Hatalmas a különbség a fővárosi és a községi általános iskolában tanuló diákok nyelvtudása között
Hatalmas a különbség a fővárosi és a községi általános iskolában tanuló diákok nyelvtudása között - derült ki a 2015/2016-os tanév idegen nyelvi mérésének eredményeiből, amelyet az Oktatási Hivatal hozott nyilvánosságra.
Az idegen nyelvi mérés a azt méri, hogy az angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanuló 6. és 8. évfolyamos tanulók nyelvtudása megfelel-e a tantervi követelményekben előírt Közös Európa Referenciakeret szerinti szinteknek. A feladatsor két alapkészséget mér: a hallott és az olvasott szöveg értését. Azok a tanulók kapnak "megfelelt" minősítés, akik a maximális pontszám legalább 60 százalékát megszerezik.
A 2016-os idegen nyelvi mérés adatainak elemzéséből az derült ki, hogy a hatodikos tanulóknak megközelítőleg a háromnegyede teljesítette a tantervben előírt A1-es szintet, míg a 8. évfolyamos tanulóknak csak nagyjából a fele, 45-55%-a tudott az előírt A2-es szintnek megfelelni.
Mi az A1-es és A2-es szint?
"A1-es szinten beszél idegen nyelven az, aki - ha lassan és érthetően beszélnek hozzá - megérti az családjára és közvetlen környezetére vonatkozó alapkifejezéseket, megérti a nagyon egyszerű mondatokat, meg tud írni egy rövid, egyszerű, képeslapra való szöveget, ki tud tölteni személyes adataival például egy szállodai bejelentkezőt - a kerettanterv szerint ezt a szintet kellene elérni a hatodik évfolyam végére, akármilyen típusú iskolába is jár a diák.
A nyolcadik év végére A2-es, vagyis alapozó szinten kellene beszélni: meg kellene érteni azokat a gyakran előforduló szavakat, amelyek a családdal, bevásárlással, munkával, a környékkel kapcsolatosak. Akinek A2-es a nyelvtudása, el tud olvasni egy egyszerű és nagyon rövid szöveget, egy nagyon egyszerű magánlevelet meg is tud írni" - írja az Eduline.
A német rosszabbul megy, mint az angol
Az angolul tanulók eredményei mindkét évfolyamon jobbak voltak a németül tanulók eredményeinél.
Míg az angolos hatodikosok 77,2%-a, addig a németesek 72,5%-a szerzett elegendő pontot a "megfelelt" minősítéshez. A nyolcadikosoknál az angolul tanulók 53,8%-a, a németül tanulók 43,3%-a felelt meg a teszten.
Az OH jelentése szerint erre a két tanulói csoport közötti különbség adhat magyarázatot.
"Országos összesítésben a németül tanulók közül jóval többen járnak községekben iskolába, a németül tanulók között magasabb a sajátos nevelési igényű tanulók aránya, és a németül tanulóknak alacsonyabb az átlagos családi háttér-indexe." Ezekről az adatokról készült grafikonokat ide kattintva nézheted meg.
A községi iskolák nagy részében még mindig nem választhatnak a diákok, hogy milyen nyelven szeretnének tanulni, ugyanis az intézmények többségében csak egy idegen nyelvet tanítanak.
Messze elhúznak a budapesti és dunántúli diákok eredményei az ország többi részéhez képest
"A Budapesten iskolába járók átlagpontszámai a legmagasabbak, és a dunántúli régiókban mindegyik mérési csoport esetében magasabbak az átlagpontszámok, mint a kelet-magyarországi régiókban" - olvasható az elemzésben.
Ahogyan az ábrán is látható, a gyenge eredményt elérő iskoláknak több mint a fele az Észak-Alföldi és az Észak-Magyarországi régióban található, miközben a magyarországi iskoláknak mindössze 32 százaléka található ebben a két régióban.
Mi számít gyenge eredménynek egy iskolánál?
Az, ha az intézményben a feladatsort kitöltő diákok legfeljebb 50%-a szerzett "megfelelt" minősítést.
Illusztráció: Pixabay
Pedig egyre nagyobb szükség van az idegen nyelvi ismeretekre, ugyanis 2020-tól csak az kezdheti el tanulmányait egyetemen vagy főiskolán, akinek legalább középfokú nyelvvizsgája van, ez lesz a felsőoktatási felvételi egyik feltétele.
"Az azonban ebből a felmérésből is egyértelműen kiderül, hogy nem csak a diákok szorgalmán múlik, eljutnak-e a középfokig - a családi hátterük és a lakhelyük rányomja bélyegét a nyelvtanulási eredményességre is" - írja az Eduline.
