SZEMPONT
A Rovatból

„Az ember idekint, őrült sebességgel halad épp valamilyen érzelmi szélsőségbe” – Rakonczay Gábort már kevesebb, mint ezer kilométer választja el attól, hogy ismét átevezze az Atlanti-óceánt

Az extrém sportoló december 23-án indult útnak 42 nevű hajójával Kanári-szigetekről, és 5 ezer kilométernyi evezés után, a tervek szerint körülbelül két hét múlva ér partot. Az út során naponta posztolja, hogy mi történik éppen vele.


Rakonczay Gábor extrém sportoló, kétszeres Guinness világrekorder és többszörös magyar rekorder. Hatszoros óceánátkelő hajós, az amerikai Év Kalandja Díj és a Magyar Formatervezési Díj tulajdonosa. Az egyetlen ember, aki átkenuzott egy óceánon. Kevesebb, mint ezer kilométer választja el attól, hogy ismét átevezze az Atlanti-óceánt.

Az extrém sportoló december 23-án indult útnak 42 nevű hajójával Kanári-szigetekről, és 5 ezer kilométernyi evezés után, a tervek szerint körülbelül két hét múlva ér partot a karib térségi Antiguán. A felkészülést és az útját is rendszeresen dokumentálja a Rakonczay Expedíciók Facebook-oldalán. Minden nap ír egy rövid beszámolót és fotókat is csatol hozzá. Most ezeken keresztül mutatjuk be az eddigi útját.

Rakonczay a 42 nevű hajóval vágott neki az útnak. Facebook-oldalán azt írta: ez az első és ezidáig egyetlen óceáni kenu, ami átkelt egy óceánon. A hajót az ötszörös Földkerülő vitorlázó, Fa Nándor tervezte és építette, Rakonczay pedig 2011-ben kölcsön kapta tőle az akkori utazásához. A hajót később neki is adta a tervező, de egészen idáig a szülei kertjében állt. A mostani utazásra viszont rendbe tette, a korábbi tapasztalatai alapján felújította, december közepén pedig már arról posztolt, hogy éppen élelemmel pakolja tele a Kanári-szigeteken.

Az extrém sportoló végül december 23-án vágott neki a nagyszabású expedíciónak, amellyel tervei szerint lezárja a tizennyolc éve tartó, extrém kalandokkal teli sportpályafutását.

Már rögtön az első éjszakája keményen telt.

„A 42 egész éjjel hatalmasakat döng, aztán amikor elkezd hajnalodni, egy nagyobb hullám telibe rászakad. A kenu lefekszik az oldalára. Idebent, minden cucc átvágódik a jobb oldalra és szellőzőn jelentős víz jön a kabinba. Egy óra, mire mindent rendbe teszek...

A reggeli fényekben, viszont már a tipikus táj fogad. A sziget már nem látszik. Az evés nehezen, de megy, alvásból viszont összejött legalább 2 óra. Ami biztató, mint ahogy a szél is kezd 15-20 csomó közé beállni. ...ez az első 24 óra. Az óceán bemutatkozott. A 42 bírja! Én pedig megélem az élményt. Szóval, slay!” - írja első bejelentkezésében.

Az alvás igencsak nehéz ebben az esetben. Erről többször is írt az út során.

“Evezek, amíg egyben látom a csillagokat, aztán bemegyek eldőlök a kabinban. 50 perc után annyira fáj az oldalam a folyamatos liftezés miatt, hogy visszamegyek evezni. Ismét lapátolok addig, amíg a külső dolgok szét nem csúsznak és már evezés közben is színes álomképeket látok.

Ismét bedőlök a kabinba, lábaimat majd az államig felhúzva, hogy kiékelve könnyebb legyen aludni, a félszélben sodródó és ezért erősen billegő hajóban. Hát így telik az idő. Aztán északon a Göncöl csillagkép tolat kifelé a homályos éjjeli horizont mögül és én ismét kikászálódok a kabinból evezni. Egy ciklussal később arra ébredek, hogy már a vékony sarlójú Hold, épp kibukkan a víz mögül és óvatosan, tompa sárga fénnyel világítja meg a tájat. Talán két óra és jön mögötte a Nap is…Itt, a körös-körül végtelen horizont és a napi több mini alvástól, teljesen elvész a megszokott ciklikusság. Összefolyik az idő, és így önmagunk értelmezése teljesen más minőséget kap” - fogalmaz.

De mégis, a legnehezebb számára az expedíciók során nem az éjszaka, hanem a délelőttök.

„Alapvetően a délelőttök a legmélyebbek érzelmileg. A délután hangulatát már elkapja az ember, aztán jön a kegyetlen hosszú éjszaka. De a reggelek érzelmileg az összes expedíciónál kifejezetten nehezek voltak. Valahogy ennek már sose lesz vége és amúgy is mindenki hiányzik hangulatú.

Az ember idekint, őrült sebességgel halad épp valamilyen érzelmi szélsőségbe. Hogy eme hullámvasúton, - ha jelen van - elkapja azokat a meghatározó pillanatokat, amiért megérte minden egyes lépés idáig”

- írta az első napokon a hajónaplójában.

Ahogy telnek a napok, Gábor folyamatosan beszámol minden élményéről. Ír például arról az érdekességről is, hogy éjszakánként többször azt tapasztalja, hogy egy hal nekilát tisztogatni a hajó alját. A kabinban ezt nem túl jó hallgatni, hiszen elképesztően hangos. Volt, hogy dörömbölt neki, de a hal átment a másik oldalra és hangosabban folytatta.

Gábor van, hogy hosszú napokig nem lát másik hajót, embert. A 24. napon például pont arról ír, hogy már 10 napja nem látott senkit, amikor egyszer csak feltűnik egy vitorlás a közelében. A hajón lévő emberek intenek neki, megkérdezik, hogy minden rendben van-e. Gábor azt írja, nem érti, hiszen a 42 fedélzetén nem lehet baj. Aztán elgondolkodik rajta, hogy bizony, mindent meg lehet szokni. Még ezt a kicsi életteret is, ami számára most hosszú hetekig az otthont jelenti.

A 27. napon aztán hosszabban is ír arról, mennyire nehéz egyedül abban az óriási csendben, gondolatok nélkül létezni.

„Az a mítosz, hogy valaki vagyok, úgy omlik széjjel, hogy a darabjait se találom. Mintha csak egy légvár lett volna az egész. A képzeletemben létezett, amiben pár ember társammal kölcsönösen egyetértettünk, hogy vagyunk valakik. Önmagunkat meghatároztuk és úgy tetszet valahova tartunk. De inkább úgy tűnik értelmetlen villanás vagyunk csak a végtelen időben, mely bizony észre se vesz minket.

Az elmém fellázadt ellenem. A gondolatok hiánya széthasítja a fejemet, melyet ténylegesen erős fejfájás kísér. Már értem mért nyomjuk otthon minden lehetséges módon az információkat a fejünkbe. Az ürességben lehetetlen hosszútávon önmagunkat meghatározni. Márpedig ha szétesik az én képünk, cél és ok nélkül találjuk magunkat.

Pár órára ez biztos jól hangzik, se gondolatok, se semmi, se senki…, de egy ilyen csöpp hajón egyedül most más jut eszembe a jóról. Annyira nincs itt semmi mint amihez hozzá szoktam, hogy két gondolat közti űr egyfajta vákuumot képez és csak húz önmagában egyre mélyebbre. Azt várom, hogy történjen valami. Bármi! De semmi. Csak az irtózatosan harsogó szürke hullámhegyek vonulása, az ezzel megegyező tónusú felhőzet alatt.

Ez vajon tényleg ennyire nehéz, vagy a civilizált világban tényleg ennyire elpunnyadtam? Van pár infóm otthonról, de ezek kontextus nélküliek és csak rendszer nélkül visszhangzik a fejemben...

Pár órára mindent be kell vetni, majd ismét eljutok oda, ami anno is segített. Csak a mai nap a lényeg, ezt kell valahogy megcsinálom. Lépésről lépésre...” - fogalmaz.

Bár Gábor már rutinos, a borulást most sem úszta meg. Január 28-án, az expedíció 36. napján, ráadásul éppen a születésnapján egy hullám oldalra borította a hajót. a víz becsurgott a ruhájába, ő pedig csak kapaszkodott a hajóba.

Szerencsére minden a helyére került, és folytatódott tovább az elképesztő utazás. Háborgó víz, nyugodt napfelkelték, Gábornak mindenből kijut. Nyolc hete volt úton, addig már többször is írt arról, hogy fizikailag és szellemileg is megterhelő az utazás.

„Az út eddigi egy-egy markánsabb pillanata gyakran bevillan, de inkább olyan az egész mint egy folyó. Egyszerre számtalan kanyarral és végtelen hosszú egyenes szakaszokkal. Ami lassan és biztosan egyé olvad.

Azon agyalok, hogy a körülöttem levő valóság mekkora része létezik és mekkora az amit csak mozizok a fejemben futó eseményként...”

- írta az extrém sportoló az 56. napon.

De egyre gyakrabban számol már be arról, hogy szellemileg, érzelmileg milyen megterhelő, amit átél.

„A fáradtság ragadós érzése gyakran elviszi a látásomat...

Az elmúlt napokban csak esténként kettőződtek meg a látottak, de pár kávéval mindig visszaállt a fókusz. Ma viszont a homály már reggel mindenre ráül. Homályos a környezet és a cél is. A fáradtság fullasztó meleg pokrócként fedi be a valóságot. Próbálom lerúgni, de kevés hozzá az erőm. Belassultam. Aludni kéne, de nem akarom a felépített rutinomat aláásni. A pihenő idő bővítése a melegágya, hogy az ember motivációja rövid időn belül darabokra essen. Majd áttérjen a jól van az úgy hangulatba.

A törött ujjam persze nem fáradt. Teljesen kihúzza magát a munkából. Renitens módon a többiektől eltekeredve figyel, és nem érti hogyan került erre a kézre... Most jobb...Aztán ismét rosszabb és jön a tompaság. Kábán olyan dolgokon gondolkodok, aminek nincs eleje és vége” - írta a 64. napon.

Gábor jelenleg 65 napja van úton, 4386 kilométert tett meg. Már bőven becsorgott ezer kilométer alá a hátralévő út, körülbelül még két hét, mire eléri a célt. Szerda esti, utolsó bejelentkezésében csak röviden írt.

„A gondolatok lemaradnak és minden energiát a haladás visz el...

A 42 büszkén hasítja magát a felépült nyugat felé vonuló hullámokon, mit sem törődve a hátralevő masszív távval. A táv, ami eddig érinthetetlen volt. Egy szilárd sötét tömb, ami kikezdhetetlen és felfoghatatlan.

Most csendben ráesik a fény, és szilárdsága megkérdőjeleződik. Módszeresen maga alá gyűri a felismerés, amit két hónapja hoz felszínre az a roppant szándék, ami mélyen bennünk lakik. Az erő, amit családom elmúlt generációi addig csiszoltak, mígnem egy rövid időre az én kezembe került...

A mai etap 85 km... Még nyolc és félszer ennyi. Addig precíz kitartás és a hit, hogy létezik a szárazföld és az emberek világa” - írja legutóbbi posztjában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hiba a mátrixban? Az Origo Matolcsy Ádám ingatlanügyletéről szóló 444-cikket szemlézett
Szokatlan témaválasztás ez a Fidesz-közeli laptól, ami eddig igyekezett inkább csak a hivatalos MNB-ről szóló közleményeket és véleményeket átvenni. A lap kiadója, a Mediaworks eközben tömegesen küldi el a dolgozókat.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 20.



A 444.hu cikkét szemlézte az Origo, amely szerint Matolcsy Ádám dubaji érdekeltségéhez került egy több milliárd forint értékű Vörösmarty téri ingatlan. A cikk ismertette az ingatlan tulajdonosi változásait, valamint idézte a 444 és a Portfolio által korábban közölt információkat.

Az Origo az elmúlt években ugyan foglalkozott Matolcsy Györggyel és a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos hírekkel, a megjelent írások többsége azonban intézményi eseményekről, kinevezésekről vagy gazdaságpolitikai kérdésekről szólt, Matolcsy fiát, vagy épp az MNB alapítványokkal kapcsolatos dolgokat kevésbé érintették.

A Matolcsy György címke alatt az elmúlt két évben megjelent cikkek között szerepelt például az MNB centenáriumi rendezvénye, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezése, illetve Matolcsy György kitüntetése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

Ehhez képest figyelemre méltó, hogy a portál most egy olyan témát is bemutatott, amely Matolcsy Ádám üzleti érdekeltségeit érinti, és amelyet eredetileg a 444.hu dolgozott fel.

Bár az Origo nem saját oknyomozó anyagot közölt, és a 444-re „balliberális portálként” hivatkozik, de az ilyen jellegű szemlék a korábbi gyakorlat alapján ritkán jelentek meg a felületen.

Hogy egyszeri kivételről vagy egy szélesebb körű változás első jeléről van-e szó, azt a jövő eldönti.

Az viszont tény, hogy a korábbi kormánypárti médiában nagy átrendeződés zajlik. A Mediaworksnél - mely az Origót is kiadja - történt elbocsájtásokkal, lapbezárásokkal, és terjesztés beszüntetésekkel a lent található cikkünkben foglalkoztunk. Azóta még annyi derült ki a konglomerátum körüli problémákról, hogy a Pesti Srácok is megszűnik, és a Magyar Nemzettől is küldenek el embereket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk