HÍREK
A Rovatból

A magyarok egynegyede szerint Oroszország csak védekezik Ukrajna ellen

A Publicus felméréséből az derül ki, hogy egyre kevesebben tartják agressziónak az oroszok Ukrajnával szembeni fellépését.


Két hónap alatt 8 százalékkal csökkent azok aránya, akik agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már csak a megkérdezettek 56 százaléka gondolja így - derült ki a Publicus felméréséből, amelyet a Népszava közölt.

A friss és a korábbi felmérések adatait összevetve arra jutottak, hogy

az utóbbi két hónapban folyamatosan és jelentősen csökkent a háborúba kezdő Oroszországot agresszornak tartók száma.

Március elején még a válaszadók 64 százaléka vélekedett így, a hónap végén már 58 százalék, mostanra pedig már ennél is 2 százalékkal kevesebben.

Azoknak az aránya, akik a támadást inkább Oroszország védekezésének tartják viszont 15 százalékról 28 százalékra nőtt, majd 25 százalékra csökkent.

"Minderre magyarázat lehet az Orbán-kormány államilag ellenőrzött médiájában sulykolt, az orosz kormánypropaganda érvei felé hajló hírmagyarázatok hatása" - jegyzi meg a Népszava.

A kormánypárti szimpatizánsok csak 42 százaléka gondolja inkább agressziónak a támadást, míg az ellenzékhez húzóknál (a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk hívei nélkül) ez az arány 85 százalék.

Március eleje óta 79-ről 81 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint már nem valószínű, hogy a háború átterjed Magyarországra, és 77 százalék nem vagy inkább nem tartja valószínűnek az orosz atomcsapást. A megkérdezettek 49 százaléka állította azt, hogy kicsit vagy nagyon, de szorong amiatt, hogy háború van egy szomszédos országban.

A felmérés szerint összességében nőtt azok száma, akik elégedettek azzal, ahogy a kormány eddig reagált a háborúra: március elején 60 százalék vélte így, május elején már 66 százalék mondta ezt.

Az ellenzékiek 81 százaléka viszont úgy gondolja, Orbán Viktornak a jelenleginél keményebben kellene elítélnie Oroszországot Ukrajna megtámadása miatt.

Arra a kérdésre, hogy "Támogatna-e olyan szakciókat Oroszország ellen, amelyek miatt többet kellene fizetnie az energiáért?", a válaszadók 72 százaléka nemmel felelt. A kormánypárti szimpatizánsok teljesen elutasítóak, csak 6 százalékuk vállalna kicsi vagy nagyobb kockázatot, ezzel szemben az ellenzékiek 61 százaléka lenne hajlandó erre.

Stabil 62 százalékos többség mutatkozik abban, hogy "Magyarország az értékek tekintetében hagyományosan a nyugathoz tartozik, ezért a jövőben a nyugat felé kell törekednie". Pártpreferenciától és életkori csoportoktól függetlenül mindenütt többségben vannak azok, akik inkább egyetértenek ezzel az állítással. Kevesen vannak azok, akik szerint Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjen és távolodjon az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól. Viszont a Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 56, a Mi Hazánk híveinek 53 százaléka inkább egyetértettek azzal, hogy Magyarországnak nem kell sem a nyugathoz, sem a kelethez tartoznia, lehet önálló jövője. Ehhez képest az együttes ellenzékhez és a Kétfarkú Kutya Párthoz húzók csak 10, illetve 18 százaléka értett egyet ezzel az állítással.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán: Biztosan hibáztam, Etyek kitűnő lecke volt
A Tisza alelnöke szerint a politikai tér annyira mérgező, hogy érdemi vita sem lehetséges. A párt cáfolta az Index névtelen forrásból származó értesüléseit az adóterveikről.


Egyre nagyobb hullámokat vet a Tisza Párt körüli vita az adórendszerről. A Fidesz az utóbbi hetekben erőteljes kampányba kezdett, amelynek középpontjában a „Tisza-adó” áll. A kormány szerint a Tisza háromkulcsos személyi jövedelemadót vezetne be, ha hatalomra kerülne, és ehhez a kormánypárt nemzeti konzultációt is indít.

A vita egyik kiindulópontja egy etyeki rendezvény, ahol Dálnoki Áron, a Tisza gazdaságpolitikai szakértője a közönség véleményét kérte az adórendszerről. A jelenlévők többsége – köztük ő maga is – a többkulcsos szja-t támogatta.

A fórumon részt vett Tarr Zoltán, a párt EP-képviselője is, aki akkor így fogalmazott: „Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Most nem lehet erről beszélgetni – már, itt most magunk között természetszerűleg lehet, és ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. (…) Számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni, ezért mondjuk azt nagyon határozottan, nagyon sok mindent lehet, és kellene… választást kell nyerni, és utána mindent lehet”.

A történtek után a politikust Strasbourgban kérdezte a 444. Tarr elismerte:

„Politikai értelemben valóban nem volt szerencsés, amit mondtam”.

Kiemelte, hogy „nincsenek privát közegek, ezért nem lehet nagyobb elemzéseket úgy előadni, mintha az ember kizárólag azoknak beszélne, akik jóindulattal állnak hozzá. Ilyen értelemben biztosan hibáztam”.

Úgy fogalmazott, szerinte az etyeki ügy pontosan példázza, hogy ma Magyarországon mennyire nehéz nyíltan véleményt cserélni: „egyszerűen nem lehet beszélgetni”. Azt is elmondta: „Az a reményünk, hogy a választási győzelmünket követően lehet majd párbeszédet folytatni akkor is, ha a vélemények nem egyeznek meg az adott témában.”

Tarr nem ajánlotta fel lemondását Magyar Péter pártelnöknek. Úgy látja, egy „normális, őszinte, és világos beszélgetés” történt, amelyet szerinte a kormánymédia torzított el. Hozzátette: a Fidesz reakciója jól mutatja, miért nem szabad „jóhiszeműen beszélgetnünk, mert félreértelmezik”, és hogy Etyek „kitűnő lecke” volt erre.

A Fidesz kampányának egyik alappillére egy névtelen Index-cikk lett, amelyben egy belső dokumentumra hivatkoztak. Ezt a Tisza Párt cáfolta, Magyar Péter pedig nyilvánosságra hozta a párt részletes adótervét. Eszerint marad az egykulcsos szja, amely 15 százalék marad az átlagbér felett keresőknek, de az alacsonyabb jövedelműeknél adójóváírásokkal csökkentenék az elvonást – például a minimálbéreseknél ez csak 9 százalék lenne.

Emellett az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját 5 százalékra csökkentenék, a gyógyszereket pedig áfamentessé tennék. Az 5 milliárd forintot meghaladó vagyonokra évi 1 százalékos vagyonadót vezetnének be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Bajban lehet Paks II – Az uniós bíróság megsemmisítette a projekt támogatásának jóváhagyását
Az osztrákok fellebbezése nyomán kaszálta el a bíróság a döntést. Az EB korábban nem vizsgálta meg rendesen, hogyan kapta meg az orosz cég a gigaprojektet.


Az Európai Unió Bírósága csütörtökön úgy döntött, hogy megsemmisíti a Paks II beruházáshoz nyújtott magyar állami támogatás európai bizottsági jóváhagyását. Az ítélet szerint az Európai Bizottságnak azt is meg kellett volna vizsgálnia, hogy a két új reaktor építésére szóló szerződés közvetlen odaítélése megfelel-e az uniós közbeszerzési szabályoknak.

A beruházást egy orosz–magyar államközi megállapodás alapján a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz cég kapta meg. Ebben az egyezményben az orosz állam azt is vállalta, hogy állami kölcsönt nyújt Magyarországnak az új reaktorok finanszírozására.

A Bizottság 2017-ben hagyta jóvá a magyar állam által nyújtani kívánt támogatást. Ezt az osztrák kormány megtámadta az Európai Unió Törvényszékén. A bíróság első fokon, 2022 novemberében elutasította az osztrákok keresetét. Ekkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „mind az engedélyezés, mind a finanszírozás szempontjából az Európai Bíróság pecsétje rajta van a paksi beruházáson”.

Ausztria azonban fellebbezett, és az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka idén februárban azt javasolta, hogy a testület semmisítse meg a Törvényszék döntését.

A mostani ítélet ennek megfelelően hatályon kívül helyezte a korábbi döntést, és érvénytelenítette az Európai Bizottság támogatási engedélyét.

A bíróság szerint a Bizottság nem vizsgálta meg kellő részletességgel a közbeszerzési szabályokat, pedig ez szerves része a támogatási intézkedésnek.

A testület azt is kimondta: az a tény sem elég, hogy 2015-ben egy másik eljárás során megállapították, hogy a közvetlen szerződéskötés nem sértette a közbeszerzési szabályokat. A bíróság szerint ez nem magyarázza meg kellően az akkori döntés indokait.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
IDEA: félmillió szavazóval vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt, tetemes Magyar Péterék előnye
A közvélemény-kutató viszont meglepetésre a Dobrev Klára által vezetett DK-t a parlamentbe bejutó pártnak mérte. Ők hárompárti országgyűléssel számolnak.


Ha szeptember elején országgyűlési választásokat tartottak volna, a felnőtt lakosság több mint egyharmada a Tisza Pártra szavazott volna – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából. A felmérés alapján Magyar Péter pártjának mostanra mintegy félmillióval több támogatója van, mint a Fidesz-KDNP-nek.

A kutatás szerint a teljes felnőtt népesség 35 százaléka adta volna listás szavazatát a TISZA Pártra, míg a Fidesz-KDNP-re 29 százalék voksolt volna.

A biztos szavazók körében – akik részvételüket is biztosra mondják, és pártot is tudnak választani – a Tisza 9 százalékponttal előzi meg a kormánypártokat. Ebben a csoportban a válaszadók 48 százaléka választotta volna Magyar Péter pártját, míg a Fidesz-KDNP támogatottsága 39 százalék volt.

A felmérés azt is megmutatta, hogy a parlament összetétele sem lenne kizárólag kétpárti, ha most lennének a választások. Az IDEA szerint a Demokratikus Koalíció is bejutna, támogatottságuk a biztos szavazók körében 5 százalék. A Mi Hazánkat és a Magyar Kétfarkú Kutyapártot parlamenten kívüli pártnak mérik 4 illetve 3 százalékkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Egy hét alatt több mint ötezren adták be az igénylést az Otthon Start hitelre
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan otthonteremtési program, ami ennyire népszerű lett volna.


Szeptember elején indult el a fix 3 százalékos kamatú Otthon Start, és az első hét tapasztalatai alapján óriási az érdeklődés. Több mint ötezren adták be az igénylésüket, ami napi szinten átlagosan több mint ezer kérelmet jelent. Gulyás Gergely szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan otthonteremtési program, amit az első napokban ilyen sokan választottak volna.

A miniszter a kormányinfón kiemelte, hogy a pénzintézetek készen álltak a rajtra, az indulás pedig zökkenőmentesen zajlott. Az érdeklődés országos, a hitelfelvevők száma a településtípusok között is lakosságarányosan oszlik meg.

A bankok között közben megindult a verseny:

három intézmény 3 százalék alatti kamattal kínálja a hitelt, több bank pedig százezres nagyságrendű jóváírást és különféle kedvezményeket ajánl. Két banknál 50 millió forint feletti összegnél további egymillió forint kedvezmény is jár.

Az Otthon Start mobilalkalmazás is elérhető, amit már több mint 25 ezren letöltöttek. Gulyás azt is hangsúlyozta, hogy az önerő 40 év felett is 10 százalék marad. Az építőiparban is érződik a program hatása: három hét alatt közel 30 ezer lakás megépítésére érkezett kérelem.


Link másolása
KÖVESS MINKET: