ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Meglepődsz, mennyi zsebpénzt akarnak a gyerekek a nyári szünetre

Elsősorban az életkoruktól függ, mennyit tartanak elegendőnek.


Kíváncsiak voltunk, mi a gyerekek véleménye a zsebpénzről. Iskolásokat kérdeztünk arról, hogy szerintük mennyi az ideális összeg például a nyaralás alkalmával. Némileg meglepődtünk a válaszaikon.

A 12 éves Noémi azt mondja, hogy egy kirándulás vagy egy utazás alkalmával általában 5000 forintot kap a szüleitől. Szerinte ez megfelelő. A vele egy idős Ági "csak" 3000 forintot szokott kapni, de azt mondja, hogy neki elég is ennyi, mert ha többet kapna, akkor lehet, hogy "butaságokra költené" és "később megbánná".

Osztálytársaik többsége egyébként egyszerre 5000 forintnál nem kap több zsebpénzt, igaz, kevesebbet sem nagyon. Ez tekinthető az átlagos összegnek.

Ennyi pénzzel a többség teljesen elégedett.

vakacio3

A lányok rendszerint karkötőket, nyakláncokat, bizsukat vásárolnak a zsebpénzből, esetleg valamilyen érdekes vásárfiát. Divatosak a szép ásványok, kövek is. Van, aki gyorsétteremre költi a pénzt, mert amúgy a szülei nem szoktak vele Mekibe vagy Burger Kingbe járni, de olyan kislány is volt, aki gumimacit vesz, azt imádja.

Nyaraláskor a 12 év körüli fiúk is szoktak ásványokat venni, és sokan vásárolnak jégkrémet a zsebpénzükből. Őket egyébként ezen kívül nem a bizsuk, hanem a vicces kulcstartók izgatják.

Az első zsebpénz adásának idejét leginkább a társas közeg határozza meg: ha az osztálytársak többsége kap zsebpénzt, bizonyára a mi gyerekünkben is felmerül az igény, és ilyenkor rá is bólinthat a szülő.

Óvodásnak nem érdemes zsebpénzt adni, hiszen ahhoz, hogy értelme legyen, ismerni kell a számokat, arányokat, és alapvető fogalom szükséges arról is, minek mennyi az értéke. Ezért érdemes már korábban elkezdeni beszélni ezekről a dolgokról: hogy mi mennyibe kerül, hogy mi olcsóbb, mi drágább azok közül, amikkel találkozik a gyermek. A szülőnek evidens, hogy egy gombóc fagyi ára kisebb, mint egy könyvvé, a gyerek ezt nem tudja magától - mondja Cziglán Karolina pszichológus.

A 13 éves Vera nem kap külön zsebpénzt a szüleitől, neki csak azt kell mondani, hogy szeretne valamire pénzt és megkapja. Van, aki annyira megbízik a gyerekben, hogy odaadja vásárláshoz a bankkártyáját. Mondjuk így az sms-értesítő miatt rögtön látja is, hogy mennyit és hol költött a fia vagy lánya, így mindig ellenőrizheti a költekezést.

Cziglán Karolina szerint igenis fontos a külön zsebpénz. "Amellett, hogy a gyerek gyakorolhatja a gazdálkodást, a pénzzel való bánást, fontos haszna, hogy megélheti az autonómiáját, egy újabb szintre léphet az önállósága, mivel már dönthet arról, mire szánja az adott összeget."

A szakember szerint az önállóság megélése viszont csak akkor valósul meg, ha a gyermek - bizonyos korlátozásokkal - valóban arra költheti a zsebpénzét, amire szeretné. Azaz nem kell egyeztetnie a szülővel, nem kell, hogy a szülő tetszését elnyerje a dolog. "Előre le kell fektetni a szabályokat: van-e tiltólista, például, hogy nem vehet olyasmit, ami kifejezetten egészségtelen, és egyébként sem fogyaszthatná. De attól még, hogy valami a szülő szerint haszontalan, vehesse meg, hiszen az ő pénze."

A zsebpénz akkor látja el feladatát, ha nem abból kell venni egyébként is szükséges dolgokat. Nincs sok értelme nagy zsebpénzt adni, majd kikötni, hogy abból kell bérletet vásárolni, hiszen az nem opcionális, a gyermek nem dönthet róla. Azaz, külön adjuk oda a pénzt, aminek kötött a felhasználása, és ezen felül legyen a zsebpénz.

penz2

A 14 év körüli fiúknál a sláger a feliratos póló vásárlása, automatából. A nyolcadikos Marci azt mondja, náluk is 5000 forint szokott lenni a zsebpénz. "Páran csak 3000 forintot kapnak."

Aki rendszeresen tízezrest szokott kapni a szüleitől, az viszont általában elégedetlen vele, húszezret szeretne.

És nem tartja pazarlásnak, ha az egész összeget elkölti.

És mennyi lehet az ideális zsebpénz?

Az összeg meghatározásakor is érdemes tájékozódni a barátok, osztálytársak között, és egy középső összeget belőni, mert nem szerencsés, ha a zsebpénz befolyásolja a gyerek társas státuszát. Sem az nem hálás szerep, ha ő a "csóró", de annak sincs jó pedagógiai üzenete, ha többszöröse az összeg a többiekének, és ez emeli a középpontba. Mindenképp érdemes olyan összeget adni, amiből tud gyűjteni valami olyasmire, ami örömet okoz neki, de túl sok pénznek nincs értelme, különösen egy kisiskolásnál, mert még nem tudja felmérni, mire éri meg fordítani.

Ha arra hivatkozva szeretne emelést, hogy kinézett egy biciklit vagy mikroszkópot, ami drágább, akkor érdemes megbeszélni, hogy a nagyobb értékű dolgokat inkább valamilyen ünnephez kössük, arra kérje ajándékként. Ha később azt látjuk a gyereknél, hogy képes jól gazdálkodni, és van valami komolyabb célja, amit szeretne belőle megvásárolni, akkor esetleg lehet emelni, de ne várjuk, hogy egy kisiskolás azonnal megfontoltan bánjon a pénzzel. Nem baj, ha "butaságot" vesz belőle, ez is része az önállóság megtapasztalásának.

"A kisiskolás gyereknek érdemes inkább hetente, mint havonta adni pénzt, mert ez túl nagy időtávlat, hogy előre lásson és tartalékoljon: könnyen megtörténhet, hogy első nap elveri, és akkor túl hosszú idő telne el a következő zsebpénzig. Jó, ha a gyerekkel egyeztetve alakul ki az összeg, és időről-időre újratárgyaljuk" - mondja Cziglán Karolina.

penz

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezek a tulajdonságok árulják el, hogy valaki igazán jószívű
A listán szerepel például az elismerés nélküli kedvesség és a nehéz helyzetekben is megőrzött emberség.


A jószívűség csendes, mégis képes átformálni egy egész napot, és van hét apró jel, amely megmutatja, kik azok, akik mellett könnyebb jónak lenni. A hétköznapokban ezek az emberek emlékeztetnek arra, hogy az élet szépsége sokszor az apró, emberi kapcsolódásokban rejlik. Íme azok a ritka tulajdonságok, amelyek az igazán jólelkű embereket jellemzik.

Az első és talán legfontosabb, hogy nem várnak elismerést a kedvességükért. Nem azért segítenek, hogy dicséretet kapjanak, és nem vezetik egy képzeletbeli listán, ki mivel tartozik nekik. Számukra a támogatás természetes, és akkor is segítenek, ha az számukra éppen kényelmetlen.

Ez a hozzáállás a beszélgetéseikben is megmutatkozik: figyelmesen hallgatnak.

Nemcsak udvariasságból vannak jelen, hanem aktívan figyelnek, kérdeznek, és valóban megpróbálják megérteni a másik érzéseit, ami a mai rohanó világban különösen nagy érték.

Képesek megbocsátani anélkül, hogy naivak lennének. Nem ragadnak bele a sérelmekbe, és nem hagyják, hogy a harag irányítsa a kapcsolataikat, de közben pontosan tudják, hol kell meghúzni a határokat.

Ez a tudatosság kiterjed mások határainak tiszteletére is. Érzékenyen kezelik a másik fizikai terét, érzelmi és kommunikációs igényeit, hogy a környezetükben mindenki biztonságban érezhesse magát.

Elfogadják, hogy mindenki a saját útját járja, ezért nem próbálják meg irányítani vagy „megjavítani” az embereket.

Tisztában vannak vele, hogy a változás csak belülről fakadhat, ezért ráerőltetés helyett inkább támogatást és teret adnak a másiknak a fejlődéshez.

Az igazi emberségük stresszes helyzetekben is megmutatkozik: a feszültségüket nem vezetik le másokon, hanem tudatosan törekednek arra, hogy a nehéz időszakokban is tisztelettel és megértéssel forduljanak a környezetük felé.

A legnagyobb erejük mégis abban rejlik, hogy a puszta jelenlétükkel inspirálnak másokat. Egy kedves gesztus vagy egy támogató mondat gyakran láncreakciót indít el, és aki ezt megtapasztalja, nagyobb eséllyel adja tovább.

Az ilyen emberek emellett felelősséget vállalnak a hibáikért ahelyett, hogy bűnbakot keresnének, és a nehéz időkben sem tűnnek el a barátaik életéből.

Via yourtango.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk