Tények és tévhitek a kullancsok terjedéséről: indul a szezon, erre figyelj mindenképp
Dr. Földvári Gábor hangsúlyozta, hogy “nincs krími-kongói vérzéses láz Magyarországon, de a több mint 10.000 kullancs vizsgálata során találtunk egy darab olyan kullancsot a Margitszigeten, ami terjesztheti ezt a vírust. Az eset rámutat, hogy az egzotikus kullancsfajok és kórokozók felbukkanására akár egy belvárosi parkban is számítani lehet. A vándormadarak sokat hoznak be ebből a fajból, de eddig nem tudtak megtelepedni, mert ez a trópusi, szubtrópusi kullancs a meleg időjárást kedveli, viszont a klímaváltozás miatt már hazánkban is túlélhet.”
A lovak, juhok és szarvasmarhák véréből egyszerre akár több száz kullancs is lakomázhat. A nagytestű állatokon található paraziták ráadásul sok esetben a Tibola nevű betegséget is terjesztik, amely állatra nem jelent veszélyt, ám emberre igen. A Tibola egy magától gyógyuló – antibiotikummal is kezelhető – jóindulatú betegség, ám nagyon kellemetlen tüneteket okoz: a hajas fejbőrön, tarkón csúnya seb alakul ki és bedagad a nyirokcsomó.
Mivel a lovak számára nincs regisztrált, engedélyezett kullancsirtó szer, ezért a hagyományos szerekkel, mint csepegtetőkkel és nyakörvvel sajnos nem lehet megvédeni őket a kullancs ellen.
A kullancsok által terjesztett fertőzéseket sokszor nehéz diagnosztizálni, ami a Lyme-kórra különösen igaz. Mivel nincs pontos adat a Lyme-kórosok számáról, ezért az is elképzelhető, hogy évente akár tízezernél is több megbetegedés van Magyarországon. A szakemberek szerint legjobb megelőzni a csípést a test alapos átnézésével, megfelelő ruházattal, illetve prevencióra alkalmas kiegészítő védelemmel. Mint láttuk, ha nemcsak magunkat, hanem a környezetünkben lévőket is védjük, azzal csökkenthetjük a kullancsok számát, ezáltal a Lyme-kór, vagy egyéb kórokozó terjedését is mérsékelhetjük.