prcikk: Új munkahely 2020-ban? Van ötletünk, miben gondolkozz! | szmo.hu
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Új munkahely 2020-ban? Van ötletünk, miben gondolkozz!

Az új év új lehetőséget tartogathat - ha eddig halogattad, hogy új munka után nézz, most talán érdemes rászánnod magad a váltásra. Mutatunk pár lehetőséget!


Ma már gyakran nem egyértelmű, hogy egy-egy elnevezés milyen munkát takar, holott lehet, ha kicsit a fogalmak mögé nézel kiderül, hogy éppen ez az, amit keresel. A technika fejlődésével a munka világa is átalakult és új foglalkozásokra lett szükség, sok munkakör pedig jelentősen átalakult, új tartalommal töltődött. Nemrég ennek kapcsán nálunk is kitölthettetek egy kvízt, ahol választ kaphattatok arra, milyen munka való nektek.

Most még jobban bemutatjuk nektek ezeket a talán kevésbé ismert állásokat. Jó hír, hogy mindháromban közös, hogy rendszeresen keresnek is ilyen pozíciókra új embereket - érdemes körülnézned az aktuális álláshirdetések között.

Aki contact centerben kezdi tanácsadóként, az komoly karriert futhat be

A contact center tanácsadó telefonon keresztül tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel. Elsőként csak megkereséseket, hívásokat indít, később azonban minél jobban betanul a munkába, már a bejövő hívásokat is kezeli, segít a bankszámlával és hitelekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásában.

Horváth Erika Bianka is ebben a pozícióban kezdett, fél évvel később már mentorként segítette a belépő, új kollégákat, majd pedig contact center értékesítést támogató munkakörbe került. Korábban a vendéglátásban dolgozott, de szeretett volna egy, a közgazdász végzettségéhez közelebb álló munkát végezni és érdekelték a pénzügyek, így került az OTP Bankhoz. „Nincs szükség speciális végzettségre. Az első két hét olyan volt, mint egy tantermi oktatás, minden banki alapismeretet átadtak A-tól Zs-ig, hogy az első hívásainkat el tudjuk indítani. Ezekre épült rá később minden specifikus banki termék és a vizsgák elvégzése után bonyolíthattam le ezekkel kapcsolatos hívásokat is. Mindent biztosított az OTP Bank, ezen felül jártam értékesítési tréningre és kommunikációs tréningre is, ami segített az emberek, személyiségtípusok megismerésében is” – meséli.

A képzés miatt mindenkinek ajánlja a munkát, pályakezdőknek is, de elsősorban olyanoknak, akik szívesen segítenének másoknak. Ugródeszkának is kiváló lehet a pozíció, hiszen nagyon sokrétű előrelépési lehetőség van, ahogy Erika példája is mutatja.

Ő az értékesítés támogató pozíció felé lépett tovább, de csapatában arra is volt példa, hogy valakit inkább a szakmai oktatás vonzott és cégen belül azon a területen helyezkedett el.

„Nem mondom, hogy minden nap könnyű, de jó úgy hazamenni a nap végén, hogy az ügyfelek azt mondják, – még ha először is beszéltünk - hogy nagyon örülnek, amiért velem beszélgethettek és rendszeresen kérnek hozzám valamilyen céges melléket vagy számot, mert legközelebb is tőlem szeretnének tanácsot, segítséget kérni. Ezt mindig elismerésként kezelem és motivációt ad” – meséli, amikor arról kérdezzük, mit szeret legjobban a munkájában.

Fiókvezetővé is válhatsz, ha egy bankfiókban kezdesz dolgozni

Míg a contact center tanácsadónak közvetlen kapcsolata nincs az ügyfelekkel, csak telefonon keresztül beszélnek, addig a bankfióki ügyintéző az, aki a bankon belül, szemtől-szemben ül az ügyfelekkel. Éppen ezért ebben a munkakörben is nagyon fontos, hogy szeress kommunikálni és emberekkel foglalkozni. Ez tetszett meg az állásban Szathmári Anett Ibolyának is, aki korábban a postán dolgozott. Mivel jól bánik az emberekkel, élvezte az ügyfelekkel való munkát és új impulzusokra vágyott, jelentkezett az OTP Bankhoz. Mikor felvették, egy hathetes beillesztő képzés várt rá, ahol megismerte a szakma alapjait.

A vizsgák után bekerült egy bankfiókba, emellett különböző oktatásokkal, tréningekkel lehetősége volt a folyamatos fejlődésre.

Az általános képzés elvégzése után mindenki számlavezető alapmunkatársként kezdi, majd folyamatosan tanulja ki az értékesítést és válik számlavezető munkatárssá, majd befektetési munkatárssá, de innen akár eljuthat a csoportvezetői, osztályvezetői, fiókvezetői szintre is. Ha pedig valaki nem szeretne fiókban dolgozni, vagy már úgy érzi, hogy ott kiteljesedett, a bank központjában lehetősége van specializálódni. Aki szorgalmas, az a vezetők segítségével gyorsan tud fejlődni és előrébb jutni a karrierjében.

Anett alapvetően értékesítéssel foglalkozik, de csoportvezetővé előlépve arra is figyel, hogy a többiek is jó értékesítők legyenek, stratégiákat dolgoznak ki a vezetőtársakkal és részt vesz a kreatív folyamatokban is. Elmondása szerint ezt a részét élvezi a legjobban, de ugyanígy fontos számára az ügyfelekkel való törődés.

„Jó érzés, amikor leül elém egy ügyfél és azt veszem észre, hogy, nem igazán tudja, hogyan intézze a saját pénzügyeit, de amikor elbúcsúzunk, tényleg látom rajta az elégedettséget és a megkönnyebbülést - mondja. – „Itt tényleg tudsz segíteni, hiszen elég nyomasztó, ha valakinek nincsenek rendben az anyagi dolgai, míg van olyan is, akinek arra van szüksége, hogy felhívják a figyelmét arra, miként marad több pénze, hol lesz a megtakarítása jobb helyen. Ez a mi dolgunk és sokszor tanítani is kell az ügyfelet bizonyos dolgok használatára. Ehhez türelem kell és az, hogy jól tudd átadni az információkat.”

Hol találkozhatsz ilyen álláshirdetésekkel?

Ha a sztorikat olvasva úgy érzed, hogy valamelyik munka épp neked való lenne és szívesen kipróbálnád magad egy új munkakörben, akkor minden esélyed megvan rá, hogy ez sikerüljön. Keresd fel az OTP Bank Karrieroldalát, ahol rendszeresen találsz álláshirdetéseket akár a contact center tanácsadói, akár a bankfióki ügyintézői, akár az agilis coach pozíciókhoz.

Mit csinál egy agilis coach?

Ahogy változik egy-egy szervezet felépítése, úgy születnek újabb és újabb munkakörök is. Ilyen új szakma az agilis coach is, akinek az a feladata, hogy a rá bízott csapatokat támogassa az agilis működésben. Hogy ez pontosan miről is szól, arról Pankotai Balázzsal beszélgettünk, aki maga is agilis coach-ként dolgozik. Balázs korábban a HR területen vezetőfejlesztéssel és szervezeti kultúraváltással foglalkozott, és amikor cégen belül lehetősége nyílt megpályázni az agilis coach pozíciót, jelentkezett, mert egy új, izgalmas területnek tartotta.

Az agilis módszertan a szoftverfejlesztés világából jön, és egy olyan hatékony folyamatszervezési mód, amely közben nem feledkezik meg az emberekről és a közösségről sem.

„Úgy szokták mondani, hogy az agilitás őre az agilis coach. Nem véletlenül szerepel a nevében a coach kifejezés is, hiszen az egyes személyek jóllétéről is gondoskodni kell, meghallani a problémáikat, igyekezni támogatást nyújtani számukra, figyelni a csapatdinamikát és visszajelzést adni a működésükre” - meséli munkájáról Balázs.

Miután sikeresen pályázott, agilis módszertani és szerepköri képzéseken vett részt. Emellett a szakterületeket is meg kellett ismernie, azaz elmélyednie az általa támogatott csapatok munkájában. Ehhez nagyon sokat beszélgetett a csoportjában lévő emberekkel, hogy pontosan tudja, mivel is foglalkoznak. A képzéseken túl hónapokon keresztül mentori támogatást is kapott.

„Amikor idekerültem, ismeretlen volt minden és mindenki, de nagyon megszerettem, hogy közel lehetek az üzlethez. Izgalmas ott lenni, ahol a dolgok történnek. Olyanoknak ajánlanám ezt a munkát, akik szeretik a pörgős munkavégzést, szeretnek minél közelebb lenni az üzlethez, ahol valós ügyfélérték-teremtés történik. Emellett olyanoknak, akikben megvan mind a szisztematikusság, mind az empátia, hiszen a csapatokat és az embereket meg kell érteni és úgy támogatni, ahogy arra nekik a legjobban szükségük van. Fontos a kreativitás is, mert nincs egy bevált recept, a legjobb, ha az agilis coach a csapathoz illeszkedve tudja ezt a módszertant képviselni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Egész generációk tanulták meg rosszul, hogyan kell szeretni a családtagokat: kiderült, sokan miért nem látogatják a szüleiket felnőtt korukban
Önzőnek bélyegzik azokat, akik nem vágynak gyakran haza a szülői házba. A pszichológusok szerint a jelenség mögött gyerekkorban tanult minta áll.
Sz.E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 29.



Nem látogatod gyakran a szüleidet? Évente csak pár alkalommal találkozol velük?

Lehet, hogy erős bűntudatot érzel emiatt. Vagy beszóltak a rokonok, milyen hálátlan vagy. Mi van, ha nem vagy hálátlan?

Lehet, hogy a ritka látogatásokkal pontosan azt a szeretetnyelvet adod tovább, amit gyerekként kaptál: a fizikális közelség helyett gondoskodást.

Sok felnőtt gyereket gyötör bűntudat, ami ünnepekkor, születésnapokon vagy egy-egy megválaszolatlan telefonhívás után tör a felszínre.

Mások látszólag alig várják, hogy hazamenjenek a szüleikhez, ők idegenkednek a gondolattól, a környezetük pedig azonnal rájuk süti a bélyeget: önzők és hálátlanok, akik nem értékelik, amit kaptak.

Sokaknál a távolság azonban egy jóval bonyolultabb dologról, egy öntudatlanul ismételt mintáról szól

– írja a Psychology Today.

A probléma gyökere az, hogy a családban szeretetet a gondoskodással, a számlák fizetésével és a háztartás működtetésével azonosították, nem pedig a valódi érzelmi jelenléttel.

Aki ebben a modellben nő fel, felnőttként maga is így fejezi ki a törődését: rákérdez, kell-e segítség, pénzt küld a szüleinek, de a puszta együttlét, a céltalan közös időtöltés idegen számára.

A kötődéselmélet szerint a gyermekkori tapasztalatokból úgynevezett „belső munkamodellek”, vagyis tudattalan kapcsolati sémák épülnek fel, amelyek egész életünkben irányítják a viselkedésünket.

A gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy szeretik-e őket, hanem azt is, hogyan „kell” szeretni. Ha a szülő a szeretetét elsősorban anyagiakkal és a háttér biztosításával fejezte ki, a gyerek egy alapvetően tranzakcionális, nem pedig kapcsolati alapú modellt sajátít el.

Azok, akik érzelmileg távolságtartó szülők mellett nőttek fel, gyakran elkerülő kötődési stílust alakítanak ki. Látszólag nem igénylik a szoros kapcsolatokat, és kerülik a függőséget, ám a kutatások szerint a testük ugyanúgy stresszel reagál a kapcsolati fenyegetésekre, mint bárki másé, csak megtanulták elnyomni az érzelmeik kimutatását.

Egy ilyen felnőtt számára a szülői látogatás komoly kihívást jelent, mert nem tanulta meg, hogyan lehet csak úgy, együtt lógni a szüleivel. „

A kutatások igazolják a minta generációk közötti átadását. Egy metaanalízis szerint az anyák és csecsemőik kötődési mintázata 75%-ban megegyezett.

Egy másik, anya-lánya kapcsolatokat vizsgáló kutatás kimutatta, hogy az elkerülés, vagyis a közelségtől való idegenkedés szinte biztosan "öröklődik".

A közelséggel szembeni kényelmetlenség tehát nem ugrott át egy generációt, hanem a szülő továbbadta a gyermekének.

A szülők viszont gyakran értetlenül és fájdalommal állnak a jelenséghez. Úgy érzik, ők mindent megadtak, áldozatokat hoztak, a gyerekük mégis távolságtartó.

Nem ismerik fel, hogy valójában tükörbe néznek: a gyerekük pontosan azt a szeretetnyelvet "beszéli", amit tőlük tanult, ahol a törődés távolról végzett cselekvés, nem pedig közeli érzelmi jelenlét.

Természetesen ez nem ment fel semmi alól. Vannak felnőtt gyerekek, akik valóban elhanyagolják a szüleiket, és vannak szülők, akik valódi érzelmi melegséget adtak, amit most nem kapnak vissza. Sok esetben azonban a helyzet bonyolultabb: a gyerek nem elutasítja azt, amit kapott, hanem újrateremti. A probléma gyökere egyfajta „fordítási hiba” az eszközszerű szeretet és az érzelmi jelenlét között, egy olyan nyelvi szakadék, amelyet egyik generáció sem tud igazán megnevezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ártalmatlan szokásnak tűnik, de tönkreteszi a gyerekedet: a kőkemény igazság a kötelező ovis altatásról
Új kutatások szerint semmi szükségük nincsen rá egyes gyerekeknek, és ha kényszerítik őket, az az idegrendszerüket károsíthatja.


Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.

Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.

Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.

A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.

A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.

Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.

„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.

Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.

A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.

A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.

Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.

Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.

Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.

Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.

A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.

Via ABC News, Anyugi Facebook-oldal


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Súlyos hibát követsz el, ha ezeket az élelmiszereket és ételmaradékokat lefagyasztod
Sokan hiszik, hogy a fagyasztás mindent megold, és ezzel óriási veszélynek teszik ki a családjukat.
Sz. E. - szmo.hu
2026. március 22.



Sokan hiszik, hogy a fagyasztás egyfajta csodaszer, ami minden maradékot és élelmiszert megment a kidobástól.

A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb: ami már romlásnak indult, azt a mélyhűtő sem teszi biztonságossá.

Bár a fagyasztás valóban meghosszabbíthatja az élelmiszerek eltarthatóságát, fontos tudni, mikor biztonságos ez a megoldás, és mikor jelent kockázatot.

A mélyhűtés valójában csak szünetelteti a baktériumok működését, de nem pusztítja el őket.

Erre élelmiszerbiztonsági szakértők is felhívják a figyelmet.

Amint kiolvad a több napos maradék vagy a lejárt szavatosságú élelmiszer, a kórokozók újra aktívvá válnak, folytatják a szaporodást. Te pedig ételmérgezést kaphatsz.

Jobb esetben csak gyomorrontást.

Vagyis a legfontosabb szabály: kizárólag olyan ételt szabad lefagyasztani, ami friss és nem mutatja a romlás jeleit. Ha lejárt a fogyaszhatóság dátuma vagy elszíneződött az étel, akkor kuka.

És ez a mélyhűtésre is vonatkozik!

Ha lejárt fogyaszthatóság dátuma, vagy elszíneződött az étel, azt ne tedd a mélyhűtőbe, hanem dobd ki.

Ha az étel szaga megváltozott, állaga szokatlanul nyálkás, elszíneződött, vagy a csomagolása gázosodott, akkor már nem biztonságos.

Különösen veszélyes, ha a húsokat, halakat kint hagyod órákra a konyhában, főleg a nyári melegben.

A baktériumok ilyenkor már elszaporodhattak benne, ezért akkor se fagyaszd le, ha a dátum szerint még fogyasztható lenne.

Fontos, hogy a fasztó legyen -18 Celsius-fokos vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. A ételeket, élelmiszereket külön dobozban tartsd és légmentesen zárd le. A csomagra írd rá a fagyasztás dátumát.

Mivel a fagyasztás ellenére az élelmiszerek minősége idővel romlik, rendszeresen nézd á a mélyhűtőt, és ha valami elszíneződött, vagy már több mint fél éve van lefagyasztva, inkább dobd ki.

A fagyasztás tehát kiváló eszköz az élelmiszer-pazarlás csökkentésére, de csak akkor, ha betartod az alapvető szabályokat: friss alapanyaggal, helyes tárolási módszerekkel és okos kiolvasztással működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Alvásfigyelő alkalmazást töltöttél le? Okosórád van? Lehet, hogy többet árt, mint használ!
Mindenki a jobb pihenés reményében kezdi használni a kütyüket. De vizsgálat kimutatta, hogy sokaknál éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Sz. E. Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. március 22.



Milliók bámulják reggelente az okosórájukat, vagy az alvásfigyelő appot, hogy megtudják, jól aludtak-e.

A pihenés javítására kitalált eszközök azonban sokaknál éppen az ellenkezőjét érik el: szorongást és aggodalmat keltenek.

Az okosórák, fitneszkarkötők és mobilapplikációk azt ígérik, hogy a mérésekkel segítenek jobban aludni. Rengetegen tartják hasznosnak őket, mert úgy érzik, jobban megértik a saját alvásukat és tudatosabban figyelnek rá. A kép azonban ennél árnyaltabb.

Egy friss, közel ezer ember bevonásával készült norvég kutatás szerint nem mindenkinek tesznek jót ezek az eszközök.

Sőt, minden hatodik felhasználónál kifejezetten fokozták az alvással kapcsolatos aggodalmakat, ami alvászavarhoz vezethet – derül ki a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányból.

A legnagyobb kockázat a fiatalabbaknál jelentkezett, akik egyrészt gyakrabban használják ezeket az appokat, másrészt hajlamosabbak arra is, hogy túlgondolják az eredményeket.

Az úgynevezett „alváspontszám” például könnyen stresszforrássá válhat.

„A fiatalok hajlamosak azonosítani magukat a kapott adatokkal. Egy rossz pontszám után könnyen elkönyvelik, hogy az egész napjuk tönkrement, pedig lehet, hogy kipihenten ébredtek volna”

– magyarázta egy alvásszakértő.

Különösen veszélyeztetettek az álmatlansággal küzdők. Náluk egy rossz adat csak olaj a tűzre, hiszen azt az érzést erősíti, hogy valami nincs rendben velük. Ez tovább rontja a helyzetet.

„Inszomniás betegnek azt mondani, hogy az adatai szerint rosszul aludt, olyan, mintha a lámpalázas diáknak ismételgetnénk, hogy meg fog bukni. Ez csak tovább rontja a helyzetet, és negatív spirálba löki az illetőt”

– figyelmeztetett a szakember.

A probléma gyökere, hogy a pihenés egyfajta teljesítménnyé válik, az alvásfigyelő alkalmazás adatai pedig önértékelési kérdéssé. Ha a számok nem jók, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy rosszul is aludtunk, még akkor is, ha szubjektíven nem így éreztük. Ez egyenes út az aggodalomhoz, ami tényleg alváshoz, az pedig még kedvezőtlenebb pontszámokhoz vezet.

A szakértők szerint nem kell azonnal a kukába dobni ezeket az eszközöket, de sokkal tudatosabban kellene használni őket.

Aki azt veszi észre magán, hogy az alvásfigyelő követése inkább szorongást okoz, mint segít, jobban teszi, ha időnként kikapcsolja az értesítéseket, vagy akár teljesen félreteszi éjszakára. Érdemes a napi kilengések helyett inkább a heti átlagokra koncentrálni.

Jelzésértékű lehet, mi a válaszunk arra a kérdésre, hogy befolyásolja-e a reggeli pontszám a hangulatunkat.

Érzünk-e teljesítménykényszert lefekvéskor? Erősödtek-e az álmatlansági tüneteink, mióta az appot használjuk? Ha a válasz igen, érdemes stratégiát váltani.

A jelenségnek már nevet is adtak: orthoszomnia, vagyis a tökéletes alvás görcsös hajszolása az adatok alapján.

Fontos tudni, hogy ezek az eszközö k nem orvosi műszerek, méréseik pontossága korlátozott, és az alvás minősége természetes módon is ingadozik. A lényeg, hogy a technológia egy eszköz maradjon a nyugodtabb alvás eléréséhez, ne pedig maga a cél.

Amire még felhívnánk a figyelmet, az, hogy ne pörgesd folyamatosan a telefonodon a közösségi oldalakat: a doomscrolling rosszat tesz az idegeidnek.

Via Mirror


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk