Ha meg akarod tartani az állásodat, figyelj oda, mit csinálsz a Facebookon

A jó csapatépítés nem attól lesz emlékezetes, hogy egy napra kiszakadtok az irodából, hanem attól, hogy együtt éltek át valami frisset és inspirálót. Olyan helyzeteket, amelyek kizökkentenek a megszokott ritmusból, és megmutatják, ki hogyan reagál új szituációkban. Egy igazán jól sikerült program közelebb hozza egymáshoz a kollégákat, és lehetőséget ad arra, hogy mindenki egy kicsit más oldaláról is megmutassa magát.

A Spoon The Boat és a Hazai Provence pontosan ezt a szemléletet képviseli. Az előbbi Budapest szívében, a Dunán ringatózó hajón kínál panorámás, kreatív lehetőségeket, míg az utóbbi a Balaton-felvidék csendjében, provence-i hangulatú vendégházként ad teret az elvonulásnak és a feltöltődésnek kisebb csapatok számára. Két külön világ – mégis ugyanaz a cél: hogy a közös alkalom valódi élmény legyen, ne csak egy kipipált program a naptárban.

Spoon The Boat –  A Duna felett, panorámával

Valljuk be, egy tárgyalóban tartott „csapatépítő” ritkán dobja fel igazán a hangulatot. De mi lenne, ha a következő közös napot nem négy fal között, hanem a Dunán töltenétek? A Vigadó térnél horgonyzó Spoon The Boat már érkezéskor kizökkent a megszokott keretek közül: a Duna felett, a Budai Vár és a Lánchíd panorámájával a háttérben egészen más hangulatban indul a közös nap. Nehéz nem inspirálódni, amikor Budapest ikonikus látképe adja a díszletet.

A csapat egy kifejezetten rájuk szabott, nyomozós-játékos kihívásban is részt vehet, amely a cég szolgáltatására vagy termékére épül. Így a szakmai tartalom nem külön prezentációként jelenik meg, hanem egy lendületes, közös élmény részeként, ahol mindenki aktív szerepet kap, és a feladat természetes módon ösztönöz együttműködésre.

A szervezést a Spoon csapata leveszi a vállatokról: programjavaslatokkal és rugalmas forgatókönyvvel segítik, hogy az alkalom tényleg rólatok szóljon. Különleges szolgáltatásuk a Work & Play workshop, amely a munkát és a játékot ötvözi egy lendületes, interaktív formátumban, természetesen cateringgel kiegészítve.

Az estét tovább színesíti a kreatív gasztronómia, az egyedi menüsor, sőt akár egy látványkonyhás megoldás is, ami önmagában is élményszámba megy. A Spoon The Boat olyan helyszín, ahol a csapatépítés nem marad kötelező programpont a naptárban, hanem egy olyan közös történetté válik, amire mindig jó lesz visszagondolni.

Hazai Provence – Provence-i hangulat és elvonulás a Balaton-felvidéken

Ha inkább kiszakadnátok a városi nyüzsgésből, és jól jönne egy olyan hely, ahol le lehet lassulni, a Hazai Provence jó választás lehet.

A szálláshely zártkörűen is bérelhető, ami különösen vonzóvá teszi kisebb csapatépítésekhez, tréningekhez vagy vezetői elvonulásokhoz, így tényleg semmi nem zavarja meg a közös gondolkodást vagy a pihenést.  A tizenegy, kifinomult provence-i stílusban berendezett szoba összesen 26 főnek biztosít kényelmes elhelyezést. A feltöltődésről finn- és infraszauna, valamint jacuzzi gondoskodik, a vendégházhoz tartozó 84 Bisztró pedig szezonális, helyi alapanyagokra épülő fogásokkal vár, ideális helyszínt biztosítva egy hangulatos közös vacsorához vagy egy kötetlen esti beszélgetéshez.

A programokat a csapat igényeihez igazítják: lehet borkóstoló, kézműves foglalkozás, jóga, faluséta vagy kirándulás a környéken. De az is teljesen rendben van, ha inkább a csendes pihenést választjátok, és egyszerűen csak jelen vagytok telefon nélkül, határidők nélkül, egymás társaságában. A Hazai Provence azoknak a csapatoknak ideális, akik hisznek abban, hogy a közös élmények, a nyugodt beszélgetések és a természet közelsége hosszú távon is erősíti az összetartozást. Itt nemcsak a munka, hanem az együttlét is új értelmet kap.

Akár a Duna hullámain, akár a Balaton-felvidék csendjében szervezitek meg a következő közös alkalmat, a lényeg ugyanaz: olyan élményt adjatok a csapatnak, amely túlmutat a napi feladatokon. Mert a legerősebb szakmai kapcsolatok sokszor nem a tárgyalóasztalnál születnek, hanem ott, ahol van idő egymásra, egy jó beszélgetésre és egy közös történetre, amit még sokáig emlegettek majd.

Spanyolországban épp most zajlik a tudománytörténet talán legkellemesebbnek hangzó kísérlete: 10 000 önkéntest toboroztak, hogy derítsék ki, mi történik az emberrel, ha rendszeresen iszik egy kevés bort. Mielőtt azonban bárki csomagolna és repülőjegyet foglalna, a helyzet ennél bonyolultabb. A Navarrai Egyetem gigantikus, négyéves vizsgálata

A felállás pofonegyszerű: fogtak 10 000, már eleve mérsékelt alkoholfogyasztó spanyolt – 50 és 75 év közötti férfiakat és nőket –, majd két csoportra osztották őket. Az egyik csapat azt a tanácsot kapja, hogy hagyja abba teljesen az ivást. A másik csoport folytathatja a „mediterrán ivási mintát”:

a hét folyamán elosztva, a rohamivást kerülve. Senkit nem biztatnak az ivás elkezdésére, és ingyen bort sem osztogatnak. A kutatók négy éven át követik a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a demencia és a depresszió kockázatának alakulását mindkét csoportban. A tét nem kicsi, a projektet vezető Miguel Ángel Martínez-González szerint ugyanis „ez fogja kimondani a végső szót” a témában.

A spanyol professzor nem rejti véka alá a frusztrációját az eddigi kutatásokkal kapcsolatban.

– nyilatkozta az El Españolnak. Az UNATI nevű projekt, amelynek hivatalos adatai a ClinicalTrials.gov adatbázisában is elérhetők, ezzel szemben 10 000 embert vizsgál négy éven keresztül, ami nagyságrendekkel nagyobb és megbízhatóbb mintát jelent. A hitelesség kulcsfontosságú, ezért a kutatók messziről elkerülik az alkoholipart. A 2,5 millió eurós (mai árfolyamon nagyjából 950 millió forintos) költségvetést teljes egészében az Európai Kutatási Tanács állja.

– szögezte le Martínez-González.

A tudományos buligyilkosok, vagyis az Egészségügyi Világszervezet európai irodája szerint azonban a vita már rég lezárult. Pár éve kiadtak egy közleményt, amelyben feketén-fehéren leírták:

„Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholszintről. Mindegy, mennyit iszunk – az egészségkockázat az első kortytól kezdődik.” A WHO szerint az alkohol bizonyítottan rákkeltő, legalább hét daganattípus kialakulásáért felelős, és a kockázat már egészen kis mennyiségnél is fennáll.

A projekt vezetője sem egy elvakult alkoholrajongó. Miközben az idősebb korosztály mértékletes ivásának lehetséges előnyeit vizsgálja, a fiataloknak egészen mást üzen. „Egy 35 év alatti embernek azt mondanám, hagyja abba, még ha csak egy pohár bort is iszik” – mondta egy interjúban. A toborzásra januárra már közel 7000 jelentkező akadt, a kutatás pedig a tervek szerint 2028 közepén zárul le, az első komolyabb eredményekre tehát még bő két évet kell várni.

Döbbenetes felvétel került elő az amerikai hadsereg archívumából: három azonosítatlan, izzó gömb repül tökéletes háromszög alakzatban a Perzsa-öböl felett. Bár a videót csak most hozták nyilvánosságra, az eredetileg még 2012. augusztus 23-án, helyi idő szerint nem sokkal hat óra után készült.

A bizarr esetről először a UNILAD számolt be. A videót januárban a WEAPONIZED podcast két házigazdája, Jeremy Corbell és George Knapp oknyomozók tették közzé, akik szerint az anyag egyenesen egy hírszerzési archívumból származik. Az amerikai katonai szervek a jelenséget hivatalosan UAP-ként, azaz azonosítatlan anomális jelenségként minősítették. Corbell szerint a felvételen látható, ahogy az egyik fény egy pillanatra lemarad a formációtól, majd visszatér a helyére.

– magyarázta Corbell.

Társa, George Knapp a felvétel katonai eredetét hangsúlyozta, ami szerinte hitelesebbé teszi azt. Ugyanakkor egyértelműsítette, hogy bár a látvány egyetlen, háromszög alakú járműre emlékeztet, valójában három különálló objektumról van szó. „Ez egy katonai szenzor által rögzített kép, ami egy háromszög alakú UFO-nak tűnik. De ha megnézzük, egyértelműen látszik, hogy nem az” – mondta Knapp.

A videót az amerikai Védelmi Minisztérium adta ki, amelyet egy 2025-ös elnöki rendelet óta másodlagos névként ismét a „Hadügyminisztériumnak” (Department of War) lehet nevezni, bár a tárca hivatalos neve nem változott. Corbell szerint a felvétel kiszivárgása komoly jelentőséggel bír.

Az eset nem egyedi. Az utóbbi időben több hasonló, Közel-Keleten rögzített katonai videó is napvilágot látott, köztük a 2016-os „moszuli gömb” néven elhíresült fotó és egy 2021-es szíriai drónfelvétel. A téma politikai súlyát jelzi, hogy a kongresszusban is téma volt egy 2024-es jemeni incidens, ahol a hírek szerint egy amerikai Hellfire rakétával próbáltak eltalálni egy hasonló azonosítatlan objektumot. Míg a nyilvánosságra kerülő anyagok fokozzák a kormányzati átláthatóság iránti nyomást, a szkeptikusok szerint a jelenségekre lehetnek földi magyarázatok is, például optikai csalódások, szenzorhibák vagy más, hagyományos repülőeszközök.

Mi történik, ha a szívünk megáll, de az agyunk még működik? A legrosszabb rémálom válhat valóra: egy új kutatás szerint a betegek hallhatják, amikor az orvosok kimondják a halál beálltát, miközben már nem tudnak jelezni a külvilágnak. Dr. Sam Parnia, a New York-i NYU Langone Medical Center kutatóorvosa és csapata a Resuscitation című tudományos folyóiratban tette közzé azokat a meghökkentő eredményeket, amelyekről a New York Post is beszámolt februárban.

A kutatók 25, többségében amerikai és brit kórházban vizsgáltak 53 szívleállás-túlélőt. A túlélők közel 40 százaléka számolt be arról, hogy a klinikai halál állapota alatt tudatos gondolatai vagy emlékei voltak.

„Ők [a túlélők] úgy érezték, hogy teljesen tudatuknál vannak” – mondta Dr. Parnia. „Nemcsak a tiszta tudatosság jeleit tudtuk kimutatni, hanem azt is, hogy ezek az élmények egyediek és univerzálisak. Különböznek az álmoktól, illúzióktól és téveszméktől.”

A jelenség magyarázata az agy úgynevezett diszinhibíciója lehet. Amikor a szívleállás miatt megszűnik a vérellátás, az agyban lévő természetes gátlórendszerek kikapcsolnak. Ez egyfajta szuperfókuszált állapotot hozhat létre, ami megmagyarázhatja a részletes emlékeket és az „élet filmjének lepörgését” is. „Ahogy az agy a vérellátás hiánya miatt leáll, a normál fékrendszerek kioldanak, ezt nevezzük diszinhibíciónak.

Ezek az eredmények alapjaiban változtathatják meg az újraélesztési protokollokat. Ha a tudatosság részben megmaradhat, egyáltalán nem mindegy, mi hangzik el a beteg mellett a beavatkozások során. „Bár az orvosok régóta úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perc után maradandó károsodást szenved, miután a szív leállítja az oxigénellátását, a munkánk azt találta, hogy

– tette hozzá Dr. Parnia.

A tudományos közösség ugyanakkor óvatosságra int. A kutatásban vizsgált túlélők alcsoportja kicsi volt, és a rögzített agyi aktivitás és a későbbi élménybeszámolók közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A vita mindenesetre rávilágít, hogy a halál nem egyetlen pillanat, hanem egy folyamat.

A kutatók szerint a következő lépés nagyobb mintákon végzett, folyamatos agyi monitorozás lehet, hogy pontosabb képet kapjanak a haldoklás folyamatáról. Az eredmények addig is arra figyelmeztetnek: sosem tudhatjuk, ki hallja, ami egy kórházi ágy mellett elhangzik.