ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kiderült, hol élnek a legtovább a világon – 33 év a különbség a lista első és utolsó helyezettje között

Magyarország a középmezőnyben található 74,5 éves várható élettartammal. Ennél Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban és Ausztriában is tovább élnek az emberek.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. január 30.



85,9 évvel Monacóban a leghosszabb a várható élettartam a világ országai közül – írja a Daily Mail az ENSZ Népesedési Alapjának legfrissebb adatai alapján. A lista végén mind afrikai országok szerepelnek, Magyarország pedig a 101. helyen van.

A gazdagok játszóterének is nevezett 40 ezres lakosú Monaco első helyezése talán nem annyira meglepő. Az Oxfordi Egyetem és a Max Planck Intézet kutatóinak elemzése szerint azonban

2019 és 2021 között itt is némileg csökkent a várható élettartam – 86,5 évről 2021-re 85,9-re – a Covid-járvány miatt ugyanis „példátlanul növekedett a halálozások száma”.

Ez elsősorban a magas átlagéletkorral és a sok idős lakossal volt összefüggésben.

A legfrissebb listán az első tíz ország a következő:

  • Monaco: 85,9 év
  • Hong Kong: 85,5 év
  • Makaó: 85,4 év
  • Japán: 84,8 év
  • Ausztrália: 84,5 év
  • Svájc: 84 év
  • Málta: 83,8 év
  • Dél-Korea: 83,7 év
  • Liechtenstein: 83,3 év
  • Norvégia: 83,2 év

    A lista szerint összesen 43 országban volt 80 év felett a várható élettartam. Ehhez képest sokkoló, ha a lista végén lévő országokat nézzük, ahol egy átlag polgár ennél mintegy 30 évvel rövidebb életre számíthat. A lista végén a közép-afrikai Csád található, ahol mindössze 52,5 év a várható élettartam.

    Sőt, az utolsó tíz helyezett is mind afrikai ország:

  • Csád: 52,5 év
  • Nigéria: 52,7 év
  • Lesotho: 53,1 év
  • Közép-Afrikai Köztársaság: 53,9 év
  • Dél-Szudán: 55 év
  • Szomália: 55,3 év
  • Szváziföld: 57,1 év
  • Elefántcsontpart: 58,6 év
  • Mali: 58,9 év
  • Guinea: 58,9 év

    Magyarország a középmezőnyben, a 101. helyen áll a listán 74,5 évvel. A szomszédos országok közül Romániában (74,2 év), Szerbiában (74,2 év) és Ukrajnában (71,6 év) alacsonyabb a várható élettartam.

    Szlovákiában (74,9 év) csak kicsivel magasabb ez a szám, mint nálunk, Horvátországban 77,6 év, míg Ausztriában és Szlovéniában több mint 80 év a várható élettartam.

    A közép-európai régióban is jobb számokat látunk, mint Magyarországon: Lengyelországban 76,5 év, Csehországban pedig 77,7 év. A kontinens átlaga pedig 77 év.

    A DailyMail cikkében azt is kiemeli, hogy az egészségügyi ellátásban tapasztalható különbségek némileg javultak az elmúlt évtizedekben, de még mindig jelentősen hosszabb életre számíthatnak a lista elején szereplő országok lakói, mint a lista végén található országok szülöttei.

    1950-ben például Norvégiában volt a legmagasabb várható élettartam, 71,2 év, míg az afrikai Mailban mindössze 28,2 év volt. A különbség akkor még 43 év volt.

    Ez mára valóban csökkent, de látható, hogy egy monacói most is 33 évvel hosszabb életre számíthat, mint az, aki a Csádban született.

    Bár 17 országban a várható élettartam ma sem éri el a 60 évet, a fejlett országokban az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az átlag élethossz.

    2015 óta azonban ez a növekedés lelassult, a szakértők szerint azért, mert kezdjük megközelíteni az emberi élet maximális hosszát. A szív- és érrendszeri betegségek pedig azóta is vezető halálokok között vannak ezekben az országokban.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    ÉLET-STÍLUS
    A Rovatból
    Megjelent a 2024/2025-ös tanév rendje, ilyen hosszúak lesznek a tanítási szünetek
    Nagyjából 180 napot kell majd iskolába járniuk a diákoknak. A téli szünet december 20-án, a nyári szünet pedig június 21-én kezdődik majd a következő tanévben.


    Megjelent a Belügyminisztérium rendelettervezete a 2024/2025-ös tanév rendjéről, vette észre az rtl.hu.

    Ezek szerint a tanítási év első tanítási napja 2024. szeptember 2. (hétfő) lesz. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2024. november 4. (hétfő).

    A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2024. december 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. január 6. (hétfő) lesz. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2025. április 16. (szerda), míg a szünet utáni első tanítási nap 2025. április 28. (hétfő) lesz.

    A nyári szünet 2025. június 21-én kezdődik és augusztus 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap június 20. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2025. szeptember 2. (hétfő) lesz.

    A végzős középiskolásoknak az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2025. április 30. (szerda), míg a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban 2025. május 30. (péntek) lesz.

    A tanítási napok száma oktatási intézménytípusonként változik. A legtöbb intézményben, kivéve a gimnáziumokat, szakgimnáziumokat és szakiskolákat, az éves tanítási napok száma 183. A nappali oktatás rendje szerint működő szakgimnáziumokban a tanítási napok száma 179 lesz, míg a gimnáziumokban és szakiskolákban 180 tanítási napot tartanak.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    ÉLET-STÍLUS
    A Rovatból
    Nem született meg a baba? Így úszhatják meg a büntetést a gyermektelen babaváró hitelesek
    Jelenleg is van lehetőség méltányossági eljárásra bizonyos esetekben. Kedden azonban elfogadtak egy törvényt, ami majd enyhítheti a gyermektelen babaváró hitelesek terheit.


    A kedden elfogadott törvény enyhítheti a gyermektelen babaváró hitelesek terheit: nem feltétlenül kell visszafizetniük a kamattámogatást, ha nem született meg a vállalt gyermek – írja a Bank360.hu. A méltányossági eljárás pontos feltételei még nem teljesen tisztázottak, de ígéretes lehetőségeket rejt a törvény.

    Az új szabályozás szerint a babaváró és csok hitelesek is reménykedhetnek, de a változások leginkább az első babaváró hiteleseket érintik.

    Vrazsovits Rita, a Bank360.hu szakértője elmondta, hogy a törvény időzítése nem véletlen, hiszen sokaknak idén júliusban jár le az öt éves határidő a gyermekvállalásra. Ha nem teljesítették a feltételeket, akkor 2 millió forint körüli összeget kell visszafizetniük, ráadásul a fennmaradó tartozást magasabb kamatokkal törleszthetik tovább, ami akár a többszörösére is növelheti a korábbi, legfeljebb 50 ezer forintos törlesztőrészletet.

    Az államháztartásról szóló törvény egy új bekezdéssel egészült ki, ami szerint

    a kormányhivatalok méltányossági eljárás keretében részben vagy egészben lemondhatnak az államot megillető követelésről.

    A pontos részletek egy kormányrendeletben lesznek meghatározva, amely tisztázza, hogy milyen körülmények között lehet elengedni a büntetést, ha nem teljesültek az állami támogatás feltételei.

    Jelenleg is van lehetőség méltányossági eljárásra bizonyos esetekben:

  • Ha a pár egyik tagja megváltozott munkaképességűvé vált, és ezért nem tudtak gyermeket vállalni.
  • Ha igazoltan részt vettek lombikbébi programban, de nem jártak sikerrel, illetve ha a program során derült ki, hogy egészségügyi okok miatt a terhesség nem javasolt.
  • Ha a párnak orvosi igazolása van arról, hogy nem javasolt a terhesség.

    Ezen felül legfeljebb 24 hónapos részletfizetést lehet kérvényezni, ha az egy összegben történő visszafizetés aránytalanul súlyos terhet jelentene a család jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel.

    A törvénymódosítás célja, hogy a méltányossági eljárás és az államháztartási törvény szabályozása összhangba kerüljön, ami remélhetőleg további könnyítéseket hoz a babaváró hitelesek számára.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • ÉLET-STÍLUS
    A Rovatból
    Készpénzfelvétel horroráron: évi 100 ezer forint felett az átlagbér költsége
    És ha valaki igazán körültekintő, még a „pénzügyi rezsicsökkentést” is kihasználja, akkor is kábé ennek a felét kell kifizetnie.


    Képzeljük el, hogy az átlagbért egyszerűen ATM-ből akarjuk kivenni. Az Azénpénzem.hu szerint ennek az éves költsége könnyedén meghaladja a 100 ezer forintot. És ha valaki igazán körültekintő, még a „pénzügyi rezsicsökkentést” is kihasználja, akkor is kábé ennek a felét kell kifizetnie.

    A parlament 2013 novemberében fogadta el a „pénzügyi rezsicsökkentés” szabályait. 2014 februárja óta vehetnek fel banki ügyfelek díjmentesen havi 150 ezer forintot, legfeljebb két részletben. Az ötlet az volt, hogy csökkentsék a tranzakciós illeték költségeit, amit a kormány vezetett be. De nézzük meg, hol is tartunk most.

    Az ingyenes készpénzfelvétel összege bevezetésekor éppen az akkori átlagkeresetnek felelt meg, ami 2013-ban 151118 forint volt a KSH adatai szerint. Azonban az idei első negyedévben az átlagkereset kedvezmények nélkül 414,3 ezer, kedvezményekkel 428,8 ezer forint. A medián érték pedig épp csak 500 ezer forint alatt van.

    A portál számításai szerint, ha valaki az átlagbért ATM-ből veszi fel, annak havonta átlagosan 8,6 ezer forintot kell kifizetnie. Így a költsége évente meghaladja a 100 ezer forintot. Ha még a „pénzügyi rezsicsökkentést” is figyelembe vesszük, akkor is havonta majdnem 4000 forintot kell fizetni a készpénzért. És ez csak akkor igaz, ha az illető mindig a legkedvezőbb megoldást választja, vagyis a bank saját ATM-jét használja. Így is évente közel 50 ezer forintra rúg a költség.

    A költségek között még nem is szerepel a számla havi díja és a kártya költsége, amelyek egyre magasabbak. Rossz taktika, ha valaki mindig csak a szükséges készpénzt veszi fel az ATM-ből.

    Több bank minimum vagy fix díjat alkalmaz. Például az OTP idegen ATM használatáért 1581 forintot számláz. Ha valaki 10 ezer forintot vesz fel, a költsége majdnem 16 százalék. A Raiffeisen Mindennapok számláját használóknak még saját ATM esetében is 8,8 százalék, a CIB-nél pedig 12,2 százalék. Minél nagyobb összeget veszünk fel, annál kisebb a költséghányad, de még így is jelentős összegekről beszélünk.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    ÉLET-STÍLUS
    A Rovatból
    Autók tízezreiről kell leszerelni a zöld rendszámot egy új törvénytervezet szerint
    A tervezet célja, hogy kizárólag a tisztán elektromos és zéró kibocsátású járművek kapják meg a kedvezményeket. A plug-in hibridek így elveszítenék a zöld rendszámot.


    Új törvénytervezet látott napvilágot a héten, amely szerint szeptember elsejétől a plug-in hibrid autók nem kaphatnának zöld rendszámot Magyarországon, tudta meg a Pénzcentrum.

    A javaslat szerint a már kiadott zöld rendszámtáblákat is le kell cserélni legkésőbb 2026. november 30-ig.

    A tervezet célja, hogy a zöld rendszámmal járó kedvezményeket a jövőben kizárólag a tisztán elektromos és zéró kibocsátású járművek vehessék igénybe.

    Ha a javaslat átmegy, a plug-in hibrid autók tulajdonosai elveszítik azokat a különleges kedvezményeket, mint az ingyenes parkolás, regisztrációs adómentesség, teljesítményarányos gépjárműadó-kedvezmény, cégautóadó-mentesség és az adásvételkor fizetendő vagyonszerzési illeték mentessége – ezek jelenleg mind járnak a zöld rendszámnak köszönhetően.

    A rendszámcsere nem azonnal történne meg, hanem legkésőbb a következő műszaki vizsga alkalmával.

    A Belügyminisztérium adatai szerint május végéig több mint 41 ezer ilyen autó kapott zöld rendszámot Magyarországon.

    Link másolása
    KÖVESS MINKET: