SZEMPONT
A Rovatból

Egy vérbeli filmes a járvány megfékezésének hőseit nem a kormány tagjai között keresné, hanem a mentősök, ápolók, orvosok között

Orbán Viktorék sikerekről és „harcosok klubjáról” beszélnek, de a kommentek alapján fájdalmas sebeket téptek fel. Egymás után posztolják az áldozatok felháborodott és máig gyászoló hozzátartozói megrendítő beszámolóikat. És megszólaltak a frontvonalban dolgozók is.


Bár Európában 2020. január 24-én volt az első regisztrált Covid-19-eset, az első magyarországi pedig március 4-én, a kormány most január 27-én jött ki a COVID-járvány „legyőzéséről” szóló, 36 perces kisfilmjével. Hogy miért nem várták meg március 13-át, amikor Orbán Viktor bejelentette, hogy az iskolák bezárnak, és digitális munkarend lép életbe, vagy akár március 28-át, amikor elkezdődött a teljes bezárkózás? Talán a kormánypárt népszerűségvesztésével kapcsolatos közvéleménykutatási adatok tette sürgetővé, hogy valami dicsőséges beszámolóval lassítsák ezt a folyamatot.

A kérdés csak az, Kovács Zoltánnal szólva: „De sikerült?

Amikor egy kormány hivatalba lép, feladata, hogy az állam alapvető szolgáltatásait zökkenőmentesen és hatékonyan működtesse: a honvédelmet, a rendfenntartást, a közegészségügyet, a közoktatást, illetve a szociális szférát. Ahogy mondani szokták, az nem hír, ha a postást megharapja a kutya, de az igen, ha a postás harapja meg a kutyát. Lefordítva a mi esetünkre: amikor egy állam vezetése szükségesnek tart arról megemlékező kisfilmet megrendelni és legyártatni, hogy valamely funkciója éppen működött, az minimum érdekes.

Egy vérbeli filmes ugyanis, ha témát lát meg a pandémiában, és történetesen dokumentumfilmet akarna csinálni a járvány megfékezéséről, a hőseit nem a kormány tagjai között keresné. Ők ugyanis, bármennyire is rendkívüli volt a helyzet, azt tették, amiért fizetik őket: működtették az állam egyik alapfunkcióját, a közegészségügyet. Találna viszont hősöket a mentősök, ápolók, orvosok között, akik (főleg a járvány első évében, mikor még oltás sem volt) nap mint nap az életüket kockáztatták,

12 órákat tetőtől talpig beöltözve, premier plánban végignézve az emberi szenvedést, látva a levegőért küzdő, haldokló emberek rémült tekintetét, és ugyanazokat a szemeket kicsit később élettelenül meredni a semmibe.

Nekik kellett a reménykedő rokonokkal telefonon közölni szeretteik halálhírét, napjában többször is.

Az államigazgatás csúcsain álló főtisztviselők legnagyobb áldozata az volt, hogy minden reggel hatkor már üléseztek, a kórházi személyzet reggel hatkor már és még a tizenkét órás műszakban éppen ágytálazott, újraélesztett, lélegeztetőgépet állított be, vagy éppen megállapította a halál beálltát. Esetleg a napi zokogógörccsel birkózott meg egy csendes sarokban, teáját szorongatva, ha volt két perce minderre.

Hogy miért írom le mindezt ilyen részletesen? Mert a kormányzati propagandafilmből csak ez maradt ki. Van benne néhány hős miniszter, állami főtisztviselő, maga a miniszterelnök, és minden, amit csinálnak, az megszakítás nélküli diadalmenet. A képek, ahogy sorakoznak, a heroikus zene, az események és adatok fontos szűrése mind azt sugallják, hogy a koronavírus elleni harc igazi nagy hősei ők voltak, az állam vezetői.

Orbán Viktor „harcosok klubjáról” beszél, és saját magukra gondol, mintha a siker kovácsai ők lettek volna.

Elmondja, hogy azért hozattak be ennyi lélegeztetőgépet (elhallgatva, hogy ezek jó része azóta is raktárakban áll), hogy egyetlen ember se legyen, akinek, ha szükséges gépi lélegeztetés, akkor ne jusson lélegeztetőgép.

Elhallgatja azt, amit Kulja András mond el a Tisza-párt videójában. Az ellenzéki párt egészségügyi szakértője rezidens orvosként Covid-osztályon dolgozott nap mint nap akkor, saját élményeként mondja el, hogy

talán még menthető ötven fölötti emberek azért haltak meg az osztályán, mert egyetlen intenzív osztály sem vette át őket gépi lélegeztetésre. És miért nem? Mert nem volt elég lélegeztetőgép.

Azért sem, mert a kapott lélegeztetőgépek zöme intenzív osztályos gépi lélegeztetésre alkalmatlan volt. Ráadásul, ha még jók is lettek volna, a gép nem elég. Kell hozzá ember is, aki kezelni tudja, de ezzel a „harcosok klubja” nem foglalkozott. Nyilván azért nem, mert ahogy Kulja elmondta, az nem egynapos tanfolyam. Sok paramétert kell figyelni, a nem kellően kiképzett személyzet több kárt okozhat, mint hasznot: akár szét is robbanthatja a beteg tüdejét, de meg is fullaszthatja a pácienst. Ilyen embert viszont nem lehetett tömegesen behozni, sem Kínából, de máshonnan sem, képezni meg nem volt idő.

A Tisza Párt válaszvideójában, amelyet eddig szinte pontosan kétszer annyian néztek meg, mint a kormány moziját, sorjáznak az adatok, amelyek annyira hiányoznak a másik filmből: lakosságarányosan nemcsak szomszédainknál teljesítettünk gyászosabban a halálozási arányt tekintve, de Olaszországban is kevesebben haltak meg arányaiban, holott nem felejtjük a bergamói képeket, amelyeket a járvány elején láthattunk. Milyen elképesztő körülmények alakultak ki pillanatok alatt az ottani kórházakban! De ilyen képeket itthon nem láthattunk. Kulja András többször is elmondta, hogy

nekik megtiltották, hogy nyilatkozzanak a sajtónak a Covid-védekezésről, hogy idős kollégáját megfenyegették: ha beszél a sajtónak, az országban sehol sem kaphat munkát.

A járványról magyar nyelven csak Romániából és Szlovákiából érkezhettek képsorok, videók, mert a magyar kórházakba az állami televízión kívül senki nem tehette be a lábát. Ők is csak egyetlen alkalommal, leszámítva a protokoll eseményeket.

Magyar Péterék kimondják azt is, hogy a kivéreztetett egészségügy, az orvos- és ápolóhiány miatt kénytelenek voltak minden orvost a Covid-osztályokra vezényelni, emiatt az egészségügyben a nem covidos betegek jó része ellátatlan maradt, aminek tragikus következményei a járvány után jelentkeztek: előrehaladott daganatos megbetegedések formájában például, amikor a páciens elmondta, hogy a tüneteket már régóta észlelte, de nem jutott be egyetlen ellátásra sem. Azokat, akik ezekbe a betegségekbe haltak bele, nem számolják a koronavírus áldozataihoz.

Kulja András a Tisza-párt videójában

Kulja András szinte a könnyeivel küszködve mondja el, hogy a miniszterelnök láthatóan csak a sikerpropagandát tartotta már akkor is fontosnak: a problémákat felsorolni próbáló fiatal orvosba belefojtotta a szót. Orbán nem tudja, milyen az, amikor a fehérjehiány miatt a víz folyik a beteg bőréből,

amikor könyörögnek, hogy „doktor úr, ugye meggyógyulok?”, amikor egymás mellett hal meg egy testvérpár a kórházban: az egyik két nappal korábban, a másik, aki még megmaradt, csak azt kérdi: „Ugye én nem?”, aztán ő is meghal.

A Tisza Párt egészségpolitikus EP-képviselője szerint a miniszterelnök ne sikerekről kommunikáljon, hanem azt mondja el végre, hogy megszüntetik a kórházak alulfinanszírozottságát. Az egészségügy szerinte mind a mai napig ki van véreztetve. Az elmúlt években kétszáz rendelő, kórházi osztály zárt be. Magyar Péter tovább sorolja: most január elsejétől a fehérgyarmati, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kórház is bezárt osztályokat, az utóbbiban például a gyermeksebészeti ellátás szűnt meg.

Ma rosszabb helyzetben van az egészségügy, ha netán jönne egy újabb nagy járvány, még kevésbé alkalmas a közegészségügy ellátni a feladatát.

És sorakoznak tovább az adatok: GDP-arányosan feleannyit költünk egészségügyre, mint az európai átlag. A cseh állampolgárokra saját államuk fejenként 600 ezer forinttal többet költ évente, mint a magyar. Újból és újból felteszik a kérdést: milyen sikerekről beszél a miniszterelnök?

Magyar még azt is hozzáteszi, nem az a baj, hogy nincs pénz, hiszen „ha a miniszterelnök meg akarja venni a saját vejétől a felesleges irodaépületeket, akkor egy tollvonással lesz rá pénz”. Mint ahogy van pénz kastélyokra, a repülőtérre, mobilcégre is.

Kulja Andrásék fel is olvastak néhány levelet, amelyekben például egy intenzíves szakorvos írja le, hogy az elvileg egyszer használatos védőruhát többször kellett felvenniük, mert nem volt elegendő ebből sem. Még akkor sem cserélhették le, amikor már szemmel láthatóan vérrel és egyéb testnedvekkel szennyezettek voltak. A műszakváltáskor a következő kolléga is a szennyezett ruhákba volt kénytelen bújni. Bár később ózonnal sterilizálták a ruhákat, de másikat akkor sem kaptak. Maradt a vérfoltos, napokig használt ruha. FFP3-as maszkot a járvány elején nem is láttak, naponta egy sebészi maszkot használhattak el.

Ír az orvos a levélben a lélegeztetésre alkalmatlan gépekről is.

A betegek sokszor a szemük láttára fulladtak meg. Ha lett volna alkalmas gép, egy részük megmenthető lett volna.

Magyar Péterék elmondják azt is, hogy miközben Magyarország majdnem 200 milliárd forintot költött kínai légzéssegítő eszközökre (ezek zöme bizonyult alkalmatlannak később), az EU többi tagállama jóformán semennyit nem költött ilyen berendezésekre, pedig „nyilván ott is meg akarták menteni az emberek életét”.

Az eszközbeszerzés másik árnyoldaláról is szó esik, amiről az állami videó hallgatott: hány közvetítőcéget iktattak be az állami beszerzések és a kereskedelmi értékesítés közé, például a maszkok és egyéb védőfelszerelések esetében. Addig éppenhogy csak létező cégek milliárdos haszonnal zárták azokat az éveket.

Volt közöttük olyan, amely addig csak gumiabroncsokat értékesített, de aztán a maszkbizniszben megtalálta a szerencséjét.

A videó alatti kommentekben is sokan felháborítónak tartják Orbán Viktor győzelmi jelentését. Az újra felbukkanó oltásellenes posztok mellett sorozatban olvasni további szívszorító eseteket, történeteket. És ami külön érdekes, ugyanilyen hangvételű, felháborodott, olykor szívszorító kommentek olvashatók a kormány videója alatt is. Álljon itt néhány:

„...ehhez én, mint a mortalitás lista szerinti 2.650-ik 42 éves áldozat édesanyja annyit mondanék önnek Miniszterelnök úr: SZÉGYELJE MAGÁT❗❗❗ Egy szava nem igaz, önök cserbenhagyták a betegeket, az egész országot.”

„Az apám halt meg a covid járvány alatt, akinek az ápolásába kórházi külön engedéllyel két hétig, a haláláig bekapcsolódhattam (úgy, hogy ennek kockázatait vállaltam). Közelről láttam, hogy naponta hogyan halnak meg emberek. Minden volt az, csak nem győzelem.”

„Merkely úrról ne is beszéljünk. SOTE-s voltam Covid idején. Nálunk volt az első covid-os Magyarországon, és mégis mi voltunk az utolsó egyetem kb, akiknek elkezdődött a karantén. Aztán ott volt az “önkéntes munka”, amiről jött levél, hogy vagy az, vagy eltanácsolnak az egyetemről. Bár mint egészségügyi tanuló arra esküdtünk, hogy segítünk, de az egyetem kidobott minket a frontvonalra egy olyan egészségügyi rendszerbe, ahol nem volt elég gumikesztyű, és nem volt elég fertőtlenítőszer. Miniszterelnök úr végigsétált az osztályon, mint valami rossz ómen, de azzal nem foglalkozott, hogy nem lehet kimennem pisilni, mert ha leveszem a ruhát, akkor pocsékolok, vagy hogy infúziós szerelékkel kötöttem föl a WC papírt, ha volt, hogy ne a földön legyen. El kellett hónapokra szigetelnem magam a családomtól. Biztosan ismét ott lennék, ha szükség lenne rám, de ilyen eü helyzetben...”

„Temettem a szeretteimet, a folyosón feküdtek 16 órán keresztül, mire jutott egy ágy nekik egy 80 km-re lévő kórházban. Látogatni nem lehetett, sok ezer ember egyedül halt meg kínok közt. Erre aztán büszkék lehettek!”

„Mindkét szülőmet elveszítettem 1 hét különbséggel! Az orvosok nem csináltak semmit! A lélegeztető gépek semmit nem értek! Mondanom sem kell, hogy a kórházban kapta el apukám, majd hazaküldték így! Anyu elkapta tőle. Ezek vagytok ti! Ilyen a munkátok!”

„Én is frontvonalban voltam, és sok idősápoló, akik házi segítséget adtunk. Covidos idős embereket is elláttunk. A fenhéjjázó miniszterelnöknek kívánok olyan fizikai, lelki, mentális kínokat, amit elszenvedtünk mi, ápolók és gondozottak.”

„Apukám a Jahn Ferenc Kórházban halt meg 2021. április közepén. ? A saját lábán szállt be reggel a mentőbe, este pedig meghalt a lélegeztetőn. Nekem a következő napon derült ki, hogy pozitív lett a tesztem, úgy kellett leküzdenem a betegséget, hogy apukám előtte halt meg. Nem kívánom senkinek azt az érzést, amit akkor átéltem. Azóta sem tudom feldolgozni a történeteket.”

„Mindkét szülőm érintett volt... egyikük túlélte, másikuk nem. Megrendítő volt újra átélni mindent és ismét realizálni, hogy édesanyám csakis annak köszönheti az életét, hogy nem Budapesten került gépre, hanem egy vidéki városban. És őszintén megdöbbentett - pedig azt hittem, hogy ezt az érzést már nemtudom megélni -, hogy az életbenmaradás esélyét 50 év felett nem adták meg. Pár hét, és 50 leszek... a fiam most 16... ez rettenetes érzés. Ilyennek soha nem szabad megtörténnie.”

„104 kg voltam, mikor Covidos lettem, és a kórházban lefogytam 70 kg alá (kb 40 kilót). A kórházban két orvos „előttem” beszélte meg, hogy velem most már kísérletezhetnek. A kórházba látogatót csak akkor engedtek be, ha haldoklott. Ekkor beengedték a feleségem és a fiamat. Tehát lemondtak rólam. Közben a „család” intézte, hogy átkerülhessek a Tüdőkórházba. Két negatív teszt kellett hozzá, de ez is nagyon körülményes volt, nem a részemről. 2021.12.20-án sikerült átszállítani mentővel a Tüdő órházba, de a mentősök tettek át az ágyról, hogy át tudjanak vinni. Egy hónapot voltam éjjel-nappal oxigénen. Az orvosok azt mondták, ha netán hazakerülök, akkor otthon is oxigénen leszek. Miután átkerültem, vizsgálatok és ágynyugalom, ugyanis a kétoldali tüdőgyulladásra kaptam kétoldali tüdőembóliát is. Aztán gombás nyelv, szívprobléma, és sok minden egyéb. De két hét után már lábra álltam. Sétáltam kb 500 métert naponta, később emeltem a séta mennyiséget. Ez a COPD-covid „részlegen. Innét lekerültem a rehabilitációs részre. Itt már úgy működött az egészségügy, ahogy kellene mindenhol. Összesen 69 napot voltam kórházakban, de küzdöttem, hogy hazakerüljek. A pokolból jöttem vissza.”

„Párom legjobb barátja távozott 48 évesen pár nap alatt.? Baráti ismerős körünkből másik három 50 év alatti, kisgyermekes családanya és családapa ?T öbb utcabeli is volt... Orvos főnökünk, az egyik legjobb radiológus diagnoszta, aki három hétig lélegeztetőgépen, magányosan távozott ? A család tűzoltói a mentősöket segitve több túlsúlyos covid beteget sima vonulós ruhában egy maszk "felszereltseggel" hozták le emeletről, senkit nem érdekelt az ő védelmük.”

„Annak ellenére, hogy végigsírtam az egészet, mert Édesanyánk elvesztését újra végiggondoltam, az a véleményem, hogy kell erről beszélni nagyon sok ki nem mondott sérelem él bennünk.”

„Ápoló voltam a COVID-19 alatt, nem volt itt nagy siker. Kudarc volt és szörnyű, veszteségek sorozata! Nem tudják, milyen volt, amikor túlóráznom kellett a beteg kollégák miatt, vagy amikor a hozzátartozóknak el kellett magyaráznom, miért nem látogathatják meg a haldokló hozzátartozóikat, csak mert Müller Cecília képtelen volt tovább gondolkodni, mi van, ha valaki már végstádiumban van és nincs helye az intenzív osztályon.”

„Elérték sok ember halálát, többek közt a fiamét is, a szuper gépeikkel!!”

„Én két szerettemet vesztettem el a járvàny alatt. Az anyukàm csak 2 napra ment be a kórházba egy teljesen más probléma miatt. Soha többet nem láttam. Megfertőződött és úgy ment el, hogy egyedül kellett lennie, küzdenie. A mai napig nem tudom megemészteni a gondolatot, hogy magára maradt. De ezzel kell együtt élnem! Végigsírtam az adást. Az anyukám a Délpesti kórházban hunyt el.”

„Kérdésem, hogy győztük le? Mert nálunk a mi családunkban minden idős ember meghalt!!! A gyerekeink egy hónap alatt vesztették el mind a három nagyszülőt úgy , hogy ők nem is találkoztak egymással. Ki győzött? A miniszterelnök úr győzött? rengeteg csalással? Hazugsággal? Esetleg nagyobb lett a vagyona? Felháborítónak tartom, hogy legyőztük a járványt!!!!!!! Én szavaztam a fideszre.....de SOHA többé nem fogok. Nyugodjanak békében a halottaink, és köszönjük az egészségügyi dolgozok munkáját.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk