ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Halálos tévedés a luxushajón: a kapitány megnyugtatta az utasokat, akik ezután megölelgették a fertőzött özvegyet

A kapitány téves közlése után a fedélzeten folytatódott a közösségi élet, ami hozzájárulhatott a halálos Andes-vírus terjedéséhez.


Amikor az első utas meghalt hantavírus fertőzés miatt, a kapitány közölte a többiekkel, hogy természetes okok vezettek a tragédiához, ezért a fedélzeten többen megölelték a gyászoló özvegyet. Az asszony Szent Ilonán szállt le a hajóról, két nappal később pedig Johannesburgban meghalt, és ezzel egy antarktiszi álomútból járványügyi rémálom lett az MV Hondius óceánjárón. A WHO világszintű kontaktkutatást koordinál, hogy megtaláljanak mindenkit, aki érintkezhetett a fertőzöttekkel.

A drámai eseménysorozatról a hajó egyik utasa, a török filmes Ruhi Cenet számolt be a Daily Mailnek. Elmondása szerint a kapitány április 12-én jelentette be egy 70-es éveiben járó holland férfi halálát. A közlés után próbálta megnyugtatni az utasokat. „Azt mondta, nagyon tragikus, de természetes okok miatt történt, amiről ma már tudjuk, hogy tévedés volt” – emlékezett vissza Cenet.

„Még azt is mondta, hogy az orvos szerint nem fertőző, és a hajó biztonságos.”

A bejelentés után az utasok vigasztalni kezdték az elhunyt feleségét, nem sejtve, hogy a nő is hordozza a halálos, rágcsálók által terjesztett hantavírust. „Mindenki nagyon sajnálta őt. Megölelték, beszélgettek vele. Ő a védőangyalainak nevezett minket.”

Az Atlantic Odyssey nevű,

fejenként több mint 11 millió forintba kerülő luxusút április 1-jén indult Dél-Amerika csücskéből.

A fedélzeten szoros közösség alakult ki, az utasok együtt étkeztek, ittak és vettek részt a programokon. A kapitány közlése után semmi sem változott. „Természetesen mindenki szomorú volt a hír hallatán, de folytattuk a megszokott életet. Senkinek sem volt fogalma arról, hogy ez a vírus kering az utasok között” – mondta a filmes.

A hajó ezt követően kikötött a világ legeldugottabb lakott szigetén, Tristan da Cunhán, ahol az utasok partra is szállhattak. Cenet szerint ez az egyik legnagyobb félelme.

„Veszélybe sodorhattuk őket, és ez az egyik legnagyobb bánatom.”

A hajó április 24-én érte el Szent Ilona szigetét, ahol harminc utas, köztük Cenet és az özvegy is elhagyta a fedélzetet. „Emlékszem, azon a napon, amikor leszálltunk, már nehezen tudott járni” – idézte fel a filmes. Az asszony két nappal később egy johannesburgi kórházban meghalt. Ekkorra már nyilvánvalóvá vált, hogy súlyos járvány tört ki, ami ismét rámutatott, milyen gyorsan terjedhet egy fertőzés egy zárt közösségben, ahogy az egy korábbi, norovírussal fertőzött óceánjáró esetében is történt.

A fedélzeten a helyzet tovább romlott. Egy brit férfit Ascension-szigetről kellett Dél-Afrikába evakuálni, majd május 2-án egy német nő is életét vesztette. A hajó orvosa szintén megbetegedett, ezért egy nyugdíjas onkológus utas, Dr. Stephen Kornfeld vette át ideiglenesen az orvosi feladatokat.

„Valahogy belecsöppentem abba a szerepbe, hogy én lettem a hajóorvos” – nyilatkozta.

Azóta egyre nagyobb felelősség szakadt rá: egyszerre próbálja ellátni a betegeket, miközben folyamatosan egyeztet orvosi kutatókkal, az Egészségügyi Világszervezettel és a hajót üzemeltető céggel is.

Azt mondja, kezdetben a betegeknél „elég tipikus vírusos tünetek” jelentkeztek.

„Magas láz, fáradtság, kipirulás, némi gyomor-bélrendszeri probléma, és volt, akinél légszomj is.”

Amikor Kornfeld átvette a fedélzeti orvosi szerepet, még csak két férfin látszottak a betegség jelei: a hajó orvosán és egy másik betegen.

„Akkor egyikük sem tűnt kritikus állapotúnak” – mondta Kornfeld. „Csakhogy a hantavírusnál épp az a félelmetes, hogy valaki nagyon rövid idő alatt súlyosból életveszélyes állapotba kerülhet.”

A hajón az orvosi készlet nem éppen egy jól felszerelt intenzív osztály: vény nélkül kapható gyógyszerek, oxigénpalackok, és – szerencsés véletlenként – rengeteg kötény, kesztyű, sebészi maszk áll rendelkezésre.

A „Dr. Steve”-ként emlegetett Kornfeld mellé időközben megérkezett két holland fertőzőbetegség-specialista is.

„Ha már nem vagyok hasznos, boldogan visszahúzódom, és újra egyszerű utas leszek”

– mondta.

A fedélzeten maradt utasok közben mintha eljutottak volna valamiféle óvatosan optimista egyensúlyi állapotba.

Jake Rosmarin utazóinfluenszer csütörtökön az Instagram-sztorijában jelentkezett be. „Továbbra is jó a hangulat, és haladunk a Kanári-szigetek felé” – írta a képernyőn megjelenő feliratban egy fotó mellé, amelyen mosolyogva áll a hajó egyik külső erkélyén, az Atlanti-óceán fölött.

A jordán influenszer, Kasem Ibn Hattuta pedig a Daily Mailnek azt mondta:

„Végre elhagytuk a Zöld-foki-szigeteket, ami mindenkinek nagy megkönnyebbülés volt a fedélzeten, különösen úgy, hogy tudjuk: a beteg társaink végre megkapják a szükséges orvosi ellátást.”

„Mindenki tartja magát, az emberek mosolyognak, és nyugodtan kezelik a helyzetet” – tette hozzá.

De mi van azokkal az országokkal, amelyek egyre csak gyűlnek a potenciális fertőzési térképen?

Nem meglepő módon némi pánik is érezhető volt, amikor a hét elején a tévében azt mutatták, hogy maszkos, védőruhás orvosok intézkednek a hajó körül.

A WHO gyorsan igyekezett lehűteni a kedélyeket: nincs ok riadalomra, ez nem a következő pandémia, a vírus pedig csak szoros és tartós kontaktus útján terjed.

Pandémia vagy sem, a Covid-időkből ismerős tempóban most Dél-Afrikában, Szenegálban, Svájcban, Hollandiában, Argentínában és más országokban dolgoznak a kutatók azon, hogy kiderítsék, honnan indult a fertőzés, és hogy az egész megmaradjon elszigetelt tragédiának.

A hajón kívül közben hatalmas kontaktkutatás zajlik. Argentínában a szakértők azt próbálják visszafejteni, pontosan hol kezdődhetett a fertőzés.

Különösen a holland házaspár mozgását vizsgálják, és a nyomozás egyik fókuszában egy vadállatokban gazdag hulladéklerakó áll Ushuaia külvárosában. Ushuaia Tűzföld fővárosa, a környéken pedig él olyan patkányfaj, amely hordozhatja a hantavírus fertőzőképes Andes-variánsát.

Hogy valóban ez volt-e a fertőzés forrása, azt egyelőre nem tudni. A Daily Mail értesülése szerint Tűzföld tartományban eddig nem jegyezték fel a hantavírus jelenlétét, és emberi esetet sem regisztráltak azóta, hogy 1996-ban kötelezővé tették a bejelentését.

A legtöbb hantavírust rágcsálók ürülékéből, vizeletéből vagy nyálából származó részecskék belélegzésével kapják el az emberek, és ezek a vírusok nem terjednek emberről emberre. Az Andes-variáns viszont kivétel: ez képes emberek között is terjedni, és járványkitöréseket okozni.

A vírus gyakran halálos tüdőbetegséget, hantavírus okozta pulmonális szindrómát válthat ki. Argentínában tavaly az ilyen esetek halálozási aránya 32 százalék volt.

2018-ban az ország andoki térségében volt egy úgynevezett szuperterjesztő esemény: egy születésnapi buli után közel három tucat ember betegedett meg, közülük 11-en meghaltak. Így az sem kizárt, hogy a holland házaspár valahol máshol, az utazásuk során fertőződött meg. Egy óceánjáró szinte ideális terep a fertőzés terjedéséhez. A tengerjáró hajók nagyon zárt környezetek. Az emberek napokig vagy hetekig szoros kontaktusban vannak egymással, ráadásul az utasok életkori összetétele miatt sokan idősebbek és sérülékenyebbek.

Ugyanakkor van ok némi óvatos reményre is. Bár a lappangási idő akár nyolc hét is lehet, a legtöbben korán, két-három héten belül megbetegszenek.

Azok az utasok, akik már elhagyták a hajót, valószínűleg mostanra rosszul lettek volna, ha hordoznák a vírust.

Miközben a világ figyel, Tenerife idegesen készül az MV Hondius érkezésére, és mindenki abban bízik, hogy végül a fertőzésből nem lesz járvány.

Via DailyMail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ügyvéd mondja el, mit tehet a család, ha egy fiatalabb társ kiforgatja idős rokonukat a pénzéből
Dr. Bátki Pál ügyvéd vázolta fel a jogi lépéseket az „öregezésnek” nevezett jelenség ellen, ami az idősek érzelmi alapú kifosztását jelenti. A szakértő szerint a gondnokság alá helyezés végső megoldás, de a büntetőfeljelentéshez a megtévesztés szándékát kell bizonyítani.


Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.

A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.

„Látjuk, hogy fontos neked ez a kapcsolat, és örülünk, hogy nem vagy egyedül. Mesélj, mit szerettél meg benne. Mi az, ami levett a lábadról?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel lehet elindítani a beszélgetést, hogy az érintett maga gondolkodjon el a helyzeten.

A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.

Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.

„Akkor ütközik a büntetőjogba, ha felmerül, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette, vagy tévedésben tartotta a sértettet, és ezzel kárt okozott.”

Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.

A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”

A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.

A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint

jó megoldás lehet ingatlannál a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása a fiatalabb családtagok részére, illetve az átgondolt tartási vagy öröklési szerződés.

A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.

A rendszeres családi kapcsolatok szintén védelmet nyújtanak, mert a bántalmazók kevésbé mernek próbálkozni, ha tudják, hogy az idős embernek van támogató közege.

A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.

A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk