ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ördögi kör: a gyerek beteg a rossz szigetelés miatt, az orvos kiírja, a tanár hazaküldi

Vendégszerzőnk írása az orvosi igazolások körüli kálváriáról.
DMPG cikke - szmo.hu
2017. május 23.


Link másolása

Az alaphír a következő: módosítani szeretné az iskolai orvosi igazolásokra vonatkozó szabályokat a Házi Gyermekorvosok Egyesülete. Póta György, a szervezet elnöke szerint az orvoshoz fordulók nagy része nem betegség, hanem igazolás miatt keresi fel kezelőorvosát - olvasható a HáziPatika.com weboldalán.

Szülőként abszolút azt gondolom, ezt a rendszert át kell gondolni, ugyanis ez egy olyan ördögi kör, amiben mindenki rosszul jár: a szülő is, a gyerek is, a házi gyermekorvos is és a tanár is.

A saját példámmal tudom szemléltetni, mennyire semmi értelme ennek az egésznek.

A gyermekeim általános iskolába járnak. Pár éve, amikor még óvodások voltak, ahol annyira nem számított, ha néha nem mentek, a társasházunkat panelprogram keretén belül felújították. Kapott ilyen hőszigetelő "habtapit", és kívülről le lett vakolva piszkosfehér színűre. Ebből a szempontból mondjuk 50%-ban teljesített, mert piszkosnak piszkos, de fehéret még nyomokban sem tartalmaz.

Nagyon örültünk neki, ám annak még jobban, hogy a több hónapon át tartó kopácsolásnak vége lett. Aztán eljött a hidegebb idő, többet csuktuk az ablakokat és ezzel egyidejűleg elkezdtünk köhögni. Főleg éjjel. Fulladozva, hangosan, szárazan.

Azon nyomban vittem is a két gyereket a házi gyerekorvoshoz, aki egyiknél sem állapított meg semmit: nem voltak szottyosak, a tüdejük tiszta volt és nem is köhögtek a rendelőben. Ekkor a dokinéni agyában szikra lobbant és megkérdezte: netán panelprogramos a ház?

Bingó.

A megoldás a sokkal több szellőztetésben rejlik, sajnos ez a habtapis megoldás az esetek legtöbbjében azt is jelenti, hogy a házak szellőzése minimálisra csökkent, szinte be vagyunk dunsztolva az otthonainkba, így jobb híján hobbiból köhögünk a portól.

Onnantól persze nagyon figyeltünk erre, és évek teltek el. Mígnem tavaly nyáron az iskolánk is új ruhát kapott: régi, szocreál stílusú panelépület, ráfért már a felújítás - de ugye ugyanaz a rendszer, mint a saját társasházunk.

És el is érkeztem a cikk fő témájához, ugyanis ősszel

végigjártuk ennek az orvosi rendszernek az összes létező buktatóját, hála a bevakolt iskola okozta köhögésrohamoknak.

orvos cim

Bemegy a gyerekem hétfő reggel az iskolába. Hétfő délelőtt jön a telefon az iskolatitkártól, hogy miért engedtem el a gyereket betegen, ugyanis köhög és beteg. Mondom, köhög, de nem beteg. Nem baj, most azonnal menjen a gyerek a gyermekorvoshoz, hozzon igazolást és akkor jöjjön vissza, ha már nem köhög.

Mondom, nem feltétlenül szeretném, hogy a gyerek március végéig itthon tartózkodjon, de az iskolatitkár nem egy humorérzékkel megáldott nőszemély, lecsapta a telefont.

A házi gyerekorvos megállapítja, a lánynak semmi baja, de azért leigazolja a hétfőt, és kiírja a gyereket szerdáig. A kislány csütörtökön iskolába megy, ahonnan hazazavarják, hogy köhög. Vissza a házi gyerekorvoshoz, aki leigazolja a csütörtököt, és kiírja a pénteket.

Nem akarom ragozni a sztorit, négy héten keresztül játszottuk ezt a szappanoperát. Négy héten át. A gyerek - bár örült, hogy nem jár suliba - iszonyatosan lemaradt az anyaggal, miközben vagy három tanárral is összefutottunk egy-egy bevásárláskor, aki látta, hogy a lánynak semmi baja, ergo még azt is rásütötték, hogy "kislányom, neked nem feküdnöd kéne, ha már beteg vagy?".

A vége az lett, hiszen a köhögés nem múlt, hogy leírattam a házi gyermekorvossal, hogy a "lány egészséges, a köhögése nem fertőző".

Ebben a történetben az a szörnyű, hogy mindenkinek meg van kötve a keze:

- a tanárnak, akinek kutya kötelessége haza (illetve orvoshoz) zavarni egy köhögési rohamtól szenvedő gyereket

- a szülőnek, aki egy tanév alatt mindösszesen három napot igazolhat le arról, ha a gyereke nem volt iskolában

- a gyermekorvosnak, aki szerencsétlen képtelen az idejét úgy beosztani, hogy ténylegesen beteg kicsikkel foglalkozzon, helyette arra tapsolja el a rendelési órákat, hogy orvosi igazolásokat állít ki

- a gyerek pedig csak szív attól, hogy x hét kimaradás után győzzön pótolni.

Szerintetek mi a megfelelő megoldás?

Képek: Pixabay

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
Drága lesz idén a családi nyaralás, akár 30 ezer is lehet csak a strandbelépő
Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23.700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen, ott még drágább lesz bejutnia egy családnak.

Link másolása

<

Drága lesz idén strandolni, egy család számára már a belépő is több tízezres kiadást jelent majd – derül ki a Blikk összeállításából. Azt írják:

Van olyan strand, ahol a családi jegy is 23 700 forintra jön ki naponta. Ahol pedig nincs ilyen összevont kedvezményes belépő és két gyerekjegyet is muszáj venni, a számla közelít a 30 ezer forinthoz.

Budapesten a legnépszerűbb a Palatinus a lap szerint, ahol június 15-től 5000-5500 forint lesz a belépő. Az előszezonban egy családi belépő 11 ezer forint, június közepétől már 13 900 illetve 15 300 forintot kell fizetniük, létszámtól és hétköznaptól, hétvégétől függően.

Kiemelkedik az áraival Hajdúszoboszló, ahol 8500-9000 a felnőtt jegy, a gyerekeknek pedig 5500 illetve 6000 forintot kell fizetni. Egy kétgyermekes családnál ez éppen 30 ezer forint, viszont a jegy érvényes lesz a csúszdaparkra is.

Szegeden a legdrágább a szimpla strandbelépő: a felnőtteknek 8300, a diákoknak 4600 forintot kell fizetniük. A családi jegy 23 700 forint.

Az olcsóbbak közé tartozik a Gyulai Várfürdő, felnőtteknek 4300, diákoknak 3900 forintért. Eger strandja pedig most 3800 forintos napi és 9700 illetve 12 100 forintos családi belépővel látogatható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Az első babavárósok negyedénél nem született meg a gyerek, és mindjárt lejár a határidő
A kormányhivatal méltányosságból részletfizetést és halasztást is engedélyezhet, vagy akár el is engedhetik a tartozás egy részét.

Link másolása

Remekül kezdett a csok plusz a legfrissebb, márciusi adatok alapján, mondta az Indexnek Hornung Ágnes. A Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára szerint március végéig több mint 3100 igénylést adtak be, vagyis ennyi fiatal házaspár élt a lehetőséggel már az első három hónapban.

A befogadott kérelmek összege 83 milliárd forint, azaz a családok átlagosan 26 millió forint hitelt igényeltek

- mondta az államtitkár. Az interjúból az is kiderül, hogy az egy gyereket tervezők átlagosan 23 millió, a két gyereket tervezők 29 millió, a nagycsaládra vágyók pedig 44 millió forint összegű kölcsönt igényelnek. A családok mintegy háromnegyede első közös otthonának megszerzésére, negyedük pedig másik otthonba való költözéshez igényli a kölcsönt.

Hornung Ágnes az elmaradt gyerekvállalásokkal kapcsolatban elmondta, eddig csak a csok támogatás kapcsán állnak rendelkezésre részleges adatok, hiszen ott az előre vállalt gyermekek esetében a támogatást akkor kell visszafizetni, ha az első gyermek 4 éven belül nem érkezik meg.

Ám még nem tudnak teljes körű adatokkal szolgálni, hiszen ugyan az első gyermek vállalására vonatkozó négyéves határidők az első években igénylőknél elvileg már lejártak, de építkezés vagy bővítés esetén ez a határidő csak a munkák befejezésétől, vagyis akár több évvel később indul; a második gyermekek születésére előírt 8 éves határidők és különösen a három gyermeknél irányadó 10 éves határidők pedig értelemszerűen még nem esedékesek.

Az államtitkár kitért a babaváró hitelre is, ami 2019 júliusában indult. Ott az első gyermek születésére 5 éves intervallumot biztosítottak, így most még senkinek sem járt le ténylegesen, de 2024 második félévében, júliustól már lehetnek ilyenek. A Magyar Államkincstárnál lévő legfrissebb összevetés szerint

a 2019-ben igényelt babavárók esetében az igénylők kevesebb mint negyedénél nem volt igazolva az, hogy megszületett az első gyerek.

Bizonyosan nincs remény a gyermekvállalásra, ahol a gyermeket vállaló pár elvált. Ilyenkor a kamattámogatást a jegybanki alapkamat +5 százalékos büntetőkamattal kell visszafizetni.

Hornung hangsúlyozta: a kormányhivatal méltányossági eljárás keretében a fizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést, vagy legfeljebb 5 évre fizetési halasztást engedélyezhet, illetve a fizetési kötelezettséget részben vagy teljesen el is engedheti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megcsinálták: kiadóvá vált a Fel! című rajzfilm ikonikus repülő háza
Az Airbnb megvalósította a Fel! című rajzfilm ikonikus repülő házát. Azok, akiknek sikerül lefoglalniuk, kapnak egy "ifjú felfedező" jelvényt.
Fotó: Airbnb - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

A szálláshelyeket kiadó cég, az Airbnb most húzott egy merészet, és megvalósította a Fel! című rajzfilm ikonikus repülő házát az Icons program segítségével.

Ha valaki nem emlékezne rá, a 2009-es Disney-Pixar filmben feltűnik egy ikonikus ház, amely léggömbök segítségével repül az égen.

Az Airbnb most megcsinálta a valóságban ezt az építményt az új-mexikói Abiquiu városában. A házat több mint 8000 léggömb – illetve egy hatalmas daru tartja 50 láb magasan.

Brian Chesky, az Airbnb társalapítója és vezérigazgatója május elsején egy Los Angeles-i rendezvényen mutatta be a különleges házat.

Azok, akiknek sikerül lefoglalniuk az ikonikus lebegő házat, kapnak egy „ifjú felfedező” jelvényt. Aki pedig elvégez bizonyos házimunkát a ház körül, további jelvényeket kaphat, akárcsak Russell, az egyik szereplő a filmben.

Nem árt sietni, ha valaki szállást akar foglalni a repülő házban, ugyanis május 15-ig lehet csak jelentkezni erre a különleges élményre.

(via Unilad)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Fővárosi Lakásügynökség nem vállal garanciát a nem beépített bútorokért és a gépeket is a főbérlőnek kell javíttatnia
Az ügynökség programja szerint nagyon jól járhat az, aki értékesíteni vagy kiadni szeretné lakását. Azonban számos fontos kérdés merülhet fel, amikkel érdemes tisztában lenni.

Link másolása

A 24.hu írta meg, hogy a Fővárosi Lakásügynökség programjával kapcsolatban egyik olvasójuk kiszúrt néhány kellemetlen problémát.

A főváros garantálja, hogy a kiadó megkapja a bérleti díjat, és amikor visszakapja a lakást, az ugyanolyan állapotban lesz, mint amikor átadta

– mondta ezt még március végén Karácsony Gergely főpolgármester, amikor bejelentette a Fővárosi Lakásügynökség indulását a projekt vezetőjével, Kovács Verával tartott közös sajtótájékoztatóján.

A lap egyik olvasójának elsőre megtetszett a főváros ajánlata, sőt még azt a kockázatot is vállalta, hogy ha nem tudja eladni, akkor kiadta volna, hogy „ne legyen vele nyűg.” Sőt még azt is vállalta volna, hogy a piac ár alatt keres rajta, mert a lakással járó ügyintézés terheitől megszabadult volna. A szerződés tervezete során viszont számtalan dolog kérdésessé vált számára:

Az általános szerződési feltételek (ÁSZF) szerint a Fővárosi Lakásügynökség kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleményt rendeltetésszerűen és a bérleti szerződés rendelkezéseinek megfelelően használja, állagát pedig a jogviszony időtartama alatt megőrzi. Ebbe viszont nem tartozik bele a „rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódás” és a „be nem épített bútorok” sem.

Kérdéses, vajon mit takar a rendeltetésszerű használat, de az biztos, hogy nem úgy kapná vissza a lakását, ahogy átadja.

A lap felkereste a Fővárosi Lakásügynökséget, ahol azt a választ kapták, hogy

a „rendeltetésszerű használat” a lakások lakás céljára történő használatot jelenti (tehát nem üzleti célra, nem irodának használják, hanem arra, hogy ott emberek lakjanak), ez tehát nem lehet eltérő értelmezés kérdése véleményük szerint a bérbeadó és a bérlő között. Hozzátették: a „rendeltetésszerű használattal együtt járó elhasználódás” tartalma a gyakorlatban (és bírói gyakorlatban) jól meghatározható.

"A szerződés garanciát vállal arra, hogy minden beköltözőre legalább 12 nm alapterület jut (így a bérbeadó tudja, hogy maximum hányan fogják használni a lakást), a bérbeadó meghatározhatja, hogy lehet-e dohányozni vagy állatot tartani. Ennek megfelelően a bérbeadó előre láthatja, hogy a határozott időtartam alatt meghatározott számú ember lakáscélú használata esetén milyen mértékű elhasználódásra kell számítani, ami minden bérbeadás (és saját használat) szükségszerű velejárója" – fogalmaztak.

"Az ÁSZF jelenlegi szövege a lakástörvény szerint osztja meg a terheket a tulajdonos és a lakásügynökség között, tehát a szerződés teljes egészében a jogszabályt követi [...], a bérbeadó a lakásügynökséggel tart kapcsolatot, a munkák felmerülése és elvégzése esetén mi közvetítünk, így pont ezért, rajtunk keresztül, tud intézkedni külföldről is (erre közvetítő, magyarországi megbízott nélkül egyébként nem lenne lehetősége)"

– írták.

A lap szerint ugyanakkor az is felvet kérdéseket, hogy a szerződéstervezet szerint „a bérbeadó az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó hibák esetén a hiba jellegének megfelelően késedelem nélkül köteles elhárítani, illetve kijavítani", amire a tulajdonosnak 30 nap áll rendelkezésre. Ám ennél komplikáltabb a dolog egy társasház életében, ahol adott javítási munkálatok elvégzéséhez a közgyűlés jóváhagyására is szükség van.

A lakásügynökség erről azt írta: ha a munkák elvégzésének időtartama objektív okok miatt nem tud határidőben megvalósulni, úgy „az nyilvánvalóan nem esik a tulajdonos terhére”, ettől tehát nem kell különösebben tartania a tulajdonosoknak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: