HÍREK
A Rovatból

Kiderült, mennyivel olcsóbbak az árstopos termékek a magyar Lidlben, mint a szabadpiaci áruk Szlovákiában

A hústermékek esetében például jókora a különbség a két ország között.


Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk? Erre kereste a választ a G7, ehhez pedig egy szlovákiai és egy magyar Lidl áruházban végeztek összehasonlítást.

Magyarországon 2021 októberében döntött a kormány az élelmiszerár-stopról, azóta a liszt, a cukor, a napraforgó étolaj, a 2,8 százalékos UHT tej, a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb bruttó fogyasztói ára nem emelkedik. Ezek a termékek természetesen sokkal vonzóbbak a vásárlók számára a folyamatosan dráguló helyettesítőknél, ám a nagy kereslet és a limitált kínálat gyakran áruhiányhoz vezet. Ilyen esetben pedig kénytelenek vagyunk megvenni a drágább tejet vagy húst, és összességében nem is biztos, hogy hosszabb távon olcsóbb lesz a vásárlásunk. A G7 ezért most azt is megvizsgálta, hogy mi a különbség a Lidl helyi árképzésében a Magyarországon árstop alá eső termékkörökben. Mint írták, az adatokból természetesen nem derül ki, hogy egy bolt hogyan próbálja ellentételezni az árstop miatti veszteségét, de azt jelezheti, hogy a magyar vásárló a szlovákhoz képest mivel szembesül, ha az árstopos áruhiány miatt helyettesítő terméket vásárol, illetve irányadó lehet arra nézve is, hogy mi lehetne most az árstop nélküli szabadpiaci ár.

A liszt kilója a magyar Lidlben bruttó 149 forint, Szlovákiában viszont 0,79 euró, ami az adatfelvételkor érvényes 404 forintos euró-árfolyammal átszámolva 319 forintnak felel meg. „Ha erről levesszük az áfát, akkor kiderül, hogy a bolt a torzított magyar viszonyok között 117 forint nettó bevételhez jut egy kilogramm liszt után, ám ha ezt Szlovákiában adja el, akkor nettó 266 forintnak megfelelő eurót kap érte. A több mint kétszeres eltérés jól jelzi, hogy mennyire elrugaszkodott a valóságtól a magyar árstop” – írja a portál.

Az olcsó sima liszt alternatívája lehet a rétesliszt, ami Magyarországon 349 forintba kerül, Szlovákiában viszont szintén 0,79 euró, azaz csak 319 forint. A bolt tehát az áfa levonása után a rétesliszten Magyarországon több bevételhez jut, mint Szlovákiában (nettó 275 vs. 266 forint). A tönkölyliszt (amely nem igazi helyettesítője a sima lisztnek) szabadpiaci viszonyok között is olcsóbb nálunk, mivel a magyar bruttó ár jelenleg 459, a szlovákiai pedig 521 forint.

A napraforgó étolaj esetében a Lidl Magyarországon nettó 456 forint bevételhez jut egy liter után, Szlovákiában viszont 896 forintnak megfelelő euróhoz.

A csirkehúsok tekintetében jókora a különbség a két ország között: az árstoppolt magyar áruk durván olcsóbbak, mint a szabadpiaci szlovák megfelelőik. A farhát kilóján a bolt nálunk csak nettó 285 forintot keres, Szlovákiában azonban 731 forintot, a csirkemell legolcsóbb változatán pedig nálunk 1428 forint a nettó bevétel, míg Szlovákiában már 2751.

A portál azt is megjegyzi, hogy

a magyar csirkehús szinte minden esetben jóval olcsóbb (nettó és bruttó értékben is) a szlováknál, csak a felsőcomb drágább nálunk (bruttó 1693 forint Szlovákiában, 1998 forint Magyarországon).

A kristálycukor kilója bruttó 239 forint a befagyasztott áron, Szlovákiában ugyanez 319 forintba kerül. Ha ezt nettóba átszámoljuk, az azt jelenti, hogy kilónként 78 forinttal kevesebb bevétele keletkezik a magyar boltnak, mint a szlováknak. A porcukor kilóján nettó értéken 12, a nádcukron pedig 133 forint többlet van Magyarországon Szlovákiához képest.

A 2,8-as UHT tej literenkénti ára 209 forintra van bebetonozva, a szlovák Lidlben viszont nincs UHT tej, ezért ilyen összehasonlítást nem lehetett végezni. A G7 adatfelvételének időpontjában

minden összehasonlítható tejfajta drágább volt Magyarországon, mint Szlovákiában.

• Az 1,5-ös ESL tej magyar ára 349 forint, szlovák ára viszont csak 303 forintnak megfelelő euró volt. Ezen a terméken nettó 25 forinttal többet kereshet a bolt literenként Magyarországon.

• 3,5 százalék zsírtartalmú ESL tej magyar ára 479 forint, szlovák ára azonban csak 343 forint volt ugyanazon a napon, szeptember közepén. A nettó bevételi többlet literenként 94 forint Magyarországon.

• a PET-palackos tej esetében a nettó bevételi többlet az 1,5-ös tejnél 39 forint literenként nálunk (3,5-ös PET-palackos tejet csak Szlovákiában találtak, Magyarországon nem).

Sertéscombot a magyar Lidlben 1299 forintért is lehet találni, a szlovákban 2218 forintba került kilója.

Nettó árakon számolva a különbség brutális: kilónként 780 forinttal kevesebb bevétele van a magyar Lidlnek.

Az oldalasnál már fordított a helyzet, kilónként 819 forinttal több a nettó bevétel Magyarországon. A lapocka és a karaj azonban Magyarországon olcsóbb, ezeknél a potenciális combhelyettesítőknél nettó 134, illetve 190 forinttal több a bevétel Szlovákiában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Szijjártó: Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetszennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól?
A külügyminiszter orbitális hazugságnak nevezte Magyar Péter vádját, miszerint tudott a gödi Samsung-gyárnál történt környezetszennyezésről. Az erről szóló cikket megjelentető Telexet és az őt lemondásra felszólító TISZA-elnököt is feljelentette rágalmazás miatt.


Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűntette miatt tett feljelentést Magyar Péterrel és a Telex szerkesztőségével szemben Szijjártó Péter – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a 24.hu-val a gödi Samsung-gyárról megjelent cikk nyomán.

„Ha jól értem, Magyar Péter megvádolt azzal, hogy tudtam valamilyen környezetszennyezésről, és ennek ellenére kijártam valamiféle környezetvédelmi engedélyeket a Samsung gödi gyárának. Ez egy orbitális hazugság, és ezt kikérem magamnak”

– reagált Szijjártó Péter.

Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn a Telexen megjelent egy tényfeltáró cikk, amely arról írt, hogy a gödi Samsung-akkugyárban olyan súlyos munkavédelmi és légszennyezési problémák voltak, hogy a kormányülésen is felmerült a gyár bezáratása. A cikk szerint a dolgozók egy részét a határértéket messze meghaladó mértékű, rákkeltő vegyi anyagoknak tehették ki. Források alapján arról számolt be, hogy az ügyben a titkosszolgálatok is vizsgálatot folytattak, a jelentésük pedig több minisztert megdöbbentett. A Telex szerint Rogán Antal a politikai kockázatok miatt a gyár bezárását javasolta, míg a támogatók között volt a külföldi beruházásokért felelős Szijjártó Péter. A kormányülésen végül az a döntés született, hogy nem állíttatják le a gyárat, hanem határidőt adnak a problémák megoldására.

A külügyminiszter a felvetésre, hogy a cikkben hivatkozott dokumentumok létét vagy a következtetéseket vitatja-e, azt mondta: „A magyar kormány nem tárgyal hatósági ügyeket.”

Hozzátette, nem tart attól, hogy a dokumentumok nyilvánosságra kerülnek, mert szerinte a leírt események nem történtek meg. Arra a kérdésre, hogy a gödi gyár mindig is az előírásoknak megfelelően működött-e, Szijjártó így reagált:

„Teljesen mindegy, hogy én erről mit gondolok, mert nekem ebben nincs szavam. Én a környezetvédelmi hatóság döntéseiben és eljárásaiban bízom”.

„A magyar államnak vannak hatóságai […], és ezeknek az a dolguk, hogy minden, Magyarországon működő gyár esetében érvényt szerezzenek a szabályoknak […], érjék el, hogy azokat betartsák, büntessék meg az illetőket, korlátozzák a működést, vagy zárják be a gyárakat. Nemcsak ebben az esetben, de soha nincsen ilyen helyzet, mint amiről a Telex ír, ilyen ügyekről mi nem tárgyalunk, mi nem lobbizunk, nem próbáljuk elérni azt, hogy ha a hatóság tapasztal valamit, akkor az ellenkezőjét csinálja” – állította a miniszter. Személyes érvként azt is felhozta, hogy öt kilométerre lakik a gyártól.

„Bárki el tudja ép ésszel képzelni, hogy én azért lobbiznék, hogy egy környezetet szennyező tevékenység legyen öt kilométerre az otthonomtól? Ne nézzük már hülyének egymást!”

– jelentette ki Szijjártó.

Tavaly júliusban a Pest Vármegyei Kormányhivatal a maximálisan kiszabható, 100 millió forintos munkavédelmi bírsággal sújtotta a Samsungot, mert 66 dolgozó esetében nem végezték el a rákkeltő nikkel és kobalt kötelező biológiai monitorvizsgálatát. Tavaly ősszel a bíróság megsemmisítette a gödi gyár egységes környezethasználati engedélyét, bár a kormányzat szerint az üzem csökkentett kapacitással addig is működhetett. A Kúria idén február 3-i döntése értelmében a gyár visszakapja az engedélyét. A kormányhivatal a Telex cikkére reagálva közölte: szerintük az valótlanságokat tartalmaz, és a gyár működése nem veszélyeztette a környezetet.

Az akkugyártás körüli feszültség nem csak Gödön érezhető. A Pilisjászfaluba tervezett akkuipari beruházással kapcsolatban Erős Gábor fideszes országgyűlési képviselő arról posztolt, hogy erre nem kerül sor. A 24.hu kérdésére, miszerint ezek szerint fideszes térségbe nem kerülhet akkuipari beruházás, máshova igen, Szijjártó azt mondta, ez féligazság. „Beszéltem Gáborral erről, ott elkezdtek valakik álhírt terjeszteni. Erről nekünk fogalmunk sincs, minket senki nem keresett meg ilyen ügyben. Ez kamu.”

Ugyanakkor egyetértett a térség fideszes képviselőjének környezetvédelmi érveivel:

„A Pilis térségében nincs keresnivalójuk az ilyen beruházásoknak, főleg, ha a térségben élők azt nem akarják.”

A miniszter elmondása alapján az iparág kapacitásainak bővítése a jövőben is hangsúlyos szerepet kap az iparstratégiában, ha a technológiai és egyéb feltételeknek megfelelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kubatov Gábor: Tiszás a balmazújvárosi lúzer, amikor meg a zacskó volt, akkor meg tagadják
Kubatov Gábor szerint a baloldali média is arról cikkezett, hogy ez egy Tisza-Fidesz meccs lesz, most pedig, amikor jött a vereség, már mindenki tagad.


Ti erőltettétek, hogy ez egy Tisza-Fidesz meccs legyen - mondta Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy videóban, ahol tegnapi posztjának sajtóvisszhangjára reagált. Korábban megírtuk, hogy mindössze 28 szavazat döntött Balmazújvárosban, ahol a Fidesz–KDNP jelöltje, Nagy Zoltán nyert a február 8-i időközi önkormányzati választáson. Nagy 397 szavazatot kapott (47,09 százalékot), míg a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltje, Molnár Péter 369 voksot szerzett (43,77 százalékot).

Ezután Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a közösségi oldalán osztotta meg a Nemzeti Választási Iroda eredménylapját, csakhogy az általa közzétett fotón Molnár Péter neve mellett nem a jelölő szervezete, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület szerepelt, hanem az, hogy „Független, Tisza” - amire a Szeretlek Magyarország is felhívta a figyelmet, hogy szerkesztett kép, és a jelöltek függetlenként indultak.

A fideszes politikus szerint Molnár Péter többször is elmondta, hogy ő tiszás, és a Tiszával közös lakossági fórumokat szervezett, a helyi Tisza Sziget pedig felszólította a választókat, hogy szavazzanak rá.

„Látom, hogy az összes baloldali portál azon van felháborodva, hogy tiszásnak neveztem a balmazújvárosi lúzert, aki álfüggetlen jelölt volt” – közölte a fideszes politikus.

„Aztán a végén, amikor meg a zacskó volt, akkor meg tagadják. Nincs valami zavar az erőben?”

– tette fel a kérdést Kubatov.

A politikus egy másik videóban két cikket is a támogatói figyelmébe ajánlott, amely szerinte bizonyítja, hogy a baloldali média is arról cikkezett, hogy Molnár a Tisza jelöltje. A 444-es cikkben valóban van szó arról, hogy a helyi Tisza-sziget Molnárt ajánlotta a választók figyelmébe, de arról is írnak, hogy

a helyi ellenzékiek tagadják, hogy bármi kapcsolat lenne köztük és a párt között.

A másik Kubatov Gábor által mellékelt cikket az Infostart jegyzi, ami szintén csak úgy ír a balmazújvárosi választásról, hogy „Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs”. Az újság viszont nem feltétlenül tartozik a klasszikus „baloldali” lapok közé.

A Tisza Párt  közölte, nem indítottak jelöltet Balmazújvárosban, és nincs közük az indulókhoz. Molnár Péter szintén cáfolta, hogy a Tisza Párt jelöltje lett volna, és hangsúlyozta, hogy a valasztas.hu-n látható eredeti adatlap a valós.

Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a körzet korábbi képviselője, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület színeiben mandátumot nyert Demeter Pál novemberben lemondott. A választás tétjét a kormánypártok is hangsúlyozták, Orbán Viktor miniszterelnök pedig nagy győzelemként értékelte az eredményt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint olyan felvételt terveznek nyilvánosságra hozni, amin intim együttlét közben látható akkori barátnőjével
Kedden elindult a radnaimark.hu, ahol egy széttúrt ágyról készült fotó jelent meg. A felirat szerint ennél több is következik hamarosan a weboldalon.


Magyar Péter egy keddi Facebook-posztban arról írt, hogy a Partizán-interjújának holnapi, második évfordulója a Fidesz számára is szimbolikus nap, mert állítása szerint „ekkor reccsent meg a megingathatatlannak hitt hatalmuk”.

A Tisza Párt elnöke szerint a Fidesz erre „nem úgy készül, ahogy normális emberek tennék, mondjuk szembenézéssel és bocsánatkéréssel, hanem inkább zsarolással és fenyegetéssel”. Azt állítja, régóta zsarolják és fenyegetik videófelvételekkel, lejáratással, és szerinte az évfordulón „meg is indítják az eddig elképzelhetetlennek tartott orosz típusú hadjáratot”.

„Sok újságírónak megküldtek ma egy linket, amelyen egy bekamerázott szoba látható. Sejtem, hogy egy olyan, titkosszolgálati eszközökkel rögzített és esetleg hamisított felvételt terveznek nyilvánosságra hozni, amelyen az akkori barátnőmmel intim együttlét közben vagyunk láthatóak. Hogy mit akarnak ezzel elérni, a gödi halálgyárról és az Orbán-kormánynak abban játszott szerepéről való figyelemelterelésen kívül, azt nem tudom”

– írta a posztban Magyar Péter.

Hozzátette, 45 éves férfiként szokott szexuális életet élni felnőtt korú partnerrel, és van három kiskorú gyereke, akiket véleménye szerint „semmibe vesz ez az aljas »családbarát« hatalom”. Kijelentette, hogy eddig sem engedett és ezután sem fog semmilyen zsarolásnak. Felsorolta, hogy nem ő lopott el 650 milliárdot a Nemzeti Bankból, nem ő mentett fel pedofil segítőket, és nem ő asszisztált több ezer állami gondozott gyermek tönkretételéhez és több tízezer ember egészségének megkárosításához.

A bejegyzést így zárta:

„Kedves fideszes rettegők, hozzatok ki bátran mindent, hamisítsatok kedvetek szerint, én sem zsarolásoknak, sem fenyegetésnek nem fogok engedni. Sem a magyar politikai-gazdasági maffia, sem az őket támogató nemzetközi hàlózat tagjainak. Magyarország nem eladó, nincs az az ár, amiért cserben hagynám honfitársaimat.”

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, kedd délután óta elérhető egy Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke nevével indított honlap. A weboldalon egy széttúrt ágy látható, és feliratban hirdetik, hogy hamarosan ennél több is megjelenik a honlapon:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: A gödi mérgezés az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne
A főpolgármester nem fogta vissza magát, súlyos szavakkal illette a kormányt a gödi akkumulátorgyár miatt. Bár a főváros biztonságban van, azonnali vizsgálatokat követel.


Karácsony Gergely főpolgármester keddi Facebook-posztjában azt írta, hogy a „gödi mérgezés” és annak tudatos eltitkolása

az Orbán-kormány „legsúlyosabb bűnei közé tartozik”. Szerinte a kormány ismét csak a pénzt választotta prioritásul az emberek egészsége és élete helyett.

A főpolgármester arról is írt, hogy egyeztetett a Városháza levegőminőséggel foglalkozó szakembereivel, és a ma ismert tények alapján Budapestet a mérgezés nem érinti. Mint fogalmazott: „a rákkeltő, magzati korban degeneratív elváltozásokat is okozó porszennyezés elsősorban beltéri, az ott dolgozókra nagyon veszélyes, de a szennyezőanyag, ha levegőcsere vagy – tisztítás után – távozik is a beltérből,

Budapestre érve nagy valószínűséggel elkeveredik, így a szakemberek szerint a fővárosban nem okoz problémát.”

Karácsony Gergely szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne kellene felelősséget vállalni a botrányért, és úgy véli, azonnali, átfogó egészségügyi és környezeti vizsgálatokra van szükség a gödi szennyezés következményeinek felmérésére.

„Most látszik csak igazán, mekkora kárt okozott, hogy a kormány szisztematikusan gyengítette az elmúlt években a környezetvédelmi intézményrendszert, és ma olyan országban élünk, ahol egy szerződéskötéssel megúszhatnak mindenféle szankciót a legszennyezőbb cégek is. A változás ezen a téren is elkerülhetetlen”

– zárta bejegyzését a főpolgármester.

A Telex tényfeltárása szerint 2023 tavaszán az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése került a kormány elé a gödi Samsung SDI-gyár súlyos munkavédelmi hiányosságairól. A lap belső dokumentumokra hivatkozva írta, hogy a gyárban ismétlődő, határértéket többszörösen meghaladó rákkeltő expozíciók történtek, egy 2023. február 27-i jegyzőkönyvben például 510-szeres határérték-túllépést rögzítettek. Forrásaik szerint a kormányülésen felmerült a működés felfüggesztése is, Rogán Antal ezt támogatta, végül mégis határidőt adtak a problémák rendezésére.

Másnap a Pest Vármegyei Kormányhivatal közölte: a gödi üzem működése nem veszélyeztette a környezetet, és a Kúria 2026. február 3-án kelt döntése értelmében a gyár visszakapja az egységes környezethasználati engedélyét. A hivatal hangsúlyozta, hogy mind környezetvédelmi, mind munkavédelmi hatóságként rendszeresen és kiemelten ellenőrzik az üzemet, jogsértés esetén pedig szankcionálnak. Közben politikai reakciók sora érkezett: Szijjártó Péter a Telex-cikket álhírnek minősítette és jogi lépéseket jelentett be, ellenzéki politikusok feljelentést tettek, a Mi Hazánk pedig rövid időre lezárta a gyárhoz vezető utat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk