A Rovatból

Hogyan lehet felépülni a kiégésből – egyáltalán mi is ez?

A legjobb elkerülni, de ha már úgy érezzük, lehet, hogy benne vagyunk, nem árt, ha fel is tudjuk ismerni. Utána kezdődhet a kikecmergés. Nem egyszerű.


Minden embernek más és más tapasztalatai vannak a kiégéssel kapcsolatban, így egyénenként változó a gyógyulás felé vezető út is.

A kiégés három fő jele a krónikus kimerültség, a cinizmus és a hatékonyság hiánya. Nagyobb valószínűséggel történik, ha túl magas a munkaigény, de túl kevés a munkaerőforrás. Ahhoz, újra értelmesnek érezzük munkánkat, fontos, hogy kapcsolódjunk vagy újra kapcsolódjunk azokhoz az értékekhez, melyek munkánk fontosságát jelentik.

Néhány évvel ezelőtt, egy előadásom után egy fiatalember odajött hozzám, és anélkül, hogy bemutatkozott volna, azt mondta: „Ha valami nem változik számomra a következő hat hónapban a munkahelyen, szívrohamom lesz. Tud nekem segíteni?"

– írja a Psychology Today című lapban Paula Davis pszichológus.

A kiégést legjobb, ha inkább megelőzzük, ez a legjobb kezelés, ezért is olyan sok a könyv és cikk, amely erre a témára összpontosít. Mégis, a „Hogyan épüljek fel a kiégésből?" az egyik leggyakoribb kérdés, amelyet feltesznek, és Davis úgy találja, hogy erre a legnehezebb válaszolni. Miért? Mert minden ember tapasztalata a kiégéssel egyedi, és a felépülésük is az lesz.

Mérd fel a helyzeted

Ez egy fontos kiindulási pont, mert a kiégés egy spektrumon létezik, sok fokozata és típusa van, és az emberek különbözőképpen tapasztalják. A kiégés három nagy jele a krónikus kimerültség, a cinizmus (mindenki bosszant és zavar téged) és a hatékonyság hiánya (a munkától való elszakadás és a "kit érdekel" mentalitás). A kiégés nem egyenlő a mindennapi stresszel, és nem kizárólag kimerültség vagy túlterhelés. Mind a három fenti összetevő kell hozzá. Ahhoz, hogy elkezdje felismerni, gondolkodjon el az elmúlt hónapról, és tegye fel magának a következő kérdéseket (egytől ötig terjedő skálán; ahol az egyes a legalacsonyabb és az ötös a legmagasabb pontszám):

  • Mennyire éreztem magam túlterheltnek/kimerültnek?
  • Mennyire éreztem magam kritikusnak/cinikusnak?
  • Mennyire éreztem magam produktívnak?
  • Mennyire szórakoztam?

Az utolsó kérdés az, hogy mennyire elkötelezettnek érezted a munkát, tapasztaltál-e pozitív érzelmeket a munkádhoz kapcsolódóan.

Ismerd meg a kiégés forrását!

A kiégés nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha valakinek túl sok munkaigénye és túl kevés munkahely-erőforrása van. A munkaigény a munkájának olyan aspektusa, amely következetes erőfeszítést és energiát igényel, mint például az e-mailek megválaszolása minden órában, az üléseken való részvétel és az ügyfelek igényei.

Készíts listát az összes munkaköri igényedről és erőforrásaidról. Vannak-e olyan feladatok, melyekkel másokat megbízhatsz, vagy más módon tehermentesíteni tudod magadat? A legtöbb időd a munkahelyeden töltöd olyan feladatokkal és tevékenységekkel, amelyek túlzottan időigényesek? Milyen erőforrások hiányoznak, vagy milyen erőforrásokra lenne még szükséged?

Íme néhány más módja annak, hogy gondolkodjunk az erőforrásokról:

  • Vannak-e olyan aspektusai a munkádnak, amelyek következetesen ismétlődőek, amelyeket egy írásos folyamatba, utasításkészletbe, sablonba vagy folyamatdiagramba lehet kódolni?
  • Kik azok az emberek, akikhez támogatásért fordulhatsz?
  • Mik az erősségeid, és hogyan tudod kihasználni őket?
  • Mi ad reményt?
Ráismersz magadra az alábbi mondatokban?
  • Ha nem tudok valamit tökéletesen csinálni, akkor egyáltalán nem kéne megtennem.
  • Mindig nekem kell irányítani, különben a dolgok rosszul sülnek el.
  • A segítségkérés a gyengeség jele (ezt egyedül is kitalálhatom).
  • Nem tudok nemet mondani, különben (...)
  • Nagyon magas elvárásaim vannak a sikerrel kapcsolatban, állandóan összehasonlítom magam más emberekkel, akik megfelelnek ennek.
  • Elfoglaltnak kell maradnom, mert ez azt jelenti, hogy méltó vagyok vagy fontos vagyok; Az elfoglaltság azt jelenti, becsülettel teszem a dolgom.
Beszélj róla!

Ez lehet a legnehezebb, de legfontosabb lépés. „Túl sokáig vártam, hogy beszéljek a főnökömmel a saját kiégésemről. Nem mondtam semmit, amíg pánikrohamaim és más egészségügyi problémáim nem voltak, és még akkor sem nyíltam meg.”

A legfontosabb dolog, amit itt tehetsz, hogy felkészülsz a beszélgetésre, és a lehető legtárgyilagosabb és legnyíltabb leszel. Ez megkönnyíti majd, hogy segítsenek neked. Csak állandó kapcsolatban kell lenni a főnököddel, kommunikálni arról, hogyan érzed magad. Hosszabb időre van esetleg szükséged? Van-e a cégednél ilyen lehetőség? Azt szeretnéd, hogy áthelyezzenek egy másik csapathoz vagy részleghez a vállalaton belül? Szükséged van a munkavállalói támogatási program erőforrásaira?

A kiégés legjobb gyógymódja a megelőzés, és nagyrészt a vezetőkön és a szervezeteken múlik, hogy tudatosan megfelelő típusú munkahelyi környezetet hozzanak létre, ami kevésbé idézi elő a kiégéses szituációkat.

„A fiatalember, akivel beszéltem, rájött, kizárt, hogy a jelenlegi csapatában tovább tudjon dolgozni, így végül kérte az áthelyezését. Mindig fontos lesz azonban, hogy az emberek felismerjék a kiégéssel kapcsolatos tényezőket, szembenézzenek a saját egyedi problémáikkal, megértsék annak okait. A fenti tényezők némelyikének átgondolásával sikeresek lehetünk ebben” – állítja Paula Davis.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hirtelen műsorváltozás a TV2-n, teljesen átalakul a ma esti főműsoridő
A csatornán a változás egy héten belül már a második, keddtől a hétköznap esti műsorrend is átalakult.


Átalakul a TV2 esti műsorrendje, ma este a főműsoridőt szinte teljes egészében filmek foglalják el.

A szombati program módosítását a Média Klub vette észre – írta a Blikk.

A sort 18:55-kor az Indul a bakterház! című vígjáték nyitja, ezt követi 20:25-kor a Ryan Reynolds főszereplésével készült Free Guy, majd 22:35-kor Liam Neeson akciófilmje, a The Commuter – Nincs kiszállás zárja a sort.

A csatorna a héten már a hétköznap esti kínálatába is belenyúlt. Keddtől a Tények Plusz után dupla adaggal jelentkezik a Kincsvadászok: 19:55-től új epizódok kerülnek képernyőre, 21:20-tól pedig egy régebbi részt ismételnek.

A késő esti sáv is megváltozott, 22:30-tól a Lakásvadászok ismétlése helyett az Újratervezés című lakásfelújító műsor vadonatúj adásait követhetik a nézők.

A hétköznapi műsorrend átalakítása azután történt, hogy nemrég véget ért az Exatlon Hungary idei évada, a csatorna így az új epizódokkal és a népszerű formátumok visszatérésével tölti ki a programot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy miért alszol egyre rosszabbul, ahogy idősebb leszel
Ha esténként hiába fáradt a tested, az agyad mégis éber, nem csak te tehetsz róla.


Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.

„Az öregedés olyan testi és életmódbeli változásokat indíthat el, amelyek hátrányosan befolyásolják az alvást”

– magyarázta a szakértő.

A legfontosabb változás a belső óránkat szabályozó cirkadián ritmus ellaposodása. Ez a rendszer felelős azért, hogy reggel frissen ébredjünk, este pedig elálmosodjunk, de ahogy idősödünk, a nappal és éjszaka közötti hormonális jelek – például a melatonin és a kortizol szintjének ingadozása – gyengülnek. A professzor szerint ez az elcsúszás okozza a paradox helyzetet.

„A cirkadián ritmusnak a tipikus 24 órás időbeosztástól való eltávolodása nappal álmosabbá, éjjel pedig éberebbé tehet.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idősebb szervezet kevesebb melatonint termel, és a hormon fényre adott válasza is gyengül, ráadásul a test érzékenyebbé válik a koffeinre, miközben gyakoribbak az alvást zavaró krónikus fájdalmak vagy az éberséget fokozó gyógyszerek mellékhatásai is – írta a brit fogyasztóvédelmi magazin, a Which?.

A megoldás kulcsa a belső óra újrahangolása, amire a leghatékonyabb eszköz a tudatos fényszabályozás.

Morgan professzor kiemelte, hogy a fény gátolja az alvást segítő melatonin termelődését. „Ez azt jelenti, hogy este érdemes kerülni az erős fényt, reggel pedig törekedni kell az erős fénynek való kitettségre.” Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy este a plafonvilágítás helyett használjunk inkább kislámpákat, kerüljük a mobiltelefon és a tablet képernyőjét, reggel pedig töltsünk legalább fél órát a szabadban, természetes fénynél.

A másik kulcsfontosságú elem a rendszeres testmozgás, amely egy friss kutatás szerint heti 150 percnyi adagban jelentősen csökkenti az inszomnia tüneteit.

„Nincs szükség megerőltető edzésre: egy tempós séta, könnyű kocogás vagy kis súlyok emelése is segít a jó alvás támogatásában” – tanácsolja a professzor, aki a reggeli, kültéri mozgást javasolja.

Ezek mellett a következetes napirend, a koffein délután 2 óra utáni kerülése és a hűvös, 18 Celsius-fokos hálószoba is sokat segíthet. Ha a probléma több hónapja fennáll és rontja a nappali életminőséget, érdemes orvoshoz fordulni. A leghatékonyabb, gyógyszermentes megoldás az inszomniára specializálódott kognitív viselkedésterápia (CBT–I). Gyógyszereket – például melatonint vagy új típusú, orexin-gátló szereket – általában csak rövid távra, más megoldások sikertelensége esetén írnak fel.

Az alvászavarok gyakran súlyosabb betegségek kísérőtünetei. Kutatások szerint a Parkinson-kórral élők mintegy 96 százaléka küzd álmatlansággal vagy nappali álmossággal. A jelenség nem egyedi: más kutatások, például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) összefoglalója szerint, a tartós légszennyezés és az időskori demencia között is találtak kapcsolatot, rávilágítva, hogy a jó alvás az általános egészségi állapot tükre is lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk