A gyermekkor egyik legnehezebb kérdése minden szülő számára, hogy milyen iskolába írassa a gyermekét az óvodás éveket követően. De néha még ennél is nehezebb kérdés tud lenni, hogy egyáltalán érett-e már a kisgyerek az iskolára. A szülői megérzéseken túl nem árt, ha a szakemberek véleményére is nyitott maradsz, hiszen számtalan példát ismerünk arra, hogy milyen komoly pszichés károkat lehet rossz döntésekkel okozni, azaz a túl korán iskolába küldéssel vagy a túlságos visszatartással.

Az alábbi 30 kérdés megválaszolásával leellenőrizheted, hogy iskolaérett-e már az óvodás gyereked! Ha úgy ítéled meg, hogy még jobb, ha 1 évet az óvodában marad, akkor az alább teszt hasznos tanácsokat is ad arra, hogyan tudod otthon a gyerekedet játékosan fejleszteni.

Segítségképpen álljon itt egy teszt, amit óvónő szakértőinktől kaptunk – ez ma a legelterjedtebb iskolaérettségi tesztsor. A lenti kérdések őszinte megválaszolása után talán már könnyebben meg tudja határozni maga a szülő is, hogy a gyerek mennyire érett az iskolára. Ugyanakkor ne feledjük, gyerekek pont ebben a korban meglepően hatalmas fejlődési ugrás képesek.

Az alábbi kérdések megválaszolásával megfigyelhető, érett-e gyermek az iskolára.

1. Eléri-e gyermekem a 120-130 centiméteres magasságot és a 20-22 kilót?

A kisebb termetű gyermek gyakran fáradékonyabb társainál.

2. Elindult-e a fogváltás?

Ez a csontosodás megindulását jelzi, és az ülő- és állóképességgel van szoros összefüggésben.

3. Tud-e gyermek önállóan cipőt kötni?

Ennek hiánya gyengébb kézügyességre és gyengébb térbeli tájékozódásra utalhat.

4. Jó-e gyermekem ceruzafogása?

Az ehhez szükséges izmokat a csontosodási folyamat kezdete előtt sok gyurmázással lehet erősíteni.

5. Összerendezett-e gyermekem elemi mozgása?

A kúszás, mászás, lábujjon– sarkon–talpélen való járás, a szökdelés pontos kivitelezése elengedhetetlen az írás- és olvasástanuláshoz.

6. Jó a gyermekem egyensúlyérzéke?

Ez a fejlett idegrendszerre utal, melynek hiánya figyelem -és magatartászavart okoz. Gyakoroljuk a vonalon járást, a járdaszegélyen járást, a pincérkedést tálcával.

7. Fejlett a vállöv, a könyök és a csukló finommozgása?

Ez a szépírás alapja, mely talicskázással, kobrázással, függeszkedéssel, később fűzéssel és ujjtornával fejleszthető.

8. Tudja-e szinkronban és egymástól függetlenül irányítani végtagjait?

Ez az azonos majd ellentétes kéz-láb emeléssel, masírozással, ellentétes térdráütéssel, indiánjárással, lábkörzés–tapsolás gyakorlatokkal fejleszthető.

9. Meg tudja-e nevezni testrészeit?

Mivel a legbiztosabb pont a saját testünk, ha ez bizonytalan, minden azzá válik.

10. Kialakult dominanciákkal rendelkezik-e?

Vagyis például mindig ugyanazt a kezét használja-e rajzolás vagy evés közben?

11. Koordinált-e a szemmozgása?

Nehezítő tényező a sok tévé, tablet és számítógép-használat! Szemtorna lehet a fej elmozdulása nélkül: szemmozgatás jobbra, balra, le, föl, rézsútosan.

12. El tudja-e különíteni a jobb és a bal irányokat, illetve helyesen használja-e a névutókat?

Meg tudja különböztetni egymástól, hogy alatt, fölött, mögött? Képes-e adott mozdulatokat, illetve alakokat térben (például építéssel) és síkban (például rajzon) leutánozni?

14. Képes-e mozgássorozatok elvégzésére (például taps-lépés-guggolás, gyöngyfűzés), illetve rajzminták követésére?

15. Képes-e irány követésére?

Itt szintén eleinte nagymozgásban, később finommozgásban, majd papíron.

16. Megfelelő-e a szem-kéz koordinációja?

Ezt például célba dobás során figyelhetjük meg.

17. Biztosan különbözteti-e meg az alakot a háttértől?

Mi van a képen hátrébb, mi előrébb? Egymásra rajzolt tárgyak elkülönítésénél fontos.

18. Felismeri-e az azonos alakokat, színeket, nagyságokat, mennyiségeket?

Például különböző színű és nagyságú kockák válogatása.

19. Az azonosság mellett felismeri a különbözőségeket?

20. A különböző hangokat meg tudja különböztetni egymástól?

Például azonos hangzású szavakat kéz-kész, mind-mint.

21. Felismeri-e a rész-egész viszonyát?

Például kis részleteket megkeresni az egészen belül.

22. Megy-e a szétszedés és újra összerakás gyakorlata?

23. Képes-e az egyik érzékszerv-csatornán nyert információt másik csatornára átfordítani? Például mesét lerajzolni?

24. Képes-e magát árnyaltan kifejezni?

Van-e türelme másokat meghallgatni? Tud-e kérdezni? Ezek sok mesehallgatás, verstanulás és beszélgetés fejleszti.

25. Be tud-e fejezni önállóan egy elkezdett történetet?

26. El tudja-e helyezni magát időben és társadalmi környezetében?

Ismeri-e az évszakokat, napszakokat, napok változását?

27. Tud-e szabályok szerint viselkedni a mindennapi életben és a játékban egyaránt?

28. Tűri-e a kudarcot?

29. Bizalommal fordul-e a felnőttek felé? Elfogadja-e őket?

30. Játszik-e a közösségben?

Iskolaéretlen gyerek jellemzői

- zavarba lehet hozni olyan utasításokkal, amelyekben irányok szerepelnek - nehezen tartja be játékszabályokat (társasjáték , közös játék)

- nem képes annyit lépni a társasjáték mezőin, ahányat dobott (számfogalom)

- 1-10-ig nem igazodik el a számok világában (5-ös számkörben számlálás)

- a hét napjait nem tudja meghatározni, ha konkrétan kérdezzük, szerda után mi következik, vasárnap előtt melyik nap van

- keveri az évszakok sorrendjét

- keveset beszél, mondatai kuszák, gondolatait nehezen közli

- túl sokat beszél, beszédfegyelme nincs, közbeszól, türelmetlen, állandóan visszakérdez

- saját adatait nem ismeri (név, cím, szülő neve , kor)

- figyelmét nem köti le 15–20 percig egy tevékenység, ami nem tv vagy számítógép

- testi felépítése gyengébb, erőtlen, nem szeret mozogni

- kortársaival nehezen teremt kapcsolatot, alkalmazkodni nehezen tud, a szülőtől való elválás is sokszor problémás

- ceruzafogása nem jó, nem szeret vizuális tevékenységeket végezni

- vonalvezetése görcsös, nem tartja be a megbeszélt vonalhatárokat 

- rajzai kezdetlegesebbek, mint kortársaié

- nehezen jegyez meg memoritereket (verseket, rövid szöveget)

- hosszabb ideig alig tud egy helyben, viszonylag mozdulatlanul ülni és figyelni

- nem önálló, egyedül keveset foglalja el magát (szülők teljesen kiszolgálják)

- amit elkezd, sokszor félbehagyja, nem fejezi be

- konfliktusmegoldása, kudarc elviselés, akarati fejlettsége, kitartása, monotóniatűrése nem optimális

- játéka kapkodó, mindenre egyszerre figyel

- feladattudata fejletlen, belső késztetése még nem alakult ki

- akaratával nem birkózik meg, még ritkán tudja azt úgy irányítani, hogy más fontosabb dolog alárendelje