Egész nap a Facebookon lógsz? Ugyanúgy rossz döntéseket hozhatsz, mint a drogfüggők
Ezt sugallja a michigani állami egyetem kísérlete, amelyről a Journal of Behavioural Addictions című szaklapban számoltak be.
Az amerikai kutatók szerint azok, akik folyton az okostelefonjukon vagy a számítógépükön lógnak, hogy folyamatosan válaszoljanak e-mailjeikre, azsúrban legyenek a Facebook-on és frissítsék Instagram-idővonalukat, bizonytalanná válhatnak olyankor, amikor egy valóban fontos döntést kellene hozniuk – idézte a Techcrunch.
Egy 71 fős csoportot vontak be annak felmérésére, hogy mennyi időt töltenek a Facebookon, és ez milyen hatással van döntési képességeikre. Alávetették őket az Iowa Gambling Task nevű tesztnek, amelyet a pszichológusok már jó ideje használnak a különböző körülmények közötti emberi képességek tanulmányozására.
Ennek során a kísérleti alanyok négy pakli kártyát kapnak: két „jót” és két „rosszat”. Mindegyik pakliban vannak olyan kártyák, amelyekkel nyerni vagy veszíteni lehet. A „jó” csomagokban a nyerési lehetőség alacsony, viszont a veszteség is csekély. A „rosszakkal” nagyobbat lehet nyerni, de veszíteni is. Az adatok összesítéséből az derült ki, hogy azok, akik több időt töltöttek a közösség hálón, rosszabbul választottak. Akárcsak a drog- és játékfüggőknél, itt is egy neurológiai deficitről van szó a homloklebenyben,
amelynek következtében képtelenek felidézni korábbi élményeket és a hozzájuk kötődő érzéseket – például a pénzvesztését.
Bár ez az első eset, hogy a tudományos közösség ilyen következtetéseket von le a közösségi média használatából, mindenképpen érdemes rá odafigyelni, hiszen ma már minden harmadik ember felhasználónak tekinthető. „Kétségtelen, hogy sokat profitálhatunk belőle az életünkben, de nem szabad elhanyagolni a sötét oldalát, amely veszélyessé válhat, ha nem vagyunk képesek elszakadni tőle – jelentette ki Dar Meshi, a michigani egyetemi kognitív neurológusa, a tanulmány fő szerzője – Mély vizsgálatra van szükség annak bizonyítására, hogy a közösségi médiát tekinthetjük-e függőségnek.”
Ennek következményei lehetnek, főleg a fiatalabbnál, az alvási-ébrenléti ciklusok felborulása, a valóságos közösségi kapcsolatoktól való eltávolodás. Súlyosabb esetben személyiség-zavarokhoz, a külvilágtól való elzárkózáshoz is vezethet, sőt, olyanok is vannak, akik végül már saját virtuális világukban sem találják a helyüket.
