SZEMPONT
A Rovatból

400 milliárdos biznisz - átvette, majd rögtön le is passzolta a kórházak üzemeltetését az állam egy magáncégnek

Januártól a takarítás után a kórházak üzemeltetése is a B+N Referencia Zrt-hez kerül. Már elkezdődtek a kórházakban az elbocsátások, a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint nem minden dolgozót vesznek át automatikusan.


Januártól országosan is a B+N Referencia Zrt. végzi az összes hazai kórház és egészségügyi intézmény létesítmény-üzemeltetését. Ez azt jelenti, hogy a kórházak, ha nem a saját állományukkal oldják meg az ilyen feladataikat, csak velük köthetnek majd szerződést.

A hatalmas, 400 milliárdos közbeszerzést eredetileg három régióra írták ki (Kelet-Magyarország, Budapest és Országos Intézmények és Nyugat-Magyarország). Összesen négy cég indult, ám mindhárom régióban a B+N nyert. Érdekesség, hogy a második helyen mindhárom régióban a NEO Property Services Zrt. ajánlata végzett, amely az AKKO Invest nevű cég tulajdona, amiben egy ideig szintén résztulajdonos volt a B+N.

Megbízásuk 3+1 évre szól. A 400 milliárd forint egyébként csak egy keretösszeg, a cég valós árbevétele attól függ majd, hogy a szerződés keretén belül mennyi megrendelést kapnak.

A B+N nem ismeretlen szereplő a kórházakban. 2021-ben már elnyertek egy 300 milliárd forint összértékű közbeszerzést, akkor a kórházak takarítására.

A legújabb, 400 milliárdos szerződésük alapján a budapesti intézmények karbantartását és műszaki üzemeltetését már júliusban átvették. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke, Soós Adrianna azt mondja, a legtöbb helyre alvállalkozókat hoztak.

A szakszervezeti vezető szerint az épületüzemeltetést eddig végzőket nem vették át automatikusan.

A változásról semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak, csak az elbocsátó levelet. Soós Adrianna szerint ezután csak a korábbi dolgozók egy része kapott továbbfoglalkoztatási ajánlatot, ráadásul közülük többeknek nem a korábbi munkahelyén ajánlottak munkát.

A B+N a mi kérdéseinkre nem válaszolt, de a 24.hu-nak azt állították, minden esetben felveszik a kapcsolatot a kórház menedzsmentjével, és felajánlják a további munkavégzés lehetőségét. Igaz, hozzátették, „az, hogy egy adott kórház miként menedzseli a változást a munkavállalói körében, az érintett intézmény hatáskörébe tartozik.”

Azt is közölték, bár a szerződésben nincs kikötve, hogy az átvett dolgozók csak a munkavégzésük eddigi helyszínén dolgozhatnak, minden új munkatársukat abban a kórházban szeretnék foglalkoztatni, amelyhez eddig is tartozott. Leírták még, hogy a takarítókat beíratják egy felnőttképzésre, ahol higiénés intézményi takarító képesítést szereznek.

„Lehet, hogy a szakértelem összességében nagyobb lesz, egyelőre nem látjuk ezt” - fogalmaz Soós Adrianna. Ami eddig kiderült számukra, hogy még az eddigieknél is bonyolultabb lett elintézni valamit.

Eddig ahhoz, hogy egy elromlott liftet megjavítsanak, csak szólni kellett a karbantartóknak, most fel kell hívni a központot, és mindez szerinte lassabban történik meg, mint ahogy azt korábban megszokták.

Közben Budapest után az elbocsátások megkezdődtek vidéken is, tekintettel arra, hogy január elsejével mindenhol beléphet a B+N. Soós Adrianna szerint ellentétben a fővárossal, ahol nagyjából ugyanazt a bért kínálták,

vidéken kifejezetten alacsonyabb javadalmazást ajánlottak, mint amennyi a szakemberek korábbi fizetése volt.

A szakszervezeti vezető úgy látja, vidéken egy munkavállaló sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben van, mint pesti kollégája, és Soós Adrianna szerint ezt a kiszolgáltatottságot használta ki a bérajánlat megtételekor a B+N.

A fizetésekről a cég annyit írt a 24.hu-nak, „az a célunk, hogy egy új kollégánk se járhasson rosszabbul az átvétellel.”

Az átszervezés téma volt a parlamentben is. Sebők Éva momentumos képviselő interpellációjában azt állította, hogy „a létesítményüzemeltetési feladatokat az állampártba mélyen beágyazott, a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő B+N Referencia Zrt. veszi át.” Ennek kapcsán azt kérdezte Rétvári Bence államtitkártól, nem gondolják-e, hogy az ország szinte minden egészségügyi intézményének üzemeltetését „magánkézbe adni, kiszervezni nem csupán egy gazdasági kérdés, hanem biztonsági kérdés” is?

Válaszában Rétvári Bence meg sem említette a B+N-t. Azt mondta, hogy a kórházak műszaki adottságai különbözőek, és a kórházi adósságok egy része abból származik, hogy van, ahol többet kell renoválásra költeni. Ezt akarták megoldani.

„Ne legyen a gondnoksági, üzemeltetési feladatokkal gondja-baja a kórháznak, hanem a kórház csak és kizárólag a gyógyítással foglalkozzon. Ezt a feladatot az állam átveszi”

- érvelt az államtitkár.

Szerinte emiatt „mindenkinek, aki karbantartó, portás, kertész, takarító, annak megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszonya, tehát a kórházban a mostani jogviszonya, és átkerülnek a KEF-hez”, vagyis a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz. Hozzátette, a kórházakkal kapcsolatban nekik már van tapasztalatuk, hiszen korábban a kórházfelújításokat is ők végezték el.

Arról azonban Rétvári Bence egyetlen szót sem szólt, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nem maga végzi a feladatot, és erre hivatkozva valójában nem tartanak igényt a karbantartók, portások, kertészek, takarítók munkájára.

Sebők Évához, a Momentum országgyűlési képviselőjéhez eljutott két kórházi felmondólevél. Az egyiket a gyulai Békés Vármegyei Központi Kórház igazgatója írta alá, a másikat az orosházi Dr. László Elek Kórház igazgatója. Mindkettő október 31-i dátummal íródott, és szinte szóról-szóra megegyeznek.

Részlet az egyik felmondólevélből

Ezekben leírják, hogy az ingatlanüzemeltetést 2024. január 1-től a B+N Rerferencia Zrt. végzi, az érintett munkavállalókat a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) átveszi, és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja tovább, majd rögtön a következő mondatban közlik, hogy

„Önt a KEF nem kívánja a továbbiakban foglalkoztatni, így az áthelyezésére sem kerül sor.”

Miért is foglalkoztatna tovább bárkit közalkalmazottként a a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, ha egyszer az egész munkát kiszervezte a B+N-nek?

Ahogy írtuk, Sebők Éva parlamenti felszólalásában „a Habony-Rogán-érdekkörhöz ezer szállal kötődő” cégként jellemezte a feladattal megbízott vállalkozást.

Tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc neve nem igazán ismert még a híreket aktívan követők körében sem, pedig a Transparency International által összeállított közbeszerzési toplistában rögtön Mészáros Lőrinc és Szíjj László után jön, a harmadik helyen. Ez olyannyira előkelő pozíció, hogy a sajtóban elkeresztelték "a takarítás Mészáros Lőrincének."

A dobogós helyezést ráadásul egy olyan területen érte el, amely első hallásra nem tűnik aranybányának: takarítással és létesítményüzemeltetéssel. Ehhez sok alkalmazottra van szükség, elég komoly logisztikára, és minden bizonnyal komoly szakértelemre is.

A vállalkozás jogelődjét, a B+N Kft-t még 1998-ban alapították, és 2009-ig egy galgahévízi család kezében volt. 2009-ben került Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonába. Akkori üzlettársa Tombor András volt. Az a Tombor András, akire Habony Árpád hivatkozott 2015-ös NAV-vizsgálatakor. A miniszterelnök egykori tanácsadója többek között a tőle kapott 20 millió forintos kölcsönnel magyarázta, miből telik neki luxusautókra és méregdrága ruhákra. Tombor azonban nem volt sokáig benne a B+N sikertörténetében, 2010 márciusában ki is szállt. A helyére Simicska Lajos bizalmasa, Fonyó Károly került, aki az Átlátszó adatai szerint 2015 márciusáig volt a tulajdonosi kör tagja. Azóta a cég egyetlen tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc.

Amikor a Telex rákérdezett nála, hogy a kormányzati tendereken elért kiemelkedő sikereiben lehetett-e szerepe Tombor Andrásnak vagy Rogán Antalnak, azt válaszolta, hogy

bár Tombor Andrással valaha három évig együtt dolgozott, de már nincsenek jóban, 5 éve nem beszéltek, Rogán Antallal pedig még sohasem találkozott.

Ugyanakkor tény, hogy a B+N az Orbán-kormány 2010-es megalakulása után indult hatalmas növekedésnek. Mára a megrendelőik között a G7 összesítése szerint ott van például a MÁV, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Antenna Hungária, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Közút, a Posta, az MVM-csoport különböző cégei, a NAV, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt, a Volánbusz és a Szépművészeti Múzeum is.

A Transparency International szerint Magyarországon csak 2022-ben 80 közbeszerzést nyertek meg.

A B+N azt állítja, hogy az állami megrendelések így is kisebbségben vannak a cég portfóliójában, megrendeléseik 59 százalék a piaci szereplőktől érkezik. Dolgoztak például a Richter Gedeonnak, az Egisnek, a GYSEV-nek, az elektronikai termékeket gyártó Jabil Circuit-nak, illetve a Mol-nak, és az OTP-csoport több vállalatának, valamint a Telenornak, a Sanofinak, és az Unilevernek is.

És nemcsak Magyarországon sikeresek. Az FM Business-ben megjelent nyári közleményük szerint a régió hét országában 21 ezer munkatársat foglalkoztatnak, és 16,5 millió négyzetméter területet látnak el. Jelen vannak a csehországi, a szlovákiai, a román, a bolgár és a szlovén piacon, valamint 2022. januárjában megszerezték az egyik legnagyobb ilyen profilú lengyel vállalatot, az INWEMER System csoportot is.

Állításuk szerint mára Európában így a tizenharmadik, a közvetlen térségünkben pedig a második legnagyobb árbevételű létesítménygazdálkodó céggé váltak.

Ehhez képest egy kis borsodi településre, Tardonára vannak bejegyezve. Kis-Szölgyémi Ferenc erről a Telexnek azt mondta, a kedvező iparűzési adó miatt, valamint azért, mert ott valaha egy speciálisan biztonságos áramellátással működő szovjet légvédelmi bázis üzemelt, ezért odahelyezték érzékeny szervereiket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban
A humorista legújabb videójában Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról, Szijjártó Péter részvételéről, Lázár János megszólalásairól, Tarr Zoltán szavairól és a kötcsei eseményekről is beszélt.


Újabb videóban vette górcső alá az elmúlt időszak közéleti eseményeit Pottyondy Edina. A humorista legújabb videójában először Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról beszélt.

„Hát ilyen nyomasztó péniszjárást én legutóbb akkor láttam, amikor egy onlyfans modell egyetlen nap alatt ezer férfival bújt ágyba. A győzelem napi ünnepség és fegyverexpo nem csak egy nosztalgikus elvtársi találkozó volt Japán második világháborús legyőzésére emlékezve, hanem félreérthetetlen jele annak, hogy Donald Trump vámháborús mesterterve és külpolitikai pojácáskodása felbátorította a világ diktátorait. A nagypofájú, hantázó, puncimán, csőcserearcú, drivetter traft lakhajú ingatlanügynök fölényeskedése, hazudozásai, blöffjei és zsarolásai most beárazódtak” – fogalmazott Pottyondy, aki szerint

„ez a pszichotrió egyértelmű üzenet a nyugati világnak: Végetek kutyák! És üzenet Trumpnak: köszönünk mindent elnök úr, további sok sikert a békéhez. A vonulós maffiastiló sem véletlen. Illiberális védjegy. Amit a lemenő nap fényéből nem pótol vissza a viagra, azt gangsztázással oldják meg”.

A humorista Szijjártó Péterre is kitért.

„Az Orbán-család külügyminisztere nem csak együtt vonult a Trump ellen szerveződő koalícióval, hanem alázatosan elfoglalta a helyét az illiberális tornasorban, precízen szemléltetve, hogy mit is jelent utolsó csatlósnak lenni. Mondjuk nem lennék boldogabb attól sem, hogyha az első sorban menetelne, csak legalább azt látnám, hogy a személyes ambíciója túlmutat azon, hogy Lavrov hónaljszőre legyen, és a 14 éves gyerekét is magánrepülőgéppel utaztassa”

– fogalmazott Pottyondy.

A humorista aztán megemlítette a Tisza Párt adóprogramját, Tarr Zoltán szavait és az arra érkező kormányzati reakciót is.

„Van a hatvanpusztai kastélykomplexus ismeretlen célú alagsoránál is van lidércesebb: a Tisza-adó, az új halálkampány, az új nemzetpusztulás, az új démon, a többkulcsos adórendszer. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is. És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is.

És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Meg persze azt, hogy adót akarnak emelni. És hiába cáfolják Magyar Péterék, hiába mondják el minden alkalommal, hogy nincs ilyen terv, sőt éppen hogy adót akarnak csökkenteni.

A Fidesz már ott tart, hogyha lúd, legyen kövér, elégetnek pár tízmilliárdot nemzeti konzultációra a nem létező Tiszasarcról. Kevésbé zavartatják magukat az igazságtól, mint Győzike a Kodály-módszertől. Annyira köti őket a valóság, mint a Toy Story íróit. Mondjuk nagyban megkönnyítette az állampárt helyzetét, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke egy fórumon elkezdett a politika helyett sunnyogás kell, különben a Fidesz kiforgatja a mondandót kommentbölcsességgel arcoskodni”

– fogalmazott a humorista, aki szerint „ezúttal nem egy ellenzéki Facebook profil, hanem egy kormányzásra készülő párt második embere adta elő a marketing Machiavellit”.

„Értem, hogy Tarr Zoltán azt hiszi, hogy a kiábrándult fideszes visszaábrándul, hogyha nem hall nemzeti lózungot és arrogáns hazudozást. De azért az művészet, hogy egyetlen mondattal sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy az ezer módon adóztató, katát eltörlő, különadókat kivető, világrekord áfát bevezető kormányzat, ami a 15%-os egykulcsos adóra rádobott 10-20-30% inflációt most azzal ijesztgethet, hogy jajaj, mire készül a Tisza” – jegyzi meg.

Pottyondy szerint

„legalább ennyire bizarr, hogy Orbán Viktor azzal akarja visszacsábítani a szavazóit, hogy Tarr Zoltán úgy csavarta a szót, mint digitális harcos a csípőjét egy Rakonczai Imre koncerten, a Főni felháborodik, ha a fideszes know-how-t egy tiszás adja elő, de ha Tarr Zoltán cinizmusa vállalhatatlan, akkor Lázár János ámokfutása hogy nem zavarja őket?”.

A humorista ezután bevágta Lázár János az ATV-ben arról beszélt, hogy a Fidesznek jobb hazugságai vannak, mint a Tiszának, illetve azt is, amikor a Tranziton azt mondta: „Nagyon szépen tudom magyarázni, hogy 15 évig miért nem csináltunk semmit, ez is egy képesség, és a Lázár-infók alkalmasak voltak arra, hogy ezt a képességemet még jobban tökélyre fejlesszem, és más fideszes társaimnak is jó szívvel ajánljam”.

„Be van kólázva, vagy speed, vagy mi a fasz? Ez már lassan a csurran-cseppen klip, csak nem az öreg diktátor, hanem a sunyi segédje kapta az igazságszérumot”

- fogalmaz Pottyondy, majd később hozzátette:

„Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban. Ez a fickó egy sima modorú, gátlástalan hazudozó volt. Most meg Kunhalmi Ágnes rossz képességű protekciós unokaöccse”.

A videóban végül a kötcsei események is szóba kerültek. Pottyondy szerint a Magyar-Orbán csatában nehéz eredményt hirdetni.

„A Tisza bemutatta a gazdasági tótumfaktumát, aki egy ex-fideszes államtitkár, az új alelnökét, aki egy nagyon szimpatikus asszony, és Magyar Péter ellopta a show jelentős részét azzal, hogy kordonok és rendőrsorfal mögé szorította a fideszes elitet. Ami eddig exkluzivitásnak és hatalomnak látszott, az most vergődésnek és gyávaságnak, hiába lett 24 év után most nyilvános a kötcsei Orbán-beszéd. A nemzetvezető sem volt különösebben izgi, viszont az nem látszott, hogy zavartatná magát a családja száz és ezermilliárdjaitól, vagy az állandósult gazdasági válságtól, vagy a közszolgáltatások leépülésétől. Pont olyan magabiztos volt most is, mint 5 éve, meg 10 éve, meg 15 éve. Vagy az van, hogy ez a faszi tökéletes színész, vagy egész egyszerűen nem tájékoztatják arról, hogy milyen a közhangulat. Vagy éppen annyira érdekli az ország állapota, mint a finn női biatlonbajnokság” – mondta Pottyondy, aki szerint Orbán Viktor beszédének végén „jött a szokásos keresztapa pillanat”.

„Megint elkattant az öreg, és fenyegetőzött egy sort”

– fogalmaz a humorista.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Szakértők a Tisza adóterveiről: a jelenlegi helyzetben erről nem lehet értelmes párbeszédet folytatni
Vadász Iván, Angyal József és Ruzsin Zsolt elemzi a Tisza személyi jövedelemadóval, vagyonadóval és áfá-val kapcsolatos terveit. Abban mindannyian egyetértenek, hogy egy alapos vitához számok is kellenének, de azokat a Pénzügyminisztérium nem adja ki.


Nemzeti konzultációt indít a Fidesz a Tisza „brutális adóemelési terveivel” kapcsolatban, jelentette be Orbán Viktor. Mindezt egy Index cikkre alapozzák, ami egy „megszerzett feljegyzésre” hivatkozva azt állította, hogy az ellenzéki oárt progresszívvé tenné és megemelné az szja-t. A kormpánypárti portál cikke szerint csak 5 millió Ft éves jövedelem alatt maradna a 15%, 5–15 millió Ft között azonban 22%-ra, 15 millió felett pedig 33%-ra emelnék az adó. Csakhogy az állítólagos „feljegyzésen” semmilyen aláírás nincs, és a gazdaságfejlesztési munkacsoport neve sem stimmel rajta.

Magyar Péter úgy reagált, „természetesen ebből egy szó sem igaz”. Kötcsei beszédekor egyetlen szót írtak a pulpitusra: adócsökkentés. A pártelnök korábban azt ígérte, hogy megtartják az egykulcsos szja-t, sőt, annak mértékét 15%-ról 9%-ra csökkentik. Erről meg is szavaztatták a követőiket. Azonban a pártnak nem jött jól, hogy nem sokkal később egy netre felkerült videó szerint Tarr Zoltán alelnök arról beszélt egy belső fórumon, hogy az egykulcsos adó nem igazságos, de erről még nem lehet értelmesen beszélgetni, mert a Fidesz meggyőzte az embereket, hogy az. Szerinte „számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni”, csak a választások megnyerése után. Hozzátette, amit mond, „össze lehet úgy rakni, hogy ebből akár bukás is lehet a választáson”. A Fidesz össze is rakta, és azóta is sok pénzzel hirdetik az ebből készült montázst, azt állítva, hogy a Tisza titokban a „Tisza-adó” bevezetésére készül.

A kialakult helyzetre reagálva Magyar Péter részleteket közölt adócsökkentési terveikről.

Eszerint a mediánbér felett (amelynél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet) maradna a 15 százalékos személyi jövedelemadó, alatta pedig adójóváírás csökkentené az effektív kulcsot. A minimálbérig ez 20 ezer forint pluszpénzt jelentene havonta; havi 420 ezer forintos bruttó keresetig 15 ezer forintot; 420–500 ezer Ft között 10 ezer forintot; 500 és 625 ezer Ft között pedig 5 ezer forintot. 625 ezer forint felett maradna a 15 százalékos kulcs.

Mindezt az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra kivetett 1 százalékos vagyonadóból fedeznék. A vagyonba beleszámítanák az ingatlanok mellett a nagyértékű ingóságokat, például jachtokat, magánrepülőket, festményeket, sportkocsikat, valamint a a céges vagyonokat és a külföldön található vagyontárgyakat is.

Eközben csökkentenék az Európa-rekorder ÁFÁ-t is, az egészséges élelmiszerek és a tüzifa esetén 5%-ra, a gyógyszereknél pedig 0-ra,

Arra voltunk kíváncsiak, mennyire reálisak a Tisza nyilvánosságra hozott tervei. Három ismert adószakértővel: Ruszin Zsolttal, Vadász Ivánnal és Angyal Józseffel beszélgettünk.

Szja: több sáv helyett adójóváírás

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az adójóváírást bevett megoldásnak tartja: „Nekem semmi bajom vele, és a Fidesz is alkalmaz adójóváírást, tehát a 25 év alattiak SZJA az egy tipikus adójóváírás... Ezek mind-mind nagyon jóváírások.” Arra a felvetésre, hogy mennyire egykulcsos vagy „progresszív” ez a konstrukció, úgy reagált, hogy

a jelenlegi helyzetben erről nem lehet értelmes párbeszédet folytatni, pedig „tiszta, egyenes, őszinte beszédre lenne szükség.”

Angyal József okleveles adószakértő nem ért egyet az adójóváírással, szerinte a jelenlegi rendszerből ugyanis logikusan nem vezethető le. „Számomra ez egy eszetlen, régi DK-s ötlet, amelyet hiba volt a Tisza Párt környékére engedni” - fogalmaz.

A probléma szerinte az, hogy „ma több 0%-os sáv van (egy- és háromgyerekesek stb), és a 0%-os sávon belül 9%-os sávot létrehozni értelmetlen.” Egy háromgyermekes nőre például már nem hatna az új jóváírás, mert a jelenlegi 0%-os kedvezménye nagyobb. Ugyanígy a 25 év alattiakra sem vonatkozna. Angyal József emiatt úgy látja, „ezek politikai, nem szakmai javaslatok.”

Vadász Iván okleveles adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint fontos látni, hogy a magyar adórendszer a forgalmi adókra, a közvetett adókra épül. Ebből folyik be a legnagyobb összeg, idén például 8 ezer milliárd forint áfabevételt terveztek. A forgalmi adók közé tartozik az összes különadó is, például a tranzakciós illeték, a közművezetékek adója. Ehhez képest a személyi jövedelemadó bevételek aránya viszonylag kicsi. Ráadául ez az arány tovább csökken, hiszen a kormány nemrég újabb adókedvezményeket vezetett be.

„Ugye most jön az anyák kedvezménye, néhány nap múlva már a gyakorlatban is megjelenik, és ez tovább csökkenti a költségvetés bevételét, lyukat ütve benne.”

A Tisza víziójában a vagyonadó ellensúlyozná a munkát terhelő adók csökkentését.

Vadász megalapozatlannak látja, hogy a vagyonadó a további szja-csökkentést valóban fedezné.

„Jó lenne, ha lehetne vitatkozni, szakmai konzultációt folytatni erről az országban, de most nem lehet, mert mindenből politikai kérdés lesz. Azt a kérdést, hogy az állam működésének költségvetési fedezetét hogyan képzeljük el, nem szabadna ennyire átitatni politikával.”

Vagyonadó, de hogyan?

Angyal József okleveles adószakértő felveti a kérdést, hogy a külföldön tartott vagyon (például máltai bejegyzésű jacht, offshore tulajdon) esetén hogyan történne a felmérés és az adóztatás? „Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen”.

Vadász szintén úgy látja, a vagyonadó „egy nagyon problémás adónem. Nem is elterjedt a világban.”

„Én nem is hiszem, hogy a költségvetés nagy eredményekre számíthatna ebből, de jól hangzik, és a választók szeretik ezt hallani. De ha pénzügyminiszter lennék, elég szkeptikus lennék.”

Emlékeztet rá, hogy a Bajnai-kormány idején volt már egy ilyen próbálkozás, de azt 2010-ben az Alkotmánybíróság elkaszálta.

„A vagyonadóhoz kell társítani egy másik törvényt is, amit úgy hívnak, hogy vagyonértékelési törvény, mert enélkül nem megy” - mondja. Ugyanis a fő nehézség az értékelés, hogy mi mennyi ér. „Örök kérdés, hogy a sivatagban mi ér többet: egy pohár víz vagy egy aranytömb?”

Az értékelési vitákat a házastársi vagyonmegosztási perekkel illusztrálja. Ha van egy cég, és válás esetén az értékének 50%-át ki kell fizetni a feleségnek, akkor szerinte mindenki össze-vissza beszél. „Tudniillik nagyon sok módon lehet értékelni, tehát a vállalatértékelésre, az üzletértékelésre vonatkozóan vannak szakkönyvek, de ezek arról szólnak, hogy egyik módszernek ez az előnye, a másik módszer ebből a szempontból hatékonyabb, de ebből végtelen számú jogvita lehet.”

Vadász Iván szerint a műtárgyakra értékbecslése is problémás: „van egy Van Gogh festmény, akkor az most éppen mennyit ér?”

Magyarországon erre nincs gyakorlat. Bár az önkormányzatoknál létezik vagyonadó, a telekadó és építményadó, de azt nem a forgalmi értékhez, hanem a területarányhoz igazítják.

A végrehajtás egyik buktatója szerinte az is, hogy még az adóhatóságnak sincsen jogosítványa arra, hogy egy magáningatlanba csak úgy bemenjen, és megnézze, hogy milyen. Ráadásul „egy vagyont könnyű láthatatlanná tenni. Például úgy, hogy külföldre kerül, és külföldön már elég nehéz nyomon követni.” Szerinte nagyon végig kell gondolni, hogy mennyi energiát ölünk ebbe, és szélmalomhacra kényszerítjük-e az adóhatóságot. Vadász összegzése: „az önadózás rendszerében nagyon nehézkesen működik a vagyonadó”.

Ruszin azonban más oldalról közelít: a behajtás kulcsa szerinte a vélelmezési és ellenbizonyítási rend rendezése. „Az ellenbizonyítási jogok szoktak dominálni”. A hatóság vélelmezhet egy vagyonösszeget, de ha ezt vitatná az adóalany, akkor „egyszerű ellenbizonyítást kell letennie. Ilyenkor megfordul újra a bizonyítási teher.” Példaként megemlítette, hogy ez így szokott működni például Dániában.

„A Fidesz mindig attól tartott, hogy a vagyonadó kifejezés az egy politikai öngól, de most nagyon úgy néz ki, hogy társadalmi akarat van ennek a megalkotására” - fogalmaz.

Ruszin szerint később akár lejjebb is lehet hozni a vagyoni küszöböt, és ezáltal megfoghatnák azt a vagyongyarapodást is, amikor valaki semmiből hirtelen milliárdos lesz. Úgy gondolja, az 1%-os mérték sem sok. „Ha éppen 5 milliárdon áll ez a vagyon, akkor az egy 50 milliós összeg évente.” Ennek kifizetése szerinte nem lehet probléma.

Példák a gyakorlatból: repülőgép, cégautó, céges vagyon

Mi a helyzet akkor, ha például a repülőgépet nem közvetlenül a magánszemély, hanem egy cég birtokolja? Vadász gyakorlati példát is hoz egy magánhasználatú, de cégen keresztül kiadott repülőgépre. „Minden attól függ, hogy mit nevezünk vagyonnak”, de ha „a cég az enyém, aminek ugye a repülőgépe van, akkor a cég általam birtokolt részesedése az én vagyonom.” Ha a magánhasználat kedvezményes vagy ingyenes, „az az SZJA törvény szabályai szerint adóköteles jövedelemnek minősül”. Szerencsére „egy repülőgép használatot lehet ellenőrizni, mert ott nem lehet csak úgy röpködni”.

Ruszin szerint a vagyonok valamilyen formában történő megadóztatása egyáltalán nem ritka.

„Mindenhol van szinte a bolygón ingatlanok utáni adó, illetve van illeték, méghozzá örökösödési illeték.”

A fejlett ázsiai országokban ráadásul „elég magasak az örökösödési illetékek”. Dél-Koreában 60%-os örökösödési illeték terheli például a nagyvállalati öröklést; ilyenkor „nem készpénzt kell odaadni”, hanem „különböző technikái” vannak a teljesítésnek, például részvények átadása.

Angyal József szerint egyszerűbb megoldás lenne az osztalékadó emelése. „Miért adózik az osztalék 15%-kal? Meg lehetne emelni 30%-ra az 50 millió forint feletti osztalékoknál”.

Áfa: rossz tapasztalatok

A Tisza több termékkörben áfacsökkentést is emleget. Vadász szerint a korábbi hazai példák óvatosságra intenek: „attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak nem csökkennek”, mert

„a piaci szereplők lenyelik az áfát”,

miközben a költségvetés bevétele csökken. Konkrétumot is mondott: „27 százalékról 5 százalékra vitte le az országgyűlés a lakások áfáját. Azóta is a lakások ára féktelenül emelkedik.” Felidézte a Medgyessy-kormány alatti áfacsökkentést is, amikor az öt százalékos csökkentés ellenére nem változott az ára több terméknek, mert „nem olyan erős a piaci verseny”. Tehát attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak szerinte nem csökkennek, a politikai célt nem érik el, viszont a költségvetés bevétele csökken.

Nem árulják el a számokat

Senki nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, milyen további hiányt okozna a költségvetésnek az adójóváírások rendszere és az áfacsökkentések. Egybehangzóan azt mondták erre, hogy nincsenek nyilvános, értékelhető adatok. Vadász Iván szerint a számokat az ellenzéki pártok sem ismerhetik, mert ahhoz bent kellene ülniük a Pénzügyminisztériumban.

„A jelenlegi kormány minden adatot titkol, még azt is, ami nem képez államtitkot. Én, mint adószakértő sem tudom megnézni például, hogy a több mint 65 féle adóval kapcsolatban milyenek a részadatok. Az adózással kapcsolatos adatállomány is titkos. A Pénzügyminisztériumban elindult néhány évvel ezelőtt egy külön kutatási csoport, de azt is leálltották.”

Ruszin ugyanezt az akadályt emelte ki: „az NGM nem teszi hozzáférhetővé” a részletes adatokat; „csak nagy, nagyon általános költségvetési számokat látunk, a részleteket nem.”

Angyal éppen ezért korainak tartja, hogy a Tisza kijött az adóterveivel, szerinte

„egy ellenzéki adójavaslatnak december 31-ig nincs igazán tere”,

hiszen addig a Fidesz-kormány hozhat új intézkedéseket (most vezették be a háromgyerekes anyák kedvezményét, januártól jön a kétgyerekes anyáké), tehát a helyzet nem végleges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk