SZEMPONT

Nem oké, ha belehalunk a kórházban egy kartörésbe

Rengetegen fertőződnek meg a magyar kórházakban, és több százan meg is halnak emiatt. Az Abcúg újságírója konkrét példákon keresztül járt utána, mi lehet ennek az oka.

Albert Ákos írása (Abcúg) - szmo.hu
2017. március 21.

János infúziót kapott a karjába, amin keresztül megfertőzte egy húsevő baktérium, két hónapra rá meghalt. Péter rutinműtétre érkezett a kórházba, ma egy háló tartja össze a hasát.

Évente több százan halnak meg Magyarországon, mert fertőzést kapnak a kórházi kezelésükkor.

Kevés a fertőtlenítő, nincs elég mosdó, de az sem használ, hogy a fertőzött beteg szivacsát az ételes hűtőben tárolják. A TASZ kampányt indított a kórházi fertőzések megelőzésért, mi pedig bemutatunk párat azok közül a panaszok közül, amelyekkel a betegek megkeresték őket.

János 68 évesen, tavaly került életében először hosszabb időre kórházba, mert az orvosa limfóma miatt kemoterápiára utalta. A kezelésre havonta kellett járnia, és egy alkalom során 12 napra kellett befeküdnie egy budapesti kórházba. A felesége, Ildikó szerint jó gyógyulási esélyei voltak, a kezelés közben azonban egy húsevő baktérium támadta meg a szervezetét, néhány hónapra rá pedig meghalt (Ildikó és férje nevét a nő kérésére megváltoztattuk).

Pedig az elején még semmi gond nem volt, Ildikó szerint a férje egy kifejezetten kulturált kórházi részlegre került. “Tiszta volt, ellátott, nincs piszok, kosz, minden eszköz ott volt” – mesélte. A harmadik kezelés alkalmával, tavaly áprilisban azonban a férje hirtelen belázasodott, ezért nem engedték haza.

Pár nap múlva pedig közölték, hogy János MRSA-fertőzést kapott.

Ildikó első hallásra nem is igazán értette miről van szó. Az orvos közölte vele, hogy egy kórházi fertőzésről van szó, amit valószínűleg a branüljén keresztül kapott el. Az az infúziós tű, amelyet a kórházi betegek kapnak a kezükre, hogy az ápolók könnyebben be tudják kötni az infúziójukat. János jobb karján, a tű helyén körömnagyságú fekete seb alakult ki, ami be volt gyulladva, a karja pedig bedagadt.

Ildikó csak azután fogta fel, hogy egyfajta húsevő baktériumról van szó, miután otthon alaposan utánanézett a betegségnek az interneten.

Én ettől jobban megijedtem, mint a ráktól

– mondta. A fertőzés ugyanis végződhet akár amputációval vagy halállal is.

Évente hétszázan halnak bele

A kórházi fertőzések mindig is jelen voltak a magyar egészségügyben, tavaly azonban sokan felfigyeltek a jelenségre, miután az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű csoport kijelentette, hogy

2014-ben többen haltak meg Magyarországon kórházban elkapott fertőzésben, mint autóbalesetben.

A kórházi fertőzések alatt azokat a fertőzéseket kell érteni, amelyek kórházi környezetben könnyebben kifejlődnek, és számos közülük multirezisztens, azaz ellenáll az antibiotikumos kezeléseknek. Ilyen például az E. coli baktérium, amely krónikus hasmenést okoz, vagy a húsevő baktériumként elhíresült MRSA. “A legtöbb ellen nem sok mindent lehet tenni, csak annyit, hogy nyomják a széles spektrumú antibiotikumot és imádkoznak” – mondta az Abcúgnak Asbóth Márton, a TASZ betegjogi programjának vezetője.

Azt, hogy évente mennyien betegednek meg és halnak meg kórházi fertőzésekben, nehéz megmondani, elsősorban azért, mert az erről szóló ÁNTSZ-jelentések az átlagember számára zavarosak és nehezen érthetőek. A 444 tavaly orvosok segítségével nyálazta át a hivatal 2015-ös fertőzésekről szóló jelentését, ebből végül az derült ki, hogy

közel hétszáz haláleset biztosan történt 2015-ben.

Kép: Abcúg

Az ÁNTSZ tavaly a jelentés nyilvánosságra kerülése után közölte, hogy az utóbbi években csökkent a kórházi fertőzések száma, egyébként pedig az európai számokhoz képest a magyar megbetegedések száma szerintük átlagos, és mivel a kórházakban főleg gyenge immunrendszerű betegeket kezelnek, sok esetben a legnagyobb gondossággal sem kerülhető el, hogy megfertőződjenek.

Később azonban kiderült, hogy a fertőzések számának csökkenése csak a konkrét esetek számára vonatkozott, de mivel kevesebb beteg is fordult meg a kórházakban, valójában a betegségek előfordulási aránya egyáltalán nem csökkent, sőt nőtt.

Ráadásul Asbóth Márton szerint a statisztikákat is fenntartással kell kezelni, sok esetben ugyanis egyáltalán nem kerül bele a betegek kórházi dokumentációjába, hogy fertőzést kaptak. Sokszor csak a halál közvetlen oka szerepel a jelentésben, például az, hogy szepszis. “De hogy miért kap valaki szepszist 2017-ben, azt már nem tüntetik fel” – mondta Asbóth.

A szervezet mindezek miatt februárban kampányt indított, azokat az embereket, akik az elmúlt egy-két évben kórházi fertőzésben betegedtek meg, arra kérték, küldjék el a panaszaikat, ők pedig továbbítani fogják azokat az ÁNTSZ-nek (a kampány weboldala itt érhető el). Az egyik panaszos Ildikó volt.

Többhetes szenvedés lett egy fertőzött tűből

Jánost, amint megállapították nála a húsevő MRSA-t, külön, egyágyas kórterembe fektették. Erre azért volt szükség, nehogy megfertőzze a vele egy szobában tartózkodó betegeket. “Az orvos azt mondta, hogy antibiotikumot fog kapni, és hosszú kórházi tartózkodásra számítsak” – mondta Ildikó.

Az egyágyas szobába csak külön lábzsák, gumikesztyű és szájmaszk felvételével lehetett bemenni, és a kézfertőtlenítő mosdót is használni kellett. Ildikó szerint ezzel nem őket védték, a cél az volt, hogy az osztályon fekvő más, gyenge immunrendszerű betegek meg ne fertőződjenek.

János majd két hetet töltött a kórházban. Ez alatt az idő alatt végig beesett volt az arca, több kilót fogyott, az erős antibiotikumos kezelés pedig láthatóan legyengítette. Május elején gyógyult fel a fertőzésből, hazaengedték. Pár hetet otthon töltött, de nem volt jó színben, végül az egyik utóvizsgálaton közölték vele, hogy újra be kell feküdnie a kórházba. Akkor már szédült, és összefüggéstelenül beszélt. Több CT-vizsgálat, illetve egy agybiopszia után kiderült, hogy egy gombafertőzés húzódott rá az agyára. Júniusban intenzív osztályra került, júliusban pedig meghalt.

Ildikó szerint sosem derült ki, hogy pontosan honnan kapta el a gombafertőzést.

Közvetlen kapcsolat a halála és a korábban elkapott kórházi fertőzés között nem volt, az viszont biztos, hogy az MRSA-ból való felgyógyulás nagyon legyengítette az immunrendszerét.

Nincs elég mosdó és fertőtlenítő

Asbóth szerint nem egyedi esetekről van szó, a világ minden országában súlyos küzdelmet vívnak a kórházi fertőzésekkel, de a magyar egészségügy rendszerszintű problémái csak súlyosbítják a helyzetet. “A kórházi fertőzések kialakulásának oka minden, ami probléma a magyar egészségügyben a legapróbb dolgokkal kezdve” – magyarázta. Például, hogy

• a kórházakban nincs elég alkoholos kézfertőtlenítő, fejlettebb országok kórházaival összehasonlítva pláne,

• nem megfelelően takarítanak, hiszen nincsen rá elég pénz,

• a műtőkben is hiány lehet a steril eszközökből,

• nem tudják megfelelően elkülöníteni a fertőzött betegeket, sokszor ott maradnak a többágyas kórtermekben, és pillanatok alatt megfertőzik egymást,

• gyakran az orvosok viszik át a fertőzést egyik betegről a másikra a kezükkel, mert nem mosnak elégszer kezet.

Utóbbival kapcsolatban Asbóth megjegyezte, hogy az orvosoknak és ápolóknak rendkívül nehéz körülmények közt kell helytállniuk. A kórtermekben például gyakran nincs mosdó, az pedig nyilván nem várható el tőlük, hogy egy vizit során minden beteg megvizsgálása között elsétáljanak a folyosó végén lévő mosdóba. Ráadásul az általános orvos- és ápolóhiány miatt kevesebb idejük is jut az egyes betegekre.

Az ételes hűtőben tárolták a szivacsot, elhányták a leletet

Megkértük Ildikót, hogy emlékezzen vissza, tapasztalt-e hasonló eseteket az alatt a három hónap alatt, amit a kórházban töltött látogatóként, a férjét gondozva. Többet is felemlegetett, amelyekre kifejezetten emlékezett.

Feltűnt neki például, hogy hiába volt előírva kézmosás és fertőtlenítés a kórterembe való be- és kilépésénél, sok ápoló ezt egyszerűen elmulasztotta, pedig a cél épp az lett volna, hogy az MRSA-fertőzést ne vigyék át más betegekre. A takarító csak ímmel-ámmal takarította a mosdót, a zuhanyzót és a mosdókagylót például egyáltalán nem sikálta ki, a szemetest pedig napokig nem ürítették.

A leginkább mégis az maradt meg benne, amikor a férje bedagadt kézfejét kellett borogatniuk. Akkor még nem állapították meg, hogy a férfi MRSA-fertőzött, a daganat mégis jelezte, hogy valami nincs rendben. “Azt mondták borogassuk, a szivacsot pedig időnként tegyem ki a mélyhűtőbe, és hozzak be egy másikat” – mondta Ildikó.

A mélyhűtő viszont ugyanabban a hűtőben volt, ahol az ételt is tárolták a betegek, ráadásul mindenki ott hűtötte a borogatásra használt szivacsát, amelyek Ildikó szerint akár keveredhettek is.

Mindezek mellett Ildikó szerint a több hónapos kórházi, illetve intenzív osztályos kezelés alatt kétszer is előfordult, hogy neki kellett szólnia az ápolóknak, hogy a férje MRSA-fertőzött, ezért nem helyezhetik más betegekkel közös kórterembe, és ha ő nem mondta volna, akkor elsiklottak volna felette. Ráadásul időközben közölték az orvosok, hogy János egy másik fertőzést is elkapott, amelyet viszont nem tudtak rávezetni a zárójelentésére, mivel elhányták az erről szóló leletet. Azon később már Ildikó sem csodálkozott, hogy majd fél évre a férje halála után, miután kikérte a kórháztól János teljes orvosi dokumentációját, a papírok között mégis megtalálta a leletet.

Az ÁNTSZ-nek nem tetszik a panaszgyűjtés

Nem oké, ha valakinek meghal egy hozzátartozója azért, mert bement egy kartöréssel, de halálos fertőzést kapott

– mondta Asbóth. Épp emiatt indították a kampányukat is. A cél, hogy minél többen osszák meg velük az esetüket. Ezeket aztán összegyűjtik, és kórházakra lebontva, név nélkül elküldik az ÁNTSZ-nek. Azt akarják elérni, hogy a hivatal indítson helyszíni ellenőrzéseket, és állapítsák meg, hogy ezek egyedi esetek-e, vagy a kórházakban vannak hiányosságok, és a fertőzések ezek következményei.

“Azért így csináljuk, mert nincs más jogi lehetőség. Egy ilyen bejelentés közérdekű bejelentésnek számít, egy hónapon belül ki kell vizsgálniuk, és be kell számolniuk arról, hogy találtak-e valami szabálytalanságot. Azt akarjuk, hogy az ÁNTSZ végre érdemben tegyen a siralmas kórházi állapotok felszámolása érdekében” – magyarázta Asbóth. Ezért is bíztatják arra az embereket, hogy küldjenek minél több panaszt, mert tömegével elküldve jobban ráirányíthatják az ÁNTSZ figyelmét a problémára.

Az ÁNTSZ ugyanakkor nincs elragadtatva a szervezet kampányától, szerintük a TASZ valójában nyitott kapukat dönget, a hivatal ugyanis minden lakossági bejelentést és panaszt kivizsgál. Hozzátették azt is, hogy szerintük a szervezet panaszgyűjtése nem alkalmas arra, hogy abból bármiféle következtetést le lehessen vonni, “névtelenül jelentett, általános történetek” alapján pedig nem is tudnak az egészségügyi ellátással összefüggő vizsgálatot lefolytatni.

Rutinműtétre készült, ma egy háló tartja össze a hasát

Február óta 53 panasz érkezett a TASZ-hoz, az ország minden pontjáról, a legkülönfélébb kórházi osztályokról. Asbóth szerint az esetek jellemző lefolyása az, hogy a betegek valamilyen tünettel bekerülnek a kórházba, ahol el is látják őket. A lábadozási időszakban azonban az alapbetegségükhöz képest teljesen másmilyen tüneteket vesznek észre magukon, például hasmenést vagy kiütéseket.

Sok halálesetről kaptunk bejelentést, mások nem haltak meg, de sokat szenvedtek. Voltak, akik felgyógyultak, de olyan is, akinek máig meghatározza az életét a fertőzés

– mondta Asbóth. Hozzátette, hogy ezek az emberek legtöbbször nem kártérítést szeretnének, hanem azt, hogy legalább másokkal ne fordulhasson elő hasonló eset. „2015-ben kevesebb mint egymillió forint bírságot szabtak ki szabálytalanul működő állami kórházakra, miközben szabálytalan autósoktól ennek 1800-szorosát, 18 milliárd forint bírságot szedtek be. Mindezt úgy, hogy többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben” – mondta.

A hozzájuk beküldött esetek között volt olyan, amikor egy nő arról írt, hogy a hozzátartozója az orvostól kapta el a fertőzést, egy nagy tályog keletkezett a hasában. Ezt azonban csak három nap elteltével vették észre, addig nem is kezelték. Egy másik hozzátartozó azt írta, hogy a rokona szívelégtelenség miatt került kórházba, ahol hasmenése lett, végül pedig leállt a veséje.

Asbóth szerint előfordul, hogy valaki azért hal meg, mert a fertőzés legyengíti a szervezetét, és végül az alapbetegsége végez vele. Ez történhetett János esetében is. Asbóth ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte a kórházi személyzet mindent el szokott követni, hogy meggyógyítsa ezeket a betegeket.

A fertőzések sokszor maradandó egészségügyi károsodással járnak, Péter például egy rutinműtét miatt került kórházba, egy ott elkapott fertőzés miatt azonban máig egy háló tartja össze a hasát. Erről a TASZ által készített videóban mesél részletesen:

Lehet-e kártérítést követelni?

Ha egy kórházban baj éri az embert, akkor alapvetően két lehetősége van: betegjogi panaszt tehet az adott kórháznál, vagy annak felettes hivatalánál, illetve pert indíthat. A betegjogi, ellátási panaszokat a kórházaknak kötelességük kivizsgálni, az egészségügyi hatóság pedig akár bírságot is kiszabhat a kórházra, a belső vizsgálat eredménye viszont akár semmitmondó is lehet.

Kártérítést (a megegyezést leszámítva) pereskedéssel lehet elérni, ez azonban egy bonyolultabb folyamat, és nem mindig éri meg elindítani. “Ezeket a fertőzéseket jellemzően a kórházakban kapják meg a betegek, de mindezt ki kell vizsgálni” – mondta az Abcúgnak Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. Azt kell egyebek mellett vizsgálni, hogy a beteg valóban a kórházban kapta-e meg a betegséget, illetve, hogy az a kórház mulasztásából történt-e.

“Vizsgálni kell például, hogy van-e megfelelő infekció-megelőző mechanizmus az adott kórházban, meghozták-e a szükséges szabályokat a fertőzések elkerülésére, és hogy a személyzet betartja-e azokat” – magyarázta Kovácsy. A jogász szerint ezek sosem egyértelmű esetek, de a beteg számára könnyebbség, hogy a jogsértés igazolását követően a kórháznak kell bizonyítania, megtett-e mindent a fertőzés elkerülése érdekében. “Vannak olyan ügyek, amikor a hiányos dokumentáció miatt bukja el a kórház az egyébként szakmailag kifogástalan eljárást” – tette hozzá.

Ha a kórház felelőssége megállapítható, akkor az elszenvedett sérelmet kompenzálni kell. Egy háromhetes kórházi kezelés lelkileg és fizikailag is megviseli a beteget, kiesik a munkajövedelme, járulékos költségei lehetnek. Kovácsy szerint mindezekért a beteg sérelemdíjat, anyagi kompenzációt kérhet.

Ugyanakkor egy háromhetes kórházi kezelés kártérítési összege könnyen elképzelhető, hogy csupán százezres nagyságrendű lesz. “Ez mérlegelésre sarkallja az embert. Vajon ebben az esetben érdemes-e 4-5 évet pereskedni, kifizetni szakértőkre több százezer forintot?” – mondta, főleg, hogy vesztes per esetén a perköltséget is a beteg állja. “Ha valaki azt gondolja, hogy ebből rendezi a házi pénztárat, nem biztos, hogy megéri. Akkor érheti meg, ha a beteg mérlegeli a kockázatokat és a hasznokat, és független szakember is úgy találja, hogy a történtek a kórháznak felróhatók” – magyarázta.

Kovácsy szerint a fertőzések miatti kórházi perek jelen vannak az ügyvédi praxisokban, sokan vannak, akik ilyesmi miatt tesznek panaszt. A leggyakoribb kórházi sérelmek ugyanakkor továbbra is a szülészettel, a mozgásszervi problémák kialakulásával, a betegek állapotának elhanyagolásával és a rosszindulatú daganatok felismerésének késlekedésével kapcsolatosak.

Képek: Pixabay

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Holt-Tiszába fulladt egy férfi Cibakházán, társai negyed óra múlva vették észre, hogy eltűnt

Többen is fürödtek a vízben, végül hárman átúsztak a túloldalra, ahonnan viszont csak ketten érkeztek vissza. Később tűnt fel neki,k hogy a férfi hiányzik. A keresést egy vihar is nehezítette, de végül a búvárok megtaláltak a holttestet.

KÉK HÍREK

Súlyos baleset: A vétlen autóban hárman meghaltak, csak egy 12 éves fiú és egy idős asszony élte túl a tótvázsonyi tragédiát

A balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, ahol nekicsapódott az ott haladó autónak. Mindkét kocsi erősen megrongálódott, az egyikből a tűzoltók feszítővágóval emelték ki az utasokat.

KULT

Budafoktól Angyalföldig 12 órán keresztül – kimaxoltuk az idei Múzeumok Éjszakáját

Jártunk a Törley Pincészetben és a 9 éve bezárt Iparművészeti Múzeumban, néztünk baleseti helyszínelést a Teve utcában és mozdonybemutatót a Vasúttörténeti Parkban. Szubjektív beszámoló.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel

A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. június 21.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:

Kapcsolódó

Magyar Péter a volt Orbán-kormányról: „Úgy viselkednek, mint a lebukott bolti tolvaj”

Magyar Péter miniszterelnök ezzel a hasonlattal reagált Gulyás Gergely közlésére a vitnyédi menekülttábor-tervvel kapcsolatban. Szerinte az előző kormány tudatosan vezette félre a közvéleményt, miközben belső iratok szerint részletes előkészületeket tettek.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Zálogba adta a meggyilkolt dédanyja fülbevalóját a 16 éves Práter utcai fiú, aki azt állítja balesetben halt meg a rokona

A Blikk információja szerint a 16 éves fiút azzal gyanúsítják, hogy megölte 85 éves dédnagymamáját a józsefvárosi Práter utcában. A fiú a kihallgatásán balesetnek nevezte a történteket, miközben az ügyészség a letartóztatását kezdeményezte.

KULT

Nick Jonas és Paul Rudd összeverekednek egy dal miatt – Az Életem legjobb száma a nyár egyik nagy slágere is lehetne

A zenés filmek mestere ezúttal arra a kérdésre ad választ, hogy mit tehetünk, ha valaki lenyúlja egy dalunkat, és azzal keres milliókat. A válasz meglepő lesz…

KÉK HÍREK

Már tizenegy gyanúsítottja van a Szőlő utcai ügynek, négyüket tartóztatták le eddig

Jelentősen kiszélesedett a Szőlő utcai nyomozás friss Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint. Már tizenegy embert gyanúsítottak meg, közülük négyen rács mögött vannak.

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Volt, aki bele is halt a tűzbe, a többséget mégis csak egy dolog érdekelte – megdöbbentette a karibi hotel dolgozóját a vendégek viselkedése

Pénteken óriási tűz tombolt a dominikai Viva Dominicus Beach Hotelben, ahonnan több mint 1600 turistát kellett kimenekíteni, egy olasz nő pedig meg is halt füstmérgezésben. Az egyik dolgozó a közösségi médiában számolt be arról, mit kérdezgettek a vendégek, amikor a tűzoltók még dolgoztak a lángok megfékezésén.

BUDAPEST

Idén is megnyitja kapuit az Árasztó-part szabadstrand a Dunán

A Duna-fürdő Árasztó-part közösségi oldalon jelentették be, hogy hamarosan nyit a tavaly már népszerű vált hely, a dunai strandolás szerelmesei újra élvezhetik a folyóparton kialakított strandot.

KÉK HÍREK

Orgiát tarthattak a rongálók, több tucat óvszert találtak a Máré-várnál

Egy nagyobb társaság bulizhatott a mecseki Máré-várnál, amelynek falát megbontották, hogy a kövekből tűzrakóhelyet építsenek. A rongálók akár hét évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Itthon sokan bírálták, most a világ egyik legrangosabb díjáért versenyez a magyar Hunyadi-sorozat

Miközben itthon az erotikus jelenetek miatt komoly vitákat váltott ki, a Hunyadi-sorozatot most a rangos Sanghaji Televíziós Fesztiválon jelölték díjra. A produkció miatt korábban a médiahatósághoz is érkeztek bejelentések, a TV2 pedig egy vágott verziót is bemutatott belőle.

KÉK HÍREK

Ketten meghaltak, miután frontálisan ütközött két autó Tótvázsonynál

Szombat éjjel történt a halálos baleset a 77-es főúton. Két ember nem élte túl az ütközést, négyen megsérültek.

KÉK HÍREK

Rabtársai ölték meg a brit gyerekgyilkost, majd betakargatták, mintha aludna

A bíróság szerint a trió előre eltervezve végzett a párja kétéves kislányát halálra verő Kyle Bevannel a wakefieldi fegyházban. A gyilkosság után az áldozatot betakargatták az ágyában, a halálát csak a másnapi ellenőrzésen fedezték fel.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.