ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Pánik a repülőn: szakértők elmondták, mi az a 3 legfontosabb szabály, ami életeket menthet

Vészhelyzetben másodpercek döntenek a túlélésről és a legtöbb utast az ösztönei rossz irányba viszik. Három egyszerű szabály azonban felülírja a pánikot és a tévhiteket.


Füst szivárog, a kabin rázkódik, a fények kialszanak. Három egyszerű szabály tudja felülírni a pánikot és a tévhiteket: legközelebbi használható kijárat, minden csomag hátrahagyása, és a személyzet utasításainak vakon követése.

A tudomány és a valós katasztrófák túlélőinek tapasztalata is egyetért:

a leggyorsabb út a biztonságba gyakran nem előre, hanem hátra vezet.

A repülőgépek kiürítésének optimális stratégiája nem bonyolult, de ellentmond a berögződéseinknek. A legfontosabb, hogy a vészkijáratok terhelését a személyzet tudja a leghatékonyabban elosztani, ezért az ő szavuk szent. Emellett a legközelebbi használható kijárat felé kell indulni, még ha az a gép hátsó részében is van, és ami a legnehezebbnek tűnik: minden egyes csomagot, a laptoptól a kézitáskáig, a fedélzeten kell hagyni.

Ezt a fegyelmet láthattuk működés közben, amikor 2024. január 2-án a Japan Airlines 516-os járata összeütközött egy partiőrségi géppel a tokiói Haneda repülőtéren. A becsapódás után az Airbus A350-es lángba borult. A fedélzeti hangosítórendszer felmondta a szolgálatot, így a személyzet megafonokkal és puszta kiabálással irányította a 379 embert. A légitársaság hivatalos közleménye szerint végül mindannyian három kijáraton keresztül, sikeresen elhagyták a gépet.

„Egyetlen utast sem látok a felvételeken, aki a csomagját magával vitte… Ha valaki megpróbálja felkapni a kézipoggyászát, az nagyon veszélyes, mert lelassítja az evakuációt” – magyarázta a BBC-nek Prof. Ed Galea, a University of Greenwich tűz- és biztonságmérnöki csoportjának vezetője.

Az utasok beszámolói is alátámasztják a rendkívüli helyzetet és a fegyelmet. „Tényleg azt hittem, meg fogok halni” – mondta Tsubasa Sawada a Reutersnek, amelyet a CNN idézett. Steven Erhlich, a PilotsTogether elnöke pedig ugyanitt hangsúlyozta, hogy a poggyászok miatti bármilyen késlekedés végzetes következményekkel járhatott volna.

De mennyit is számít az a laptop?

A University of Greenwich legfrissebb, az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal megbízásából készített szimulációsorozata pontos számokkal szolgál. A kutatók egy 180 utasra tervezett, egyfolyosós gépet modelleztek, összesen 185 fedélzeti személlyel: 180 utas, 2 pilóta és 3 kabinszemélyzeti tag. Azt vizsgálták, hogyan változik a teljes kiürítési idő, ha az utasok egy része megáll a csomagjáért.

Az eredmények drámaiak. Ha az utasok mindössze 25%-a veszi fel a kézipoggyászát, a kiürítés medián ideje közel 12%-kal nő. Ha már minden második ember a csomagjáért nyúl, a késlekedés mértéke eléri a 39%-ot.

Amikor pedig az utasok háromnegyede próbálja menteni az értékeit, a menekülés már 64%-kal tovább tart.

A legrosszabb forgatókönyvekben a csomagok miatti késlekedés majdnem a duplájára, 96 százalékkal növelte a teljes evakuációs időt, ami egy gyorsan terjedő tűz esetén végzetes lehet.

Nemcsak a csomag, hanem az útvonal is számít.

Sokan ösztönösen a gép eleje felé indulnának, ahol beszálltak. Az Aircraft Accident Statistics and Knowledge adatbázisának elemzése azonban rávilágít, hogy valós vészhelyzetekben a túlélők 84-88%-a a legközelebbi használható kijáratot választja, és ezzel helyesen cselekszik. Azok, akik a távolabbi ajtó felé indulnak, átlagosan háromszor annyi üléssoron verekedik át magukat, feleslegesen növelve a torlódás és a füstmérgezés kockázatát.

A háttérben kőkemény fizika áll, amit a tudomány „faster-is-slower” (gyorsabb-az-lassabb) jelenségnek nevez. A Nature tudományos folyóiratban bemutatott klasszikus modell szerint a kijáratoknál kialakuló pánikszerű tolakodás és feltorlódás valójában csökkenti az áteresztőképességet. A türelmetlen nyomulás dugulást okoz, így az egyének gyorsulási szándéka a tömeg szintjén lassulást eredményez.

A leggyorsabb kiürítést az egyenletes, ritmusos áramlás és a kijáratok terhelésének megosztása biztosítja, amit a személyzet képes a leghatékonyabban koordinálni.

A hatóságok mindezt szigorú szabályokkal igyekeznek biztosítani. A repülőgépek típusengedélyének megszerzéséhez a gyártónak egy szimulált vészhelyzetben demonstrálnia kell, hogy a gép teljes utaskapacitása 90 másodperc alatt kimenekíthető, miközben a kijáratoknak csak a felét használják. Ez a hírhedt „90 másodperces szabály”, amelyet a Szövetségi Légügyi Hivatal előírásai rögzítenek.

A valóságban ezt a laboratóriumi eredményt a füst, a gép dőlésszöge és az emberi viselkedés is nagyban befolyásolja. Éppen ezért az amerikai és az európai légügyi hatóságok is egyértelműen fogalmaznak utastájékoztatóikban: a csomagokat a fedélzeten kell hagyni. A személyzet munkájának akadályozása pedig súlyos következményekkel járhat: az Egyesült Államokban akár 43 658 dollárra, vagyis több mint 13 millió forintra is büntethetik azt, aki figyelmen kívül hagyja a vészhelyzeti utasításokat.

Ez a logika más extrém, zárt környezetekben is érvényesül. A Nemzetközi Űrállomásról végrehajtott, orvosi okból történt korai hazatérés is megmutatta, hogy a szigorú protokollok és a fegyelmezett végrehajtás mennyire fontos a kockázatos helyzetekben. A Crew-11 küldetését idő előtt kellett befejezni, amikor Mike Fincke űrhajósnál egészségügyi probléma merült fel. Bár a NASA később hangsúlyozta, hogy nem vészhelyzetről, hanem egy koordinált, előre megtervezett visszatérésről volt szó, az eset rávilágított, hogy a legfejlettebb technológiai környezetben is a szabályalapú, higgadt cselekvés növeli a biztonságos végrehajtás esélyét.

A tudományos eredmények és a valós tapasztalatok alapján tehát összeállítható

egy egyszerű, életmentő algoritmus:

már felszállás előtt azonosítsuk a két legközelebbi vészkijáratot – egyet előre, egyet hátra –, és számoljuk meg, hány üléssor választ el tőlük. Riasztáskor azonnal hagyjunk hátra mindent, és induljunk a legközelebbi használható kijárat felé. Ha a személyzet másfelé irányít, habozás nélkül kövessük őket, mert ők látják át, hol a leggyorsabb a kiáramlás.

A csúszdán lábbal előre, karokat a mellkason keresztbe téve csússzunk le, és a földet érés után azonnal fussunk el a gép mellől, hogy helyet adjunk a többieknek. A leggyorsabb menekülés kulcsa tehát a felkészültség, a csomagok elengedése és a személyzetbe vetett bizalom. A Hanedán látott fegyelem és a szimulációk ugyanarra a következtetésre jutnak: percek helyett másodpercek döntenek, és ezeket a másodperceket a helyes viselkedéssel lehet megnyerni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ügyvéd mondja el, mit tehet a család, ha egy fiatalabb társ kiforgatja idős rokonukat a pénzéből
Dr. Bátki Pál ügyvéd vázolta fel a jogi lépéseket az „öregezésnek” nevezett jelenség ellen, ami az idősek érzelmi alapú kifosztását jelenti. A szakértő szerint a gondnokság alá helyezés végső megoldás, de a büntetőfeljelentéshez a megtévesztés szándékát kell bizonyítani.


Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.

A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.

„Látjuk, hogy fontos neked ez a kapcsolat, és örülünk, hogy nem vagy egyedül. Mesélj, mit szerettél meg benne. Mi az, ami levett a lábadról?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel lehet elindítani a beszélgetést, hogy az érintett maga gondolkodjon el a helyzeten.

A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.

Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.

„Akkor ütközik a büntetőjogba, ha felmerül, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette, vagy tévedésben tartotta a sértettet, és ezzel kárt okozott.”

Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.

A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”

A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.

A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint

jó megoldás lehet ingatlannál a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása a fiatalabb családtagok részére, illetve az átgondolt tartási vagy öröklési szerződés.

A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.

A rendszeres családi kapcsolatok szintén védelmet nyújtanak, mert a bántalmazók kevésbé mernek próbálkozni, ha tudják, hogy az idős embernek van támogató közege.

A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.

A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk