prcikk: A Facebookot és a Twittert okolják a washingtoni zavargásokért – Zuckerberg szerint vészhelyzet állt elő | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

A Facebookot és a Twittert okolják a washingtoni zavargásokért – Zuckerberg szerint vészhelyzet állt elő

Trump 88 millió követőt bukott a Twitteren és 35 milliót a Facebookon, amikor felfüggesztették a profilját, de nem biztos, hogy a közösségi oldalak megússzák ennyivel.


Az amerikai elnökválasztást megelőző napokban a legnagyobb közösségi portálok látszólag mindent megtettek azért, hogy álhírekkel, célzott reklámokkal ne lehessen beavatkozni a voksolás menetébe. Joe Biden megválasztott elnök beiktatásának közeledtével azonban azt már nem tudták megakadályozni, hogy Trump rajtuk keresztül tüzelje fel követőit, sem azt, hogy a szélsőséges Trump-hívek a közösségi oldalak zárt csoportjaiban szervezzék meg a Capitolium elleni akciójukat.

Trump nemcsak most, hanem egész elnöksége idején szinte saját szócsöveként használta a Twittert és a Facebookot. Tehette, hiszen az előbbin 88 millió, az utóbbin 35 millió követőt mondhatott magáénak.

Az elnök már szeptembertől folyamatosan bombázta híveit azzal, hogy a demokraták el fogják csalni a szavazást, és közölte, csakis azt az eredményt fogadja el, amely az ő győzelmét jelenti. November 4-e után, a szavazatszámlálások közben még előfordult, hogy a közösségi oldalak törölték Trump egy-egy választási csalást emlegető posztját, az elmúlt hetekben azonban, amióta az elektori testület is megerősítette Joe Biden győzelmét, hagyták elszabadulni a poklot.

Mire szerda éjjel a Twitter és Facebook letiltotta a még két hétig hivatalban lévő elnök oldalait, addigra Trump már durva, uszító üzenetek tucatjait tette közzé, amelyek soha nem látott zavargásokhoz, az amerikai törvényhozás épületének ostromához vezettek.

A washingtoni véres, immár 4 halálos áldozatot követelő események hatására a Twitter bejelentette, hogy  befagyasztják Trump oldalát, és amennyiben nem törli azokat a posztjait, amelyekben erőszakot szít és amelyekben elutasítja a választási eredményeket, vagy tovább fenyegetőzik, akár véglegesen meg is szüntethetik a hozzáférését.

A Twitter szóvivője szerint Trump kommentjei immár túlságosan nagy kockázatot jelentenek az ország számára.

Ezt követően a Facebook is zárolta az elnök oldalát, arra hivatkozva, hogy két posztja is megszegte a szabályaikat.

A két óriáscég azonban csak azután tett ilyen drasztikus lépéseket, hogy kritikák özöne zúdult rájuk civil jogvédő szervezetektől, befektetőiktől és persze a sima felhasználóiktól.

„A közösségi médiacégek csak ímmel-ámmal léptek fel a szélsőségek terjedése ellen. A véleménynyilvánítási szabadság azonban nem jelenti az erőszakra uszítás szabadságát.” – idézte a New York Times Jonathan Greenblatt-ot, az Anti-Defamation League igazgatóját.

De hasonlóképpen gondolja Chris Sacca is, a Twitter egyik legnagyobb befektetője, aki Jack Dorsey-nek és Mark Zuckerbergnek írt levelében személyesen a két cég vezetőit tette felelőssé az események alakulásáért.

Renee DiResta, a Stanford egyetem kutatója szerint az erőszak annak a következménye, hogy az emberek a közösségi média algoritmusainak köszönhetően véleménybuborékban találták magukat, ahol körülöttük mindenki elhitte Trump csalásokról, szavazatlopásokról szóló állításait. Emiatt a legszélsőségesebb nézeteket is valóságosnak fogadták el.

Ezen pedig nem sokat változtattak azok az intézkedések, amelyeket a politikai dezinformáció ellen vetettek be a közösségi oldalak. Trump üzeneteit ugyanis nem törölték, legfeljebb kétes valóságtartalmúnak címkézték, vagy korlátozták megoszthatóságukat, és a felhasználókat igyekeztek megbízható források felé irányítani.

Az ilyen félmegoldások ütöttek vissza szerdán Washingtonban, már csak azért is, mert nemcsak Trump felhívásai terjedtek széles körben a közösségi oldalakon, hanem ezeken a felületeken szervezték meg a különböző megmozdulásokat és a Capitolium elleni akciót is.

A Facebookon már hetek óta működött egy Red-State Secession nevű oldal, amely 8000 követőt gyűjtött össze, és ahol nyíltan megvitatták, hogy mit fognak csinálni Washingtonban január 6-án. Mi több, az oldal még arra is felszólította a híveket, hogy osszák meg a fővárosban élő „ellenségek”, köztük szövetségi bírók, kongresszusi képviselők és ismert haladó gondolkodású politikusok lakáscímeit.

Az oldal kommentjei között gyakran szerepeltek fegyver- és lőszerfotók, olyan emojikkal, amelyek egyértelműen sugallták a csoport erőszakos céljait. Egy kedden megjelent poszt így hangzott: „Az embereknek fel kell készülniük arra, hogy erővel védjék meg a civilizációt”. A hozzászólásokban többen utaltak arra, hogy „elfoglalják” a fővárost, és arra kényszerítik a Kongresszust, hogy megváltoztassa a választások eredményét.

A Facebook ugyan szerdán reggel törölte a Red-State Secession oldalt, de előtte annak adminisztrátorai már átirányították követőiket a szélsőjobboldali körökben népszerű Gab és Parler közösségi portálokra. A Trump-hívek ezeken kommunikáltak a zavargások alatt.

A Parleren megjelent a #stormthecapitol (rohanjuk meg a Capitoliumot) hashtag, de olyan álhírek is napvilágot láttak, mely szerint a tüntetések erőszakba torkollásáért a baloldali Antifa mozgalom, valamint a Black Lives Matter a felelős.

A kritikaözön hatására a Twitter és a Facebook még Trump fiókjának felfüggesztése előtt elkezdte törölni Trump posztjait, köztük azt, amelyben azt hangoztatta, hogy „minden teketória nélkül, bűnös módon elragadtak egy szent, földcsuszamlás-szerű választási győzelmet” tőle.

Ugyancsak törölték azt a Trump videót, amiben az elnök felszólította híveit, hogy menjenek haza békével, ugyanakkor megismételte a választás ellopásáról szóló állítását. Hasonlóképpen járt el a Twitter és a YouTube is.

A New York Times birtokába került Mark Zuckerbergnek a Facebook alkalmazottainak írt belső feljegyzése, amelyben kifejtette: „elszomorította az erőszakos tömeg” és azért folyamodtak Trump kommentjeinek moderálásához, mert

„vészhelyzet állt elő”.

„A hatalom békés átadása demokráciánk működésének kritikus pontja, és szükségünk van arra, hogy politikai vezetőink példát mutassanak és a nemzet érdekeit helyezzék első helyre” – írta Zuckerberg.

A YouTube ugyancsak bejelentette, hogy nem fogja oldalain eltűrni az erőszakra való felhívásokat. Ennek jegyében töröltek számos olyan élő közvetítést, amely a Capitolium épületébe betörő, felfegyverzett tüntetőket mutatta. Ígéretet tettek arra is, hogy növelni fogják a mértékadó forrásokat mind kereső programjukban, mind pedig ajánlásaikban.

Ha Trump végleg távozik a Fehér Házból, nyilvánvalóan vége lesz azoknak a kiváltságoknak is, amelyeket pozicíójának köszönhetően élvezett, visszaminősül egyszerű felhasználóvá. Ha egyáltalán engedik ezek után, hogy profilja legyen ezeken portálokon. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy, bár Biden győzelmének hivatalossá válása után ígéretet tett a január 20-i békés hatalomátadásra, nem tette le a fegyvert, mert még a fenti nyilatkozatához is hozzáfűzte: egyáltalán nem ért egyet az eredménnyel, és folytatja harcát a „törvényes” szavazatok újraszámlálásáért.

Ezt a közleményt egyébként Trump letiltása miatt már a Fehér Ház közösségi médiáért felelős igazgatója, Dan Scavino publikálta saját Twitter-oldalán az elnök nevében.

Éppen ezért – írja a CNN - Amerika veszélyes 13 napnak néz elébe. Douglas Brinkley, az amerikai elnökök történetírója szerint a következő két hétben a szövetségi tisztviselők le sem vehetik a szemüket Donald Trumpról, mert cselekedetei és gondolkodása teljesen irracionálissá vált.

De nem néznek könnyű időszak elé a közösségi médiumok sem, mert Trump mellett az ő termékeik és algoritmusaik is újra nagyító alá kerülhetnek, méghozzá abból a szemszögből, hogy mennyire jelentenek veszélyt a demokráciára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: