Konzervált napfény, avagy hogyan működik a D-vitamin
A vitaminok többségét az emberi szervezet nem képes előállítani, a D-vitamin azonban kivétel, ugyanis napfény hatására a bőrben keletkezik a vegyület, - amely még biológiai szempontból inaktív - majd a májban alakul át aktív D-vitaminná.
Az immunrendszerre való jótékony hatása miatt a pandémiának köszönhetően egyre többen szedik ilyen formában. Különbség a természetes D-vitamin bevitel szervezetre gyakorolt hatása, illetve a tabletta között nincsen.
A D-vitamin jelentős szerepet játszik a kalcium-háztartás szabályozásában és a csontanyagcserében.
“Gyermekkorban kifejezetten nélkülözhetetlen, hiszen hiányától kialakulhat az úgynevezett angolkór (rahitisz), amely betegség a világ nagy részében még ma is probléma. Hiánya felnőttekben csontlágyulás kialakulásához vezethet, valamint minél előbbi pótlása hozzájárul a csontritkulás megfékezéséhez.” - mondta a Szeretlek Magyarországnak Dr. Pallós Júlia, az Országos Gyógyszerészeti Intézet Farmakovigilancia Főosztályának vezetője.
Fontos tudni, hogy a D-vitamin nagyon jelentős hatású a csontrendszeren kívül is, hiszen különféle sejtek normális működését segíti.
“Hiánya esetében izomgyengeség alakulhat ki, az immunrendszer nem megfelelően működik, gyakoribbak lehetnek a fertőzések. Klinikai vizsgálatok utalnak a D-vitamin és cukorbetegség összefüggésére, továbbá az idegrendszeri-pszichés funkciók is károsodhatnak. De a megfelelő D-vitamin ellátottság elengedhetetlen egy egészséges terhességhez is.”
A legegyszerűbb beviteli út a napfény, amelynek hatására a bőrben alakul ki a D-vitamin, de azt sem kell túlzásba vinni.
“Spanyol kutatók kiszámolták, hogy tavasszal-nyáron 10-20 perces napozás is fedezi a napi szükségletet, télen viszont két óra is szükséges. A földrajzi elhelyezkedés is befolyásolja, mennyi időt érdemes napon tölteni. Erre nagyon oda kell figyelni, ugyanis a túlzott napozásnak is megvannak a ma már jól ismert hátrányai, a bőr gyors öregedésétől elkezdve a festékes daganatok kialakulásának kockázatáig. A hatékony napvédelem, magas faktorú napozókrémek használatakor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy ezek meggátolják a D-vitamin képződését is. Valamint fontos tudni, hogy az idősebbek bőre már nem képes olyan mértékben D-vitamint előállítani, mint a fiataloké. Ezért is magasabb a számukra ajánlott napi D-vitamin bevitel.”
Számos megfigyeléses kutatásban vizsgálták a vér D-vitamin szintje és az egyes ráktípusok közötti összefüggéseket.
- mondja Dr. Pallós Júlia.
A kutatások, klinikai és megfigyeléses vizsgálatok nélkülözhetetlenek az emberi szervezet működésének megismeréséhez. Ugyanakkor mindegyiknek megvannak a korlátai, amiket az eredmények értékelésekor figyelembe kell venni. Gyakran egy vizsgálat újabb megválaszolandó kérdéseket vet fel, amelyek mentén tovább kell haladni.
“Egy dán vizsgálatban 40.000 emlőrákos beteg adatait vizsgálták és megállapítottak, hogy 17%-kal kisebb az emlőrák kialakulásának esélye azoknál a nőknél, akik legalább 20 évet a szabad levegőn dolgoztak. E váratlan eredményt azzal magyarázták, hogy a napfény miatt magasabb D-vitamin szintjük csökkenthette a mellrák kockázatát, noha az egyéni vérszinteket, a személyenkénti D-vitamin bevitelt nem mérték. Ez az egyik lehetséges magyarázat. Ugyanakkor például az is bizonyított, hogy a megfelelő mozgás a jótékony kardiovaszkuláris hatásai mellett szerepet játszik egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében is. Feltehetően a szabadtéren dolgozók aktívabbak, mint akik munkaidejüket zárt helyen, esetleg irodákban töltik.”
A D-vitamin pótlásának hagyománya van. Kezdetben csukamájolajat adtak, elsősorban a gyermekeknek, de ma már sokféle gyógyszerben és étrend-kiegészítőben, dúsított élelmiszerekben is megtalálható.
Elméletileg azonban lehetséges a túladagolás, elsősorban a szájon át beadott készítmények használatakor. A túladagolást a vér D-vitamin szintjének ellenőrzésével lehet igazolni.
„Egy nemzetközi szervezet a napi 4000 NE bevitelt tekinti a tolerálható felső napi bevitelnek 9 évesnél idősebb gyermekek és egészséges felnőttek számára."
„Akiknél felszívódási problémák vannak, természetesen magasabb bevitelre van szükség, akár 10.000-50.000 NE-re is. Ezeket a betegeket szorosan ellenőrizni kell, hogy ne alakuljon ki túl magas D-vitamin szint, ami már klinikai tüneteket okoz. Heveny túladagolás tünete a zavartság, a túlzott folyadékfogyasztás és gyakori vizelés, hányinger és izomgyengeség. Idült túladagolás vesekövességet, a csontok ásványianyag-vesztését és fájdalmat okozhat.”
Minél jobban feltárja a tudomány az emberi szervezet működését, annál inkább megismeri, hogyan lehetne támogatni azt.
„A legújabb nézetek nem abból fakadnak, hogy teljesen új és váratlan területen lehet bebizonyítani a D-vitamin hasznát, hanem a kutatásokban világossá válik, hogy a csontanyagcserén kívül számos egyéb betegség megelőzésében is szerepet játszik a szervezet megfelelő D-vitamin ellátottsága. Ezek többek között a daganatos betegségek, valamint a cukorbetegség. A D-vitaminnak fontos szerepe van a megfelelő izomerő fenntartásában és az agy fejlődésében, ezért a születés előtti alacsony D-vitamin ellátottság összefüggésben állhat a későbbiekben a neuropszichiátriai zavarok kialakulásával. Epidemiológiai adatok például arra utalnak, hogy összefüggés állhat fenn a D-vitamin szint és a halandóság (mortalitás) között. D-vitamin pótlással a mortalitás csökkenthető abban az esetben, ha nem kritikus állapotú, D-vitamin hiányban szenvedő betegeknek adagolják. Ezzel szemben a kritikus állapotú vagy nem vitamin-hiányos betegek esetében a D-vitamin pótlás nem javítja a halálozási mutatókat.”
A normális D-vitamin szint fenntartása minden emberben szükséges. A D-vitamin zsíroldékony, ezért a szervezet el tudja raktározni, azonban ha a napi szükségletet nem pótoljuk, akkor a vérben csökkenhet a szintje. Különösen tél végén kell erre odafigyelnünk, de egy kora márciusi séta már hozzájárulhat a szervezet D-vitamin pótlásához.
