Napjainkban a gyógynövényhasználat reneszánszát éli mind az egészséges életmód részeként, mind a betegségek kiegészítő terápiájában. Vannak, akik teljesen elzárkóznak a szintetikus gyógyszerektől, és csupán természetes gyógymódokat, alternatív kezelési lehetőségeket fogadnak el.

Habár a gyógynövények használata sok esetben jól megalapozott, és a népgyógyászati alkalmazáson túl számos klinikai vizsgálat is alátámasztja a jótékony hatásokat, mégis sokszor keringenek téves és teljesen abszurd információk a természetes anyagok javallatai kapcsán. Napjaink egyik új keletű, divatos terméke a chiamag, amelynek alkalmazásával kapcsolatban az utóbbi időben számos információ jelent meg a világhálón - pro és kontra egyaránt.

Fotó: Max Pixel

Tényleg annyira szuper élelmiszer a chiamag?

A chia, magyar nevén spanyol zsálya vagy aztékzsálya (hivatalos latin nevén Salvia hispanica) Közép- és Dél-Mexikóban, illetve Guatemalában honos növényfaj. A feljegyzések szerint az aztékok népszerű növénye épp olyan fontos élelmiszerforrás volt, mint a kukorica. Az aztékzsályamag mai népszerűsége tartalomanyagainak köszönhető. A mag rendkívül jó rostforrás (15-30% rosttartalommal rendelkezik), amely hozzájárul a kielégítő mennyiségű napi rostbevitelhez. Az élelmi rostok támogatják a megfelelő emésztést, gyorsítják a perisztaltikát, emellett megakadályozzák az étkezés utáni hirtelen vércukorszint-emelkedést, így közvetetten támogatják a cukorbetegség terápiáját.

A chiamagban sok a fehérje, antioxidáns vegyületeket (klorogénsav, kvercetin, kempferol) és esszenciális zsírsavakat (omega-3, -6) is tartalmaz. Ezek a zsírsavak jótékonyan hatnak a szív- és érrendszerre, támogatják a magas vérnyomás kezelését, a szívritmuszavar, szívinfarktus megelőzését, emellett hozzájárulnak a koleszterinszint optimális értéktartományban tartásához.

Mire érdemes odafigyelni?

A kedvező hatások mellett a túlzásba vitt chiamagfogyasztás esetén nem zárható ki néhány kedvezőtlen mellékhatás sem. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság állásfoglalásában az aztékzsályamag ajánlott bevitelt meghaladó fogyasztásakor fellépő esetleges nemkívánatos hatásokra figyelmeztet. A szakvélemény értelmében

a chiamag napi fogyasztása nem haladhatja meg a 15 grammnyi mennyiséget,

ugyanis a túlzott rostbevitelnek kedvezőtlen következményei is lehetnek. A sok rost fogyasztása - ha nem iszunk eleget közben - puffadást, görcsöket, székrekedést okozhat. Ráadásul csökkentheti az egyes gyógyszerek, ásványi anyagok, vitaminok megfelelő felszívódását. A chiamag fogyasztásakor különböző allergiás reakciók is kialakulhatnak, illetve a keresztallergia is felléphet szezámmagra és mustárra érzékenynél.

Fotó: Pixabay

Chiamag=„új élelmiszer"

Az aztékzsályamag az úgynevezett „új élelmiszerek” közé tartozik. Magyarországon egy új élelmiszer, így a chiamag is akkor kerülhet forgalomba, ha a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal nyilvántartásba veszi. Azonban az eljárás során nem vizsgálják a termék minőségét.

Az chiamag bejelentést követő forgalmazásának több feltétele van. A csomagoláson fel kell tüntetni az „aztékzsálya-mag (Salvia hispanica)” megnevezést, illetve ha több komponensű a készítmény, akkor minden összetevőt meg kell nevezni a mennyiségek csökkenő sorrendjében. Emellett a csomagoláson mindenképpen fel kell hívni a figyelmet rá, hogy a chiamag napi maximális bevitele a kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében ne haladja meg a 15 grammot. A szabályozás értelmében a chiamagot kizárólag előre csomagolt formában árulhatják, kimérve nem. Emellett az is pontosan rögzített, hogy mely termékek összetevője lehet az aztékzsálya-mag. Ez alapján

jelenleg chiamag kizárólag pékárukhoz, reggeli gabonapelyhekhez, valamint gyümölcs-, csonthéjas- és magkeverékekhez adható maximum 10 százaléknyi mennyiségben. Emellett törve/őrölve legfeljebb 15 g/450 ml mennyiségben gyümölcslevekben, gyümölcsital-keverékekben is szerepelhet.

További termékekhez a chiamag hozzáadását nem engedélyezték, így a chiapuding, chiajoghurt, chiamagot tartalmazó krémes desszert forgalmazására a Nébih engedélye nem terjed ki.

Chiamag-puding – direkt tiljták?

A chiamag-puding forgalmazását a Nébih jelenleg nem engedélyezi.

Ennek ellentmond, hogy a házi készítésű chiapudingok fogyasztása manapság egyre népszerűbb. Az interneten számos gasztronómiai oldal kínál újabb és újabb ötleteket, apró praktikákat, hogy hogyan tehetjük még különlegesebbé chiamagos desszertünket. Akkor mégis mi az oka a hivatalos állásfoglalás és mindennapi gyakorlat közötti különbségnek?

Fotó: Wikipédia

A chiamag a már említett „új élelmiszerek” csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen termékek fogyasztásának ezidáig nem volt hagyománya az Európai Unió területén, vagy korábban nem alkalmazott eljárással állítják elő őket. Az ilyen termékek forgalmazásához mindenekelőtt az Európai Bizottság engedélye szükséges, majd a Nébih nyilvántartásba veszi őket, és csak ezután válhatnak hivatalosan elérhetővé a fogyasztók számára.

A chiamag-puding esetében nem tudni, hogy csupán véletlenül vagy megalapozott indokkal nem szerepel a termék az aztékzsálya-magot tartalmazó engedélyezett élelmiszerek listájában. Én legalábbis nem találtam semmilyen, hiteles forrásból származó információt, ami választ adna a fenti kérdésre, vagyis hogy jelenleg miért nem kapható a kereskedelmi forgalomban.

A puding fogyasztásának ugyanis semmiféle kedvezőtlen hatása nincs, amennyiben nem lépjük túl a chiamag bevitelére vonatkozó napi limitet,

és a puding készítésekor követjük a receptekben leírtakat. Így a chiamag-puding kedvelőinek egyelőre az otthon készített desszert lehet a megoldás. Ez amellett, hogy egy valóban különleges kulináris élményt nyújt, néhány plusz kalórián túl nem jár negatív következménnyel.