Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.
A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.
Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.
David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.
Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.
A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be
Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.
Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.
Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.
A mélypont azonban nem végállomás.
Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.
Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.
Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.
„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.
A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.
A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Egy hideg, nedves kendő a tarkón, a csukló belső felén vagy a halántékon gyors enyhülést hozhat, mivel ezeken a területeken az erek közel futnak a bőrfelszínhez.
Szintén népszerű trükk egy nedves lepedő felakasztása a szobában, ami a párolgás révén hűti a levegőt. Ez a módszer azonban kifejezetten káros lehet, ha a levegő amúgy is fülledt és párás.
Ilyenkor ugyanis a páratartalom tovább nő, ami a hőérzetet csak rontja.
A negyedik bevált praktika a hideg lábfürdő. Egy lavór hideg víz nemcsak felfrissít, de összehúzza a bőr ereit és serkenti a keringést. A hatás erőssége egyénenként változó, de egy rövid lábfürdő kellemes pihenést nyújthat a forróságban.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy az idősek, a krónikus betegek és a kisgyerekek különösen veszélyeztetettek a hőségben. Számukra a bőséges folyadékfogyasztás, a hűvös helyen tartózkodás és a test célzott hűtése még fontosabb, de mindig az egyéni állapotuk figyelembevételével.
Amikor a hőmérő a magasba kúszik, rohanunk a klímához, de érdemes meghallgatni, nagyanyáink milyen trükkökkel, házi praktikákkal viseltél el a kánikulát: egy spricni, egy nedves lepedő és egy lavór is azonnali enyhülést hozhat. A Bunte.de összeszedett négy olyan filléres trükköt, amelyek tényleg működnek a kánikulában – de csak akkor, ha okosan használjuk őket.
Az első és legegyszerűbb módszer a vízpermet. Egy finom vízpára az arcon, a karokon vagy a lábakon segíti a hőleadást, a hatást pedig a párolgás fokozza. Ezt egy ventilátorral keltett légárammal tovább lehet erősíteni. A cikk a jégkocka bőrön való használatára is kitér, de csak óvatosan, mert a túlzott hideg kellemetlen lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezért tévhit az „öt másodperces szabály”: nem az idő számít a leejtett ételnél
Egy friss tudományos összefoglaló szerint a leejtett étel biztonságát nem az eltelt idő, hanem a felület és az étel jellege határozza meg. A tudósok különféle ételeket – kenyeret, vajas kenyeret, görögdinnyét és gumicukrot – dobtak baktériumokkal bevont felületekre.
Leejtesz egy darab uborkát a földre, de gyorsan felkapod, mondván, az „öt másodperces szabály” megvéd. A tudomány szerint azonban ez a hiedelem hamis biztonságérzetet ad: a kórokozók átadása szinte azonnal megtörténik, és a felületek órákig fertőzőképesek maradhatnak.
John Tregoning, az Imperial College London vakcinaimmunológia-professzora három, a baktériumátvitelről szóló tanulmányra hivatkozva oszlatja el a tévhitet. Az egyik legfontosabb kutatás során tudósok különféle ételeket – kenyeret, vajas kenyeret, görögdinnyét és gumicukrot – dobtak baktériumokkal bevont felületekre.
Az eredmények egyértelműek voltak. „Szinte azonnal átkerültek” – mondta Tregoning, hozzátéve, hogy a legrosszabb kombinációnak a nedves étel és a kemény felület, például a csempe vagy az acél bizonyult.
Egy másik vizsgálat azt mutatta, hogy a felületen lévő baktériumok órákkal később is képesek megfertőzni a rájuk eső ételt.
A szakértő egy hétköznapi példával érzékeltette a veszélyt: „Ha egy darab szennyezett csirkét teszel a munkalapra, majd két órával később ráejted a kenyérdarabodat, még mindig felszedhetsz róla baktériumokat. Ott lesznek nagyjából 24 órán át.”
A szabály érvénytelenségét a legtisztább környezetben, a műtőben is igazolták. Egy harmadik tanulmány kimutatta, hogy ha egy sebészeti eszköz a földre esik, azt kizárólag mosószeres tisztítás után lehet újra biztonságosan használni. A másodpercek számolgatása tehát itt sem ér semmit.
A tudományos közösség már évek óta foglalkozik az öt másodperces szabály cáfolatával. A Rutgers Egyetem 2016-os, átfogó vizsgálata már kimutatta, hogy a szennyeződés mértékét az étel nedvessége, a felület típusa és az érintkezési idő együttesen határozza meg, de a baktériumátvitel akár egy másodpercen belül is megtörténhet.
Mit jelent mindez a leejtett uborkára? Tregoning szerint a helyzet egyértelmű.
„Szerintem el kell fogadnod, hogy elveszett” – fogalmazott.
Egy gyors vizes öblítés semmit nem ér, különösen, ha valaki fogékonyabb a fertőzésekre, vagy ha háziállat is él a lakásban, amely bármit behordhat a mancsán. Az élelmiszerbiztonság érdekében a legjobb, ha a földre esett ételtől megszabadulunk.
Leejtesz egy darab uborkát a földre, de gyorsan felkapod, mondván, az „öt másodperces szabály” megvéd. A tudomány szerint azonban ez a hiedelem hamis biztonságérzetet ad: a kórokozók átadása szinte azonnal megtörténik, és a felületek órákig fertőzőképesek maradhatnak.
John Tregoning, az Imperial College London vakcinaimmunológia-professzora három, a baktériumátvitelről szóló tanulmányra hivatkozva oszlatja el a tévhitet. Az egyik legfontosabb kutatás során tudósok különféle ételeket – kenyeret, vajas kenyeret, görögdinnyét és gumicukrot – dobtak baktériumokkal bevont felületekre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.
A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.
Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.
Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.
A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:
a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.
Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.
A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.
A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.
Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.
A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ügyvéd mondja el, mit tehet a család, ha egy fiatalabb társ kiforgatja idős rokonukat a pénzéből
Dr. Bátki Pál ügyvéd vázolta fel a jogi lépéseket az „öregezésnek” nevezett jelenség ellen, ami az idősek érzelmi alapú kifosztását jelenti. A szakértő szerint a gondnokság alá helyezés végső megoldás, de a büntetőfeljelentéshez a megtévesztés szándékát kell bizonyítani.
Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.
A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.
„Látjuk, hogy fontos neked ez a kapcsolat, és örülünk, hogy nem vagy egyedül. Mesélj, mit szerettél meg benne. Mi az, ami levett a lábadról?” – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel lehet elindítani a beszélgetést, hogy az érintett maga gondolkodjon el a helyzeten.
A pszichológus szerint fontos, hogy a család ne állítsa választás elé az idős rokont, mert hirtelen felindulásból a szerelmet választhatja, még akkor is, ha érzi, hogy valami nincs rendben.
Ha a párbeszéd nem elég, jogi kapaszkodók is léteznek. Dr. Bátki Pál ügyvéd szerint önmagában az, hogy valaki pénzt kap egy idős embertől, még nem bűncselekmény. A helyzet akkor válik büntetőüggyé, ha bizonyítható a szándékosság.
„Akkor ütközik a büntetőjogba, ha felmerül, hogy az elkövető jogtalan haszonszerzés céljából tévedésbe ejtette, vagy tévedésben tartotta a sértettet, és ezzel kárt okozott.”
Ha a vagyontárgyakat ajándékozási szerződéssel szerezték meg, az polgári perben is megtámadható, de az ügyvéd arra figyelmeztet, hogy a per lassú, és a vagyontárgyat közben könnyű továbbadni. Végső esetben, ha az idős ember belátási képessége bizonyíthatóan csökkent, elindítható a gondnokság alá helyezési eljárás, amihez orvosi alátámasztás szükséges.
A jogi utak mellett a bank is fontos védőháló lehet, de szigorú szabályok kötik. Hargitai-Szabó Kata pénzügyi szakértő szerint a banki ügyintézők képzést kapnak a gyanús jelek felismerésére. Ha azt látják, hogy egy idős ügyfél feszült, vagy egy erőszakos kísérő sürgeti, közbelépnek. A Magyar Nemzeti Bank elvárása szerint visszaélésgyanú esetén a pénzintézet visszautasíthatja a megbízást vagy további vizsgálatot végezhet. Ennek során célzott kérdéseket tehetnek fel: „Személyesen ismeri a kedvezményezettet? Kérte-e bárki Öntől, hogy ezt a tranzakciót tartsa titokban?”
A banktitok miatt azonban a családtagokat nem értesíthetik, és ha az ügyfél a dokumentált figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utaláshoz, a bank kénytelen teljesíteni a kérést.
A legjobb védelem a megelőzés. Az ügyvéd szerint
jó megoldás lehet ingatlannál a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása a fiatalabb családtagok részére, illetve az átgondolt tartási vagy öröklési szerződés.
A pénzügyi szakértő pedig azt tanácsolja, hogy a család állítson be alacsony napi utalási limitet az idős rokon számláján, vagy kérjen társtulajdonosi jogot, hogy a nagyobb mozgásokról értesítést kapjon.
A rendszeres családi kapcsolatok szintén védelmet nyújtanak, mert a bántalmazók kevésbé mernek próbálkozni, ha tudják, hogy az idős embernek van támogató közege.
A Magyar Nemzeti Bank 2025-ben és 2026-ban is többször figyelmeztetett, hogy csalók az intézmény nevével visszaélve próbálnak adatokat és pénzt kicsalni. Míg korábban hamis ügyfél-elégedettségi kérdőívekkel próbálkoztak, idén áprilisban egy új módszer terjedt el: korábbi, hamis befektetési ügyekben kicsalt pénz „adó-visszautalását” ígérve csaltak ki újabb összegeket.
A bankszektor is gyakorlati védvonalakat erősített: az OTP Bank például 2024 májusától bevezette az internetbanki és mobilbanki átutalások szabadon állítható napi limitjét a gyors pénzkivonás megakadályozására. Közben a sajtó 2025 májusában egy olyan ügyről számolt be, ahol egy 89 éves nőt a lakásmaffia forgatott ki 60 milliós otthonából. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a romantikus manipuláció és a szervezett vagyonkimentés egyaránt jelen van, ezért a jogi és banki eszközök kombinációja lett a védekezés új normája.
Először virág és figyelmesség, aztán napi készpénzfelvételek és „sürgős” utalások: így csúszik át a szerelem pénzlehúzásba. Az ügyvédi szakzsargonban „öregezésnek” hívják azt a jelenséget, amikor egy idős embert a gondoskodást ígérő fiatalabb társa használ ki anyagilag. A történet eleinte romantikusnak tűnhet, de a kapcsolat hamar egyenlőtlenné válhat, amikor a fiatalabb fél anyagi kérésekkel lép elő, és megsokasodnak a banki tranzakciók, vagy akár a lakás eladása is szóba kerül – írta a Meglepetés magazin.
A szakértők szerint ilyen helyzetben a legjobb, ha a család nem leleplezni akarja a kapcsolatot, hanem érdeklődéssel fordul az idős rokon felé. Vig-Baló Emese pszichológus azt javasolja, a támadás helyett a megértés a célravezető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
