ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Pszichopata vagy szociopata? Közös bennük, hogy mindkettő veszélyes, bár nem betegek

Két személyiségzavar, amiket gyakran összetévesztenek, pedig még a kiváltó okuk is teljesen más. A 7köznapi pszichológia szerzője rendet tesz a fogalmak között.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Charles Manson, Ted Bundy, Adolf Hitler, Sztálin, de említhetnénk a magyar származású martfűi rémet is, akik borzalmas tetteikkel méltán vésték be nevüket a köztudatba. De élnek köztünk politikusok, nagy cégvezetők, csalók, akik szintén megkaphatnák a szociopata vagy pszichopata jelzőt annak ellenére, hogy tetteik kevesebb hírverést kapnak, esetleg titokban vagy jól álcázva maradnak. Mi különbözteti meg őket egy normális embertől?

Ha megnézzük a pszichológusok által nagyra becsült DSM-V-t, ami a mentális problémák diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, jól látható, hogy számos közös tulajdonság fedezhető fel a pszichopaták és szociopaták tulajdonságai között. Nem csoda hát, ha a hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredik a két megnevezés, ha egy olyan személyről beszélünk, akinek világlátása kórosan antiszociális jelleget ölt. Jelen cikkben igyekszem feltárni a szociopátia és pszichopátia között húzódó nem éppen éles, de jelentős vonalat.

Fontos megjegyezni, hogy se a pszichopátia, se a szociopátia nem betegség. Mindkettő az antiszociális személyiségzavar egy-egy altípusa, és habár mentális rendellenesség váltja ki az abnormális viselkedésformát, pszichiátriai értelemben nem beszélhetünk mentális betegségről.

Miért keverjük őket?

A legföbb indok, ami miatt a két személyiségzavar keveredik, az a fent már említett antiszociális viselkedés. Hogy miben nyilvánul meg mindez? Mind a pszichopaták, mind a szociopaták úgy vélik, hogy rájuk nem érvényesek a szabályok, így se a törvényileg alkotott, se a társadalmi normák által keretezett elvárások nem hatják meg őket. Mintha csak kívülállók lennének, akiknek mindent szabad, ugyanis egocentrikus világképükben gondolkodásuk szélsőségesen énközpontú. Mások jogait nem tisztelik, s emiatt képesek átgázolni mindenkin, aki az útjukban áll.

A szocio- és pszichopaták egyaránt képtelenek bűntudatot, morális értelemben megbánást érzeni. Képesek bánni egy tettüket, amit esetleg elrontottak, de nem tudják átérezni azt, hogy saját tettük másnak komoly kárt okozott. Mindezek után talán nem is meglepő, ha a két személyiségzavar valamelyikével élő személyek a legtöbbször halmozzák az agresszív, erőszakos, másokat elnyomó cselekedeteket, szabálysértéseket. Ha át akarnánk érezni, mit lát a világból egy antiszociális személyiségzavaros ember, leginkább ki kellene vonnunk a világból a minket körüljáró érzelmi színezetet. Ők nem képesek más javát látni, csupán a sajátjukat, épp aktuális indulataikat vagy szándékukat.

Ugyanakkor a látszat ellenére valami különbségnek csak kell lennie pszichopátia és szociopátia között, ha olyan alapvető tényeket ismerünk, mint például, hogy a pszichopátia ritkábban előforduló zavar, mint a szociopátia, mégis előbbit a leginkább veszélyesnek tartják. Az összes ismert sorozatgyilkos legalább 50%-át pszichopatának tartják.

Kialakulásuk háttere

A pszichopata és szociopata személyiségzavar kialakulásának okát elkülönítik egymástól. Míg a pszichopátia a természet eredménye, ugyanis genetikai hátteret tulajdonítanak neki, addig a szociopátia leginkább a környezet korai elhanyagolásának következménye. A pszichopata agya eltér a normálistól, ugyanis fejletlenséget mutat azokban az agyi struktúrákban, amelyek az indulatvezérlésért, indulatkontrollért és érzelemszabályozásért felelősek.

A szociopata személy agyi felépítése ugyanakkor pontosan megegyezik egy egészséges személyével, de a gyermekkorban megélt fizikai és/vagy érzelmi bántalmazások, traumák személyiségzavar kialakulását eredményezték. Emiatt az eredetbeli különbség miatt azonban elmondható, hogy míg a szociopaták képesek egy-egy személy/élőlény iránt olykor empátiát érezni, addig a pszichopaták erre teljességgel képtelenek.

A pszichopaták fMRI felvétele során látható, hogy a prefrontális kérgük (döntéshozatal, szociális viselkedés, érzelmek kifejezése ) és amygdalájuk (érzelmi tevékenység) alig mutat aktivitást összevetve egy egészséges személy agyáról készült felvétellel.

A szociopaták feszültebbek, de képesek kapcsolódni másokhoz

A szociopaták nagyon gyakran izgatottak, feszültek és másokkal ingerültek. Hangulatuk szélsőségesen változékony, és hajlamosak az érzelmi kitörésre is. Ők azok az emberek, akik dühükben fékezhetetlenül viselkednek, mintha nem éreznék a határaikat. Bár kapcsolataik nagyon változékonyak, mégis képesek lehetnek kapcsolódni más személyekhez, ugyanakkor kapcsolataik legtöbbször viharosak. A szociopata személyek általában a társadalom peremén élő, képzetlen emberek, akik nem találják és nem is akarják megtalálni helyüket a közösségben. Nem tartózkodnak sokáig egy helyen, és mind munkahelyükön, mind bármilyen emberi közösségben csak ideiglenesen bírnak megmaradni.

A szociopaták azok, akik azonnal kitűnhetnek a tömegből egy szakember számára, mivel viselkedésük furcsa, sokszor megosztó, gyakran durva és másokat nyíltan ignoráló. Az általuk elkövetett bűncselekmények többnyire hirtelen felindulásból történnek, beleértve a gyilkosságokat is. Épp emiatt a szociopatákat többnyire hamarabb és kevesebb erőfeszítés árán leplezi le a környezet vagy a rendőrség, mint a pszichopatákat.

A pszichopaták higgadtak, mégsincs egy érzelmi kapcsolatuk sem

€A szociopatákkal ellentétben a pszichopaták képtelenek másokhoz kötődni, empatikus képességük hiányzik. Nem hiába nevezik őket nagyon gyakran emberi ragadozónak, ugyanis cselekedeteiket csakis saját érdekeik határozzák meg, és egy pillanatra sem érzik át a másoknak okozott fájdalmat, károkat. Talán durvának tűnhet a megfogalmazás, de sajnos találó, hogy ők azok, aki más emberekben, állatokban csupán saját maguk szórakoztatásának tárgyát látják. És ami leginkább veszélyessé teszi őket az az, hogy nagyon sokszor elragadó, elbűvölő és szimpatikus emberek benyomását keltik, s ezáltal képesek elnyerni azok bizalmát, akikre szükségük van.

Miért olyan jók a manipulációban, mikor képtelenek átérezni mások érzéseit?

A pszichopaták abban jók, hogy ha nem is érzik, de megtanulják értelmezni a többi ember reakcióját, így a gyanútlan ember számára az átlagnál figyelmesebbnek is tűnhetnek. Emellett a pszichopaták többnyire jól képzett, jó pozíciójú személyek, akiknek állandó helyük van a társadalomban és a munkahelyükön is. Stabil családi háttérrel rendelkezve sokszor még a legközelebb állók sem sejtik, hogy kivel élnek, és teljesen őszintén nyilatkoznak meglepettségükről, mikor kiderül szerettükről, hogy például biztosítási csalással több tíz családot tett szándékosan tönkre.

A pszichopata – a szociopatával ellentétben – minden tettét tudatosan és jól kitervelve viszi végbe. Gondosan megterveznek minden részletet, és legtöbbször nagyon körültekintően bevédik magukat, hogy elkerüljék a lebukást. Szintén ellentétben a szociopatákkal, ők aprólékosak, hűvösek és teljesen nyugodtak, amikor egy bűncselekményre készülnek. Emiatt sajnos nagyon nehéz megelőzni egy olyan esetleges tragédiát, amit egy pszichopata tervelt ki. Ahogy fent már említettem, az abnormális agyműködés következményeként egy pszichopata tenyere nem izzad, szíve nem ver gyorsabban egy esetleges bűncselekmény előtt és közben, mivel érzelmileg rideg marad mindvégig.

Az egyetlen eszközünk, ha magunkat vagy környezetünket óvni szeretnénk egy antiszociális szamélyiségzavarral élő embertől, ha nyitottak maradunk a külvilág felé, és naivitásunkat félretéve figyeljük környezetünket. Ne csak nézzünk, lássunk is. És persze sohasem árt minél több ismeretet szerzni a minket körülvevő világról.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk