ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ha erre az 5 kérdésre nem tudsz igennel válaszolni, akkor nem a megfelelő lánnyal vagy

Gondold át, hogy mi a valódi, őszinte válasz ezekre, és utána talán tisztábban tudod megítélni a helyzetedet.


A szerelem bonyolult dolog, ez nem titok. Honnan is tudhatnád, hogy az a nő az igazi-e, akivel együtt vagy? Vajon csak a megérzéseidre kell hagyatkoznod, vagy esetleg segítséget is kaphatsz ahhoz, hogy megtudd, összeilletek-e?

Persze nem könnyű ilyen segítséget találni, a kérdés azonban most csak az, hogyan lehet meghatározni azt, ki a megfelelő neked? Talán ez az öt egyszerű kérdés segít majd, hogy eldöntsd.

1. Jelentősen megváltozott az életed, mióta találkoztál vele?

Boldogabb lettél? Szebbnek látod a világot? Kevésbé ijesztőnek tűnnek a problémáid és megoldhatóbbnak? Most már több jó napod van, mint rossz? Ha ez mind igaz, akkor lehet, hogy ő az igazi.

Azt gondolnád, hogy a legtöbb ember felteszi magának ezeket a kérdéseket az esküvő előtt, azonban sokan akkor is benne maradnak a kapcsolatban, ha az már régen rossz hatással van rájuk. Néha lehetetlennek érezzük elengedni a másikat. Lehet, azt mondogatod magadnak te is, hogy majd jobbra fordulnak a dolgok, azonban titokban te is tudod már rég, hogy ez nem ilyen egyszerű.

A szerelem és a megszállottság nincs túl távol egymástól, és ha a nő, akivel együtt vagy, nem jó értelemben kerget az őrületbe, akkor nem a megfelelő emberrel vagy.

kapcsolat2

2. Mindig mosolyt csal az arcodra?

Ha igen, akkor szerelmes vagy, és ez a legfontosabb jel. Ha már attól is boldognak érzed magad, hogy csak rágondolsz, akkor valódi szerelemben van részed. Ha a gondolatától is jobb lesz a napod, természetes és helyes érzés, hogy melletted van, akkor tartsd meg. Ezek nélkül az érzések nélkül sose fogod tudni kialakítani azt a közelséget, ami szükséges egy jól működő kapcsolathoz.

A túlzott kötődés sem jó persze, de valamennyire szükség van.

Olyan nővel kell leélned az életed, akinél jobban örülsz, ha ott van melletted, mintha nincs.

Olyannal, aki pozitív erőt visz a kapcsolatotokba. Ha szereted, akkor lehet ő az igazi.

3. Képes vagy órákig beszélgetni vele anélkül, hogy unatkoznál?

A testi szenvedély nagyon fontos a kapcsolatban, ez tény, de sokkal fontosabb tényezők is vannak. Fontos például, hogy a párod szellemileg is jó hatással legyen rád, és fordítva.

Ahogy öregszel, és egyre csökken a libidód, a szex egyre kevésbé lesz fontos, inkább a hosszú és mély beszélgetések és a baráti kapcsolat fog összetartani titeket.

A szerelem és a barátság együtt teszik tartósabbá a kapcsolatot.

Ha nem is igazán szeretsz vagy tudsz beszélgetni vele, akkor miért randizol vele?

4. Számíthatsz rá?

Úgy találhatsz tökéletes társat magadnak egy életre, ha olyat találsz, aki az életedben a megfelelő szerepet tölti be. Tényleg társad van, vagy csak barátnőd? Számíthatsz rá a bajban? Olyasvalakivel vagy, aki támogat, motivál és erőt ad neked? Vagy csak akkor van ott, ha kedve van hozzá, és ha éppen neki is jó?

Persze, fontos, hogy a kapcsolatban mindenki megőrizze a saját egyéniségét és önállóságát, de ha

olyan nővel vagy együtt, aki szívesebben van egyedül, mint veled, akkor sajnos nem valószínű, hogy sokáig kitart majd melletted.

kapcsolat3

5. Megnyílt neked és beenged az életébe?

Vannak emberek, akik lassabban nyílnak meg másoknál, még ha valaki nagyon fontos is számukra, akkor is. Vannak azonban olyanok, akik nem akarnak sebezhetővé válni, ezért nem nyílnak meg. Ha pedig a te kapcsolatodban ezt érzed, akkor ott valami nincs rendjén.

Valószínűleg ez egyébként nem a te hibád, az emberek néha azért nem tudnak például megnyílni, mert a szívük mélyén ők is érzik, hogy nem szerelmesek.

Tényleg szeret téged? Az rendben van, hogy te szerelmes vagy belé, de ő is beléd? Mindenki másképpen határozza meg a szerelmet. Szerethetitek egymást egészen másképp, de ha valaha is megkérdőjelezed, hogy vajon ő szeret-e téged, akkor már te is biztos érzed, hogy baj van. Csak képtelen vagy elfogadni az igazságot. Ha pedig tényleg az az igazság, hogy ő nem szeret téged, akkor engedd el.

Olyan nőre van szükséged, aki igazán szeret, ne érd be kevesebbel.

Forrás: Elite Daily


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A spanyolok 10.000 önkéntest keresnek, akik négy éven át vállalják, hogy minden nap isznak bort a tudomány nevében
Az eredmények eldönthetik a WHO és a mediterrán étrend hívei közti vitát.


Spanyolországban épp most zajlik a tudománytörténet talán legkellemesebbnek hangzó kísérlete: 10 000 önkéntest toboroztak, hogy derítsék ki, mi történik az emberrel, ha rendszeresen iszik egy kevés bort. Mielőtt azonban bárki csomagolna és repülőjegyet foglalna, a helyzet ennél bonyolultabb. A Navarrai Egyetem gigantikus, négyéves vizsgálata

nem egy államilag finanszírozott, végtelenített borfesztivál, hanem egy kőkemény klinikai kutatás, ami végre pontot tehet egy évtizedes vita végére: a mértékletes piálás tényleg segít, vagy csak egy elegánsabb módja annak, hogy lassan kinyírjuk magunkat?

A felállás pofonegyszerű: fogtak 10 000, már eleve mérsékelt alkoholfogyasztó spanyolt – 50 és 75 év közötti férfiakat és nőket –, majd két csoportra osztották őket. Az egyik csapat azt a tanácsot kapja, hogy hagyja abba teljesen az ivást. A másik csoport folytathatja a „mediterrán ivási mintát”:

a nők legfeljebb heti hét, a férfiak legfeljebb heti tizennégy italt fogyaszthatnak, de azt is szigorúan étkezéshez kötve,

a hét folyamán elosztva, a rohamivást kerülve. Senkit nem biztatnak az ivás elkezdésére, és ingyen bort sem osztogatnak. A kutatók négy éven át követik a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a demencia és a depresszió kockázatának alakulását mindkét csoportban. A tét nem kicsi, a projektet vezető Miguel Ángel Martínez-González szerint ugyanis „ez fogja kimondani a végső szót” a témában.

A spanyol professzor nem rejti véka alá a frusztrációját az eddigi kutatásokkal kapcsolatban.

„Felháborító, hogy milliókat költöttünk több ezer beteggel végzett gyógyszervizsgálatokra, miközben az alkohol hatásairól rendelkezésre álló legnagyobb randomizált vizsgálat mindössze 224 önkéntest követett 2 éven át”

– nyilatkozta az El Españolnak. Az UNATI nevű projekt, amelynek hivatalos adatai a ClinicalTrials.gov adatbázisában is elérhetők, ezzel szemben 10 000 embert vizsgál négy éven keresztül, ami nagyságrendekkel nagyobb és megbízhatóbb mintát jelent. A hitelesség kulcsfontosságú, ezért a kutatók messziről elkerülik az alkoholipart. A 2,5 millió eurós (mai árfolyamon nagyjából 950 millió forintos) költségvetést teljes egészében az Európai Kutatási Tanács állja.

„Egyetlen fillért sem fogadunk el az alkoholipartól, a kutatásunkat az Európai Kutatási Tanács közpénzből finanszírozza”

– szögezte le Martínez-González.

A tudományos buligyilkosok, vagyis az Egészségügyi Világszervezet európai irodája szerint azonban a vita már rég lezárult. Pár éve kiadtak egy közleményt, amelyben feketén-fehéren leírták:

„Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholszintről. Mindegy, mennyit iszunk – az egészségkockázat az első kortytól kezdődik.” A WHO szerint az alkohol bizonyítottan rákkeltő, legalább hét daganattípus kialakulásáért felelős, és a kockázat már egészen kis mennyiségnél is fennáll.

Ezzel a kőkemény állásponttal megy szembe a spanyol kutatás, amely azt a hipotézist teszteli, hogy a kulturált, étkezéshez kötött, mértékletes borfogyasztás hosszú távon legalább annyira biztonságos lehet, mint a teljes absztinencia.

A projekt vezetője sem egy elvakult alkoholrajongó. Miközben az idősebb korosztály mértékletes ivásának lehetséges előnyeit vizsgálja, a fiataloknak egészen mást üzen. „Egy 35 év alatti embernek azt mondanám, hagyja abba, még ha csak egy pohár bort is iszik” – mondta egy interjúban. A toborzásra januárra már közel 7000 jelentkező akadt, a kutatás pedig a tervek szerint 2028 közepén zárul le, az első komolyabb eredményekre tehát még bő két évet kell várni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
„Ezt a felvételt soha nem lett volna szabad látnotok” – most bárki megnézheti az amerikai hadsereg videóját a rejtélyes égi háromszögről
Egyenesen egy hírszerzési archívumból szivárgott ki a videó, ami hatalmas nyomást helyez az amerikai kormányra. Az oknyomozó szerint a felvételt szándékosan el akarták titkolni, de vajon miért?


Döbbenetes felvétel került elő az amerikai hadsereg archívumából: három azonosítatlan, izzó gömb repül tökéletes háromszög alakzatban a Perzsa-öböl felett. Bár a videót csak most hozták nyilvánosságra, az eredetileg még 2012. augusztus 23-án, helyi idő szerint nem sokkal hat óra után készült.

A nagyjából egyperces, infravörös felvételt az amerikai légierő egyik MQ-9 Reaper drónja rögzítette.

A bizarr esetről először a UNILAD számolt be. A videót januárban a WEAPONIZED podcast két házigazdája, Jeremy Corbell és George Knapp oknyomozók tették közzé, akik szerint az anyag egyenesen egy hírszerzési archívumból származik. Az amerikai katonai szervek a jelenséget hivatalosan UAP-ként, azaz azonosítatlan anomális jelenségként minősítették. Corbell szerint a felvételen látható, ahogy az egyik fény egy pillanatra lemarad a formációtól, majd visszatér a helyére.

„Ezek a tárgyak tudatában vannak egymásnak, intelligensek, és tartják az egyenlő távolságot repülés közben. De hirtelen azt látjuk, hogy az egyik tesz egy játékos kis mozdulatot, mintha lemaradna az alakzatban, majd újra előre jön”

– magyarázta Corbell.

Társa, George Knapp a felvétel katonai eredetét hangsúlyozta, ami szerinte hitelesebbé teszi azt. Ugyanakkor egyértelműsítette, hogy bár a látvány egyetlen, háromszög alakú járműre emlékeztet, valójában három különálló objektumról van szó. „Ez egy katonai szenzor által rögzített kép, ami egy háromszög alakú UFO-nak tűnik. De ha megnézzük, egyértelműen látszik, hogy nem az” – mondta Knapp.

A videót az amerikai Védelmi Minisztérium adta ki, amelyet egy 2025-ös elnöki rendelet óta másodlagos névként ismét a „Hadügyminisztériumnak” (Department of War) lehet nevezni, bár a tárca hivatalos neve nem változott. Corbell szerint a felvétel kiszivárgása komoly jelentőséggel bír.

„A kormányotok UAP-ként jelölte meg ezt, és ezt a felvételt soha nem lett volna szabad látnotok” – állította az oknyomozó.

Az eset nem egyedi. Az utóbbi időben több hasonló, Közel-Keleten rögzített katonai videó is napvilágot látott, köztük a 2016-os „moszuli gömb” néven elhíresült fotó és egy 2021-es szíriai drónfelvétel. A téma politikai súlyát jelzi, hogy a kongresszusban is téma volt egy 2024-es jemeni incidens, ahol a hírek szerint egy amerikai Hellfire rakétával próbáltak eltalálni egy hasonló azonosítatlan objektumot. Míg a nyilvánosságra kerülő anyagok fokozzák a kormányzati átláthatóság iránti nyomást, a szkeptikusok szerint a jelenségekre lehetnek földi magyarázatok is, például optikai csalódások, szenzorhibák vagy más, hagyományos repülőeszközök.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legkegyetlenebb pillanat: kiderült, mit hallanak a betegek, miután leállt a szívük
Egy kutatás a klinikai halál legfélelmetesebb titkát tárta fel újraélesztett betegek beszámolói alapján.


Mi történik, ha a szívünk megáll, de az agyunk még működik? A legrosszabb rémálom válhat valóra: egy új kutatás szerint a betegek hallhatják, amikor az orvosok kimondják a halál beálltát, miközben már nem tudnak jelezni a külvilágnak. Dr. Sam Parnia, a New York-i NYU Langone Medical Center kutatóorvosa és csapata a Resuscitation című tudományos folyóiratban tette közzé azokat a meghökkentő eredményeket, amelyekről a New York Post is beszámolt februárban.

A kutatók 25, többségében amerikai és brit kórházban vizsgáltak 53 szívleállás-túlélőt. A túlélők közel 40 százaléka számolt be arról, hogy a klinikai halál állapota alatt tudatos gondolatai vagy emlékei voltak.

Az orvosok elektroencefalográffal mérték az agyi aktivitást, és a gondolkodással összefüggő gamma, delta, théta, alfa és béta agyhullámokat észleltek még 35-60 perccel a szív leállása után is.

„Ők [a túlélők] úgy érezték, hogy teljesen tudatuknál vannak” – mondta Dr. Parnia. „Nemcsak a tiszta tudatosság jeleit tudtuk kimutatni, hanem azt is, hogy ezek az élmények egyediek és univerzálisak. Különböznek az álmoktól, illúzióktól és téveszméktől.”

A jelenség magyarázata az agy úgynevezett diszinhibíciója lehet. Amikor a szívleállás miatt megszűnik a vérellátás, az agyban lévő természetes gátlórendszerek kikapcsolnak. Ez egyfajta szuperfókuszált állapotot hozhat létre, ami megmagyarázhatja a részletes emlékeket és az „élet filmjének lepörgését” is. „Ahogy az agy a vérellátás hiánya miatt leáll, a normál fékrendszerek kioldanak, ezt nevezzük diszinhibíciónak.

Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy hozzáférjenek a teljes tudatukhoz: minden gondolatukhoz, emlékükhöz, érzelmi állapotukhoz, mindenhez, amit valaha tettek, és amit az erkölcs és etika szemszögéből élnek újra.”

Ezek az eredmények alapjaiban változtathatják meg az újraélesztési protokollokat. Ha a tudatosság részben megmaradhat, egyáltalán nem mindegy, mi hangzik el a beteg mellett a beavatkozások során. „Bár az orvosok régóta úgy gondolták, hogy az agy körülbelül 10 perc után maradandó károsodást szenved, miután a szív leállítja az oxigénellátását, a munkánk azt találta, hogy

az agy az elektromos helyreállás jeleit mutathatja a folyamatos újraélesztés alatt is”

– tette hozzá Dr. Parnia.

A tudományos közösség ugyanakkor óvatosságra int. A kutatásban vizsgált túlélők alcsoportja kicsi volt, és a rögzített agyi aktivitás és a későbbi élménybeszámolók közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A vita mindenesetre rávilágít, hogy a halál nem egyetlen pillanat, hanem egy folyamat.

A szívleállás utáni agyi aktivitás léte komoly etikai kérdéseket is felvet, például a szervdonáció időzítésével kapcsolatban.

A kutatók szerint a következő lépés nagyobb mintákon végzett, folyamatos agyi monitorozás lehet, hogy pontosabb képet kapjanak a haldoklás folyamatáról. Az eredmények addig is arra figyelmeztetnek: sosem tudhatjuk, ki hallja, ami egy kórházi ágy mellett elhangzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ez a fajta agytorna tényleg csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát - legalábbis egy 20 éven át futó kutatás szerint
Lehet, hogy a mobilod „agytréniges” játékai nem csak az idődet rabolják, hanem plusz egészséges éveket adnak az agyadnak?


A kérdés elsőre kicsit olyan, mint egy mobilos hirdetés: tényleg meg lehet előzni az Alzheimer-kórt néhány célzott játékkal? A válasz továbbra sem az, hogy igen, kész, pipa. Hanem az, hogy nem hülyeség próbálkozni.

Az Alzheimer-kórra továbbra sincs bizonyított megelőzési módszer vagy gyógymód. Ami van: időnyerés. Ha a tünetek megjelenését akár csak néhány évvel sikerül eltolni, az rengeteget számít az önállóság, az életminőség és a családok terhelése szempontjából.

„Ezért kulcsfontosságú, hogy bővítsük a bizonyítékokon alapuló megelőzési eszköztárat”

– mondta Vernon Williams sportneurológus, a Los Angeles-i Cedars-Sinai Orthopaedics Sportneurológiai és Fájdalomgyógyászati Központjának alapító igazgatója.

Egy 1998-ban indult kísérlet

A friss eredmények egy 1998-ban indult kutatásból nőtték ki magukat. Akkor 2802 idősebb felnőttet – többségében fehér nőket – vontak be a vizsgálatba.

A résztvevőket négy csoportra osztották: három különböző típusú kognitív tréninget kaptak (memória-, logikai gondolkodás- vagy feldolgozási sebesség-fejlesztést), a negyedik, kontrollcsoport viszont semmilyen agytornában nem vett részt.

A tréningek 5–6 héten át zajlottak, összesen 10 alkalommal, egyenként 60–75 perces üléseken. A feldolgozási sebességet fejlesztő feladatok célja az volt, hogy javítsák a mentális gyorsaságot és a tárgyfelismerés pontosságát. Magyarul: gyorsabban és pontosabban reagálj arra, amit látsz.

A résztvevők nagyjából fele később „booster”, azaz emlékeztető-erősítő alkalmakon is részt vett: az alaptréning után 11 és 35 hónappal további legfeljebb négy ülésen.

A kutatók 2016-ban már közöltek egy fontos eredményt:

azoknál, akik a feldolgozási sebességet fejlesztő tréningen vettek részt, 48 százalékkal alacsonyabb volt a demencia kialakulásának kockázata

10 éves távlatban.

Húsz év adatai, még erősebb jel

A mostani elemzés még tovább ment. A kutatócsoport 1999 és 2019 közötti, 20 évnyi Medicare-adatot vizsgált meg, hogy kiderüljön, kinél diagnosztizáltak demenciát.

Az eredmény: akik a sebességalapú tréningen vettek részt, később szignifikánsan kisebb eséllyel kaptak Alzheimer-kór vagy más demenciadiagnózist.

Azok közül, akik elvégezték a sebességtréninget és a booster alkalmakat is, végül 40 százaléknál alakult ki demencia, míg a kontrollcsoportban ez az arány 49 százalék volt.

Fontos részlet: a háromféle agytorna közül

egyedül a feldolgozási sebességet fejlesztő program mutatott érdemi védőhatást.

Sem a memória-, sem a logikai tréning nem járt együtt szignifikánsan alacsonyabb demenciakockázattal.

Jonathan Rasouli idegsebész úgy foglalta össze az eredményeket: „Az idősebb felnőttek, akik specifikus, sebességalapú kognitív tréninget végeznek, jelentősen alacsonyabb hosszú távú Alzheimer-kockázattal számolhatnak, különösen, ha a tréninget emlékeztető alkalmak is megerősítik.”

Nem mindegy, hogyan edzed az agyad

A korábbi kutatások már kimutatták, hogy az agytorna rövid és hosszú távon is javíthatja a kognitív teljesítményt. A mostani eredmény viszont arra utal, hogy nem mindegy, mit és hogyan gyakorlunk. „Úgy tűnik, számít, hogyan eddzük az agyat” – mondta Williams.

Az, hogy csak a sebességalapú tréning csökkentette a demenciakockázatot, nem apró részlet. A célzott, ismételt, megerősített tréning valószínűleg többet ér, mint az alkalmi, elszigetelt próbálkozások.

„Az agy egészségéhez megfelelő inger, megfelelő dózis és folyamatos visszacsatolás kell” – fogalmazott.

Rasouli szerint az olyan gyakorlatok, amelyek a feldolgozási sebességet, a megosztott figyelmet és a gyors vizuális döntéshozatalt fejlesztik, erősíthetik az idegi hálózatokat és a kognitív rezilienciát. Ez segíthet abban, hogy az agy jobban kompenzálja az életkorral járó változásokat, és akár évtizedekkel később csökkenjen a demenciadiagnózis esélye.

Nem csodafegyver, hanem egy darab a kirakósból

Mielőtt mindenki letöltene három agytorna-appot: ez nem varázslat. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kognitív tréning legfeljebb egy eleme lehet az agybarát életmódnak.

Ide tartozik a rendszeres testmozgás, a megfelelő alvásminőség, a társas kapcsolatok ápolása és az egészséges étrend is.

Ezek együtt alkotnak olyan védőhálót, amely csökkentheti a demencia kockázatát.

A következő kérdés az, hogy kik profitálnak a legtöbbet az ilyen típusú tréningből, és hogyan kombinálható a leghatékonyabban más megelőző stratégiákkal. Mert ha már nincs biztos módszer az Alzheimer-kór megelőzésére, minden olyan eszköz, amely éveket nyerhet, komolyan veendő.

Via Health


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk