturáltan szakítottatok az exeiddel, ha barátságban maradtál a volt férjeddel/volt feleségeddel, akkor sem tarthatjátok a kapcsolatot, nem találkozhatok, nem beszélhettek egymással, nem lehettek egy társaságban, posztolhattok közös fotókat a közösségi oldalon stb.

3. Még a munkahelyeden is ellenőrizni akar.

4. Látni akarja a leveleidet, az e-mailjeidet, hozzáférést akar a Faceboook-profilodhoz, muszáj közös bankszámlát nyitnotok, a telefonodban is kotorászik. Extrém esetben csak közös e-mail fiókotok és közös Facebook-profilotok lehet.

5. Észreveszed, hogy kémkedik utánad.

6. Gyakran gyanúsítgat azzal, hogy biztosan van valakid, hogy meg fogod csalni.

7. Átkutatja a holmidat.

8. Hazugsággal vádol. Megpróbál önellentmondásba keverni. Beleköt a szavaidba.

9. Beleszól, hogyan öltözz, ha nő vagy, akkor nem vehetsz fel bizonyos ruhákat, hogy szerinte ne "mutogasd magad" másoknak.

10. Féltékenységi jelenetet rendez, ha másokat dicsérsz, másokról elismerősen nyilatkozol, ha meg mered jegyezni, hogy X vagy Y színésznő milyen szép, csinos, tehetséges stb.

11. A helyes férfiismerőseid szerinte stricik/A vonzó külsejű barátnőid szerinte mind lotyók.

12. Szeret vájkálni a múltadban, és messzemenő következtetéseket levonni korábbi kapcsolataidból, majd ezeket hánytorgatni neked.

13. Ha nem bizonygatod minden nap többször is, hogy szereted, akkor azzal vádol, hogy már nem.

14. Ha fáradtság vagy más ok miatt nincsen kedved aznap ágyba bújni, akkor ez szerinte bizonyíték a hűtlenségedre.

bantalmaz6

Miért nem jó a kóros féltékenység? Mert egyszerűen megfojtja a párkapcsolatot. A másik ember feletti totális ellenőrzés nem szerelem, hanem hatalomgyakorlás. A kóros féltékenység, amely gyakran a másik fél fenyegetésével jár, nem "szerelemféltés", hanem birtoklásvágyból eredő gyilkos indulat.

Nem véletlen a gyilkos szó használata, mivel, az, aki ennyire intenzíven féltékeny a párjára, nem ritkán bántalmazóvá, és előfordul, hogy gyilkossá válik.

Mi a teendő, ha az egészségesnek nevezhető, alkalmankénti aggódáson túlmegy a párod féltékenysége? Ha ez nem jár bántalmazással és a személyi szabadság korlátozásával, akkor menthető a kapcsolat. De párterápia, illetve mediátor közreműködése is szükséges ehhez. A féltékenykedő pedig abban az esetben tud túllépni a nem megfelelő viselkedésformán, ha egyéni terápiára jár.

Ha a féltékenykedés verbális és fizikai bántalmazással jár, ha a féltékeny párod fenyeget, úgy érzed, megfojt a viselkedésével, akkor akármilyen nehéz, nincsen értelme tovább fenntartani a kapcsolatot. Ez a rossz kör csak akkor szakítható meg, ha kilépsz belőle.

bantalmaz

Erőszaknak, fenyegetésnek, gyilkos indulatnak, bántalmazásnak, verbális támadásnak soha nem lehet helye egy egészséges, jól működő párkapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk