A tömeges oltást lemondták, sokan mégis megkapták az AstraZeneca vakcinát

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben és később egy sajtótájékoztatón is beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszaszerzési és Védelmi Hivatalról (NVVH), amelynek létrehozására már elkészült egy törvénytervezet, amit társadalmi egyeztetésre bocsátottak. A kormány hétfő este közzétette a jogszabálycsomagot, amelyből kiderülnek a részletek a felállítandó szuperhatóságról.

A dokumentum szerint a hivatal egy büntetőeljárást megelőző ügycsoportja kockázatelemzést végezne, amihez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is igénybe vehetné.

A NAV pontos tájékoztatást adna azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik. A vizsgálható körbe tartozna szinte minden, ami közpénzhez köthető: a központi költségvetésből gazdálkodó szervek, az államháztartásból juttatott vagyon felhasználása, az önkormányzatok gazdálkodása, az állami tulajdonú cégek, valamint az uniós támogatásban részesülő projektek is.

Az érintettet a vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell, kivéve, ha felmerül a veszélye, hogy a bizonyítékokat megsemmisítik vagy a vizsgálatot más módon meghiúsítják.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának rájuk: sem az elnök, sem a helyettesei nem lehetnek párttagok, és nem tölthettek be politikai tisztséget – például képviselői vagy polgármesteri pozíciót – a megválasztásukat megelőző hat évben.

Magyar Péter miniszterelnök már májusban jelezte, hogy a kormány egyik első döntése a hivatal felállítása lesz, majd a parlamentben meghirdette a "Tisztítótűz-műveletet", amelynek célja a közpénzek útjának feltárása. Az eredeti tervek szerint a jogszabályt már a múlt héten beterjesztették volna, ám szombaton a kormány váratlanul bejelentette, hogy a javaslatot előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják.

via Telex

Reagált a Sándor-palota azután, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a Parlamentben bejelentette, kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Sulyok Tamás hivatala a Népszavának küldött közleményében azt írta:

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a „Tisztítótűz-művelet” részeként, az Alaptörvény módosításával távolítaná el hivatalukból az „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamást és Polt Péter legfőbb ügyészt.

Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón azt mondta, ha Sulyok Tamás nem írja alá a saját menesztését is tartalmazó alkotmánymódosítást, akkor az államfő szembemegy a hatályos Alaptörvénnyel, és megfosztási eljárást indítanak ellene. A jogszabályok szerint Sulyok mandátumának megszűnése után 30 napon belül kell új államfőt választani, ami Magyar szerint augusztus 20-a előtt meg is történhet.

Az Országos Onkológiai Intézet a Facebook-oldalán tájékoztatta betegeit és a nyilvánosságot, hogy a 3-as épület műtőiben tapasztalható légtechnikai és klimatizációs rendszerhiba, valamint a tartós hőhullám miatt átmenetileg módosítaniuk kellett a műtéti rendet.

Emiatt az Orvosigazgatóság a betegbiztonságot szem előtt tartva a 3-as épületben a tervezett műtéti tevékenység átmeneti felfüggesztéséről döntött.

A halaszthatatlan beavatkozások biztosítása érdekében a 3/A épület műtőiben kétműszakos munkarendet vezettek be, ahol a műtétek reggel 6 órától este 22 óráig zajlanak. Az érintett betegeket az Intézet munkatársai közvetlenül keresik meg az új műtéti időpontok egyeztetése miatt.

A közlemény szerint a hűtési rendszer problémáit folyamatosan jelzik az üzemeltetésért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) felé, a hiba elhárítása folyamatban van. „Tisztában vagyunk azzal, hogy egy onkológiai műtét időpontjának módosítása jelentős aggodalmat okozhat a betegek és családtagjaik számára. Ezért minden érintettől türelmet és megértést kérünk, egyben biztosítjuk betegeinket arról, hogy döntéseinket kizárólag a biztonságos betegellátás érdekében hozzuk meg” – zárta bejegyzését az intézmény.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hétfő este azt közölte Facebook-oldalán, hogy

„Ha minden jól alakul, akkor holnap elkezdődik a beépítése is és reméljük megoldódik a műszaki akadály. Köszönjük az Országos Onkológiai Intézet munkatársainak a segítséget, munkát és a betegeknek, hozzátartozóknak a türelmet” – írta.

A nyári hőhullámok idején visszatérő problémát jelentenek a kórházi hűtőrendszerek meghibásodásai. Május végén a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban állt le a központi hűtés, ahol a működést ideiglenes, helyettesítő berendezéssel biztosították. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a kritikus kórházi helyiségeknek valójában csak a 48 százaléka megfelelően hűtött, miközben a kormány rendkívüli forrást biztosított a javításokra.