SZEMPONT

Nem oké, ha belehalunk a kórházban egy kartörésbe

Rengetegen fertőződnek meg a magyar kórházakban, és több százan meg is halnak emiatt. Az Abcúg újságírója konkrét példákon keresztül járt utána, mi lehet ennek az oka.

Albert Ákos írása (Abcúg) - szmo.hu
2017. március 21.

János infúziót kapott a karjába, amin keresztül megfertőzte egy húsevő baktérium, két hónapra rá meghalt. Péter rutinműtétre érkezett a kórházba, ma egy háló tartja össze a hasát.

Évente több százan halnak meg Magyarországon, mert fertőzést kapnak a kórházi kezelésükkor.

Kevés a fertőtlenítő, nincs elég mosdó, de az sem használ, hogy a fertőzött beteg szivacsát az ételes hűtőben tárolják. A TASZ kampányt indított a kórházi fertőzések megelőzésért, mi pedig bemutatunk párat azok közül a panaszok közül, amelyekkel a betegek megkeresték őket.

János 68 évesen, tavaly került életében először hosszabb időre kórházba, mert az orvosa limfóma miatt kemoterápiára utalta. A kezelésre havonta kellett járnia, és egy alkalom során 12 napra kellett befeküdnie egy budapesti kórházba. A felesége, Ildikó szerint jó gyógyulási esélyei voltak, a kezelés közben azonban egy húsevő baktérium támadta meg a szervezetét, néhány hónapra rá pedig meghalt (Ildikó és férje nevét a nő kérésére megváltoztattuk).

Pedig az elején még semmi gond nem volt, Ildikó szerint a férje egy kifejezetten kulturált kórházi részlegre került. “Tiszta volt, ellátott, nincs piszok, kosz, minden eszköz ott volt” – mesélte. A harmadik kezelés alkalmával, tavaly áprilisban azonban a férje hirtelen belázasodott, ezért nem engedték haza.

Pár nap múlva pedig közölték, hogy János MRSA-fertőzést kapott.

Ildikó első hallásra nem is igazán értette miről van szó. Az orvos közölte vele, hogy egy kórházi fertőzésről van szó, amit valószínűleg a branüljén keresztül kapott el. Az az infúziós tű, amelyet a kórházi betegek kapnak a kezükre, hogy az ápolók könnyebben be tudják kötni az infúziójukat. János jobb karján, a tű helyén körömnagyságú fekete seb alakult ki, ami be volt gyulladva, a karja pedig bedagadt.

Ildikó csak azután fogta fel, hogy egyfajta húsevő baktériumról van szó, miután otthon alaposan utánanézett a betegségnek az interneten.

Én ettől jobban megijedtem, mint a ráktól

– mondta. A fertőzés ugyanis végződhet akár amputációval vagy halállal is.

Évente hétszázan halnak bele

A kórházi fertőzések mindig is jelen voltak a magyar egészségügyben, tavaly azonban sokan felfigyeltek a jelenségre, miután az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű csoport kijelentette, hogy

2014-ben többen haltak meg Magyarországon kórházban elkapott fertőzésben, mint autóbalesetben.

A kórházi fertőzések alatt azokat a fertőzéseket kell érteni, amelyek kórházi környezetben könnyebben kifejlődnek, és számos közülük multirezisztens, azaz ellenáll az antibiotikumos kezeléseknek. Ilyen például az E. coli baktérium, amely krónikus hasmenést okoz, vagy a húsevő baktériumként elhíresült MRSA. “A legtöbb ellen nem sok mindent lehet tenni, csak annyit, hogy nyomják a széles spektrumú antibiotikumot és imádkoznak” – mondta az Abcúgnak Asbóth Márton, a TASZ betegjogi programjának vezetője.

Azt, hogy évente mennyien betegednek meg és halnak meg kórházi fertőzésekben, nehéz megmondani, elsősorban azért, mert az erről szóló ÁNTSZ-jelentések az átlagember számára zavarosak és nehezen érthetőek. A 444 tavaly orvosok segítségével nyálazta át a hivatal 2015-ös fertőzésekről szóló jelentését, ebből végül az derült ki, hogy

közel hétszáz haláleset biztosan történt 2015-ben.

Kép: Abcúg

Az ÁNTSZ tavaly a jelentés nyilvánosságra kerülése után közölte, hogy az utóbbi években csökkent a kórházi fertőzések száma, egyébként pedig az európai számokhoz képest a magyar megbetegedések száma szerintük átlagos, és mivel a kórházakban főleg gyenge immunrendszerű betegeket kezelnek, sok esetben a legnagyobb gondossággal sem kerülhető el, hogy megfertőződjenek.

Később azonban kiderült, hogy a fertőzések számának csökkenése csak a konkrét esetek számára vonatkozott, de mivel kevesebb beteg is fordult meg a kórházakban, valójában a betegségek előfordulási aránya egyáltalán nem csökkent, sőt nőtt.

Ráadásul Asbóth Márton szerint a statisztikákat is fenntartással kell kezelni, sok esetben ugyanis egyáltalán nem kerül bele a betegek kórházi dokumentációjába, hogy fertőzést kaptak. Sokszor csak a halál közvetlen oka szerepel a jelentésben, például az, hogy szepszis. “De hogy miért kap valaki szepszist 2017-ben, azt már nem tüntetik fel” – mondta Asbóth.

A szervezet mindezek miatt februárban kampányt indított, azokat az embereket, akik az elmúlt egy-két évben kórházi fertőzésben betegedtek meg, arra kérték, küldjék el a panaszaikat, ők pedig továbbítani fogják azokat az ÁNTSZ-nek (a kampány weboldala itt érhető el). Az egyik panaszos Ildikó volt.

Többhetes szenvedés lett egy fertőzött tűből

Jánost, amint megállapították nála a húsevő MRSA-t, külön, egyágyas kórterembe fektették. Erre azért volt szükség, nehogy megfertőzze a vele egy szobában tartózkodó betegeket. “Az orvos azt mondta, hogy antibiotikumot fog kapni, és hosszú kórházi tartózkodásra számítsak” – mondta Ildikó.

Az egyágyas szobába csak külön lábzsák, gumikesztyű és szájmaszk felvételével lehetett bemenni, és a kézfertőtlenítő mosdót is használni kellett. Ildikó szerint ezzel nem őket védték, a cél az volt, hogy az osztályon fekvő más, gyenge immunrendszerű betegek meg ne fertőződjenek.

János majd két hetet töltött a kórházban. Ez alatt az idő alatt végig beesett volt az arca, több kilót fogyott, az erős antibiotikumos kezelés pedig láthatóan legyengítette. Május elején gyógyult fel a fertőzésből, hazaengedték. Pár hetet otthon töltött, de nem volt jó színben, végül az egyik utóvizsgálaton közölték vele, hogy újra be kell feküdnie a kórházba. Akkor már szédült, és összefüggéstelenül beszélt. Több CT-vizsgálat, illetve egy agybiopszia után kiderült, hogy egy gombafertőzés húzódott rá az agyára. Júniusban intenzív osztályra került, júliusban pedig meghalt.

Ildikó szerint sosem derült ki, hogy pontosan honnan kapta el a gombafertőzést.

Közvetlen kapcsolat a halála és a korábban elkapott kórházi fertőzés között nem volt, az viszont biztos, hogy az MRSA-ból való felgyógyulás nagyon legyengítette az immunrendszerét.

Nincs elég mosdó és fertőtlenítő

Asbóth szerint nem egyedi esetekről van szó, a világ minden országában súlyos küzdelmet vívnak a kórházi fertőzésekkel, de a magyar egészségügy rendszerszintű problémái csak súlyosbítják a helyzetet. “A kórházi fertőzések kialakulásának oka minden, ami probléma a magyar egészségügyben a legapróbb dolgokkal kezdve” – magyarázta. Például, hogy

• a kórházakban nincs elég alkoholos kézfertőtlenítő, fejlettebb országok kórházaival összehasonlítva pláne,

• nem megfelelően takarítanak, hiszen nincsen rá elég pénz,

• a műtőkben is hiány lehet a steril eszközökből,

• nem tudják megfelelően elkülöníteni a fertőzött betegeket, sokszor ott maradnak a többágyas kórtermekben, és pillanatok alatt megfertőzik egymást,

• gyakran az orvosok viszik át a fertőzést egyik betegről a másikra a kezükkel, mert nem mosnak elégszer kezet.

Utóbbival kapcsolatban Asbóth megjegyezte, hogy az orvosoknak és ápolóknak rendkívül nehéz körülmények közt kell helytállniuk. A kórtermekben például gyakran nincs mosdó, az pedig nyilván nem várható el tőlük, hogy egy vizit során minden beteg megvizsgálása között elsétáljanak a folyosó végén lévő mosdóba. Ráadásul az általános orvos- és ápolóhiány miatt kevesebb idejük is jut az egyes betegekre.

Az ételes hűtőben tárolták a szivacsot, elhányták a leletet

Megkértük Ildikót, hogy emlékezzen vissza, tapasztalt-e hasonló eseteket az alatt a három hónap alatt, amit a kórházban töltött látogatóként, a férjét gondozva. Többet is felemlegetett, amelyekre kifejezetten emlékezett.

Feltűnt neki például, hogy hiába volt előírva kézmosás és fertőtlenítés a kórterembe való be- és kilépésénél, sok ápoló ezt egyszerűen elmulasztotta, pedig a cél épp az lett volna, hogy az MRSA-fertőzést ne vigyék át más betegekre. A takarító csak ímmel-ámmal takarította a mosdót, a zuhanyzót és a mosdókagylót például egyáltalán nem sikálta ki, a szemetest pedig napokig nem ürítették.

A leginkább mégis az maradt meg benne, amikor a férje bedagadt kézfejét kellett borogatniuk. Akkor még nem állapították meg, hogy a férfi MRSA-fertőzött, a daganat mégis jelezte, hogy valami nincs rendben. “Azt mondták borogassuk, a szivacsot pedig időnként tegyem ki a mélyhűtőbe, és hozzak be egy másikat” – mondta Ildikó.

A mélyhűtő viszont ugyanabban a hűtőben volt, ahol az ételt is tárolták a betegek, ráadásul mindenki ott hűtötte a borogatásra használt szivacsát, amelyek Ildikó szerint akár keveredhettek is.

Mindezek mellett Ildikó szerint a több hónapos kórházi, illetve intenzív osztályos kezelés alatt kétszer is előfordult, hogy neki kellett szólnia az ápolóknak, hogy a férje MRSA-fertőzött, ezért nem helyezhetik más betegekkel közös kórterembe, és ha ő nem mondta volna, akkor elsiklottak volna felette. Ráadásul időközben közölték az orvosok, hogy János egy másik fertőzést is elkapott, amelyet viszont nem tudtak rávezetni a zárójelentésére, mivel elhányták az erről szóló leletet. Azon később már Ildikó sem csodálkozott, hogy majd fél évre a férje halála után, miután kikérte a kórháztól János teljes orvosi dokumentációját, a papírok között mégis megtalálta a leletet.

Az ÁNTSZ-nek nem tetszik a panaszgyűjtés

Nem oké, ha valakinek meghal egy hozzátartozója azért, mert bement egy kartöréssel, de halálos fertőzést kapott

– mondta Asbóth. Épp emiatt indították a kampányukat is. A cél, hogy minél többen osszák meg velük az esetüket. Ezeket aztán összegyűjtik, és kórházakra lebontva, név nélkül elküldik az ÁNTSZ-nek. Azt akarják elérni, hogy a hivatal indítson helyszíni ellenőrzéseket, és állapítsák meg, hogy ezek egyedi esetek-e, vagy a kórházakban vannak hiányosságok, és a fertőzések ezek következményei.

“Azért így csináljuk, mert nincs más jogi lehetőség. Egy ilyen bejelentés közérdekű bejelentésnek számít, egy hónapon belül ki kell vizsgálniuk, és be kell számolniuk arról, hogy találtak-e valami szabálytalanságot. Azt akarjuk, hogy az ÁNTSZ végre érdemben tegyen a siralmas kórházi állapotok felszámolása érdekében” – magyarázta Asbóth. Ezért is bíztatják arra az embereket, hogy küldjenek minél több panaszt, mert tömegével elküldve jobban ráirányíthatják az ÁNTSZ figyelmét a problémára.

Az ÁNTSZ ugyanakkor nincs elragadtatva a szervezet kampányától, szerintük a TASZ valójában nyitott kapukat dönget, a hivatal ugyanis minden lakossági bejelentést és panaszt kivizsgál. Hozzátették azt is, hogy szerintük a szervezet panaszgyűjtése nem alkalmas arra, hogy abból bármiféle következtetést le lehessen vonni, “névtelenül jelentett, általános történetek” alapján pedig nem is tudnak az egészségügyi ellátással összefüggő vizsgálatot lefolytatni.

Rutinműtétre készült, ma egy háló tartja össze a hasát

Február óta 53 panasz érkezett a TASZ-hoz, az ország minden pontjáról, a legkülönfélébb kórházi osztályokról. Asbóth szerint az esetek jellemző lefolyása az, hogy a betegek valamilyen tünettel bekerülnek a kórházba, ahol el is látják őket. A lábadozási időszakban azonban az alapbetegségükhöz képest teljesen másmilyen tüneteket vesznek észre magukon, például hasmenést vagy kiütéseket.

Sok halálesetről kaptunk bejelentést, mások nem haltak meg, de sokat szenvedtek. Voltak, akik felgyógyultak, de olyan is, akinek máig meghatározza az életét a fertőzés

– mondta Asbóth. Hozzátette, hogy ezek az emberek legtöbbször nem kártérítést szeretnének, hanem azt, hogy legalább másokkal ne fordulhasson elő hasonló eset. „2015-ben kevesebb mint egymillió forint bírságot szabtak ki szabálytalanul működő állami kórházakra, miközben szabálytalan autósoktól ennek 1800-szorosát, 18 milliárd forint bírságot szedtek be. Mindezt úgy, hogy többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben” – mondta.

A hozzájuk beküldött esetek között volt olyan, amikor egy nő arról írt, hogy a hozzátartozója az orvostól kapta el a fertőzést, egy nagy tályog keletkezett a hasában. Ezt azonban csak három nap elteltével vették észre, addig nem is kezelték. Egy másik hozzátartozó azt írta, hogy a rokona szívelégtelenség miatt került kórházba, ahol hasmenése lett, végül pedig leállt a veséje.

Asbóth szerint előfordul, hogy valaki azért hal meg, mert a fertőzés legyengíti a szervezetét, és végül az alapbetegsége végez vele. Ez történhetett János esetében is. Asbóth ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte a kórházi személyzet mindent el szokott követni, hogy meggyógyítsa ezeket a betegeket.

A fertőzések sokszor maradandó egészségügyi károsodással járnak, Péter például egy rutinműtét miatt került kórházba, egy ott elkapott fertőzés miatt azonban máig egy háló tartja össze a hasát. Erről a TASZ által készített videóban mesél részletesen:

Lehet-e kártérítést követelni?

Ha egy kórházban baj éri az embert, akkor alapvetően két lehetősége van: betegjogi panaszt tehet az adott kórháznál, vagy annak felettes hivatalánál, illetve pert indíthat. A betegjogi, ellátási panaszokat a kórházaknak kötelességük kivizsgálni, az egészségügyi hatóság pedig akár bírságot is kiszabhat a kórházra, a belső vizsgálat eredménye viszont akár semmitmondó is lehet.

Kártérítést (a megegyezést leszámítva) pereskedéssel lehet elérni, ez azonban egy bonyolultabb folyamat, és nem mindig éri meg elindítani. “Ezeket a fertőzéseket jellemzően a kórházakban kapják meg a betegek, de mindezt ki kell vizsgálni” – mondta az Abcúgnak Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Azt kell egyebek mellett vizsgálni, hogy a beteg valóban a kórházban kapta-e meg a betegséget, illetve, hogy az a kórház mulasztásából történt-e.

“Vizsgálni kell például, hogy van-e megfelelő infekció-megelőző mechanizmus az adott kórházban, meghozták-e a szükséges szabályokat a fertőzések elkerülésére, és hogy a személyzet betartja-e azokat” – magyarázta Kovácsy. A jogász szerint ezek sosem egyértelmű esetek, de a beteg számára könnyebbség, hogy a jogsértés igazolását követően a kórháznak kell bizonyítania, megtett-e mindent a fertőzés elkerülése érdekében. “Vannak olyan ügyek, amikor a hiányos dokumentáció miatt bukja el a kórház az egyébként szakmailag kifogástalan eljárást” – tette hozzá.

Ha a kórház felelőssége megállapítható, akkor az elszenvedett sérelmet kompenzálni kell. Egy háromhetes kórházi kezelés lelkileg és fizikailag is megviseli a beteget, kiesik a munkajövedelme, járulékos költségei lehetnek. Kovácsy szerint mindezekért a beteg sérelemdíjat, anyagi kompenzációt kérhet.

Ugyanakkor egy háromhetes kórházi kezelés kártérítési összege könnyen elképzelhető, hogy csupán százezres nagyságrendű lesz. “Ez mérlegelésre sarkallja az embert. Vajon ebben az esetben érdemes-e 4-5 évet pereskedni, kifizetni szakértőkre több százezer forintot?” – mondta, főleg, hogy vesztes per esetén a perköltséget is a beteg állja. “Ha valaki azt gondolja, hogy ebből rendezi a házi pénztárat, nem biztos, hogy megéri. Akkor érheti meg, ha a beteg mérlegeli a kockázatokat és a hasznokat, és független szakember is úgy találja, hogy a történtek a kórháznak felróhatók” – magyarázta.

Kovácsy szerint a fertőzések miatti kórházi perek jelen vannak az ügyvédi praxisokban, sokan vannak, akik ilyesmi miatt tesznek panaszt. A leggyakoribb kórházi sérelmek ugyanakkor továbbra is a szülészettel, a mozgásszervi problémák kialakulásával, a betegek állapotának elhanyagolásával és a rosszindulatú daganatok felismerésének késlekedésével kapcsolatosak.

Képek: Pixabay

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

3 és fél éves kislány mentette meg a családját, mikor kigyulladt az otthonuk Körmenden

Az apa szerint hatalmas szerencséjük volt, hogy a kislány felébredt. „Valószínűleg már csak zsákokban távoztunk volna a lakásból” - mondta.

KÉK HÍREK

Meztelenül őrjöngött, menekülés közben üvegajtókon rohant át egy férfi egy zuglói társasházban

A férfit végül csak kényszerítő eszközökkel tudták megfékezni a rendőrök. A sérülései miatt a mentők kórházba vitték.

KÉK HÍREK

Szakember: Ilyenre még nem volt példa – Újabb megdöbbentő részletek az újpesti csonkításos gyilkosságról

Külföldön fogták el a férfit, akit felesége meggyilkolásával és megcsonkításával gyanúsítanak. Teljesen megváltoztatta a külsejét is, alig ismertek rá.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Holoda Attila: Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani

Hiába éri egyre több támadás a Barátság kőolajvezetéket, az orosz olaj túlságosan is jó üzlet a MOL-nak is és néhány közvetítő cégnek - mondja az energetikai szakértő. És a magyar állam is 4-500 milliárd forint adóbevételt bukna a váltással.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2025. augusztus 26.

Háromszor érte támadás pár napon belül a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket. Az ukrán 14. drónezred kamikaze drónokkal csapott le az Unecsa olajterminálra, amely a vezeték legnagyobb központja. Innen biztosítják a kőolaj zavartalan szállítását a mintegy 9000 kilométer hosszú rendszeren keresztül, többek között Magyarország és Szlovákia felé. A támadásról csütörtök este fél 11-kor a magyar nemzetiségű, ungvári származású Robert Brovdi – más néven Bródi Róbert –, az ukrán hadsereg pilóta nélküli repülőgépes erőinek, az SZBSZ-nek a parancsnoka számolt be a Telegramon. Bródi a „Magyar Madarai” drónegység alapítója, katonai hívójele: Magyar (МАДЯР). A támadásról videót is közzétett, majd azt írta: „Az Unecsa-finomító kapott a pofájára. Jöhet a javítás 48 órán belül. A fullánkot a 14. SZBSZ-dandár pilótái juttatták el a férgeknek. Az SZBSZ Madarak útja az orosz finomítók ellen folytatódik. És még valami, finomabban, személyesebben: Ruszkik, haza!” – az utolsó két szót már magyarul. Bródi Róbert civilben üzletember, az ukrán agrártőzsde korábbi vezetője, aki 2025. május 8-án Volodimir Zelenszkij elnöktől megkapta az Ukrajna hőse kitüntetést.

Ez már a harmadik csapás volt rövid idő alatt a Barátság vezetékre. Kijev közben orosz finomítókat is célba vett, ezzel jelentősen csökkentve az ország feldolgozókapacitását, és több térségben üzemanyaghiányt előidézve.

A magyar külügyminiszter azonnal reagált. Szijjártó Péter szerint ez „újabb támadás hazánk energiabiztonsága ellen, és egy kísérlet, hogy belerángassanak minket a háborúba”. A poszt alatt azonnal beindult az adok-kapok Radosław Sikorski lengyel külügyminiszterrel: előkerült a szolidaritás, az Északi Áramlat, sőt még a „magyar meló” kifejezés is. A vitába végül bekapcsolódott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is, aki szerint Magyarország energiabiztonsága saját kezében van: „Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól, ahogy Európa többi országa is tette.” Közben a Mol azt közölte, a Barátság vezetéken újraindult a szállítás. Van-e okunk attól tartani, hogy ha folytatódnak a támadások, nem lesz benzin? Miért ragaszkodik ennyire Magyarország az orosz olajhoz, és képesek lennénk-e más forrásból is fedezni az igényeinket? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

– Kell-e attól tartani, hogy nem lesz benzin?

– A válasz: nem. Magyarországon stratégiai készleteket tartanak fenn. Először, ha jól emlékszem, 30 napnyi készletet írtak elő, később 60 napot, most pedig már több mint 90 napot. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyilvántartása alapján jelenleg 96 napra elegendő nyers kőolaj és feldolgozott üzemanyag áll stratégiai tartalékként rendelkezésre. Vagyis nem kell attól tartani, hogy a közeljövőben hirtelen bármilyen okból üzemanyaghiány alakulna ki.

– De mi történik akkor, ha sikerül teljesen megsemmisíteni az unecsai elosztóállomást? Előfordulhat, hogy teljesen kiesik a Barátság kőolajvezeték, amelyen jelenleg Magyarországra kőolaj érkezik?

– Szerencsére nem ez az egyetlen útvonal. Ott van az Adria vezeték is. Unecsa nemcsak a Barátság vezeték fontos csomópontja, azaz nem kizárólag Magyarország és Szlovákia ellátása miatt jelentős,

sokkal inkább a Balti-tenger felé irányuló „árnyékflotta” ellátása szempontjából fontos, hiszen Szentpétervár mellett, a leningrádi kikötőből innen tankolják fel ezeket a hajókat, és ugyaninnen szolgálják ki a belorusz finomítókat is.

Ez azért fontos, mert az utóbbi időben megszaporodtak az ukrán támadások az orosz finomítók ellen, nagyjából a kapacitásuk 30 százalékát már megsemmisítették. Emiatt Oroszországban, főleg a távol-keleti régiókban üzemanyaghiány alakult ki, kilométeres sorokban várnak az emberek, és alig tudják ellátni őket. Ezért Oroszország most Belorussziából próbál üzemanyagot beszerezni, így vált különösen fontossá az említett elosztóállomás. Tehát a támadás elsődleges célja ez volt, a magyar és szlovák ellátás érintettsége inkább csak járulékos következmény. Az ukránok részéről ugyanakkor politikai üzenet is: régóta mondják, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is le kellene válnia az orosz olajról. Az orosz olaj viszont annyival olcsóbb, hogy a MOL és a magyar állam, haszonélvezőként nem akar lemondani a többletbevételről.

– Ez a támadás megdrágíthatja-e annyira az orosz kőolajat, hogy már ne érje meg megvásárolni?

– Nem, mert az orosz kőolaj önköltsége elég alacsony, majdnem olyan, mint az araboknál. Jó hatékonysággal, nagy mennyiséget tudnak kitermelni és értékesíteni. Az oroszoknak érdekük fenntartani az eladásokat, amíg csak lehet, hiszen kemény valutát kapnak érte, amit a háborúra fordítanak.

– Így tulajdonképpen részben a magyar állam finanszírozza az orosz háborút.

– Így van, a magyar és a szlovák állam is.

– Gyakran hallani azt az érvet, hogy azért nem tudunk az orosz olajról könnyedén leválni, mert a finomítók kifejezetten az orosz, uráli típusú olajra vannak állítva.

– Ezt szeretném pontosítani. A sajtóban gyakran kész tényként kezelik, hogy ezek a finomítók át vannak állítva az uráli olajra, de ez nem igaz. Nem átállítva, hanem optimalizálva vannak rá. A kettő nem ugyanaz. Minden finomító képes különböző típusú olaj feldolgozására, csak más-más a kihozatal. A szocialista időszakból örökölt ellátási lánc miatt került többségében uráli olaj Magyarországra és Szlovákiába, ezért optimalizálták erre a kihozatalt. De ez nem jelenti azt, hogy más típusú olajat ne tudnának feldolgozni.

A MOL multinacionális cégként nem engedheti meg magának, hogy csak egyetlen forrásra támaszkodjon. Már régóta készülnek arra, hogy más típusú olajat is feldolgozzanak, csak ezt nem hangoztatják.

Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani.

– És most úgy tűnik, az ukránok most már tényleg elszánták magukat...

– Nyilvánvaló, hogy ehhez a mostani akcióhoz megkapták a nyugatiak, köztük az amerikaiak jóváhagyását. A helyzet az, hogy elegük lett abból, hogy egyes európai országok, főleg Magyarország, továbbra is finanszírozzák az oroszokat. Bár más európai országok is vesznek orosz olajat feketén vagy LNG-t, de ezek volumene meg sem közelíti a magyar és szlovák vásárlásokat. Magyarország ebben élen jár. Az orosz nyersolaj exportja jelenleg főleg Kínába és Indiába irányul, de a háború előtti uniós mennyiséget meg sem közelíti. Részben mert nincs ekkora igény, részben mert csak tengeri úton tudják szállítani, ami drágább. Így az orosz fosszilis export mennyisége 20–25 százalékkal csökkent, a bevétel pedig közel 50 százalékkal esett vissza. India és Kína tehát erősen kihasználja az oroszok helyzetét, és jóval olcsóbban vásárolja meg az olajat és az LNG-t.

– Mik a magyar perspektívák?

– Nem olyan bonyolult. Az Adria vezeték azonnal bevethető. Ha a MOL ragaszkodik az uráli olajhoz, akkor beszerezhető akár hasonló típusú, vagy akár ki is keverhető. Maga az uráli olaj sem homogén, hanem egy keverék. Ki lehetne keverni akár Százhalombattán, de az omisalji tartályparkban is. Valójában nem technikai, hanem üzleti érdekek miatt ragaszkodnak hozzá. Az ár mindig a brenti jegyzéshez igazodik, tehát a fogyasztói ár nem lenne magasabb. A horvát tranzitdíj magasnak tűnik, de ha nagyobb mennyiséget szállítanának, egy tonnára vetítve olcsóbb lenne.

2023-ban a Janaf és a MOL közösen tesztelte a vezetéket, havi 1,2 millió tonna kapacitást mértek, ami évente 14,4 millió tonna. A két finomító, Százhalombatta és Pozsony együtt sem használ ennyit,

legfeljebb 11–12 millió tonnát. Tehát ellátási gond nem lenne.

– – Mik ezek az üzleti érdekek? A MOL már nem állami cég, jól tudom?

– A magyar államnak már nincs benne közvetlen részesedése. Korábban volt, közel 25 százalék, de ezt kiszervezték alapítványokba. A MOL alapszabálya szerint egyetlen tulajdonos szavazati joga sem lehet 10 százaléknál több, így hiába volt az államnak 25 százalék körüli részesedése, csak 10 százalékos szavazati joggal élhetett. Amióta viszont három alapítványba szervezték ki, az MCC-be, az Új Európa Alapítványba és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványba, a 25 százaléknyi részvény ismét 25 százaléknyi szavazati erőt képvisel. Ezzel a menedzsment lényegében leválthatatlanná vált.

– Kik húzzák a nagy hasznot?

– Egyrészt a magyar állam adó formájában. Van egy rendelet, amely szerint az uráli és brenti olaj közötti árkülönbségből származó extraprofit 98 százalékát adóként be kell fizetni. Másrészt a MOL osztalékot is fizet,

idén például 200 milliárd forintot, amiből 50 milliárd jutott az említett alapítványokhoz.

Arról nem is beszélve, hogy azt mindenki tudja, talán az Átlátszó írt róla hosszabban, hogy micsoda összefonódások vannak mind a gáz, mind az olaj oldalon, hány közvetítő cég van még az eladó orosz vállalat és a MOL között. Azaz egy csomóan elteszik a maguk kis hasznát, egy-két cent, tíz cent, húsz cent ide-oda tonnánként, és már mindjárt összejön egy jó néhány milliárd forint.

– Mennyi adóbevétel esne ki, ha szakítana Magyaorszg az orosz olajjal?

– Pontosan nehéz megmondani, de körülbelül 400–500 milliárd forintnyi adóbevételről van szó, amit a különbözet alapján szed be az állam. Ezért védi a kormány tűzzel-vassal az extraprofitadót.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy teljesen leáll a Barátság vezeték?

– Igen, elképzelhető. A MOL már utalt rá, hogy lehetőség van a Barátság ukrajnai ágát használni, akár kazah vagy azeri olaj szállítására is. Ezért bombázták az oroszok az odesszai kikötőt, mert tartanak attól, hogy a közép-ázsiai országok be akarnak törni erre a piacra.

– De egy teljes leállás idejére a 90 napos tartalék elegendő lenne.

– Egy műszaki helyreállítást, egy kerülő vezetékszakasz építését 90 nap alatt meg lehet oldani. Ez mindig csak akarat kérdése. Amíg a MOL hatalmas nyereséget tud realizálni, addig nem változtat az üzletpolitikáján. Csak akkor lesz valódi akarat, ha ez a nyereség elolvad.

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Pánik a repülőn! Védőruhás tűzoltók rohanták meg a British Airways gépét Velencében

Több utas és a személyzet is rosszul lett, a nyaralók csak másnap reggel értek célba Egyiptomban.

KÉK HÍREK

Bőrszíne miatt brutálisan megvertek egy román férfit – Négy fiatal került előzetesbe a II. János Pál pápa téri támadás miatt

A férfi életveszélyes fejsérülést szenvedett, és kórházba került. A rendőrség hét fiatalt hallgatott ki, köztük két kiskorút is.

KÉK HÍREK

Korrupciós bűncselekmények miatt emeltek vádat egy volt miniszteri biztos ellen

A kapcsolataira hivatkozva pénzért diplomáciai pozíciók megszerzését ígérte. A főügyészség szerint 65 millió forintot keresett ezzel.

SZEMPONT

„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án

Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.

Szitás Attila és Fischer Gábor riportja - szmo.hu
2025. augusztus 21.

Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:

Kapcsolódó

Fotógaléria: Ha lemaradtál a tűzijátékról, vagy csak újra felidéznéd a látványt, mutatunk róla sok képet

Látványos volt idén is a fővárosban az augusztus 20-i tűzijáték. Aki nem tudta megnézni a show-t, annak mutatunk sok képet, és persze azoknak is, akik csak újra meg akarják nézni, milyen volt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Súlyos agysérülést szenvedett a baba szülés közben, egymilliárd dolláros kártérítést ítéltek meg a családnak

A most ötéves amerikai kislány mindennap görcsrohamokkal küzd, soha nem fog tudni dolgozni vagy autót vezetni. Az anyja szerint elrabolták az életét.

KÉK HÍREK

Megszüntették a nyomozást a János kórház orvosa ellen, aki röntgen nélkül küldte haza a törött lábú kisfiút

Bár az orvos elismerte, hogy hibázott, a rendőrség szerint mégsem volt bizonyítható bűncselekmény. Az apa pótmagánvádat fontolgat.

KÉK HÍREK

Több mint kétszázzal száguldott a motoros, félmillió forintja bánta

A férfi nemcsak a sebességhatárt lépte át több mint kétszeresen, hanem egy szabálytalan előzést is bemutatott.

SZEMPONT

Hadházy Ákos: Orbán Győző azért szólalt meg Hatvanpusztáról, mert bent voltam, és tudják, láttam ezt-azt

A miniszterelnök apja gyakorlatilag mindent beismert - mondja a független képviselő, aki szerint elsősorban a nála lévő tervrajzok és a most nyilvánosságra hozott, bent készült videó miatt dönthettek úgy, hogy Orbán Győzőnek valamit mondania kell.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. augusztus 27.

"Mérhetetlen luxus viszont dögivel" - így jellemzi Hadházy Ákos legfrissebb posztjában azt, amit az Orbán-család hatvanpusztai birtokán látott, amikor besétált a kapun. Azt írja, néhány ablakon bepillantva meggyőződhettet arról, hogy az általa megszerzett tervrajzok a valóságot tükrözik: valóban létezik például a 193 négyzetméteres étkező, és a hozzá kapcsolódó 143 négyzetméteres társalgó, és megnézte a két medencét is. Az egyik egy mélyebb a felnőtteknek, masszírozó sugárral, a másik sekélyebb a gyerekeknek. Látott három kertészt is, akik épp a levendula ültetvényen és a hatalmas rózsakertben dolgoztak.

A most közzétett videó elkészítése után vette üldözőbe a képviselő autóját az egyik őr, aki nekik is ment, majd felborult az kocsijával. Hadházy Ákossal beszélgettünk a legfrissebb fejleményekről.

– A videó, ahol egy biztonsági őr veszi üldözőbe az Orbán-család hatnavpusztai birtokának közelében, majd felborul az autójával, olyan, mint egy kémfilm egyik jelenete. Mit érzett akkor, amikor ez történt?

– Visszanézni rosszabb volt, mert olyankor már van idő gondolkodni. Belülről nem volt annyira ijesztő, inkább az a bizarr érzés volt, hogy sejtettem, nekem fog jönni. Ezt mondtam is, igaz, akkor már egyszer belém jött. Belülről az események jóval lassabbnak és nyugodtabbnak tűntek, mint amilyennek kívülről látszottak.

– Mit gondol, az üldözés egy túlbuzgó őr egyéni ötlete, vagy eltervezett akció volt?

– Több helyen elmondtam, hogy mindkettő lehet. Lehet önbíráskodás vagy túlbuzgóság, de az is, hogy utasításra csinálta: mondták neki, hogy mindenképpen állítson meg, és nem baj, ha közben valami történik. Mindkettő rossz, mert ha azt gondolják, hogy ez belefér, az is baj, de az is, ha a propagandának a hecckampánya annyira sikeres, hogy a fogékony honfitársainkat agresszióra tudják hergelni. A hibrid rezsimekben a hatalom, ameddig lehet, kiszervezi az erőszakot: nem a saját embereikkel csináltatják, hanem felheccelt emberekkel. Ez egyik esetben sem jó dolog. Sajnos valószínűleg soha nem fogjuk megtudni az igazságot. Ha utasították, akkor sem fogja elmondani.

Majd egy prémiumot, egy vállon veregetést, és megígérik neki, hogy nem kell börtönbe mennie.

Pedig egy normális országban ezért börtön járna, hiszen szándékosan veszélyeztette a testi épségünket. Ezt nem lehet szépíteni.

– Ha már itt tartunk, elindult a rendőrségi eljárás közúti veszélyeztetés gyanúja miatt. Mire számít?

– A rendőri eljárás korrektnek tűnt. A videó alapján egyértelmű, mi történt. Érdekes, hogy propagandisták és egyes ellenzéki politikusok olyat pedzegettek, hogy én mentem neki a másik autónak. Ez nonszensz.

– Nem fél?

– Nem, és másnak sem javaslom, hogy féljen. A lényeg, hogy nem egyedül kell csinálni

Egyedül én sem fogok visszamenni, nincs is miért.

Sok emberrel azonban vissza fogunk menni. Rövidesen közzéteszem, mikorra szervezünk utat, és biztosan többször is megyünk. Ezt látni kell saját szemmel, ott lehet megérteni a rendszer abszurditását.

– A most megjelent videó azzal kezdődik, hogy ön bemegy Hatvanpuszta nyitott kapuján, majd öt perc múlva ki is jön. Ezalatt az öt perc alatt mit látott?

– Erről tettem közzé a reggeli videót. Összefoglalva: újabb bizonyítékot, hogy ez nem egy mezőgazdasági üzem, hanem egy luxuskastély, amit a miniszterelnöki család építtetett magának.

– Elolvastam a Borsban az Orbán Győzővel készült interjút. Abban pálinkafőzőről, aszalóról, diákszállásról beszél. Ön említette, hogy eljutottak önhöz a komplexum tervei. Abban mi van?

– Vannak ilyen helyiségek is, a kérdés, használják-e majd őket. A pálinkafőzést nyilván igen. De nem ez a probléma, hanem minden más. Orbán Győző zavarában olyat is mondott, amit nem láttam a tervekben: például diákszállást nem láttam. A könyvtár mellett van még két lakás, gondolom, erre gondolhatott. Ezeket a terveket részletesen be fogom mutatni.

Amit Orbán Győző mondott, az beismerése volt a dolgoknak.

Ahogy keretezte, inkább hasonlított egy humorista magyarázatára: nagy a család, ezért kell ekkora ingatlan.

– A családi könyvtár is szóba került. Láttunk róla fényképeket: meglehetősen impozáns. Mi férhet oda?

– Itt viszonylag őszintén kellett válaszolnia, mert tudja, hogy már ismerjük a könyvtárat. Nem meglepő, a HVG már bemutatta. Egészen lenyűgöző, kazettás mennyezettel. A meglepetés inkább az, hogy ugyanabban az épületben még két lakás és egy diákszállásnak nevezett lakás is van. Hogy mire használják majd, azt egyszer megtudjuk. Minél hamarabb lesz rendszerváltás, annál hamarabb.

– Unokáknak és dédunokáknak épült úszómedencéről is szó volt. Látta? Azt hogy képzeljük el?

– Elegáns. Sejthető, hogy vízforgatásos, látszik is rajta. Fűtött medence, belső információk szerint ezek mind fűtöttek.

– Mit gondol, mi vitte rá Orbán Győzőt, hogy megszólaljon, amikor korábban elhajtotta az újságírókat?

– Az, hogy bent voltam, és tudják, láttam ezt-azt. Elmondtam, hogy nálam vannak a tervek. Ezt úgy hívják, elővágás: amit már nem lehet letagadni, inkább elébemegy a történéseknek. A miniszterelnök eddig azt mondta, hogy ez mezőgazdasági üzem. Az én bizonyítékaim alapján Hatvanpuszta létét már nem lehet tagadni. Ilyenkor elő kell állni egy másik narratívával. Orbán Győző gyakorlatilag mindent beismert, mindezt olyan hangnemben, mintha humorista magyarázta volna el nekünk.

– Attók nem tart, hogy az ön által megszerzett dokumentumok „eltűnnek”?

– Nem nagyon tudnak, mert több helyen vannak. Nem a fiókban tartom.

– Friss hír az is, hogy Gyürk András eddigi kampányfőnök átadja a helyét Orbán Balázsnak, „újrabrandingelik” a kormányfőt. Ehhez képest Orbán Viktor az Ungár család magángépén utazott az Adriára nyaralni, ahol jachtot bérelt. Hogy lehet így újrabrandingelni a miniszterelnököt a „nép egyszerű gyermekeként”?

– Az ő felfogásuk szerint ez nem is luxus, mert azt mondják, propelleres, egymotoros gép. Csakhogy az összes egymotoros közül ez a legdrágább és leginkább luxusgép. A hajót is ki lehet bérelni heti néhány millióért, de az ő színvonalukhoz képest persze ez nem luxus. Nem gondolták át, hogyan néz ez ki kívülről.

Egy demokráciában le kellene mondania a miniszterelnöknek, nem a hajó vagy a repülő miatt, hanem azért, mert az Ungár család gépével utazott,

különösen annak fényében, hogy tavaly is náluk vendégeskedett Abbáziában. Németországban mondott le politikus pusztán azért, mert elfogadott egy nyaralást egy hajón. Egy valódi demokráciában ilyet nem lehetne megtenni. Orbán azért meri, mert bízik a propagandagépezetben. Joggal, mert amit ő mond, több emberhez jut el, mint az igazság. Bár gondot jelenthet majd nekik, hogy a Facebookon és a YouTube-on nem hirdethetnek ősztől.

– Gulyás Gergely szerint mindenki kifizette az útiköltségét. Fejenként mennyibe kerülhetett a repülőzés és a hajózás?

– A repülőgépet 1,5–2 millió forintért lehet bérelni egy útra, oda-vissza 3 millió. Ez személyenként 5–600 ezer forint. A hajó bérlése néhány millió forint.

– Akkor ha fejenként kb. félmillió a repülés, ez az ő jövedelmi szintjükön még meg is fizethető.

– Akár ki is fizethették. A probléma az, hogy ez a Schmidt Mária gépe. Tavaly is nála nyaralt a miniszterelnök. Amikor egy nagyvállalkozó, aki az állammal üzletel, kedveskedik a miniszterelnöknek, az probléma.

– Maradjunk a luxusgépeknél. Az ön tegnapi posztjában nyilvánosságra hozott egy fotót, amit a külügyminiszter fia posztolt saját luxusrepülőzésről.

– A fiatalember posztját nagyon gyorsan levették, nyilván rászóltak. Pár éve meg lehetett volna csinálni, most már nem. Remélem, a magyar társadalom nem fogja bevenni ezt az „újrabrandingelést”.

Attól, hogy kétszer fapadossal utazott a kormányfő, nem fogják elhinni, hogy ő a nép egyszerű fia.

És látszik is, hogy nem is tudnak erre jó szívvel rászokni. A propagandagépezet, amely folyamatosan méri a közvéleményt, érzi, hogy egyre jobban zavarja az embereket ez a történet.

Kapcsolódó

Lopott képet hamisíthatott Rákay Philip, hogy megmagyarázza a hatvanpusztai építkezést

Rézkarc lett a portál fotójából Rákay kezei között. A fideszes kommunikációs szakember módosított képpel próbálja bizonyítani, hogy az Orbán-család nem kastélyt épít, hanem megőrzi a műemléket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Összebarátkozott” a Chat GPT-vel, majd végzett magával egy 16 éves fiú

Igen, ez egyáltalán nem rossz - írta a program a hurokra, amiről a fiú képet töltött fel. A család pert indított a fejlesztő ellen.

KÉK HÍREK

Megölte a feleségét, majd levágta a nő ujját, hogy beléphessen a netbankjába

Az újpesti férfit a szlovák rendőrök fogták el Pozsonyban, majd átadták a magyar hatóságoknak. Beismerő vallomást tett, őrizetbe vették.

KÉK HÍREK

„Azt láthatjuk, hogy két kisgyerek a lábánál fogva vonszol egy kutyát” – újabb megrázó álltakínzó eset Szabolcsból

A Szurkolók az Állatokért Alapítvány vezetője szerint egyre gyakoribb, hogy gyerekek követnek el hasonló durva cselekményeket. Remélik, hogy legalább a szülőket sikerül felelősségre vonni.

SZEMPONT

Tábor Áron: Még Trump alatt sem nézik jó szemmel, hogy Magyarország szoros gazdasági kapcsolatot tart Oroszországgal

Az orosz energia konfliktuspont a két ország között - mondja az Amerika-szakértő, aki szerint eddig sok kézzelfogható eredménye nem volt Trump és Orbán Viktor jó viszonyának. De a választási kampányban ez még lehet ütőkártya, kérdés, mennyit számít majd.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Fischer Zoltán - szmo.hu
2025. augusztus 28.

Szerdán életbe lépett az 50%-os amerikai vám Indiával szemben, aminek felét Trump azért szabta ki, mert India olasz olajat vásárol Oroszországtól. A szintén orosz energiát vásároló Magyarország neve eddig nem merült fel a szankcionálandó országok között, de Trump láthatóan hajlandó konkrét lépéseket is tenni ebben az ügyben. Kérdés, számíthat-e majd az amerikai elnök jó személyes viszonya Orbán Viktorral. A vámháborúban mindenesetre ez nem sokat nyomott a latba.

Közben Amerikában Trumpot is egyre többen vádolják azzal, hogy autokratikus lépéseket tesz, főleg azóta, hogy a bűnözésre hivatkozva a fővárosba, Washingtonba vezényelte a Nemzeti Gárda, valamint a szövetségi ügynökségek több száz tagját, és ideiglenesen átvette a helyi rendőrség irányítását. Ő úgy reagált, „nem vagyok diktátor, csak tudom, hogyan kell megállítani a bűnözést.” Arról is beszélt, hogy más demokrata vezetésű városokban is hasonló lépések jöhetnek. Engedélyezte a fegyverviselést a járőröző nemzeti gárdistáknak, és azt is felvetette, automatikus halálbüntetést kérne mindenkire, akit gyilkosság elkövetésével vádolnak a Washingtonban. Mit akar Trump valójában elérni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tábor Áronnal, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatójával, Amerika-szakértővel.

– Milyen a viszonya most a Trump-kormánynak a magyar kormánnyal?

– Nincs közeli rálátásom, de a nyilvános jelek alapján retorikailag erős fegyver az Orbán-kormány számára, hogy Washingtonban barátra leltek. Trump időnként hivatkozik Orbánra, például az ukrajnai ügyek kapcsán. De komoly kézzelfogható előnyök nem látszanak. Sőt, sajtóhírek szerint Trump állítólag fel is hívta Orbánt, hogy ne akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, mert az amerikai álláspont szerint ez fontos alternatív biztonsági garancia lenne. Bár ezt a magyarok tagadták, hogy lett volna ilyen beszélgetés. A másik konfliktuspont az orosz energia.

Még Trump alatt sem nézik jó szemmel, hogy Magyarország szoros gazdasági kapcsolatot tart Oroszországgal.

Bár a szankciók kiterjesztése nehézkes egy EU országra, erről beszéltünk is a múltkor, de ez is feszültségforrás.

– Azon az egyetlen papíron kívül, amelyre Trump dörgedelmesen ráírta, hogy dühös a Barátság kőolajvezeték elleni támadás miatt, más nem történt. Mint ahogy a vámháborúban sem számítottak a magyar érdekek.

– Magyarország túl kis tényező egy amerikai–európai kereskedelmi megállapodásban. Retorikailag persze lehet kritizálni az EU tárgyalásait, de végül mi is ugyanabból az alkuból részesülünk, mint a többiek. Valószínű, hogy az amerikaiak szemében Magyarország nem meghatározó szereplő.

– Magyarország most egy elnyújtott választási kampányban van, bár hivatalosan még nincs kitűzve a választás. Várható-e, hogy Trump valamilyen gesztust tegyen Orbán Viktor felé a kampány későbbi szakaszában? Esetleg kérhet-e majd ezért valamit cserébe?

– Könnyen elképzelhető, hogy ennek lesz ára, és politikai alkudozás része lesz. Nem kizárt, hogy lesz találkozó vagy jelzés Trump részéről, hogy ő Orbán barátja. De a hatása bizonytalan.

Láttuk, hogy más országokban, például Kanadában vagy Ausztráliában, kifejezetten erősítette az ellenzéket, ha Trump támogatott valakit.

Magyarország más helyzet, de valószínű, hogy akiknek vonzó a Trump-támogatás, azok már amúgy is Orbán hívei, tehát nem ez dönti majd el a választást.

– Egy dolog az ideológiai rokonság, és más az érdekazonosság. Nem lehet, hogy az amerikaiak tartózkodó magatartása mögött Magyarország orosz és kínai különutas politikája áll?

– Valószínűleg különbség van aközött, hogy mit gondol maga Trump, és mit gondol a külpolitikai apparátus. Az apparátusban inkább az számít, ki a megbízható szövetséges, aki nem Oroszország vagy Kína felé nyit. Ugyanakkor Trump és köre retorikai szinten hangsúlyozni fogja a barátságot, mert ideológiailag fontos számukra. De alapvetően nem akarnak beavatkozni a magyar belpolitikába.

– Volt az orosz–amerikai csúcstalálkozó Alaszkában, amiről úgy tűnik, mintha feledésbe is merült volna, pedig korábban belengették, hogy lesz folytatása, sőt akár Zelenszkijt is bevonják. Ennyire kudarcos volt ez a próbálkozás?

– Már a találkozó idején is sokan mondták, hogy nem világos, milyen folytatása lehet. Putyin számára fontos volt, hogy amerikai területen, vörös szőnyeges fogadtatásban részesüljön. Ez szimbolikus gesztus volt, de valódi előrelépés nem történt. Viszont utána Trump nem tartotta be korábbi ígéretét sem: nem vezetett be új szankciókat Oroszországgal szemben, pedig nem lett tűzszünet. Ugyanakkor különalku sem született az ukránok feje fölött, amitől sokan tartottak.

A következő lépés, hogy Zelenszkij és Putyin találkozzon, egyelőre távoli cél.

Mindkét fél jelezte, hogy sok feltételnek kell teljesülnie ehhez. A harctéri helyzet sem kényszeríti ki a gyors megállapodást: Oroszország lassan, de halad a Donbaszban, Ukrajna pedig nem áll összeomlás előtt. Így ez inkább egy hosszú folyamat lehet, kisebb eredményekkel, például fogolycserékkel.

– Nehéz érzékelni a következetes irányt Trump politikájában, hiszen többször is 180 fokos fordulatot tett. Nem lehet, hogy azért is csillapodtak el a dolgok, mert az európaiak rögtön a csúcs után meglátogatták Trumpot, és ellensúlyozták Putyin hatását?

– Ez valószínű. Az európaiak el akarták kerülni, hogy megismétlődjön a februári eset, amikor Zelenszkijt lényegében megalázták a Fehér Házban. Az európai vezetők jelenléte jelezte az egységet, és támogatást adtak az ukrán félnek. Trump számára fontos volt, hogy azt mondhassa: az amerikaiak már nem finanszírozzák egyedül Ukrajna felfegyverzését, ez már inkább az európaiak dolga. Ez az amerikai hadiiparnak kedvez, óriási bevételeket várnak ettől.

Ugyanakkor Trump politikája valóban gyakran attól függ, ki győzi meg utoljára.

Láttuk ezt más ügyekben is, például a vámoknál is. Nagy vonalakban azonban kirajzolódik: az Egyesült Államok egyre kevésbé akar aktívan részt venni az ukrajnai konfliktusban. Ez nem Trump fő prioritása.

– A napokban az váltott ki nagy sajtóvisszhangot világszerte, hogy Donald Trump "megelőző jelleggel" mindenkire automatikusan halálbüntetést kérne, aki gyilkosságot követ el Washingtonban. A fővárosban ugyanakkor már évtizedek óta nincs érvényben a halálbüntetés. Trump ötlete jogilag keresztülvihető?

– Valóban, Washington városban már évtizedek óta nincs halálbüntetés. Ennek az az előzménye, hogy a hetvenes években az amerikai Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és bizonyos feltételekhez kötötte a halálbüntetés fenntartását. Később Washington város lakói egy szavazáson úgy döntöttek, hogy nem kérnek belőle. Jelenleg tehát annak, amit Trump mondott, nincs meg a közvetlen jogi alapja, de a szabályozás elvileg módosítható.

Mivel Washington nem tartozik egyetlen államhoz sem, a szövetségi kormánynak nagyobb hatásköre van.

Így bár a helyi szabályok kizárják a halálbüntetést, az amerikai kongresszus, amelyben most republikánus többség van, akár változtathat ezen. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntései alapján az a javaslat, hogy minden gyilkossági ügyben kötelező legyen a halálbüntetés, valószínűleg alkotmányellenes lenne. A bíróság ugyanis kimondta, hogy minden ügyet egyedileg kell mérlegelni, kötelező jelleggel nem szabható ki halálbüntetés. Tehát a megvalósítás erősen kérdéses még abban az esetben is, ha a kongresszus támogatná Trumpot. Amiért ez előkerült: Trump számára fontos kampánytéma az amerikai nagyvárosokban tapasztalható bűnözés. Tény, hogy a covidjárványt követő 1–2 évben valóban emelkedett a bűnözés az amerikai városokban. Ennek több oka lehetett, többek között a lezárások, vagy a Black Lives Matter-tüntetések utáni rendőrségi visszahúzódás is. Mostanra azonban a statisztikák inkább csökkenést mutatnak. Washingtonra is igaz, hogy nincs különleges bűnügyi vészhelyzet. Tehát ez inkább egy kampányfogás Trump részéről.

–Ugyanennek a része az is, hogy újabb városokba vezényelné ki a Nemzeti Gárdát?

– Igen. Általában olyan városokról van szó, amelyeket demokrata politikusok vezetnek, például Los Angelesről Kaliforniában, vagy Chicagóról Illinois államban. Ez jól illeszkedik Trump kampányához. Ha azonban megnézzük a statisztikákat,

a húsz legnagyobb gyilkossági aránnyal rendelkező város közül tizenhárom republikánus vezetésű államban található.

Tehát nem feltétlenül a demokrata városok a legproblémásabbak. Chicago például nincs benne az első húszban, és New York, amelyről Trump szintén beszélt, a nagyvárosokhoz képest kifejezetten biztonságosnak számít. Persze vannak problémás negyedek, például a drogkereskedelem miatt, de alapvetően a helyi rendfenntartó erők képesek kezelni a helyzetet. Ez inkább politikai játszma: a republikánus narratíva szerint a demokrata vezetők túl engedékenyek a bevándorlással vagy a kábítószerrel kapcsolatban. A Nemzeti Gárda bevonása is vitatott. Washingtonban könnyebb dolga van az elnöknek, mert az nem tartozik államhoz, ott közvetlenül ő rendelkezik a Nemzeti Gárda felett. De például Kaliforniában Gavin Newsom kormányzó szerint Trump jogtalanul mozgósította a Kaliforniai Nemzeti Gárdát, ezért jogi eljárás indult.

– Elképzelhető, hogy Trumpnak onnan vissza kell vonnia a Nemzeti Gárdát?

– Kalifornia azt állítja, hogy Trumpnak nem volt jogalapja a kormányzó beleegyezése nélkül mozgósítani a Nemzeti Gárdát. Egy helyi bíró eredetileg igazat adott Newsomnak, és utasította az elnököt a Nemzeti Gárda visszavonására. Ezt azonban egy fellebbviteli bíró megváltoztatta, és visszadobta az ügyet az alsóbb szintre. Így jelenleg a Nemzeti Gárda ott tartózkodása jogszerűnek számít, az eljárás kimenetelére várnak. Tehát a jogi helyzet nem egyértelmű. Emellett van egy régi, a polgárháború utáni időkből származó törvény, a Posse Comitatus Act, amely kimondja:

a hadsereg nem vethető be rendfenntartó erőként belföldön, csak nagyon kivételes esetekben. A kérdés az, hogy Trump ezt megsértette-e.

Bizonyítani azonban nehéz lenne, ráadásul eljárást csak a szövetségi ügyészség indíthatna. Mivel az igazságügyi apparátus most Trump emberei alatt működik, erre nem valószínű, hogy sor kerül.

– Amerikában az ügyészség az elnök alá van rendelve, vagy ez a befolyás már inkább a jogállam eróziójának a jele?

– Az ügyészség az igazságügyi minisztérium alá tartozik, amelyet az igazságügyminiszter irányít. A jelenlegi miniszter, Bondi világossá tette, hogy Trump politikáját követi. Ez valóban a hatalmi ágak szétválasztásának erózióját mutatja. J. D. Vance alelnök például egy interjúban úgy beszélt az ügyészségekről, mintha a kormány saját intézményéről lenne szó.

Bár az igazságügyminisztert mindig az elnök nevezi ki, eddig ügyeltek arra, hogy a minisztérium és az ügyészség a törvényességet függetlenül képviselje.

Ez most kevésbé érvényesül. Normál esetben, ha összeférhetetlenség állna fenn, például ha az elnök vagy környezete ellen folyik vizsgálat, különleges ügyészt neveznének ki. Ez Trump alatt nem történt meg. A független ügyész, Jack Smith, aki vizsgálta Trump ügyeit, még Trump hivatalba lépése előtt lemondott, miután Trump jelezte, hogy kirúgná. Később Smith-t magát kezdték vizsgálni. Ez arra utal, hogy a kormány az ügyészséget részben személyes leszámolásra használja.

– És itt vannak a választókörzethatár-átrajzolások is. A republikánus államokban úgy módosítják őket, hogy az nekik kedvezzen. Most már a demokraták is elkezdték bevetni ugyanezt a módszert.

– Ez egyáltalán nem új jelenség. A hatalmon lévők mindig megpróbálták úgy alakítani a körzethatárokat, hogy az nekik kedvezzen. Maga a kifejezés is, gerrymandering, a 19. századból, amerikából származik. Egy Gerry nevű kormányzó, ellenfelei szerint, olyan szalamanderre emlékeztető térképeket rajzolt, amelyek politikai előnyt biztosítottak neki. Innen ered a kifejezés. Ez tehát egy nagyon régi jelenség, és nemcsak az Egyesült Államokban, hanem mindenhol, ahol egyéni választókörzetek vannak. A kérdés mindig az, ki és milyen elvek alapján rajzolja meg a határokat.

A mai technológia révén már háztömb szinten fel tudják mérni, hol hány demokrata vagy republikánus szavazó él, és számítógépes programokkal rajzolják meg a számukra legkedvezőbb térképet.

Ez nagyüzemi szintre emelte a gyakorlatot. Volt ugyanakkor ellenmozgalom is. Több demokrata vezetésű állam, például Kalifornia, független bizottságokra bízta a körzethatárok kijelölését, földrajzi szempontok alapján. Most viszont újra előtérbe került a politikai befolyás. Nem maga a jelenség új, de Trump alatt a republikánusok erősebben használták ezt az eszközt. Például Texasban újrarajzolták a körzeteket a népszámlálási ciklus közepén, ami szokatlan, mert normálisan tízévente, a népszámlálás után szokták frissíteni. Erre reagálva Kalifornia is fontolóra vette a változtatást, de ott népszavazással kell megerősíteni, mivel az alkotmányukban rögzítették a független bizottságok szerepét.

Kapcsolódó

Donald Trump filctollal válaszolt Orbán Viktor nyomtatott levelére: Nagyon mérges vagyok, szólj Szlovákiának is

Az amerikai elnök jó barátjának is nevezte a magyar miniszterelnököt, aki a Barátság kőolajvezeték bombázása miatt ragadott klaviatúrát.