A hibrid munka tényleg a jövő, vagy csak átmeneti kompromisszum a kiégés és a magány között?

Sokan hiába szedik a magnéziumot, megmarad a stressz, a görcsök és a rossz alvás, a titok ugyanis nem csupán a szedésben, hanem a helyes formában és időzítésben rejlik. A magnézium manapság igazi sztár a vitaminok között, a csalódás viszont sokakat utolér, mert hetekig szedik, mégsem változik semmi. Ennek oka, hogy a magnézium nem egyetlen anyag, hanem egy egész vegyületcsalád, ahol minden típusnak más a feladata és a hasznosulása.

1. A cél dönti el, melyik formát érdemes választani.

melynek jobb felszívódását a magnézium-oxiddal szemben vizsgálatok is igazolták, ugyanakkor érzékeny gyomrúaknál enyhe hashajtó hatása lehet.

egy friss kutatás szerint négy hét alatt szerény, de mérhető javulást hozott az álmatlanság tüneteiben. Az agy „szupermagnéziumának” is nevezett

bár a rá vonatkozó bizonyítékok még csak most gyűlnek. A leggyakrabban használt, olcsó magnézium-oxid ezzel szemben szinte alig szívódik fel, inkább a gyomrot terheli.

2. A hatékonyságot az időzítés is nagyban befolyásolja. Mivel a koffein átmenetileg felgyorsíthatja a magnézium kiürülését a szervezetből, a reggeli kávéval/teával együtt bevenni nem szerencsés; érdemes legalább egy-két órát várni. A nyugtató hatású formákat, mint a biszglicinátot, kifejezetten este, lefekvés előtt javasolt bevenni.

3. Különösen figyelni kell a gyógyszerkölcsönhatásokra: bizonyos antibiotikumokat, csontritkulásra használt biszfoszfonátokat és a pajzsmirigyhormont tartalmazó levotiroxint több órás eltéréssel kell bevenni, mert a magnézium gátolhatja a felszívódásukat.

A túladagolást a szervezet általában hasmenéssel jelzi. Felnőttek számára a kiegészítőkből származó magnézium tolerálható felső határa napi 350 milligramm, ebbe az ételekből származó mennyiség nem számít bele.

Tévhit, hogy bármelyik magnézium egyformán jó, a rosszul választott típus pénzkidobás lehet.

4. Türelmesnek is kell lenni, hiszen a szervezet raktárainak feltöltődése hetekbe telhet. Bár az élelmiszerek is tartalmaznak magnéziumot, a mai zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma a talaj kimerülése miatt alacsonyabb, a stresszes életmód pedig gyorsan csökkenti a szervezet magnéziumszintjét.

Via lender.hu

Beleharapsz egy édes gerezdbe, és máris a magokkal kell bajlódni? Sokan járunk így, de létezik egy módszer, amivel már a boltban kiszúrhatod a legjobb, szinte mindig mag nélküli szemeket. A titok a fajtában és a beporzásban rejlik. Sok modern citrusfajta ugyanis beporzás nélkül is hoz gyümölcsöt.

A mandarinok főszezonja novembertől februárig tart, ilyenkor a legédesebbek és legillatosabbak. A boltok polcaira főleg Spanyolországból, Marokkóból, Törökországból és Izraelből érkeznek, a nálunk népszerű klementin pedig főleg Franciaországból és Spanyolországból származik. A vásárláskor érdemes a mérethez képest feltűnően nehéz, kisebb darabokat keresni, ezek rendszerint tele vannak lével. A héja legyen rugalmas, de ne „levegős”, mert az belső száradásra utalhat. A zöldes, kőkemény héj általában éretlenséget jelez.

Ne becsüld alá az illatpróbát sem, az intenzív, friss citrusillat gyakran jobb ízre utal, mint a héj színe önmagában.

A legkisebb kockázat a francia vagy spanyol klementinnel jár, ez a fajta jellemzően magtalan. A satsuma mandarin szintén jó választás lehet, mivel természetéből adódóan kevés magot terem. A W. Murcott, Afourer vagy a Tango fajtákat pedig már kifejezetten az alacsony magtartalomra nemesítették. Törökországból és Marokkóból a beporzási viszonyok miatt gyakrabban érkezhetnek magosabb tételek. Még a „magnélküli” felirat sem százszázalékos garancia.

Mert szerencsére azért a természet végzi a dolgát.

Otthon a mandarint rövid távon tarthatod szobahőmérsékleten, de ha egy hétnél tovább nem eszed meg, tedd inkább a hűtő zöldséges fiókjába. Érdemes időnként átválogatni, és a puhuló darabokat kivenni. Érdekesség, hogy a szezon is befolyásolja a tartalmat: tél elején többnyire klementin, később pedig a modernebb, alacsony magtartalmú fajták kerülnek a hálókba.

Via Meglepetés

Ki gondolta volna, hogy a legrendetlenebbnek tűnő megoldás a legbiztonságosabb? A legtöbben a konyhaszekrénybe teszik el az air fryer-t, pedig egy szakértő szerint éppen ez a legrosszabb hely, ahová kerülhet. A népszerű konyhai eszköz helytelen tárolására hívta fel a figyelmet a Daily Express, miután a készülékkel kapcsolatos tűzesetekről és higiéniai kockázatokról is érkeztek hírek.

Adam Oakley, a Door to Store tárolási szakértője szerint a zárt, sötét szekrény tökéletes környezetet teremt a penésznek, a baktériumoknak és a kellemetlen szagoknak.

– magyarázta a szakértő. Hozzátette, a szekrények „csapdába ejtik a nedvességet, korlátozzák a légáramlást, és sötét környezetet teremtenek, ahol a penész és a baktériumok elszaporodhatnak.” A baj legtöbbször akkor kezdődik, amikor a készüléket még melegen, vagy tisztítás után nyirkosan teszik el.

– mondta Oakley. A penész hetekig észrevétlen maradhat a szellőzőnyílásokban és a belső alkatrészeken, ami nemcsak higiéniai, hanem biztonsági kockázatot is jelent, mert az eltömődött szellőzők miatt a gépnek keményebben kell dolgoznia, ami túlmelegedéshez vezethet.

Nem csupán a szekrény jelent veszélyt. A szakértő óva int attól, hogy a készüléket mosogató vagy mosogatógép közelében tároljuk a fröccsenő víz és a pára miatt. A garázsok és a háztartási helyiségek szintén rossz választásnak bizonyulnak.

– figyelmeztetett Oakley. A gyártói előírások szintén hangsúlyozzák a megfelelő szellőzés fontosságát, és legalább 13 centiméter szabad helyet írnak elő a sütő körül minden oldalon.

A biztonságos tárolás kulcsa a megfelelő körülmények biztosítása. „Ideális esetben a forrólevegős sütőt hűvös, száraz, jól szellőző helyen kell tárolni. Ha a pulton marad, győződjön meg róla, hogy nincs a falnak vagy más készülékeknek nekinyomva” – tanácsolja a szakértő. A legfontosabb lépés a megelőzésben a következő:

Via Daily Express

Elfelejthetjük a jeges lattét: egyre többen kortyolnak forró vizet egész nap, és esküsznek rá, hogy ettől jobban érzik magukat. A közösségi médiát elárasztották a gőzölgő poharak, a trendet pedig olyan hírességek is népszerűsítik, mint Hailey Bieber vagy Gwyneth Paltrow.

A divathullám mögött azonban évezredes hagyományok állnak, melyek a keleti orvoslásban gyökereznek – írta a HOLA!.

A hagyományos kínai orvoslás szerint pedig a forró víz segít egyensúlyban tartani a Yin és Yang energiákat, míg a hideg italok felboríthatják ezt a harmóniát. A gyakorlat hívei szerint a meleg víz ellazítja az emésztőrendszert, támogatja a bélmozgást és csökkenti a puffadást, ezért több ázsiai kultúrában is javasolják a reggeli, éhgyomorra történő fogyasztását.

A meleg víz emellett serkenti a vérkeringést, mivel a hő hatására kitágulnak az erek, ami csökkentheti az izomfeszültséget.

A hideg italokkal ellentétben „a forró víz olyan, mint egy meleg ölelés – megnyugtató, hidratáló és kiegyensúlyozó”. A tudományos kutatások egyelőre korlátozottak, de egy klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a forró italok jelentősen enyhítették a megfázás és az influenza szubjektív tüneteit, mint a torokfájás, a köhögés vagy a fáradtság. Más tanulmányok szerint az ital hőmérséklete befolyásolhatja a gyomorürülés sebességét és a nyelőcső mozgását, ami magyarázatot adhat arra, miért esik jobban egyeseknek a meleg folyadék.

A szakértők azonban óvatosságra intenek. Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége szerint a 65 °C-nál forróbb italok fogyasztása valószínűleg növeli a nyelőcsőrák kockázatát a folyamatos hőterhelés miatt.

A szokás beépíthető a napi rutinba egy reggeli pohárral, vagy a napközbeni folyadékfogyasztás részeként, de nem kell minden más italt kizárni miatta. A lényeg a tudatosság, nem a dogma.

Via HOLA!