FELFEDEZŐ
A Rovatból

6 látványos égi jelenség, amiért majd megéri felnézni a csillagokra 2020-ban

Habár egy-egy meteor érkezésének idejét nem tudjuk előre megmondani, de ezek az időszakok szinte bizonyos tartogatnak egy-két felejthetetlen pillanatot az ember számára, amikor mindenképp érdemes felpillantani az égboltra egy kellően sötét helyen, távol a nagyvárosok fényszennyezésétől.
Ordasi András (TheAstronomian) cikke a Csillagvizsgáló blogon, Címkép: illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. február 15.



Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

Azt gondolhatnánk, hogy az éjszakai égbolt látványa idővel unalmassá válhat, mivel a csillagok egymáshoz képest nem mozdulnak el, tehát egy évszakon belül az este során nagyjából újra és újra ugyanazokat a csillagképeket fedezhetjük fel a fejünk felett. Ugyanakkor Naprendszer égitestjeinek mozgása - mivel azok kellően közel vannak hozzánk - az (egymáshoz képest tőlünk) álló(nak látszó, de amúgy nagyon is mozgó) csillagok előtt idővel jól látható elmozdulást eredményeznek. Ez pedig jónéhány olyan - előre kiszámítható - jelenséggel szolgál, amelyért érdemes időről-időre felpillantani az égboltra.

Ez a cikk a leggyorsabban tovatűnő égitestekről, a meteorokról vagy más néven hullócsillagokról, azok sűrűbb megjelenéséről és okairól szól.

Rosenberg Róbert (a Magyar Csillagászati Egyesület tagjának) felvétele a 2011-es Perseidák idejéről Adonyból

Mindenki szívesen ül ki a ciripelő tücskök közé augusztus derekán, egy meleg éjszakán hullócsillagoktól eredő kívánságok után vágyakozva. Habár a nagy, nyári Perseida meteorraj a legideálisabb egy meghitt, pihentető éjszakai kalandhoz, ugyanakkor jó tudnunk, hogy az év során még számos más meteorrajt is megfigyelhetünk.

Meteorokat, avagy hullócsillagokat akkor figyelünk meg, amikor csillagok helyett a Naprendszer apró törmelékei - és itt most a porszem mérettől a ház méretig mindenféle "kavicsot" apró törmelékként kezelhetünk a Föld méreteihez viszonyítva - a Föld légkörével találkozva, zuhanásuk közben felhevülnek és környezetükkel egyetemben látványos fényjelenséget produkálnak.

Ron(ald John) Garan (a Nemzetközi Űrállomás 28. expedíciójának űrhajós mérnöke) felvétele egy Perseida meteorról ahogyan az 400 km magasságból látszott elégni a Föld légkörében, 2011 augusztusában

Ilyen törmelékek viszonylag sűrűbb felhőt alkotnak az üstökösök nyomvonalán.

Az üstökösök olyan kis égitestjei a Naprendszernek, amelyek jellemzően nagyon elnyúlt pályán (azaz a Naphoz hol nagyon közel, hol attól nagyon távol) találhatóak meg. Felszínüket tipikusan különböző jegek borítják, amelyek egybentartják az égitest kőzetből álló testét, és a hozzá csapódott egyéb törmelékanyagot.

Amikor az üstökösök a Nap közelébe érnek, - a közeledéskor emelkedő hő hatására - a jégburok elkezd leolvadni, sőt elszublimálni (azaz a szilárd halmazállapotból rögtön gázneművé válni). A felszabaduló por- és törmelékanyagot elkezdi hátrahagyni, ami egy maga mögött húzott csóva formájában jelenik meg. Ilyeneket ritka esetekben (nagyjából évtizedenként egyszer) szabad szemmel is megfigyelhetjük (ahogyan tettük a Halley, Hale-Bopp, McNaught üstökösökkel is), azonban egyelőre nem ismerünk egyetlen látványosabbat sem, amelyet a közeljövőben megfigyelhetnénk.

Robert H. McNaught, az üstökös felfedezőjének felvétele az ausztráliai Siding Spring-i Obszervatóriumból, 2007 januárjában. A felvételt 2009. december 6-án a nap csillagászati felvételének (Astronomy Picture Of the Day, APOD) választották.

Ugyanakkor az évekkel vagy akár évtizedekkel ezelőtti, a Föld pályáját keresztező üstökösök anyagfelhői igen látványos égi tüzijátékot tudnak eredményezni, amikor bolygónk keresztülhalad rajtuk. Ez az áthaladás a Föld Nap körüli pályájának jól meghatározott pontján történik, azaz mindig az év adott időszakában következik be. Ráadásul e meteorrajok neve is az említett anyagfelhők naprendszerbeli (kvázi-)fix pozíciójából ered.

Vagyis nagyjából a Föld bolygó haladási irányából fogjuk érkezni látni a kérdéses hullócsillagokat. Ez az égen egy úgynevezett radiáns pontként jelentkezik (ahogyan az alábbi fotó is szemlélteti), ahonnan a hullócsillagokat érkezni látjuk egy adott meteorraj idején.

A Perseida-meteorraj radiánsát nagyszerűen látjuk kirajzolódni Brad Goldpaint fotóján, ami 2016 augusztusában a kaliforniai Shasta-hegy mellett készült. A hullócsillagok nyomvonalát meghosszabbítva, azok jól láthatóan egy pontban metszik egymást.

A Quadrantidák meteorraj rögtön az év elején óránként nagyjából 100 hullócsillaggal kecsegtetett január 4-i tetőzésekor, de hazánkból nem voltak igazán megfigyelhetőek az országszerte mindent belepő ködben. Ezeknek legfeljebb csak a legfényesebb képviselőit kaphatták el a lelkes észlelők a növekvő fázisban lévő, első negyed utáni Hold fénye mellett a felhők közti lyukakban. Érdekesség, hogy a csillagkép, melyből a meteorraj neve ered, egy régi, a 88 hivatalos csillagkép között már nem szereplő csillagképtől ered.

Tartsuk szem előtt, hogy nem csak pont a tetőzés vagy maximum éjszakáján, hanem a környező néhány éjszaka folyamán is elcsíphetünk tekintetünkkel egy-egy kósza rajtagot, továbbá azt se feledjük, hogy

naponta nagyságrendileg 1000 tonnányi törmelék hullik a Földre, úgyhogy "szezonon kívül" is bármikor van esélyünk hullócsillagokat látni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ritka mérges kígyót észleltek Magyarországon, térképen követhető, hogy hol kell különösen vigyázni
A természetjárók által feltöltött Herptérképen dokumentálták a keresztes vipera észlelését Sátoraljaújhelynél. Baranya vármegyében eközben egy ritka dunai tarajosgőte is felbukkant.


Keresztes viperát észleltek Sátoraljaújhely térségében, ami azért is figyelemre méltó, mert ez Magyarország kevés mérgeskígyó-fajainak egyike. Az idei évben megszaporodtak a különleges hüllőkről és kétéltűekről szóló bejelentések, a legtöbb megfigyelést Baranya vármegyéből dokumentálták a természetjárók.

A déli országrészben a keresztes vipera mellett egy másik ritkaság, a kaszpi haragossikló is felbukkant.

Emellett a gyakori fajok, mint a vízisikló, a rézsikló és az erdei sikló is többször lencsevégre kerültek, Kozármislenyben egy olvasó videót is készített egy példányról. A sumonyi térségben pedig egy különösen ritka dunai tarajosgőtét is találtak, amelyből idén mindössze tizenhatot regisztráltak az egész országban.

A megfigyeléseket egy online térképen gyűjtik, amelyet civilek és szakemberek egyaránt használnak, ezzel segítve a kutatók munkáját és a természetvédelmet. Ezekből az adatokból derül ki például az is, hogy a dunai tarajosgőte csak néhány helyen fordul elő az országban, ezért védelme kiemelt figyelmet érdemel.

A magyarországi kígyófauna gazdagsága lenyűgöző, de a legtöbb faj, mint a vízisikló, a rézsikló vagy a kockás sikló, teljesen ártalmatlan az emberre. A viperák azonban mérgük miatt már fokozott óvatosságot igényelnek. Magyarország legveszélyesebb, egyben legveszélyeztetettebb kígyófaját, a rákosi viperát viszont az idei évben még nem észlelték.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011-ben indította el az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Programot, amelynek online felülete lehetővé teszi, hogy a szakemberek mellett a természetjárók is rögzítsék észleléseiket. Az interaktív térképen „valós időben láthatóak az utolsó három hónapban feltöltött adatok”, fajonkénti szűrési lehetőséggel. 2017 óta Androidra elérhető a Herpterkep mobilalkalmazás is, amelyen keresztül fényképes észlelések küldhetők be a helyszínről. Az MME oldala szerint az app segítségével hosszabb távon az állományváltozásokat is nyomon lehet követni.

(Blikk/Bama)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hétfő éjjel jön az év leggyorsabb hullócsillag-esője: óránként tizenötöt is láthatunk a Leonidákból
A légkörbe 71 km/s sebességgel csapódnak be, ezért extra fényesek. Még távcső sem kell, hogy láthassuk ezt a lélegzetelállító égi tűzijátékot.


Hétfőről keddre virradó éjszaka éri el csúcspontját a Leonidák meteorraj, amelynek tagjai elképesztő, akár 71 kilométer per szekundumos sebességgel csapódnak a légkörbe. A hvg.hu szerint óránként 10-15 hullócsillagot is láthatunk, a megfigyelést pedig a mindössze 9 százalékos holdfény sem fogja zavarni.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló azt javasolja, hogy a legjobb élményért keressünk fényszennyezéstől mentes helyet.

Bár a meteorok látszólagos kiindulópontja este 10 után kel fel keleten, az igazán sűrű hullás a hajnali órákban várható.

Távcsőre nincs szükség, a jelenség szabad szemmel is tökéletesen látható, de érdemes 20-30 percet adni a szemünknek, hogy megszokja a sötétet.

Bár a meteorok az Oroszlán (Leo) csillagkép felől érkeznek, az égbolt bármely részén felbukkanhatnak.

A villámgyors meteorok az 55P/Tempel-Tuttle üstökösről levált törmelékek. Mivel az üstökös a bolygókkal ellentétes irányban kering a Nap körül, a porszemcsék frontálisan ütköznek a Földdel, ez okozza a rendkívüli sebességet és a fényes, rövid felvillanásokat. A nagyobb, kavicsszerű darabok látványos tűzgömbként (bolidaként) húzhatnak el az égen.

A raj korábban hatalmas kitöréseket is produkált, például 1966-ban és 2001-ben óránként akár több ezer meteorral, de 2025-ben a szakértők nem számolnak ilyen meteorzáporral.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Dugd fel ezt a seggedbe, Orbán Viktor!” – a kitiltott Kneecap zenekar így reagált az utolsó perces ír győzelemre
A 96. percben kapott gól után nem sokat vártak a botrányos rapperek, akiket kitiltottak Magyarországról a nyáron. Az X-en tették közzé a posztjukat, ami futótűzként terjed a közösségi médiában.


„Dugd fel ezt a seggedbe, Orbán Viktor!” – ezzel a mondattal reagált az északír Kneecap raptrió a magyar labdarúgó-válogatott drámai vereségére. A zenekar az X-en tette közzé az üzenetet, miután Írország a 96. percben szerzett góllal ejtette ki a magyarokat a világbajnoki selejtezőn a Puskás Arénában.

A palesztinok mellett kiálló zenekart júliusban három évre kitiltották Magyarországról, ezért nem léphettek fel a Sziget Fesztiválon – írja a 444.hu.

A Kneecap akkor azzal vágott vissza, hogy a döntésnek nincs jogalapja, mivel egyetlen tagjukat sem ítélték el soha, sehol. A közleményüket azzal zárták: „Baszódjon meg Orbán Viktor!” A banda a szeptemberi, dublini ír–magyar meccs előtt is üzent már a miniszterelnöknek, akkor azt írták: „Bassza meg Orbán Viktor”.

A magyarországi után a kanadai hatóságok is léptek: szeptemberben onnan is kitiltották a zenekart. A döntést azzal indokolták, hogy a Kneecap „a zsidó közösséget közvetlenül célzó gyűlöletszimbólumokat mutatott be”, valamint „terrorista szervezeteket, például a Hezbollahot és a Hamászt” támogatott.

A vereséggel egyébként biztossá vált, hogy a magyar csapat sorozatban tizedszer is lemarad a világbajnokságról. A meccs után Marco Rossi szövetségi kapitány sem keresett kifogásokat:

„Nehéz most a jövőre gondolnom, a márciusi meccsekre. Most érzem legrosszabbul magam, amióta a magyar válogatott szövetségi kapitány vagyok. Nem akarok semmilyen alibit vagy magyarázatot keresni, én vagyok az elsőszámú fellepős, nagyon nagyon szomorú vagyok.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Vészharangot kongat a volt kormányfő: egy generáció alatt kisöpörheti a nyelvüket a mesterséges intelligencia Izlandon
A 350 ezres nemzetet az angol nyelvű digitális tartalom árasztja el. A mesterséges intelligencia csak az utolsó szög a koporsóban?


Drámai figyelmeztetést adott ki Izland volt miniszterelnöke, Katrín Jakobsdóttir, aki szerint egyetlen generáció is elég lehet ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia és az angol nyelv térhódítása kisöpörje az izlandit. A The Guardiannek nyilatkozva a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy

a jelenség már a mindennapokban is érzékelhető, olyannyira, „hogy gyakran a gyerekek egymás között is inkább angolul beszélnek”.

Jakobsdóttir szerint a társadalomnak többet kell tennie a nyelv megőrzéséért, ugyanakkor a mesterséges intelligenciára nemcsak veszélyként, hanem lehetőségként is tekint, ezért azt szorgalmazza, hogy minél több minden legyen elérhető rajta keresztül izlandiul is. A kormányzat láthatóan reagált a helyzetre: az oktatási minisztérium november elején bejelentette, hogy partnerségre lép az amerikai Anthropic nevű MI-céggel. A világ egyik első nemzeti MI-oktatási kísérleti programjában az ország tanárait segítik a technológia használatában, kifejezetten azzal a céllal is, hogy az izlandi nyelv digitális jelenlétét erősítsék.

„A mesterséges intelligencia itt van, és itt is marad. Fontos, hogy kiaknázzuk az erejét, miközben megelőzzük a károkat” – közölte Guðmundur Ingi Kristinsson oktatási és gyermekügyi miniszter a program bejelentésekor.

A mindössze 350 ezer fős Izlandot különösen sérülékennyé teszi a kis népesség. Bár a nyelvet eddig a társadalom minden rétegében használták, a változást az internet, majd az MI hozta el.

A szakértők már 2018-ban figyelmeztettek a nyelv „digitális kihalásának” veszélyére. Izland ezért már korábban is tett lépéseket: 2019 és 2023 között egy nemzeti nyelvtechnológiai program keretében fejlesztettek izlandi nyelvű beszédfelismerő, szövegfelolvasó és fordítórendszereket.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk