News here
hirdetés

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés

„Ha valakinek normális, hogy rendszeresen verték, akkor idővel beletörődik, hogy nem tud elmenekülni” – Az egész életünkre kihatnak a gyerekkori traumák

Függőségek, dührohamok, párkapcsolati nehézségek: mindezeknek életünk első néhány évében keresendő az oka.

Link másolása

hirdetés

Függőségek, figyelemzavar, dührohamok, párkapcsolati nehézségek: mindezeknek életünk első néhány évében keresendő az oka. De mi az a komplex gyerekkori trauma? És vajon van reménye egy traumatizált gyerekből lett felnőttnek a javulásra?

Amikor Viola öthónapos lehetett, az apukája az uszodában összeszedett egy különösen durva szemfertőzést. A betegség nemsokára édesanyjára is átragadt. A háziorvos ekkor ultimátumot adott: a babát – tehát az öthónapos Violát – azonnal le kell választani és elkaranténozni a nagymamánál.

„Hogy meddig tartott a szemkrízis, nem tudni, anyám mindenesetre még fél évvel később is csak napszemüvegben tudott utcára menni. Nekem pedig könnyen lehet, hogy a látásomat óvta meg a korai elkülönítés. A család utólag bagatell ügyként kezelte a történteket – végülis nagymama ápolónő volt, tisztességgel ellátott abban a két hónapban, amit az anyám nélkül töltöttem” – emlékezik vissza ma már harmincas nő.

Viola maga sem tulajdonított túl nagy jelentőséget a sztorinak, egészen a közelmúltig, amíg a terápiájában el nem kezdett foglalkozni a gyerekkori traumákkal és eredetükkel. Igaz, nem a családi anekdotaként mesélt történet miatt döntött úgy, hogy pszichológushoz fordul. Szeretett volna szakítani a vásárlás iránti függőségével épp úgy, mint a figyelemzavarával. Na meg a hirtelen, semmiből rátörő dühkitörésekkel, amelyekkel sokszor terhelte a környezetét.

Javítani próbáltam egyúttal a párkapcsolati mintáimon is, mert azzal szembesültem, hogy folyton olyan partner mellett kötök ki, aki idővel elhagy engem. Szerettem volna megérteni, milyen okok húzódhatnak meg ennek a hátterében.”

Viola ma már úgy gondolja: a csecsemőként átvészelt „karantén” sok változást indított útjára a személyiségében. Mint az ő esete is példázza, sokszor a szülő legjobb indulata ellenére vesznek szerencsétlen fordulatot az események.

hirdetés
A gyerekek ugyanis nemcsak a tudatosan bántalmazó, hanyagoló közegben traumatizálódhatnak – akár koraszülés, betegség vagy válás kapcsán is. És akkor még nem is tértünk ki a mostani háborús események miatt menekülő családok ezreire.

De mi is az a trauma? Ijesztő vagy erőszakos esemény, ami veszélyezteti a személy biztonságát. Lehet érzelmi, testi bántalmazás, de “egyszerűen” az is, ha a gyerek olyan esemény – például családon belüli erőszak – szemtanúja, ahol kiszolgáltatott helyzetben érzi magát.

Szinte borítékolhatóan traumát okoz például a hospitalizáció, a szülőtől való rövidebb-hosszabb elkülönítés (lásd fentebb), vagy ha egy gyerek árvaházban nevelkedik fel. Sajnos azonban egy kisgyerek nem csak szélsőségesen rossz körülmények közt szenvedhet traumákat.

Miért is érintik a traumák a gyerekeket annyival érzékenyebben, mint a felnőtteket?

„A felnőttnek jó esetben már van bevált megküzdési módja, amit használni tud, míg a gyerekeknek általában még nincsen. Ilyen szempontból a 0-6 év közti korosztály a leginkább veszélyeztetett. Nagyon fontos például, hogy szavakban ki tudja-e már fejezni az érzéseit, el tudja-e mondani, mi történt vele” – mondja Petrusán-Molnár Dalma, a Mindset tanácsadó szakpszichológusa.

Vannak ugyanis egyszeri traumák, amelyek ugyan megtörténnek az adott személlyel, de a sikeres megküzdési módoknak hála feldolgozhatóvá, az élettörténetbe illeszthetővé válnak. Ezt poszttraumatikus növekedésnek nevezzük.

A valódi gond az, ha egy gyereket folyamatos bántalmazás ér – méghozzá abban a gondozói környezetben, amelynek stabil, megtartó ereje lenne a biztonságos fejlődés záloga. Ilyenkor komplex gyerekkori traumáról beszélünk, amelynek hatásai még felnőttkorban is erőteljesen érezhetők.

„Az ilyen események olyan fejlődési vonalra állíthatják a gyereket, ami magában hordozza a későbbi, újbóli áldozattá válás traumatizáció lehetőségét” – mondja Balázs Dominika, ám hozzáteszi, nem feltétlenül kell szélsőséges dolgokra gondolni.

„Felnőttként sokan egyszerű, hétköznapi problémákkal, apró dolgokkal fordulnak hozzám. Például: ‘nem mennek a párkapcsolataim, ha kötődni kezdenék, kiszállok. Nehezen beszélek emberek előtt, de pár pohár alkohol ezt feloldja. Az ilyen helyzetek mögött lehet valami, amit érdemes felfejteni.”

Ide sorolhatóak még felnőttként az indulatkezelési és érzelemszabályozási problémák, de akár a gyerekkortól észlelhető, esetleg egész életen át fennálló figyelemzavar (ADHD) tünetei is.

„Elképzelhető, hogy az ilyen embernek gyerekként egyszerre több dolgot is monitoroznia kellett, hogy történik-e körülötte valami. Ezért nem tud elmélyülten egy tevékenységet végezni, folyton készenléti állapotban van” – teszi hozzá Petrusán-Molnár Dalma.

Bántottak vagy bántani fogsz?

Milyen testi-lelki következményekkel járhat a gyerekkorban, tartósan elszenvedett trauma? Petrusán-Molnár Dalma szerint felnőttkorban rendkívül változatos tünetek formájában nyilvánulhat meg mindaz, amit gyerekként elszenvedtünk.

Ha valaki a bántalmazás extrém formájának, például rendszeres verésnek volt kitéve, akár lassabb agyi válasszal reagálhat a valós fenyegetettségre, ez pedig kihat a döntéshozatalra is.

Érdemes felidéznünk a tanult tehetetlenség fogalmát is: ha valakinek az a normális, hogy rendszeresen verték, akkor idővel sokszor beletörődik, hogy nem tud elmenekülni. Az ilyen gyerekek gyakran felnőttkorban is extrém módon alkalmazkodóak maradnak, hogy kerüljék a konfliktusokat. Így könnyen kerülhetnek olyan bántalmazó kapcsolatokba, mint korábban a családban is.

De vajon mitől függ, hogy bántalmazó vagy épp meghunyászkodó jellemű ember válik egy korábbi áldozatból?

„Ezt elsősorban a sémái határozzák meg, amelyek segítségével megküzd egy adott helyzettel, amelyek segítik a világban való eligazodást. Ha mindenben engedelmeskedik, és ezzel megelőz egy nagyobb balhét, akkor ez rögzül benne felnőttkorában is.

A viselkedés ezen dinamikája nem tudatos. Például: ha az ő apjának lehetett, úgy érzi, neki is szabad. Sok bántalmazó korábban maga is bántalmazott volt. Nem tudatos választás, hogy inkább ő maga is bántalmazó lesz, semmint bántalmazott” - mondja a szakember.

Ha mindez nem lenne elég, a tartós traumatizáció hatására az agyunk és idegrenszerünk fejlődése is komoly károkat szenvedhet. Az amygdala és a hippokampusz is elmaradhat a fejlődésben, aminek az eredménye kevésbé árnyalt érzelmi szabályozás, az emlékezet zavarai, vagy épp nem megfelelő válaszreakciók is lehetnek.

A komplex trauma rengetegféle klinikai tünetben jelehet meg. A legújabb kutatás szerint az autoimmun -és kardiovaszkuláris betegségek, az egyes függőségek és mentális betegségek is visszavezethetők a lelki tartalmakra, élményekre, amelyek a gyerek első 2 életévében érték őt.

„A függőség szinte mindig a traumára adott válasz, illetve megküzdési mód. Nem betegség, de nem is választás kérdése. A traumát elszenvedők körében nő a függőségek veszélye, amelyeket a megkönnyebbülés érzéséért folytatnak - ez lehet szex, szerencsejáték, evés vagy vásárlás. Így terelik el a saját figyelmüket az érzelmi fájdalomról. Ez tehát nem az elsődleges probléma, inkább csak próbálkozás a megoldásra” - figyelmeztet a szintén pszichológus Balázs Dominika.

Érdemes tehát Violához hasonlóan feltenni a kérdést: miért van olyan érzelmi fájdalmam, amit nem tudok kezelni? Miért élek meg ennyi mindent distressz-eseménynek? Miért keresem máshol az örömöt, ami nélkül nem tudom magamat jól érezni?

Akiket nem szerettek önmagukért

A kiváltó esemény(ek)nél azonban nem kell feltétlenül valami drasztikusra gondolnunk. Éppen elég az is, ha az édesanya nem kellően érzékeny, nem reagál megfelelően a kisbabája jelzéseire. Hiszen ez a kötődés, amelyből a gyerek később a világot tanulja.

„Fontos, hogy ne tegyük felelőssé a szülőt! Van, aki azért nem tud reagálni, mert maga is traumatizált, esetleg több generációra visszavezethető traumák áldozata. Egy depressziós édesanya például nem fog tudni olyan érzékenyen reagálni a kisbabájára, mint azt egy egészséges anya tenné. A gyerek érzelemszabályozása már ezen a ponton sérül. Sokszor erről a szülő sem tehet, ő is hozza magával a korábbi traumatömeget” – mondja Balázs Dominika.

Mivel a gyerekek idegrendszere nagyon érzékeny, és ebben az életkorban még folyamatosan alakul, a tartósan fennálló traumatizáció súlyos következményekkel járhat a további fejlődésükre nézve.

„Ha az anya nem volt kellően szenzitív a gyermek fájdalmára, akkor az idővel elkezdi elfojtani az érzelmeit, és kevesebbet sír majd. Ekkor még nagyon alkalmazkodó. Végtelenségig idealizája a szülőt, és még számára káros helyzetekben is idomul az igényeihez. Ezt a mintát továbbviheti a későbbi párkapcsolataiban is, hiszen ez az ismerős számára” – teszi hozzá Dominika.

A tartós gyerekkori traumatizáció egyik lehetséges következménye az is, ha személyiségzavarok alakulnak ki. Sokat hallunk a nárcizmusról és a borderline-ról, két olyan zavarról, ami nagyban megnehezíti az egyén felnőttkori boldogulását. De vajon ezek is a gyerekkorból indulnak?

„A génjeink is hajlamosíthatnak bizonyos zavarokra. A környezet és a gének viszont folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással: ha a gyerekkori fejlődésünk során jó környezetbe kerülünk, bizonyos génjeink nagy valószínűséggel nem aktiválódnak. Ha azonban még “rápakolnak” arra, ami egyébként is jelen van a genetikai csomagunkban, akkor személyiségzavar is keletkezhet” – folytatja a szakember.

A nárcisztikus emberek esetében gyerekkorukban nem önmagukért szerették őket. Ha meg is történt a szeretet kifejezése, nem akkor, amikor arra szükségük lett volna. Habár sok esetben nem veszik figyelembe mások szempontjait és érzéseit, emögött hatalmas belső űr tátong, amelyet folyamatosan próbálnak feltölteni. A korsónak azonban lyukas az alja: hiába gyűjtögetik az emberi kapcsolatokat, nem tudják fogadni a szeretet, hiszen ehhez nincsen mintájuk.

Míg a nárcisztikus teljesen “egyedül van”, a borderline egy elhagyott gyermekmódban ragadt. A zavar alapja lehet, hogy a baba-mama kommunikáció során az anya – még ha másodpercekre is – de kiszáll, a kapcsolat megszakad. A baba élménye ilyenkor, hogy az ő létezésére nincs reakció, így kiakul egy úgynevezett disszociatív szelf-mag, egy belső ürességérzet – magyarázza Dominika.

Mindkét zavar nagyon eredményesen kezelhető sématerápiával, ahol az adott személy sémáin, azaz berögzült viselkedésmódjain lehet változtatni, egyúttal erősíteni a belátásra való képességét is. A gyerekkori hibás sémák forgatókönyvét jellemzően több éves munkával lehet felülírni. Cél ilyenkor a traumatikus eseményeket megfelelő helyre tenni az élettörténeti narratívában. A terápiának nagyon fontos kiegészítői a társas kapcsolatok - barátságok, párkapcsolatok - is, ahol a személy támogató közegben érezheti magát.

Mit tanácsolnak tehát a szakemberek? Üljünk le a szüleinkkel, és rágjuk át a régmúlt eseményeit?

A szülővel közös átdolgozás remek ötlet - már ha ő maga is nyitott rá. Ugyanakkor nem minden szülő alkalmas rá, hogy részt vegyen ebben a folyamatban. Ha a szüleinken érzékeljük, hogy nem tudnak vagy akarnak segíteni, inkább elárasztanak érzelmileg, érdemes felvonni velük szemben a határokat. A valódi szüleink helyett inkább a “belső szülővel”, azzal a képpel dolgozni, amit a szüleik maguk után hagytak a lelkünkben - tanácsolják a szakemberek.

„Milyen lenne az ideális belső szülő? Én milyen szülő lennék majd? Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni az önismereti munka során, nem feltétlenül belevonva az igazi szülőt. Ha csak sérülünk általa, újratapasztalva az elutasítást, jobb a tisztelet megtartása mellett elkerülni. Sokan kérdezik azt is, kell-e tartaniuk a gyerekvállalástól, ha ők maguk traumatizált gyerekek voltak. Pedig ha már ennyi tudatosság van valakiben, hogy feltegye ezt a kérdést, ő jó esetben tenni fog azért, hogy ez újra ne történhessen meg” – zárja Balázs Dominika.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés
Az ideális útitárs: segít a bajban, kényeztet, szórakoztat és elfér a zsebedben is
A bankkártyákat a kényelmes fizetés miatt használjuk. Ám a piacon található olyan prémium betéti kártya, amely díjmentes szolgáltatásai révén szinte nélkülözhetetlen útitárs lehet. Ráadásul segítségével csökkenthetők az utazással járó költségek is.

Link másolása

hirdetés

Egy külföldi út előkészítése ma már jóval több előkészületet és figyelmet igényel, mint néhány éve, de ha járványszempontból megfelelő külföldi célpontot választasz, ingyenes átfoglalást biztosító repülőjegyet veszel, és ingyenesen lemondható szállást foglalsz, bátran tervezhetsz. Főként, ha mindezt GRÁNIT Platinum Mastercard bankkártyával a zsebedben teszed, amelynek használata számos előnnyel, díjmentes prémium szolgáltatással jár, amivel rengeteg élményben lehet részed.

50 millió forintig térítő biztosítás az egész világra

A biztosítás baleset vagy betegség esetén 50 millió forintig téríti az orvosi segítségnyújtást, így Platinum kártyások a világ minden pontján, többek között a magas kórházi költségeiről ismert Egyesült Államokban is teljes biztonságban vannak.

További egyedi vonása, hogy több – más utasbiztosításból extrémnek tartott, ezért kizárt – nyári sporttevékenységnél is fedezi az esetleges balesetet, például a népszerű vízisportok, mint vadvízi evezés, vízisí, szörf, wakeboard, siklóernyőzés vagy éppen 40 méteres mélységet nem meghaladó könnyűbúvárkodás esetén is, amennyiben hobbi szinten űzött és nem versenysportról van szó.

Gyorsított ellenőrzés és kényeztető időtöltés reptéri VIP várókban

Mikor végre eljön az utazás napja, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre kiérve a GRÁNIT Platinum kártya felmutatásával egy útitársaddal és 18 év alatti gyermekeiddel díjmentesen használhatod a Budapest Airport Fast Track Lane szolgáltatást, kikerülve az ellenőrzés előtti hosszadalmas sorban állást.

Az így nyert időt a járat indulása előtt nyugodt körülmények között, finom italokat és ételeket élvezve töltheted el a Mastercard Airport Lounge-ban, amelyet a kártya felmutatásával korlátlanul díjmentesen látogathatsz, és ide is beviheted magaddal egy vendéged és 18 év alatti gyermekeidet.

A bécsi reptéren is bármikor beléphetsz a Platinum kártya felmutatásával két prémium váróba: a SKY Lounge-ba, és a Vienna Lounge-ba. Világszerte további, több mint 1300 repülőtéri lounge is vár, amelyeket a GRÁNIT Platinum bankkártyához járó Priority Pass kedvezménykártya felmutatásával 24 euróért tudsz igénybe venni.

hirdetés
További szuper kedvezmények

Platinum kártyásként nem szükséges az utazás előtt bankba vagy pénzváltóhoz szaladgálnod, a GRÁNIT Platinum kártyával havonta kétszer díjmentesen és limit nélkül – pontosabban a bankkártyára beállított készpénzfelvételi limit erejéig – vehetsz fel készpénzt bármely külföldi ATM-ből kedvező árfolyamon. Itthon pedig havonta négy alkalommal élhetsz a díjmentes készpénzfelvétel lehetőségével.

A prémium kártyához emellett többféle – belföldön (is) igénybe vehető – kedvezmény tartozik. Az igényes szórakozás eszköze lehet a korlátlanul és díjmentesen használható Pressreader applikáció, amellyel 7000 nemzetközi és magyar online magazin és újság olvasgatható.

Nők számára további előnyt jelent, hogy 15 százalékos kedvezménnyel vehető igénybe a nemzetközi hírű Maternity Szülészeti- és Nőgyógyászati Magánklinika számos szűrővizsgálati csomagja.

Fotók: Gránit Bank, Mastercard

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés
Rosszul sült el a fenékplasztika: elfertőződött a heg, kórházba került az OnlyFans-modell

Link másolása

hirdetés

Mary Magdalene ismerős lehet az OnlyFans-felhasználóknak és az Instagramozóknak, ugyanis igen jellegzetes a külseje – ezt pedig annak köszönheti, hogy eddig körülbelül 150,000 dollárt költött plasztikai beavatkozásokra. A nő valódi plasztikafüggő: a mellei mellett a száját és a teste többi részét is megcsináltatta, de a botokolástól sem riad vissza.

Most pedig tovább dolgozott a fenekén is, ám nem az edzőteremben izzadt többet, inkább feltöltette azt.

A kezelés viszont nem éppen úgy sült el, ahogyan várta: a műtét után a heg elfertőződött, ő pedig teljesen kétségbe esett. Olyannyira nem tudta, hogy mit csináljon, hogy a követőitől kért segítséget – akik érthető módon elsősorban azt tanácsolták, hogy forduljon orvoshoz.

A 24.hu szemléje szerint egy videóban is beszámolt a betegségéről, elmondta, hogy épp Los Angelesben van, és mivel kanadai állampolgár, rengeteg pénzbe kerülne egy kórházi kezelés. Végül mégis úgy döntött, hogy befekszik a kórházba, természetesen erről is beszámolva a közösségi oldalain.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés
7+1 tipp, amivel biztonságban tudhatod lakásodat a nyaralás alatt
Egyszerű és praktikus ötleteket mutatunk, hogy nyugodtabban pihenhess.

Link másolása

hirdetés

Napokra, hetekre magára hagyott otthonod könnyen válhat betörők célpontjává. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet, hogy a pihenés tényleg a gondtalanság jegyében telhessen. Persze, semmi nem garantálja a tökéletes biztonságot, de sokkal nyugodtabb leszel, ha tudod, hogy mindent megtettél az otthonod védelme érdekében.

1. Kérj meg valakit, hogy néha nézzen rá a lakásra!

Egy családi ház és egy lakás esetében is az a legfontosabb, hogy ne látszódjon, hogy üresen áll. Végig kell gondolni, mi minden jelezheti az idegeneknek, hogy nem vagy otthon, és el kell tüntetni ezeket a jeleket. Meg kell kérni egy megbízható szomszédot vagy egy barátot, hogy időnként pl. ürítse ki a postaládát vagy a családi házban húzza ki az üres kukákat, amikor viszik a szemetet. Időnként járja körbe a lakást, és ha éppen nem várható vihar akkor mozgassa a redőnyt.

2. Ne keltsen olyan benyomást a kert, mintha senki sem használná!

A kertet/erkélyt tedd rendbe, mert a hetekig ugyanott hagyott gyerekjáték vagy slag is azt mutatja, hogy már egy jó ideje nem jártak arra. De ez nem csak a betörés miatt fontos, hanem vihar esetén se túl szerencsés, ha a tárgyak szanaszét repülnek a kertben, vagy netán a szomszédnál kötnek ki.

Ha tudsz, szerezz be egy időzítőt, ami fel-le kapcsolja a villanyt a lakásban a mozgás látszatát keltve, akár éjszaka is. A mozgásérzékelő felszerelése is elbátortalaníthatja a betörőket, mert nemcsak azt mutatja, hogy a lakók figyelnek a biztonságra, de a szomszédok figyelmét is felkeltheti.

3. Mindig zárd be az ajtókat, ablakokat!

Zárd be az összes ablakot, erkély- illetve teraszajtót, de rendesen! Ha az ajtókhoz van kulcs, ne légy rest használni. A barátot, családtagot, aki a nyaralásotok alatt jár hozzátok szellőztetni, szintén kérd meg rá, hogy figyeljen oda ezekre! Ha biztosra akarsz menni, nyaralásod ideje alatt akár plusz zárakkal, lakatokkal is felszerelheted ezeket.

hirdetés
4. Ne jelentkezz be azonnal, ha éppen nem vagy otthon!

Tudjuk, erről már biztosan hallottál, de hidd el, bármennyire is egyértelmű ez az íratlan szabály, sokan fittyet hánynak rá. Ha lehet a nyaralás alatt, ne használd a közösségi oldalt naplóként, melyben minden nap, akár többször is, képekkel dokumentálod az eseményeket. Aki erre szakosodott, egyből kiszúrja, hogy lakásod szabad préda. Sőt, a helymegjelölést is érdemes kikapcsolnod, hogy szemfüleseknek még véletlenül se legyen gyanús, hol is vagy most. Oszd meg az élményeket később, otthonról, vagy ha tudod, hogy a ház nincs őrizetlenül! A közösségi média ugyanis kiváló információforrás a bűnözőknek.

5. Ne hagyj szem előtt semmit!

Különösen csábítók lehetnek a besurranó tolvajoknak az udvaron, erkélyen vagy ablakban hagyott tárgyak. Ezek megszerzéséhez még különösebb praktikára sincs szükségük, elég kivárni a megfelelő pillanatot. Még könnyebb dolguk van, ha esetleg még sűrű sövény is takarja az udvar utcafront felőli részét, hiszen ekkor amiatt sem kell izgulni, hogy a járókelőknek feltűnik, hogy idegen jár a portán.

Azokat a szerszámokat különös gonddal zárd el, amelyek segítségével könnyebben bejuthatnak a házba! Ilyen lehet a létra, de akár egy elől hagyott fúró vagy kalapács is.

6. Hívd segítségül a technikát!

Manapság már rengeteg okosotthon eszköz érhető el, amivel növelheted lakásod biztonságát. Az egyszerűen üzembe helyezhető okos kamerákkal a telefonod segítségével távolról is megnézheted, mi történik éppen otthon. Sőt, bizonyos alkalmazásokkal a távoli felügyelet is könnyen megoldható, mint például az otthoni lámpák felkapcsolása akár a világ másik feléről.

A kevésbé elterjedt, ám annál trükkösebb eszközök közé tartozik a különféle színes fényekben pompázó tv-szimulátor, ami azt az illúziót kelti, mintha valaki épp tv-t nézne az otthonodban. De létezik kutyaugatást utánzó eszköz is, amelyet a bejárati ajtó mögé rejthetsz. Ekkor ugyanis a betörő nem lehet biztos benne, hogy valóban egy harapós kutya várja-e az ajtód mögött.

7. Áramtalanítsd a készülékeidet!

Ne csak kapcsold ki, hanem áramtalanítsd is a lakásban használt készülékeidet! Pusztán a kikapcsoló gombot megnyomni ugyanis gyakran nem elegendő. A televízió vagy a számítógép gyakran készenléti módban simán tovább működik, míg a kábel csatlakoztatva van. Ugyanez érvényes a külön hálózati tápegységgel rendelkező hordozható számítógépre, rádiós ébresztőre, állólámpára vagy akkumulátor töltőre is. Mielőtt elutazol, érdemes körbejárni a lakásban, és a kábeleket kihúzni, vagy az elosztót kikapcsolni. A wifi router is örömmel veszi a pihenőt, kivéve, ha a lakás okos otthon részegységeit a szabadság alatt távolról is vezérelni szeretnéd.

+1. Köss lakásbiztosítást!

A lakásbiztosítás több tucat kár esetén nyújt anyagi segítséget, a szélsőséges időjárás okozta károktól kezdve az idegen tárgyak vagy járművek okozta sérülésekig. Az épület és a háztartási ingóságokon túl a szabadban tárolt eszközök, kerti bútorok és gyerekjátékok is biztosíthatók.

Ha már megtörtént a baj, a lakásbiztosítás anyagi biztonságot nyújt, de a legjobb, ha teszünk a megelőzésért is, hogy a lehető legkisebb kár keletkezzen, ha valami vagy valaki veszélyeztetné az otthonunkat. A fenti tippjeink ebben nyújtanak segítséget!

Köss Allianz lakásbiztosítást online, és az élmények közben sem kell az otthonod miatt aggódnod!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
hirdetés
Főként otthon kávéznak az emberek, a legtöbben havi 3 ezer forintot költenek erre egy felmérés szerint
A rendszeres kávéfogyasztók 29 százaléka napi 1 kávét, mintegy 60 százalékuk pedig naponta 2-3 kávét iszik.

Link másolása

hirdetés

A magyarok naponta átlagosan két kávét isznak, az egyiket otthon, míg a másikat nagy valószínűséggel a munkahelyükön. Az otthoni kávéfogyasztásra a válaszadók mintegy fele havonta legfeljebb 3000 forintot költ, 3000-5000 forint között a negyedük, míg 12 százalékuk 5000-10 000 forint közötti összeget fordít rá.

A Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából a gkid Research & Consulting felmérésében

mintegy 2500 fogyasztót kérdeztek meg márciusban. A válaszok alapján kiderült, hogy a rendszeres kávéfogyasztók 29 százaléka napi 1 kávét, mintegy 60 százalékuk pedig naponta 2-3 kávét iszik.

A férfiak körében kétszer annyian vannak, akik naponta hármat, vagy annál is többet isznak, a 18-24 évesek fele nem kévézik, és a 60 év felettieknek 19 százaléka sem él vele. A legtöbb kávét a 40-49 éves korosztály fogyasztja: közülük minden második válaszadó naponta 2-3 csészényit, 14 százalékuk pedig háromnál is többet iszik meg.

A közlemény idézi Gávris Ivánt, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértőjét, aki elmondta: a válaszadók kétharmada szerint a nap legfontosabb kávéja a reggeli első, azonban az is látható, hogy a funkcionális kávézást egyre inkább felváltja a minőségi fogyasztás. Mutatja ezt az is, hogy a 18-24 éves korosztályban kevéssé jellemző a reggeli kávézás, ők inkább napközben, barátaikkal közösen ülnek be egy kávéra.

A felmérés szerint a kávézók 93 százaléka iszik kávét otthon is, de népszerű a munkahelyi (54 százalék) és a vendégségben (33 százalék) történő fogyasztás is. A 18-24 éves korosztályban nagyon népszerűek a kávézók, 31 százalékuk fogyaszt itt, miközben az összes válaszadó mindössze 11 százaléka jár kávézóba.

A felmérés szerint a válaszadók idén év elején átlagosan 796 forintot voltak hajlandók fizetni egy-egy csomag 20-25 dekagrammos kávéért. A nők 750, a férfiak viszont 860 forintért vesznek szívesen egy csomag kávét. A válaszadók 16 százaléka szívesen fizet magasabb árat a jobb minőségű kávéért: ők 1000 forintnál többet is hajlandóak fizetni egy csomag kiváló minőségűért.

hirdetés

Évek óta tartó dobogós helyét továbbra is őrzi az őrölt kávé: otthonra a válaszadók fele ezt keresi. Népszerű még a szemes és a kapszulás kávé, minden harmadik válaszadó ezeket választja.

A felmérés szerint otthonukban a legtöbben kapszulás kávéfőzővel rendelkeznek (35 százalék), minden harmadik válaszadó használ kotyogós kávéfőzőt és közel ugyanennyien hagyományos eszpresszó készítőt is.

Kávézót minden második válaszadó a hely hangulata alapján választ, 40-40 százalék döntésében fontos szempont, hogy ismerje a helyet, a kínálatot, a személyzetet - illetve a választék minőségét. A válaszadók harmada az elhelyezkedés alapján dönt egy kávézó mellett. Kávézóba a válaszadók több mint fele baráti találkozók, közösségi élmények miatt jár, különösen igaz ez a 18-24 éves korosztályra, 71 százalékuk a társaság miatt ül be egy kávézóba. A 25-29 évesek is előszeretettel fogyasztanak kávét vendéglátóhelyeken, 74 százalékuk mondta, hogy egyszerűen szeretnek emberek között lenni.

Kávézóban a válaszadók átlagosan 1132 forintért isznak meg szívesen egy csészével, a 30-39 évesek ennél többet, a 18-24 évesek ennél kevesebbet szánnak egy kávéitalra.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: