Vérben tocsogó kivégzések, ostoba párbeszédek, a rajongókat könnyekbe fullasztó menőségek – A Mortal Kombat II egyszerre bugyuta és bámulatos
34 éve harsogják már a videójáték-rajongók, hogy „Fatality!” (Kivégzés!), „Get Over Here!” (Gyerek csak ide!) vagy „Flawless Victory!” (Hibátlan győzelem), az első Mortal Kombat ugyanis 1992-ben jelent meg az árkád játéktermekben. Pillanatok alatt lett népszerű szerte a világon, a valós emberek mozgását digitalizáló dizájnjával/játékmenetével pedig forradalmasította az ipart, új utat kijelölve a verekedős játékok számára.
Az első egész estés filmverzióra sem kellett sokat várni, csupán három évet, 1995 augusztusában került ugyanis az USA-ban a mozikba (a hazai vásznakra csak 1996 januárjában) Paul W.S. Anderson rendezése Christopher Lamberttel (Raiden), a nemrég elhunyt Cary-Hiroyuki Tagawával (Shang Tsung), Robin Shou-val (Liu Kang), Bridgette Wilsonnal (Sonya) és Linden Ashbyvel (Johnny Cage).
Sikeres is lett, így 1998-ban jöhetett is a folytatás, a híresen pocsék Mortal Kombat 2: A második menet. Ezután viszont több mint 20 évet kellett várni egy új mozifilmre, addig tévésorozatokkal (pl. Mortal Kombat: Conquest – 1998-1999), webszériákkal (pl. Mortal Kombat: Legacy – 2011-2013) vagy animációs filmekkel (pl. Mortal Kombat Legends: Scorpion's Revenge, 2020) kellett beérnie a kivégzésekre ácsingózó fanoknak.

Mígnem 2021 tavaszán, a lehető legrosszabb időben érkezett a mozikba a reboot, vagyis a Mortal Kombat, épp akkortájt, amikor kezdtek nyitni a mozik a világot már több mint egy éve sújtó Covid miatti lezárások után. A tömegek akkoriban még messze elkerülték a közös tereket, hiába voltak elérhetőek, az HBO-s streamingen is debütáló Mortal Kombatnak tehát nem volt könnyű dolga, de még így is összeszedett világszinten 84,4 millió dollárt, ami az alapvetően kongó termek közepette igen szép eredmény. A folytatásra végül öt évet kellett várni, noha már tavaly készen állt a premierre, a Warner Bros. azonban eltolta a 2025 októberére kitűzött bemutatót 2026 májusára, mivel a Mortal Kombat II első előzetese annyira népszerű lett (107 millióan nézték meg 24 óra alatt, lekörözve ezzel minden korábbi korhatáros trailert), hogy a stúdiónál úgy döntöttek, méltóbb helyen lesz a film az idei blockbusterszezon elején, amikor egyúttal több pénzt is kereshet.
Az alkotók szerint Cage annyira erős és emlékezetes figura, hogy elvette volna a figyelmet mindenki elől az első részben, ezért takarékoskodtak vele a másodikra, ahol már övé lehetett a reflektorfény.

A sztori szerint Cage már egy a karrierje csúcsát bőven maga mögött hagyó, kiégett, az egykori népszerűségéből tengődő akciósztár, aki azonban felkelti a villámisten Raiden (Tadanobu Asano) figyelmét, aki besorozza őt a Föld bajnokai közé, mivel eggyel kevesebben vannak, mint kéne. Megjelent ugyanis a Külső Világ ura, a rettegett Shao Khan (Martyn Ford), hogy Edenia után a Földet is bekebelezze tíz Mortal Kombat-viadal egymás utáni megnyerésével.
Persze Shao Khan sem egyedül küzd a Földért vívott harcban, csatasorba küldi Edenia hercegnőjét, az apja, Jerrod király (Desmond Chiam) megölése után a lányává fogadott Kitanát (Adeline Rudolph), az egykori királynőből a saját hitvesévé megtett Sindelt (Ana Thu Nguyen), valamint Kitana testőrét, Jade-et (Tati Gabrielle). E tekintetben hímsovinizmussal nem lehet vádolni Khant, az egyszer biztos…
Ebből a katyvaszból próbált az előző rész rendezője, Simon McQuoid valami értékelhetőt kreálni, de neki sem volt éppen egyszerű dolga ezzel a forgatókönyvvel. Jeremy Slater (Holdlovag, Godzilla x Kong – Az új birodalom, Az Esernyő Akadémia) szkriptje ugyanis, bár nagy gondot fordított arra, hogy a videójáték rajongóinak kedvezzen, közben képtelen volt ennyi karaktert úgy mozgatni, hogy abból valami egységes szülessen. Így a játékidő alatt csapongunk össze-vissza, egyik karakterről, egyik helyszínről és egyik bunyóról a másikra, sokszor bármiféle összetartó kapocs nélkül. Mindehhez ráadásul annyira butus dialógokat sikerült a karakterek szájába adni, hogy ezek miatt még egy héttel később is felsírunk majd álmunkban.

DE! És igen, ez itt egy nagybetűs DE. A videójáték-adaptációk klasszikus hibáitól hemzsegő Mortal Kombat II még így is durván szórakoztató. Igen, előnyben lesznek a játékok rajongói, de érezhetően nekik készült ez, az IMDb és a Rotten Tomatoes felhasználói értékeléseiből pedig kiviláglik, hogy ők elégedettek is az eléjük gördített monstrummal. Megkapják ugyanis a kemény vérengzést, a durva kivégzéseket, hogy senkivel nem bánnak kesztyűs kézzel, még a pozitív hősökkel sem. Megkapják azt, amit az előző részben kifogásoltak, vagyis, hogy ne egy újonnan kitalált karakter legyen itt a főhős (Cole Young ennélfogva mellékszereplővé degradálódott itt).
Illetve a fent felsoroltakon kívül megkapják még újra Scorpiont (Hiroyuki Sanada), Kanót (Josh Lawson), Shang Tsungot (Chin Han), Kung Laót (Max Huang), valamint Bi-Hant, aki Sub-Zeróból Noob Saibottá vált időközben (Joe Taslim), az újonnan csatlakozók közt pedig Barakát (CJ Bloomfield) és Quan Chit (Damon Herriman).

A harcok és bunyók is rendkívül változatosak, vannak kevésbé jók és kifejezetten ütősek is (a Liu Kang vs. Kung Lao az abszolút csúcs, talán összes eddigi film egyik legjobbja), és végre van viadal is, ha már az egész Mortal Kombat valójában erről szól. Az alkotók ugyanis trilógiában gondolkodtak, amelyben az első rész volt az előkészítés, a második maga a viadal, a harmadik pedig (amelynek fejlesztése a hírek szerint már meg is kezdődött) a torna utóhatásairól szól majd.
Jobb, mint az első rész, de még mindig kevés, talán majd a trilógiazárónál mi is harsoghatjuk Shao Khan játékbeli rigmusát: „Well done!”