„Szívesen megöregednék itt” - A Völgyhíd Konyha és Rét alapítója beleszeretett a somogyi tájba
Szalai Dezsővel, a Völgyhíd Konyha és Rét megálmodójával nem könnyű időpontot egyeztetni. Ahogy a kollégái mondják, ő mindig felfedez, megfigyel valami újat.
6 évesen még egyáltalán nem gondolt arra, hogy egykor majd az ételek bűvöletében él majd. Sokkal inkább a városligeti majálisok hangulata ragadta magával, ugyanis édesapja népművelőként a Pecsában, vagyis a Petőfi Csarnokban dolgozott. Aztán a szakközépiskolában megismerkedett az ételkészítéssel, de utána több mint 10 évig elkerülte más területen dolgozott.
– A kereskedelemben kezdtem, és 16 éven keresztül megismerkedtem a különböző ágaival, vállalkozóként általában több üzletet vittem. A kihívások folyamatosan motiváltak – mondja Szalai Dezső.
2010-et követően kapott ismét fontos szerepet az étel az életében. Büfét, éttermet üzemeltetett, majd belevágott a rendezvényszervezésbe is. Aztán egy németországi útja során „habarodott” bele a food truckekből árult ételekbe.
2016-ban megépítette a Kanálgép fantázianevű első „ételhordozóját”. Ahogy fogalmaz: nagyon küzdelmes időszak volt ez a számára, és eleinte csak húsgolyókban látta a világot. Egy évvel később a Kanálgép lett az év food truckja a közönségszavazatok alapján. Aztán egyik díj követte a másikat, de Szalai Dezsőt nem ezek motiválják, hanem a vendégek szeretete és a csapata, amellyel együtt dolgozhat.
– Ha most vendégként betérnék hozzád mi lenne az ajánlatod? Mit fogyasszak?
– A Réten vagy az emeleti Konyhán? De mondjuk mindegy is, mert a bárányburgerünk szerintem ellenállhatatlan. Amikor a megfáradt utazó megérkezik hozzánk, akkor biztosan ezt javasolnám neki, így tehát neked is. Ha a látványkonyhánkra gondolok, akkor amire nagyon büszkék vagyunk – minő meglepetés – a bárány nyakból készült, sülttésztával, kápiakrémmel és három különböző kukorica körettel tálalt ételünk. Az ételek Pillók Attila séf munkáját dicsérik. Az ő kreációi jelennek meg a tányérokon, és egy étel maximum két hónapig lehet a menülapon. Ez szigorú szabály nálunk.
– 2021 tavaszán nyitott meg a Völgyhíd Konyha és Rét egy korábban cukrászdaként működő ház átalakítását követően. Nem volt ez merész vállalkozás a pandémia kellős közepén?
– Utólag visszagondolva, a válaszom, de!
Elő kellett teremteni a szükséges pénzt is, és aztán megkezdeni a grandiózus munkát.
– Mi volt az elsődleges, az anyagiak vagy hogy egy ilyen helyen ételköltemények szülessenek?
– Nyilván fontos, hogy rentábilis legyen bármilyen vendéglátóipari egység, amelyet az ember megnyit, de itt a környezet volt számomra az elsődleges szempont. Annyira varázslatos a hely, és ez Somogynak egy olyan csodálatos része, hogy tudtam, a vendégeket is magával fogja ragadni. Nem kellett csalódnom, hiszen mikor látom őket, hogy mennyire jóízűen esznek és arról beszélgetnek, mennyire kellemes időtöltést választottak maguknak, és még az ételeink is ízlenek nekik, engem ez maximálisan feltölt. Jó látni, hogy itt senki nem siet sehová. A jelenben megáll az idő. Erre azért nagyon büszke vagyok, akár csak a csapatom.
– Apropó csapat! Hogyan választod ki őket?
– Kár lenne tagadni, hogy minket is érintett a szakemberhiány, hiszen a Covid-járvány miatt rengeteg pályaelhagyó lett a vendéglátásban is. A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy ki mennyire érzi meg a környezet varázsát. Lehet, hogy ezek elsőre nagy szavak, de szeretek olyanokkal együtt dolgozni, akik kötődnek egy helyhez, mindezt úgy, hogy közben a vendégek is érzik és ez a legfontosabb, szerintem.
– Szívvel adsz bele mindig mindent?
– Én így működöm. Csak így tudom százszázalékosan végezni a munkám. Lekopogom szerencsés helyzetben vagyok, mert ahol eddig dolgozhattam mindig megvalósult és örömet szerzett a számomra. Persze vannak nehézségek, de hinni kell magunkban. Ezeket szeretném továbbadni. Nekem ez az inspirációm napról-napra. A környezet és a közeg olyan hatással van rám, hogy az leírhatatlan. Világéletemben budapesti voltam.
Napi szinten beállok dolgozni, beszélgetek a vendégekkel, járom a környéket. Megállok a pékkel, a hentessel, a lekváros hölggyel önfeledten fecsegni. Annyira feltölt, és teljesen más, mint a budapesti életem.
– Mennyire hatnak a kínálatra ezek a beszélgetések?
– Nagyon. Ha már a lekváros hölgyet említettem, legutóbb készített egy isteni levenduláslekvárt és annyira megfogott minket az ízvilága, hogy hozzáigazítottuk az egyik ételünket. Szóval, hatnak ránk a külső behatások. Ezeket nagy örömmel építjük bele a kreációinkba. Itt vagyunk 3 falu: Körőshegy, Kereki és Bálványos között. Vannak olyan terveink, hogy a kulturális életet fellendítjük. Optimista vagyok abban a tekintetben, hogy a déli-part is felzárkózhat az északi-parthoz.
– Van már szlogened is?
– Mint étteremvezető? „Gyere át a déli partra és nézd az északi part fantasztikus panorámáját!” De mindent félretéve, több lerobbant ház van a környéken, azokat szálláshelyekké, vendéglátóipari egységeké lehet alakítani. Szóval, van potenciál a környéken, ami annyira megragadott, hogy szívesen megöregednék itt.
