SZEMPONT
A Rovatból

Rendőrök hurcolták intézetbe a gyerekeket, mert a gyámhivatal hibázott

Tíz rendőr törte rá az ajtót Horváthékra, hogy állami gondozásba vegyék egy éves fiukat. A négy nagyobbik gyereket iskolából vitték el.
Abcúg - szmo.hu
2017. július 24.



Tavaly januárban tíz rendőr törte rá az ajtót Horváthékra, hogy állami gondozásba vegyék az egyéves Achillest. A négy nagyobbik gyerek sem úszta meg, őket az iskolából vitték el - írja az Abcúg.

Szurovecz Illés riportjából kiderül, hogy a gyerekek egy éven keresztül alig látták a szüleiket, míg a bíróság kimondta, hogy a XII. kerületi gyámhivatal alapvető szabályokat sem tartott be, mielőtt ráküldte volna a családra a rendőröket. "A gyerekeket visszakapták, de azt az egy évet már nem fogják." Az alábbiakban az Abcúgon megjelent cikket teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

“Az én kisbabámat? Milyen alapon akarja elvenni? Rendszeresen látogatja gyerekorvos, védőnő. Mindjárt rosszul leszek”. Szenkovits Éva a fejéhez kapott, mint aki nem akarja elhinni, hogy ez történik vele. Az ajtóhoz vezető lépcsőn végig rendőrök álltak, összesen tízen. Felkészültek, hogy ha kell, erővel hatoljanak be a lakásba. Köztük volt a XII. kerületi gyámhivatal munkatársa is, aki a határozatot szorongatva közölte Évával, hogy mind az öt gyerekét nevelésbe veszik.

“Hogy képzelik ezt?” – kérdezte Éva a kisablakon keresztül, és szerette volna megnézni a papírt, de nem kapta meg az ügyintézőtől. Mivel Éva többszöri felszólításra sem nyitott ajtót, a férje pedig egyre dühösebben kiabált odabentről, az egyik hátul álló rendőr engedélyt adott, hogy betörjenek. Pár másodperccel később a földre vitték Éva félmeztelen férjét, Horváth Sándort. Miközben Sándort megbilincselték, Éva remegve a zokogástól, az egyéves Achillesszel a karján hallgatta az ügyintézőt.

A szülők később kikérték az intézkedésről készült rendőrségi felvételt, ebből mutatunk egy részletet. Sándor és Éva arcát kérésükre kitakartuk.

VIDEÓ: A rendőrségi felvétel:

Mindez 2016 januárjában történt. Ezután majdnem egy év telt el, mire Sándor és Éva visszakapták a gyerekeiket. Ma már bírósági ítélet van róla, hogy a gyámhivatal jogszerűtlenül járt el, de Sándoréknak így is fáj, hogy ilyen traumának tették ki a gyerekeiket, főleg a legkisebbet, akinek a rendőri rajtaütést is át kellett élnie. Bár a bíróság ezt külön nem vizsgálta, szerintük túlzás volt ez az akció, és a gyámhivatal mellett a rendőrség sem járt el törvényesen.

Most bemutatjuk a család történetét elsősorban az eljárás során keletkezett dokumentumok és kisebb részben a velük folytatott beszélgetés alapján. Ebből kiderül, milyen alapvető hibákat követett el Budapest egyik leggazdagabb kerületének gyámhivatala.

Nincs kész a leckéje, és folyton vizet iszik a gyerek

Sándor és Éva tizenhat évig élt a Pest megyei Piliscsabán, onnan költöztek 2013-ban Budapestre, ahol jobbnak látták a munkalehetőségeket. Éva ma hivatásos gondnokként dolgozik egy pesti gyámhivatalban, Sándornak viszont nincs munkája, ezért gyesen is ő maradt otthon a legkisebb fiúval. Szerencséjük, hogy Éva szüleinek volt egy használaton kívüli lakásuk egy jól szituált orbánhegyi társasházban, ahová beköltözhettek. A gyerekeik ekkor 14, 13, 11 és 7 évesek voltak, melléjük született meg két évvel később Achilles. A két nagylány, Noémi és Éva hamarosan gimnáziumba ment, a fiúkat, Sanyit és Rómeót pedig általános iskolába íratták.

Még vidéken laktak, amikor a Piliscsabai Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezte Sanyi védelembe vételét, amit aztán a XII. kerületi gyámhivatal rendelt el 2013 szeptemberében. Ez elvileg arra jó, hogy a szülők segítséget kapjanak a nevelési problémák megoldásában ahelyett, hogy kiemelnék a gyerekeket a családból. (Ehhez képest a védelembe vételt sok esetben inkább fegyelmezésre használják. Ha érdekli, hogy miért, olvassa el ezt a cikkünket!)

Sanyi esetében iskolai magatartászavarra és a gyakori hiányzásokra hivatkoztak. Utóbbiból olyan sok volt, hogy az ötven óra is összegyűlt, így a családi pótlékot is megvonták. Éva ezt azzal magyarázta, hogy a fiát állandóan bántották a társai a piliscsabai iskolában, ezért egy idő után nem engedte bemenni, de a magántanulóvá nyilvánítását sem kérvényezte.

Egy évvel később, 2014 szeptemberében Sanyi osztályfőnöke jelezte, hogy javult a fiú magatartása, és már szelídebben kommunikál a felnőttekkel, bár még mindig sokat késik. Ezért a gyermekjóléti központ javasolta a védelembe vétel megszüntetését, de erre végül nem került sor. Novemberben ugyanis megint azt mondták az iskolában, hogy Sanyi nem tud beilleszkedni az osztályába, és komoly magatartási problémái vannak. Konkrétan:

állandóan kimegy a teremből vizet inni, gyakran késik és nem csinálja meg a feladatait.

Bántalmazásnak nincs nyoma, mégis viszik a gyerekeket.

2015 januárjában megszületett Achilles, akit rendszeresen vittek védőnői tanácsadásra, és a gyermekorvos sem látott nála semmilyen gondozási problémát. Ehhez képest a gyermekjóléti központ februárban kezdeményezte mind az öt gyerek ideiglenes elhelyezését, vagyis azonnali kiemelését a családból. Ilyet súlyos veszélyeztetés, bántalmazás, elhanyagolás esetén lehet elrendelni.

abcug_rendorseg2

A szomszédokra hivatkoztak, akik szerint Sándoréktól üvöltözést, veszekedést, sírást hallani, és bűz jön ki a lakásból. Ahhoz képest, hogy a gyámhivatal súlyos veszélyeztetést gyanított, csak egy hónappal később akartak környezettanulmányt csinálni. A gyámhivatal mind az öt gyerekről kikérte a tanáraik véleményét, akik leírták, hogy

Noémi szeret iskolába járni, részt vesz az énekkarban, igyekszik kijavítani a rossz jegyeit, és mindig kész a leckéje. Korábban sokat késett, de ez megszűnt.

Éva könnyen beilleszkedett, jó képességű tanuló, bár nála is voltak késések.

Sanyi sokat késik, nincs kész a leckéje, nincs felszerelése, és romlanak a jegyei. Ráadásul “beleszól az órákba, és kéretlenül elmondja mindenről és mindenkiről a véleményét”

Rómeó reggelente sokat késik, és nincsenek barátai, mert a tanárok szerint a többi gyerek ápolatlannak tartja.

Achillesről a gyerekorvos megint elmondta, hogy a fejlődése a korának megfelelő, és nincs vele semmi baj.

A gyámhivatal ennek ellenére továbbra is ki akarta emelni a családból Sanyit, és védelembe akarta venni Rómeót.

Ekkorra rendszeressé vált, hogy a szomszédok rendőröket hívtak Sándorékra a hangoskodás miatt.

“Pedig próbáltunk velük jóban lenni, egy ideig én vittem ki a kukájukat” – mondta Sándor az Abcúgnak. Szerinte minden vád alaptalan volt, egyszerűen szúrta az idős szomszédok szemét, hogy ők odaköltöztek egy népes családdal.

A rendőrség szerint 2015 júniusáig, akárhányszor kimentek, sosem látták veszélyben a gyerekeket, csak az derült ki, hogy a család sokat zajong és káromkodik. Egyszer viszont – a rendőrségi jegyzőkönyv szerint – az egyik lány, Éva nyitott ajtót, aki azt mondta a rendőröknek, hogy az apja pár nappal korábban bántotta az anyját, és régebben őket is. Éva később a bírósági eljárásban tagadta, hogy ilyet mondott volna, és Sándorék úgy gondolják, hogy a rendőrség összefogott ellenük a szomszédokkal. Szerintük ezt bizonyítja az is, hogy a szomszéd felszerelt egy kamerát, ami az ő ajtajukat veszi, így tudták mindig rájuk hívni a rendőröket.

Mindenesetre a gyámhivatal több mint egy hónappal később tett feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt, és csak novemberben hallgatták meg az ügyben a szomszédot, a háziorvost és a védőnőt.

Vagyis, ha Éva szólt is a rendőröknek a bántalmazásról, a hatóságok majdnem fél évvel később mozdultak csak meg.

A szomszéd azt mondta, a szülőket csak egymással hallotta kiabálni, és nem látta jelét bántalmazásnak. Ezt újra megerősítette a gyerekorvos és a védőnő is, akik sosem láttak sérülésnyomot a gyerekeken, pedig a vizsgálatokon nincs rajtuk ruha. Az iskolában 2015 december végén továbbra is magatartászavart és beilleszkedési problémákat láttak Sanyin, és ragaszkodtak a tanulási képességei vizsgálatához. Bár senki sem erősítette meg a bántalmazás gyanúját, szenteste előtt egy nappal a gyermekjóléti központ újra mind az öt gyerek kiemelését javasolta.

Alighogy véget értek az ünnepek, a gyámhivatal újra megkereste a háziorvost és a védőnőt, akik megint mindent rendben láttak a gyerekeknél. Noémiról és Éváról a gimnáziumi osztályfőnök leírta, hogy jól beilleszkedtek, már kevesebbet késnek, aktívak az órákon, és próbálnak javítani a rossz jegyeiken.

Egy nappal később, január 6-án a gyámhivatal elrendelte mind az öt gyerek kiemelését. Ekkor vonult ki a rendőrség Achillesért, akit csecsemőotthonba vittek. A többieket az iskolából szállították el a Cseppkő utcai Gyermekotthonba. A következő egy évben alig látták a szüleiket.

Apu mindig meghallgatott

Az eljárásban a gyámhivatal végig sokat hivatkozott arra, hogy Sándorék nem működnek együtt a különböző intézményekkel. Nem akarták, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat megvizsgálja Sanyit, nem engedték be az ügyintézőt, hogy környezettanulmányt készítsen a lakásban, sőt elsőre még a védőnőt sem engedték be, akivel aztán jó kapcsolatot alakítottak ki. Az osztályfőnök is panaszkodott, amiért lemondták a személyes megbeszéléseket, bár a szülői értekezleteken olykor megjelentek. Előfordult, hogy nem vették át a gyámhivatali értesítést, vagy hogy nem mentek el, amikor megbeszélésre hívták őket.

Éva később elismerte, hogy nem járultak hozzá a szakszolgálati vizsgálathoz, mert “attól féltek, hogy az iskola csak speciális szükségletűvé akarja nyilvánítani a fiukat, hátha úgy könnyebben meg tudnak szabadulni tőle”. Rómeó egy évig járt logopédushoz. utána Éva szerint már nem volt rá szüksége, ezért nem engedte tovább.

abcug_rendorseg1

A hatóság végig úgy látta, hogy nehéz együttműködni a szülőkkel, amit Sándor agresszív viselkedésének számlájára írtak. Hangosnak, indulatosnak és fenyegetőzőnek írták le őt, amit a szomszédok is alátámasztottak. Az a kevés ember viszont, akikben megbíznak, Sándorról is jobb képet festettek. “A gyermek apja nem volt agresszív, és csúnyán sem beszélt” – írta a gyerekorvos. A védőnő többször is találkozott Sándorral tanácsadáson, ahol “csomó kérdése volt a hozzátáplálással kapcsolatban, látszott, hogy érdekli és megfogadja őket”.

A gyámhivatal úgy látta, hogy “a család rendkívül zárkózott életet él”, és hogy “az apa roma származású, amely miatt üldöztetve érzi magát. A szülők gyakran alaptalanul vádolják meg környezetüket fajgyűlölettel, előítéletességgel”. Azt, hogy Sándorral nehéz szót érteni, és hogy könnyen felhúzza magát, munkatársaink is tapasztalták, de azt is, hogy ha a gyerekei sorsa került szóba, hamar sírni kezdett.

“Magatartása, viselkedése, fenyegető, agresszív fellépése a hatósággal és a segítő szakemberekkel szemben egyértelműen nem összeegyeztethető a normális szülői viselkedéssel, szülői mintával” – írták a kiemeléskor. A gyámhivatal szerint ez “már önmagában is veszélyeztető tényező lehet”, bár arra, hogy konkrét bántalmazás történt volna, semmilyen bizonyíték nem volt.

Sándorék fellebbeztek a döntés ellen azzal, hogy az egész eljárás a szomszéd rosszindulatú bejelentésén alapult, és egy szó sem igaz az egészből. Most már elkészülhetett a környezettanulmány, amiben megállapították, hogy a lakás tiszta, berendezett, és minden gyereknek van ágya és asztala a tanuláshoz.

Az intézetbe került Achilles vizsgálatakor kiderült, hogy “nagyon megviselte az elszakadás az édesanyjától”, a nagyobb gyerekek pedig mind azt mondták, hogy haza szeretnének menni. A Vadaskert Kórházban sem Sanyi, sem Rómeó esetében nem találtak semmilyen pszichés betegséget, csak egyéni foglalkozást javasoltak a hangulati zavarok feldolgozására.

A gyámhivatal mégis fenntartotta, hogy a gyerekek nem kerülhetnek vissza a szüleikhez “a szülők együttműködésének hiánya, a gyermekek elhanyagolása, valamint az apa bántalmazó magatartása miatt”.

A gyerekek ekkor négy hónapja nem jártak odahaza, a szüleikkel hetente maximum kétszer találkozhattak, előre meghatározott időpontban, és csakis a gyermekotthonban. Achilles heti kettő, a többiek heti hat órát kaptak a szüleikkel.

Sándor és Éva ügyvédi segítség nélkül vitték bíróságra az ügyet. “20 évi együttélés után feltételezni, hogy félelemből vagyok együtt a férjemmel, illetőleg 18 évi gyereknevelés után megkérdőjelezni, hogy alkalmasak vagyunk-e szülőnek, abszurdnak tartom” – mondta Éva tavaly szeptemberben az első tárgyaláson. “Én a férjemmel szerelemből vagyok együtt, azért is mentem hozzá feleségül, a gyerekek közül ketten felnőttek, az ő pozitív eredményeik, személyiségük bizonyítéka a jó szülői mintának”.

Egy hónappal később a bíróság meghallgatta a két nagyobbik lányt, Évát és Noémit is. “Apu mindig meghallgatott, problémákkal is fordulhattam hozzá, engem soha nem bántott sem szavakkal, sem tettekkel, és velem szemben nem volt indulatos, nem kiabált” – mondta Noémi az apjáról, aki szerinte nemcsak sokat vigyázott otthon Achillesre, hanem etette, itatta és pelenkázta is.

Éva tagadta, hogy bármikor panaszkodott volna a rendőröknek az apjáról, aki “gondozta a csecsemőt, ellátta, tápszert készített, sétálni is vitte, sem engem, sem a testvéreimet nem bántott, és velünk nem kiabált”. A testvéreiről azt mondta, hogy korábban sokkal többet tudtak együtt lenni, ráadásul “a legkisebb testvérem a bekerülését követően nem evett, lefogyott, és elég szomorú volt és lila foltokat látunk, illetőleg még mindig látunk rajta”.

Alapvető hibákat vétett a gyámhivatal

A bíróság tavaly novemberben, majdnem egy évvel a rendőri akció után a szülők javára ítélt. Nem találtak semmilyen súlyos, veszélyeztető tényezőt, miközben az ítélet szerint a gyámhivatal elkövetett egy sor szabálytalanságot:

Noémit, Évát és Achillest azonnal kiemelték, anélkül, hogy előtte bármilyen más módon próbálták volna megoldani a problémát. A december 23-i javaslat után két héttel már meg is hozták a határozatot.

Úgy feltételezték a bántalmazást, és emelték ki a gyerekeket, hogy előtte sem a két nagylányt, sem a szomszédokat nem hallgatták meg.

A tanárok szinte csupa jót mondtak a nagyobb gyerekekről, mégis leírták, hogy nincsenek barátaik, és súlyos veszélyben vannak. Egyáltalán nem vették figyelembe, hogy a védőnő és a gyerekorvos jókat mondott a családról.

Nem foglalkoztak vele, hogy a különböző életkorú gyerekeknél mást jelenthet a veszélyeztetés.

Sanyi iskolai magatartászavarait nem feltétlenül úgy kell megoldani, hogy kiemelik a családjából.

Az, hogy a gyerekek intézetben laknak, nem fog segíteni az érzelmi zavaraikon.

A bíróság egyetértett abban, hogy Sándor sokszor “képtelen visszafogni magát, hadaróan, erőszakosan, hangosan, vádaskodóan beszél, és időnként nem a helyzetnek megfelelő, fenyegető szavakat, kifejezéseket használ”. A bíróság szerint ez valóban nem jó szülői minta, de ettől még nem ártott volna figyelembe venni, hogy a család évtizedek óta együtt él, a gyerekek pedig az anyjukhoz és egymáshoz is kötődnek.

Sanyi és Rómeó esetében az eljárás megismétlését rendelték el, és figyelmeztették a szülőket, hogy ha nem működnek együtt a hatóságokkal, és nem viszik el őket a szükséges vizsgálatokra, újból állami gondozásba kerülhetnek.

abcug_rendorseg3

A rendőrök szerint Sándor volt az erőszakos

Horváthék tehát örülhettek, hogy visszakapták a gyerekeiket, de az ügynek még nincs teljesen vége. Egyrészt a családnak kapcsolatban kell maradnia a gyermekvédelemmel, másrészt eljárást indítottak Sándor ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt.

A rendőrök szerint, amikor tavaly januárban betörtek a lakásba, Sándor kést ragadott, és fenyegetni kezdte őket. A vádiratban azt írják, Sándor kaszáló mozdulatokat tett a késsel, és azt kiabálta, hogy “mindenkit megölök, kinyírlak benneteket”. Mivel hiába kérték, hogy tegye le a kést, az egyik rendőr pisztolyt rántott, ami már hatásosnak bizonyult.

A hozzánk eljutott rendőrségi felvételen csak az kivehető, hogy az egyik rendőr pisztolyt tart Sándor felé, de hogy előtte mi történt, az lemaradt a videóról.

Közben Sándorék is feljelentést tettek az ügyészségen rendőri túlkapás miatt, de ezt elutasították. A Sándorral szembeni eljárás még tart, szerinte az egészből egy szó sem igaz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Ha ilyen nagyvadak kitálalnak, Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint valaha is feltételeztük
Megnyílt a rés a pajzson, a hatóságoknak most kell lépniük – mondja a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte Balásy a NER legmagasabb köreivel bizniszelt, és vádalkuképes, az ilyen arcokon keresztül meg lehet fogni a főszereplőket is.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. május 05.



Balásy Gyula, a gyűlöletplakátokat készítő céghálózat tulajdonosa, a NER egyik legbefolyásosabb vállalkozója, váratlanul bejelentette, hogy önként és ingyen átadja az államnak a teljes médiacégeit magába foglaló cégbirodalmát. A lépésre a Tisza Párt elnöke úgy reagált, semmi sem lesz elfelejtve, szerinte a Fidesz „plakátosa” ezzel a lépéssel csak a felelősség alól próbálja felmenteni magát.

Balásy Gyula bejelentése egy vádalkuval felérő felajánlkozás? Miért omlik össze ennyire gyorsan a NER, és ez a folyamat eljuthat-e egészen Orbán Viktorig? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával.

— Mit láttunk?

— Ezt sem alul-, sem túlértékelni nem szabad. Jól érzékelhetően, most már kézzelfoghatóan omlik a NER. Várható volt, hogy ha a politikai felépítmény összecsuklik, ahogy a választás eredményeinek hatására össze is csuklott, akkor a NER által pénzen vett vagy félelemből, fenyegetésből épített lojalitás is össze fog omlani, el fog porladni. Ennek a porladásnak vagyunk most a tanúi. Hogy Balásy Gyula pontosan mit adott át, tehát mi az, amit ő úgymond visszaszolgáltat, azt majd az új kormánynak alaposan fel kell mérnie. Hiszen ő cégekről, céges vagyonról beszélt, de mi van azokban a cégekben közpénz-kihelyezés nélkül? Például miért nem hallottunk az ő magánvagyonáról? Tudvalevő, hogy a valószínűleg a hatvanpusztai birtokkal vetekedő méretű építkezése nem két fillérbe került. Gondolom, a magánvagyon is ugyanúgy ezekből a gyanús céges pénzmozgásokból keletkezett, úgyhogy azt is nyugodtan adja vissza. Külön problémának érzem, bár talán ennek még nincs itt a helye, hogy erre a nyilatkozatra nem a rendőrség kihallgatószobájában került sor.

Ez az ember valószínűleg vádalkuképes, és nem szabad lebecsülni a vádalku jelentőségét, forrásértékét, mert most van az a helyzet, hogy tőle lehetne megtudni, hogyan történtek a NER-es kifizetések.

Feltételezzük, hogy ő és sok hozzá hasonló NER-lovag alapvetően, a nem csekély mértékű és összegű sáp lehúzása után csak parkolóhelye volt a pénzeknek. Rajtuk keresztül kellett valahogy megoldani a névleg nem gazdagodó, vagy nem látványosan, vagy nem egy bizonyos szinten túl gazdagodó figuráknak, Rogánnak, Orbán Viktornak a kifizetését, Tiborcz Istvánnak a részesedését, tehát az elsődleges haszonhúzók gazdagítását. Valószínűleg Balásy Gyula most abban a helyzetben van, hogy ezt elmondaná egy vádalku keretében, mielőtt még bárki rákapcsolódik a nyilatkozata után. Persze a vádalku alatt nem büntetlenséget értünk, hanem azt a haszonelvű, pragmatikus hozzáállást, hogy a kis hal megúszhatja enyhébb büntetéssel, ha nemcsak átadja a lopott holmit, de meg is mondja, hogy hol van a nagy hal, és az hogyan jutott a pénzhez.

Az ilyen arcokon keresztül – és Balásy Gyula azért elég magasan volt ebben a pénzügyi erősorrendben, központi helyen, ő Rogán Antallal bizniszelt, – meg lehet fogni Rogán Antalt.

Róla eddig azt feltételeztem, hogy csak a letelepedési kötvényeken keresztül lehet közvetlenül megfogni, hiszen az az, amit a nevére vett, kitalált, engedélyezett és működtetett. Azt gondoltam, Balásy Gyula egy szilárdabb elem az építményben, de valószínűleg ő az a vakolat a falon, ami most le fog hullani. Ne felejtsük el, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak elnevezett kifizetőhely közbeszerzésein, keretmegállapodások útján, verseny nélkül, egyszemélyes bizniszként a cégeinek 74%-os részesedéssel 360 milliárdot meghaladó bevétele volt csak 2024 végéig.

— Ez maga volt a felajánlkozás a vádalkura?

— Igen, ezért mondom, hogy ez vádalkuképes. A leghiggadtabb, legszikárabb szakmai, kriminalisztikai megfontolás is azt diktálja, hogy most kell szorítani. Mert most jutott el valamiért odáig, hogy hajlandó beszélni, pozíciókat feladni, előnyökről lemondani.

Ha ezt a hatóság azzal nyugtázza, hogy köszönjük ezt a nagylelkű felajánlást, akkor ezt elbaltázzák.

Ez az ember most fogható, most ki kell használni a beszédkészségét és az együttműködésre mutatott hajlandóságát.

— A beszélgetésben megrendültséget, félelmet lehetett látni Balásy Gyula arcán. Mintha komolyan félne valamitől, és ez a felajánlkozás lenne számára a kisebbik rossz.

— Ez egy tévéstúdió-helyzet volt, tehát nem olyan drámai, nem olyan megrettentő a számára, mintha ez tényleg egy hatósági kihallgatás lenne. Nem tudom, mennyi a személyiségében a teatralitás, de az biztos, hogy egészen másfajta embert láttunk, mint akit egy balatoni alkalommal a 444 próbált kamera- és mikrofonvégre kapni. Akkor a luxusautóiról kérdezgették egy veteránautó-versenyen, és ő flegmán, de profizmussal mondogatta, hogy „úgy gondolja, hogy én gazdag vagyok? Hát én nem tudom.” Ott profin adta elő ezt a nyegle, nemtörődömséget. Hogy most mennyi volt a színészet és mennyi a valós megrendülés, ezt nem tudjuk. Az ilyen megrendülések, összeomlások a rendőrségi-ügyészségi kihallgatáson jobban megszokottak és hitelesebbek. Egy tévéstúdióban nem kevés hatásvadász elem lehet ebben.

De a tény, hogy elment oda, megtette ezt a felajánlást és nyilvánosságra hozta, az jelzi: itt most megnyílt a rés a pajzson, és most kell azonnal benyomulni ebbe a résbe.

Ez olyan, mint amikor a hadászatban az ellenséges front felbomlik. Olyankor a győzelem záloga, hogy a front réseibe gyorsan mozgó, nagy tűzerejű élcsapatokat kell bedobni, akik az áttörést kiszélesítik, és mélységben zavart tudnak kelteni. Megzavarják az ellátási láncokat, az utánpótlást, a logisztikát, pánikot keltenek a hátországban, és továbbviharzanak. Majd jön a gyalogság, amelyik elvégzi az aprómunkát, begyűjti, akit kell, felszámolja a megmaradt ellenállási gócokat. De most itt ütéshelyzet van, ezt nem szabad a hatóságoknak kihagyniuk.

— Miért tette ezt pont most? Aki elsőként „coming outol”, jobb pozícióba kerül, mint aki a tülekedésben vesz részt?

— Ez valószínűleg benne van. Vagy, amit nem tudunk, hogy megszorongatták esetleg a NER még működő helyeiről. Lehet, hogy azt mondták neki: „figyelj, te most be vagy áldozva, elvesszük a pénzedet, mert kell nekünk a lelépéshez, és a tiéd a legkönnyebben mobilizálható.” Nincs benne nagy alkalmazotti létszámmal meg eszközparkkal dolgozó építőipar vagy szállodaipar, csak reklámcég. Nem tudjuk, mi történt a túloldalon.

A magánvéleményem az, hogy valószínűleg ezzel ő a túlélésre játszik, és üzenni akar a Rogánéknak:

most visszaadom az államnak azt, amit el akartok tőlem venni, engem nem tudtok ezzel sarokba szorítani.

— Az a kérdés, hogy mit adott vissza az államnak? 80 milliárdos értéket emlegetett, de nem hiszem, hogy ennyit érnének most ezek a cégek.

— Itt megint a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti dilemmáról van szó.

— Tehát mit kapott az állam most valójában?

— Azt majd fel kell mérni. És azt is, hogy ez milyen formában történik. Ajándékozási szerződés lesz? Tulajdonról lemondó nyilatkozat? A szerződéslistát is átadja, vagy csak a cégjegyzékszámot? Ezt mind ismerni kellene. De ez így most egyelőre csak annyi, mintha valaki coming outolt volna, és ezt egy médián keresztül teszi meg, nem a rendőrségen. Előre menekül.

— Május negyedike van még csak. Lesz itt nagy tülekedés a hónapban?

— Arra számítok, hogy tovább fog olvadni a NER. Nap mint nap látjuk: a Nemzeti Tőkeholding megerősítette az értesüléseinket, miszerint nem 1300, hanem 2600 milliárd forint került a magántőkealapokhoz közpénzből. Az MFB Investment fellebbezett a pernyerésünk után, de aztán elkezdte kiadni az adatokat a Tiborczhoz köthető magántőkealapok konkrét MFB Invest-támogatása ügyében. Szóval a NER már tényleg porlad.

— Mennyi idő alatt lehet eljutni Orbán Viktorig?

— Ez a nem tudom hány milliárd forintos kérdés.

De ha ilyen nagyvadak kitálalnak, akkor Orbán Viktor sokkal komolyabb bajba kerülhet, mint amit valaha is feltételeztünk.

Balásy Gyula sokat tudhat. Ő a legmagasabb körökkel közvetlenül bizniszelt. Ő nem a harmadik beszállítónak a tizenkettedik alvállalkozója, hanem a NER egyik prominens, oszlopos tagja. Minden egyes alkalommal, amikor mi tenderbajnok-vizsgálatot végeztünk, a közbeszerzésekből legmagasabb arányban és legnagyobb összegben részesülő NER-es vállalkozók között is dobogós volt. Mindig ott volt Mészáros Lőrinc, Szíjj László és a többiek mellett, mögött. Vagy az első három egyike volt, vagy a negyedik.

— Kiért kell jobban aggódnunk most: Balásy Gyuláért, az ő testi épségéért, vagy a NER prominenseiért, akik veszélybe kerültek ezáltal?

— Mindenki, aki ebben közvetlenül érintett, aggódjon saját magáért. Mi egyedül azért aggódunk, hogy a rendőrség és az ügyészség nem fog elég gyorsan lépni.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
A Vidéki Prókátor Balásynak: A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod, kinek csorgattál vissza
A kegyelmi ügyet kirobbantó jogász szerint Balásy Gyula cégfelajánlása még csak legfeljebb enyhítő körülmény. Szerinte Schadl Györgynek sem éri már meg hallgatni.


A Vidéki Prókátor néven ismert jogász Balásy Gyulának üzent annak nagy port kavart interjúja után. Ahogy megírtuk, a vállalkozó a Kontroll műsorában bejelentette: az államnak ajánlja fel médiavásárló, kommunikációs és rendezvényszervező cégcsoportját, valamint a kapcsolódó vagyoni jogokat. A vállalkozó a cégek értékét legalább 80 milliárd forintra becsülte, és beszélt egy 100 milliárdos szerződésállományról is.

A kegyelmi ügyet kirobbantó ügyvéd szerint a gesztus súlyát nagyban befolyásolja, hogy milyen helyzetben tette azt a vállalkozó.

„Na, Gyulám, ez eddig legfeljebb csak enyhítő körülmény, melynek a súlya attól függ, hogy mennyire volt önkéntes, vagyis a körülmények által ki nem kényszerített a felajánlás, illetve, egyszerűbben fogalmazva, hogy mennyire vagy most szarban, amikor megtetted”

– írta Facebook-oldalán.

Szerinte egy valódi egyezséghez sokkal több kell, és az együttműködésnek komoly feltételei vannak.

„A vádalku ott kezdődik, hogy elmondod és bizonyítod, hogy ki(k)nek és mennyit kellett visszacsorgatni. Ha ezt megteszed, tényleg lényegesen javulhatnak a kilátásaid.”

A „visszacsorgatás” témájánál maradva kitér Schadl Györgyre is. A Prókátor úgy véli, a végrehajtói kar volt elnökének sem éri már meg hallgatnia. Ironikusan azt is megjegyzi: „A kollégái már amúgy is rohadt hálásak lesznek neki az államosításért.”

Balásy Gyula a kormányközeli üzleti körök egyik legismertebb alakja. Cégei rendszeresen nyertek el nagy értékű állami megbízásokat. A nevéhez kötődik például a „Tisza-adós” nemzeti konzultáció nyomtatása több mint 400 millió forintért, a kampány reklámozására pedig további bruttó 8,29 milliárd forint jutott a cégeinek. A Külgazdasági és Külügyminisztérium is rendelt tőle közel egymilliárd forintért zászlókat és molinókat, a MÁV pedig a vasúttársaság negatív megítélésének javítására szerződött vele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fotógaléria: Ellepték a mémek az internetet a Balásy-interjú után
A tegnap nyilvánosságra került interjú után elszabadultak a mémgyárak. Jobbnál jobb alkotások látnak napvilágot.


Egyetlen interjú, egy elcsukló hang és egy nyilvános, könnyes bejelentés elég volt ahhoz, hogy május 4-én este a kormányzati kommunikáció egyik legfontosabb alakja és cégbirodalma mémmé váljon az interneten. Balásy Gyula, akinek cégei az elmúlt évtizedben szinte az összes nagy állami kommunikációs tendert elnyerték, a Kontroll című online műsorban közölte, hogy önként és ingyenesen felajánlja az államnak teljes médiaportfólióját.

Az interjú után az internetet elárasztották a mémek. Lilu műsorvezető Instagram-sztorija önmagában is szállóigévé vált:

„Haver, te nem felajánlod a vagyonod, hanem visszaadod.”

A választások előtt nagyot ment az a kalendár, amiben napról napra gyűjtötték az újabb és újabb napvilágra került NER és kormányhoz köthető visszaéléseket, most hasonló módon elkezdődött egy ilyen gyűjtés.

Összeszedtünk egy kis válogatást a legjobbakból:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Balásy Gyulának: Nem hitted volna, hogy ennyire gyorsan szembejön a valóság és a törvény
A színész-aktivista szerint Balásy Gyula interjúja nem a bűnbánatról, hanem a számonkéréstől való félelemről szól. Úgy véli, a vállalkozó soha nem szólalt volna meg, ha a Fidesz nyeri a választást és folytathatná a közpénzek elköltését.


Molnár Áron sem hagyta szó nélkül Balásy Gyula Kontroll-interjújáról, amelyben a vállalkozó könnyeivel küszködve jelentette be, hogy lemondott valamennyi rendezvényszervező, kommunikációs és médiacégében lévő tulajdonrészéről, és azokat átadja az állam részére. A színész-aktivista Facebook-posztban reagált, egy erős morális állítással indítva: „A könny felszárad, a bűnök nem. Gyula, Gyula.”

Molnár szerint Balásy az interjúban bagatellizálta a cégei által elnyert megbízások számát, majd szembesíti ezzel az állításával.

„A »pár közbeszerzés«, amiről az interjúdban beszélsz, amit nyertetek, csak az egyik cégedben 751 közbeszerzés.”

A színész szerint Balásyék cégei a magyar embereket csapták be, miközben évekig terjesztették a Fidesz megtévesztő kampányát, „mérgezve ezzel a köztereket, a magyarok elméjét és lelkét.” Konkrét példaként említi a „Stop Soros” és az „Állítsuk meg Brüsszelt” szlogeneket.

„Rogán Antal egyik fő katonája voltál a hazugsággyárban.

Mindezt közpénzből, a mi adófizetői forintjainkból. Nem, nem Gyula. Ez nem úgy van, hogy most te elsírod a bánatod. Hány magyar ember, gyerek, család sírt és szakadt szét a hazugságaitok miatt, míg te csak gazdagodtál és szartál arra, hogy mit okozol a magyar társadalomban” – üzente a vállalkozónak.

Molnár szerint az interjúnak egyetlen oka volt:

„Félsz a tetteid következményeitől! Soha nem szólaltál volna meg, soha nem sírtál volna, ha a Fidesz győz. Maradt volna az arrogáns, pökhendi stílusod és ugyanúgy loptál volna tovább.”

Molnár Áron a családra való hivatkozást is visszautasítja. Szerinte Balásynak erre gondolnia kellett volna akkor, amikor a magyar családoknak próbálták átformálni a gondolkodását a kormányzati üzenetekkel.

„Az igazság az, hogy azért szólaltál most meg, mert zárolták a bankszámláidat. Mert nem sikerült külföldre menekíteni a pénzeiteket.”

Úgy véli, Balásy nem számított arra, hogy a valóság és a törvény ilyen gyorsan utoléri. Posztjában figyelmeztette a következményekre is:

„Minden tettedért felelned kell és nincs az a könny, amely jóváteszi azt a pusztítást és bűnt, amit okoztatok a magyar társadalomban mentálisan. Következmények Gyula.. következmények.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk