„A szobám alatt jött fel a beton, arra ébredtem, hogy megemelkedtem ágyastul 15 centit” – a legabszurdabb lakásfelújítós sztorik
A kedvencem az a barom, aki vízszerelő volt, nem rossz mesterember, csak trehány.
Kérdezte, hogy a wc hol legyen, berajzoltuk neki, megmutattuk, lelkére kötöttük. Sikerült nemhogy nem pont oda tennie, hanem úgy, hogy ne lehessen bemenni a fürdőszobába tőle.
- No, barátom, ezt most szépen felbontod, és gyönyörűen, hogy meg se látszódjon, szépen lerakod oda, ahova mondtuk. - Miért, így nem jó? - Szerinted jó? - Hát izé. Akkor hajrá. Van rá egy napod. És megcsinálta, úgy, hogy tényleg nem látszódott az előző helye."
Sándor maga csinálta a kőművesmunkát a lakásában, amikor ablak- és ajtócsere volt - rengeteg váratlan pluszmunkával.
"Nekem volt tavaly egy lakásfelújításom, az ablakokat és az ajtókat szerettem volna kicserélni. A Kft., akiket választottam, ár-érték arányban elég jónak tűnt. Aztán megjött a brigád és kb. tök felkészületlenek voltak, nem volt náluk szemeteszsák meg a redőnyért is fél napot vártak. Mondták, hogy nekik több autójuk van, ezért a kavarodás. Kértek előleget is.
Megbeszéltem velük, hogy a kőművesmunkákat én csinálom, ezért azt tapasztaltam, hogy nem igazán érdekli őket, mekkora kár keletkezik a felújítás során.
(Amikor kiveszik a régi ablaktokot, lehet finoman bontani, hogy kevesebbet kelljen visszavakolni, falazni. Ilyenkor nem mindegy, hogy egy-két téglával több jön-e ki.) Reklamáltam nekik, mondták, majd megnézik, azóta áll az ügy. Ráadásul a maradék pénzt zsebbe fizettem - nagyjából 600.000 ft-ról beszélünk, 300.000 ft-ról nincs papírom, így olyan, mintha nem is dolgoztak volna nekem.
Az összes történet között talán Zoltáné a legszürreálisabb. Az egész úgy kezdődött, hogy egy reggel arra ébredt: az ágya alatt feljött a beton és vagy 15 centivel megemelte, mert a környéken talajjavítást végeztek.
"A mellettem lévő társasház mélygarázsát építették. Félszuterén lakásom van. Cementet nyomtak be 400 barral talajjavítás címszóval a mi társasházunk alá. Konkrétan a szobám alá. Ez megrepesztette a ház aljzatbetonját. Pont a szobám alatt talált magának utat a beton.
Reggel 7-kor arra ébredtem, hogy megemelkedtem ágyastul 15 centit.
Elkezdtem alkudozni az alvállalkozóval, aki a mélyépítést végezte, hogy biztosító legyen-e vagy külön megegyezés. Külön megegyeztünk. Egy borítékban átnyújtottak nekem egy jelentékeny készpénzösszeget Budapesten, majd egy Mercedes csomagtartóján aláírtunk egy papírt, hogy a továbbiakban nincs követelésem feléjük.
De a javítás is jó volt. Szereztem nagy nehezen burkolókat, és újra kellett betonozni a szobámat.
Jöttek, felmérték, és mondták, hogy akkor kezdenének is 2 nap múlva és hogy akkor addigra kéne a beton. Mondom, milyen beton? Hát amivel újrabetonoznak. És honnan szerezzek én betont?? Hát, azt ők se tudnak, mert nem idevalósiak."
Zoltánnak nagy nehezen végül sikerült betont találnia, de abban sem volt sok köszönet. "Megtaláltam az embert, aki nemigen hallott szerintem olyasmiről még, hogy ügyfélbarát, ügyfélközpontúság, ügyfélélmény. Kell vagy nem alapon kommunikáltunk, de hát itt ez a módi. És akkor a végén azt mondta, hogy 52 ezer forint lesz, a számlát pedig majd a sofőr fogja adni a helyszínen.
Nem tudtam mást tenni mint, egy erős kézfogással próbáltam hitelesíteni a készpénzátadást, mert konkrétan semmi papírt nem adtak róla, csak elvették a pénzt.
De végül sikeres volt, hozták a betont, bár én nem voltam jelen, de megnéztem volna - ugyanis ahol lakom, az egy szűk, egyirányú utca és közben még építkezés is volt mellettünk."
Károlyék családi ház építésébe vágtak bele, de balszerencséjükre egy olyan kivitelezőt találtak, aki miatt több milliót kellett ráfizetniük, mindezt úgy, hogy végül be sem tudtak költözni.
"Konkrétan egy hónapja lassan én vagyok a saját kivitelezőnk. Megbíztunk egy generál kivitelezőt, hogy építsen nekünk házat. Szépen leszerződtünk, költségvetés, bankhitel etc. Szépen ment is a dolog egy ideig. Csinálta a házat, mi meg öntöttük a zsét. Aztán elkezdtek szaporodni a "balszerencsés" dolgok. Épp nem tud jönni az a csapat, akinek kellett volna jönnie, meghalt a tetőfedő anyja (mondjuk, ez lehet, hogy igaz volt) stb.
Egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy határidőnél vagyunk, a házunk meg még költözhetetlen. Se gáz, se víz bent, burkolatok sehol.
Túl volt már a szerződésben foglalt póthatáridőn is a kivitelező, és még mindig neki állt feljebb, hogy így-meg úgy, neki még mennyi ideje lenne, mert télen rossz volt az idő ésatöbbi... Közben kiderítettem, hogy amire azt mondta, hogy megrendelt anyagot, az nem is volt igaz. Pontosabban megrendelte az anyagok egy részét, de nem fizetett.
Ekkor elővettem a részletes költségvetést, és kiszámoltam, hogy már több millió (kb. 6) forinttal túlfizettük, ahhoz képest, ahol tart a ház. Ezután még egyszer megpróbáltam kicsikarni belőle bármilyen határidőt, bármilyen munkát, de pökhendiskedés volt rá a válasz.
Na, ekkor kib*sztam.
Most van folyamatban az a rész, hogy ha a jövő héten nem tudunk arról megegyezni, hogy milyen módon fizeti vissza a pénzünket, akkor bíróság, rendőrség. Mindemellett kiderült, hogy egy csomó munkát tök szarul csináltak meg. Például a ház aljzatbetonja olyan állapotú volt, hogy csak az aljzatkiegyenlítő anyag, amit rá kellett tölteni, került vagy 200 ezerbe.
Most ott tartunk, hogy a maradék pénzünkből próbáljuk lakhatóvá tenni a házat, mert hó végére mindenképp ki kell költöznünk a jelenlegi lakásunkból, amit már eladtunk és hónapok óta nem kevés pénzért visszabéreljük.
Úgyhogy 3 hete nem dolgozom, csak az építkezés ügyeit intézem, a gyerekeink a feleségemmel a nagymamánál... Így talán odáig jutunk, hogy lesz hideg-meleg víz a házban, meg le lesz burkolva és festve. Aztán ki tudja, hogy mikor sikerül visszaszereznünk a pénzt."
Patríciának a szúnyoghálósokkal gyűlt meg a baja, de nagyon.
"Az előző albérletemben szimplán elfelejtették kihozni, mikor ablakcsere volt. Majd mikor reklamáltam telefonon, azt mondta egy hölgy, hogy nem is rendeltem tőlük, holott a kezemben volta számla, rajta a beszerelő munkás által aláírt szöveggel, miszerint elfelejtettek kihozni a megrendelt és kifizetett szúnyoghálót.
Áprilisban volt az ablakcsere. Augusztus végére sikerült kihozniuk. Akkor, amikor már a nagy főnököt hívogattam, mert az ügyintéző már nem vette fel nekem a telefont.
Nemrég elköltöztem. Ez egy új építésű lakás, szinten albérlet. Egy teljesen másik cég. Szintén elcseszték a szúnyoghálókat. Először rosszul mérték le, két hét csend. Majd jött egy telefon, jöttek a munkások is. Két erkélyajtóra lett volna háló. Az egyiket fel tudtak tenni, a másikban kisebb volt a maga a háló, mint a keret, így nem lehetett behúzni, ezért elvitték.
Majd harmadszorra is kijöttek, beszerelték. Én pont nem voltam itthon, állítólag működött. Másnap reggel, mire hazaértem, már lógott a háló. Negyedszerre is kijöttek, leszerelték az egészet.
Most csak az egyik ajtón van fent a megrendelt szúnyogháló, viszont az is rosszul. Nem lehet elhúzni, tehát nem lehet kimenni az erkélyre a nappaliból.
A lakás tulajdonosa telefonon próbálja elérni az illetékest, aki nem válaszol a hívásokra. Jelenleg egy másik cégtől próbálunk megoldást kérni."
Neked is van hasonló történeted? Írd meg kommentben!
