TECH
A Rovatból

Embernek nézték, pedig robot: küszöbön a humanoid forradalom

Egy új humanoid annyira élethűen mozog, hogy a bemutató nézői azt hitték, valójában ember. A tech óriások és startupok világszerte milliárdokat ölnek emberszerű robotok fejlesztésébe, mert ezek a gépek tényleg alapjaiban változtathatják meg a világunkat.


A kínai Xpeng autógyártó legújabb humanoid robotját, az IRON névre keresztelt modellt Kanton városában, egy november első hétvégéjén rendezett eseményen mutatták be, és a közönség legnagyobb megdöbbenésére annyira simán mozgott, hogy sokan azt hitték, beöltözött embert látnak a színpadon. Ott helyben fel is kellett vágni a burkolatát, hogy bebizonyítsák: nem bújt el benne emberi operátor.

A Live Science beszámolója szerint az IRON kifinomult műszaki megoldásokkal éri el a megtévesztően élethű mozgást: rugalmas, gerincoszlop-szerű törzset, egy csomó ízületet és mesterséges izmot is kapott, így emberi módon volt képes végigvonulni a színpadon. A robot működését a Xpeng saját fejlesztésű mesterségesintelligencia-architektúrája vezérli. Ez lehetővé teszi, hogy közvetlen fizikai mozdulatokkal reagáljon a környezeti ingerekre – anélkül, hogy a látottakat bonyolult köztes lépésekre, például nyelvi parancsokká alakítaná és csak ezt követően változtatna a mozgásán.

He Hsziao-peng, a Xpeng elnök-vezérigazgatója a bemutatón közölte: a nagyjából 178 centiméter magas és 70 kilogramm tömegű robot 82 aktív ízülettel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a rendkívül komplex és emberi mozgást. A természetes járás titka többek között a lábfejben rejlik, ahol a passzív szabadságfokokkal rendelkező lábujjak segítik a gördülékeny, könnyed lépéseket. A kezei amúgy 22-22, vagyis közel ugyanannyi szabadságfokkal bírnak, mint az emberi kezek, ami óriási bravúr, de összességében a testének szinte minden egyes részét tudja hajlítani, forgatni.

A robot érzékeléséért egy, az XPeng elektromos autóiból már ismert technológián alapuló, 720 fokos lefedettséget biztosító többkamerás látórendszer felel. Az IRON-ban három darab Turing AI-chip dolgozik, így a gyártó saját fejlesztésű, nagyméretű, fizikai alapú XPENG VLA (Vision-Language-Action) 2.0 mesterséges intelligencia modelljét összesen 3000 művelet/másodperc (TOPS) számítási kapacitás pörgeti. Összehasonlításképpen: egy csúcskategóriás laptop processzora (pl. egy Intel Core Ultra 200V) „mindössze” 120 TOPS teljesítményre képes.

Az IRON tervezésénél a mérnökök kifejezetten azt a dizájnelvet követték, hogy a robot belső váza és izomzata is az emberi test felépítését utánozza, ne csak egy géptest köré húzzanak emberi formájú burkolatot. A humanoid teljes testét szintetikus bőr fedi, így érintésre „melegebbnek és emberközelibbnek” hat – fokozta előadásában He.

„A jövőben a robotok életünk partnerei és kollégái lesznek. Gyanítom, hogy ahogy autóvásárláskor választhatunk színt és felszereltséget, úgy a jövőben a kívánt célra választhatjuk ki a robot nemét, hajhosszát vagy ruházatát is” – sorolta a cégvezető.

Az IRON nem mellesleg a világon elsőként működik szilárdtest-akkumulátorról (vagyis nem hagyományos lítium-ion teleppel). Mivel ennek kémiájához kerámiát vagy polimer elektrolitot használnak, az elem nem tartalmaz gyúlékony folyadékot, ezáltal jóval biztonságosabb zárt térben, emberek közelében használni.

Az Xpeng 2026-ban küldené sorozatgyártásba az IRON-t, de egyelőre hangsúlyosan nem háztartási célra készül, hiszen egy humanoid használata túl kockázatos lenne egy rendetlen, kiszámíthatatlan lakásban, ahol eleshet, felborulhat vagy tárgyakat verhet le. Az első IRON-ok várhatóan irodákban, üzletekben, bemutatótermekben teljesítenek majd szolgálatot – kezdetben az Xpeng különböző létesítményeiben.

És az IRON bemutatása nem utolsó sorban része a Xpeng átfogó „fizikai AI” stratégiájának, amellyel az autonóm járművek fejlesztésében szerzett tapasztalatokat a robotika területére is kiterjeszti. A cég üzenete egyértelmű: elektromos autógyártóból a humanoid robotika úttörőivé kíván válni – új mércét felállítva az élethű mozgással rendelkező robotok között. És bizony a közös szoftveres alap tényleg nagy versenyelőnynek tűnik: ugyanaz a technológia működteti az autóik önvezető rendszerét, a robotaxikat és a humanoid robotot is, így drasztikusan csökkennek a fejlesztési költségek, miközben gyorsul az innováció.

Mire szánják a humanoid robotokat a fejlesztők?

A most fejlesztés alatt álló humanoid robotokat elsősorban emberek mellett végzendő feladatokra szánják, olyan környezetekbe, amelyeket eredetileg is emberekre terveztek. A cél különböző fizikai munkák kiváltása, számos iparágban, így gyártósorokon, raktárakban, logisztikai központokban vagy épp üzletekben.

A gyártók álláspontja az, hogy a napi ismétlődő vagy megterhelő, veszélyes feladatokat végezzék el az emberek helyett.

A raktárlogisztikában ez különösen hasznos lehet, ahogy azt az Amazon is felismerte, amikor a közelmúltban két Digitet kezdett el tesztelni.  A kétlábú robotot műanyag ládák pakolására, vagyis egy olyan monoton munkára fogták be, amit eddig emberek végeztek. Az Amazon szerint a humanoidok legnagyobb előnye, hogy könnyen elboldogulnak emberek számára kialakított környezetekben: átjutnak például egyenetlen padlón vagy szűk folyosókon is, ami egy kerekeken guruló robot számára lehetetlen lenne – vezeti le az Axios.

A Digit mérete, tömege és formája ugyan hasonlít az emberéhez (kb. 175 cm magas és 63 kg), de a felépítése merőben különbözik: a térdei például ellentétes irányba hajlanak és a kezei is mások – lévén eleve rakodásra, adott alakú tárgyak (ládák és dobozok) mozgatására vagy rendezésére tervezték.

A nehéz, veszélyes ipari munkáknál – például építkezéseken vagy gyárakban – a humanoidok át tudják venni azokat a feladatokat, amelyek most balesetveszély vagy egészségkárosodás kockázatát hordozzák. A szolgáltató szektorban is komoly szerepet kaphatnak: szakértők szerint hamarosan megjelenhetnek pincérként vagy árufeltöltőként, hiszen ezeket a feladatokat emberszerű mozgással és megfogókkal lehet a legjobban automatizálni.

A Xpeng egyenesen azt tervezi, hogy IRON vendégfogadó recepciósként, ügyfélszolgálati asszisztensként, biztonsági őrként vagy éppen idegenvezetőként is munkába áll majd a különféle kereskedelmi és közösségi terekben.

Miért kell, hogy humanoid legyen?

A humanoid forma legnagyobb előnye, hogy könnyen illeszkedik az emberi környezetekbe: Jonathan Hurst, az Agility Robotics társalapítója a The Guardiannek rámutatott: a világunkat teljesen az emberi testarányokhoz szabtuk, ezért „egy nagyjából emberi formájú robot könnyebben tud közlekedni és tevékenykedni a tereinkben”. De a tervezők pszichológiai okból is ragaszkodnak az emberi formához: Rich Walker robotikai szakértő szerint a vásárlóknak azt kell érezni, hogy „ez az a robot, amire mindig is vártunk – olyan, mint C-3PO” – utalva a Star Wars filmek aranyszínű droidjára.

Sok cég ugyanakkor nem egyetlen adott feladatra, hanem többcélú bevetésre szánja a humanoidokat. A tervek szerint a jövő kétlábú robotjai képesek lesznek átállni egyik munkaterületről a másikra: délelőtt például csomagokat mozgatnak a raktárban, délután pedig takarítanak vagy épp a vásárlóknak segítenek – mindezt ugyanazzal az univerzális hardverrel és fejlett mesterséges intelligenciával – mutat rá a Világkereskedelmi Fórum riportja.

Melyik humanoid áll legközelebb a sorozatgyártáshoz?

Az elmúlt két évben szinte egymásra licitálva jelentették be a vállalatok, hogy hamarosan sorozatgyártásba küldik a humanoid robotjaikat – ám egyelőre kevés kézzelfogható termék jutott el a piacig. Az amerikai Agility Robotics az elsők között épített fel egy dedikált robotgyárat Oregon államban: a RoboFab üzem éves kapacitása a tervek szerint 10 000 darab Digit lesz, de a robot egyelőre nagyon messze áll attól, hogy tömegcikké váljon. Főleg pilot projektek keretében foglalkoztatják, ám a gyártó célja, hogy még ebben az évben szélesebb vevőközönség felé is nyisson vele.

A szintén amerikai Tesla az Optimus nevű humanoidot fejleszti, de a projekt – a cégtől és Elon Musktól nem túl szokatlan módon – csúszásban van. A vezérigazgató 2024 végére már 5000 egységet ígért belőle a Tesla gyáraiba, ehelyett viszont 2025 közepéig csak néhány száz prototípus készült el – mutat rá a QZ. De a robottal tényleg nagy tervei vannak: a cégvezető a november elején tartott részvényesi közgyűlésen tíz év alatt egymilliós példányszámról és arról beszélt, hogy a sorozatgyártás esetén 20-30 ezer dollárba (6,6-9,9 millió forintba) kerülő Optimus az ember éves produktivitásának ötszörösére lehet majd képes – azon egyszerű oknál fogva, hogy a nap 24 órájában működhet.

Musk X-en megosztott jövőképe szerint az AI és a robotika idővel minden állást betölt, és az emberi munka „opcionálissá” válik: nem fog számítani, hogy „magunknak termesztjük a zöldségeket, vagy a boltban vesszük meg őket”.

A Boston Dynamics ugyancsak komoly szereplője a humanoid piacnak: a Spot nevű robotkutyáról, majd az Atlas nevű kétlábú robotjáról ismert cég, 2023-ban leállította a hidraulikus humanoid gyártását, és tavaly áprilisban bemutatott egy új, elektromos változatot, még kiválóbb mozgásképességgel és szélesebb mozgástartománnyal. A fejlesztés egyik fókusza az, hogy a robot „valódi munkakörnyezetben” legyen használható: a célok között mozgás, tárgykezelés, felismerés, döntéshozatal is szerepel, de egyelőre fejlesztési fázisban van, nem áll készen a sorozatgyártásra.

A kínai Unitree Robotics 2024 októberében leplezte le H2 nevű humanoid prototípusát, amely látványos piruetteket és karate-mozdulatokat mutatott be, de hivatalos megjelenési dátuma egyelőre nincs. Közben olyan startupok is versenyben vannak, mint az amerikai Figure és Apptronik vagy a kanadai Sanctuary AI. A Figure nemrég mutatta be a Figure 03 nevű modelljét, és kijelentette, hogy ez lesz az első tömeggyártásra alkalmas humanoidjuk, amelybe a Time szerint már több mint egymilliárd dollár kockázati tőkét fektettek olyan befektetők, mint az OpenAI, a Microsoft és Jeff Bezos. A nagy nevek nem véletlenül ólálkodnak a projekt körül: ez a humanoid a tervek szerint már nem csak ipari létesítményekben, hanem akár a háztartásokban is megjelenhet.

A globális versenyfutásban egyébként Kína és az Egyesült Államok járnak az élen: a humanoid robotikában alkalmazott mesterségesintelligencia-modellek és szabadalmak túlnyomó többsége e két országból származik. A világ legnagyobb tech cégei is beszálltak: az Amazon 2022-ben befektetett az Agility Roboticsba, a Meta épp a saját AI-rendszereit próbálja humanoidokkal kombinálni, a Google pedig a texasi Apptroniknak segít fejlesztésekkel. A The Washington Post azt látja, hogy a befektetők valósággal öntik a pénzt ebbe a szektorba: 2024 eleje óta és globálisan több mint 5 milliárd dollár kockázati tőke érkezett humanoid robotokat fejlesztő startupokba.

A bizalom abból a hitből fakad, hogy ha sikerül működő, általános célú humanoidot alkotni, akkor az óriási piacot nyit meg. Brett Adcock, a Figure vezérigazgatója szerint nagyjából 40 ezermilliárd dolláros globális lehetőségről beszélünk, és „a következő tíz évben – vagy talán még hamarabb – a világ legnagyobb vállalata egy humanoid robotcég lesz” – jósolta.

A verseny tétje szerinte nem kisebb, mint hogy „minden otthonban legyen egy humanoid”, amely átveszi a házimunkát, a mosogatástól az ágyazásig. Az ilyen kijelentések talán túlzóak, de jól mutatják, hogy a cégek milyen lázasan igyekeznek vezető pozícióba kerülni.

Mivel jelenleg is több tucat cég fejleszt emberformájú robotokat világszerte, szinte hetente érkeznek hírek új prototípusokról és mérföldkövekről. A Nvidia chipgyártó vezére, Jensen Huang ennek hatására jelentette ki az év eleji CES technológiai expón (ahol csak ő maga 14 humanoid robotot sorakoztatott fel a színpadon), hogy „az általános célú robotika ChatGPT-pillanata küszöbön áll”, vagyis a mesterséges intelligencia áttörése most már a fizikai robotoknál is bármikor megtörténhet.

Mekkora változás közeleg, kiknek a munkáját vehetik el a humanoidok?

A humanoid robotok térnyerése átformálhatja a gazdaság számos szegmensét, és bizonyos emberi munkaköröket valóban feleslegessé tehet. A feldolgozóiparban és a logisztikában várható a legnagyobb átalakulás: a gyárakban, raktárakban a robotok napi 24 órában tudnak dolgozni, nem fáradnak el, nem sérülnek meg, így például az autógyártásban vagy az e-kereskedelem raktáraiban jelentősen növelhetik a termelékenységet.

Azokon a helyeken, ahol krónikus munkaerőhiány van (például építkezéseken vagy bizonyos gyári összeszerelő sorokon), a robotok betölthetik az üres pozíciókat. A robotok ugyanakkor nem fognak panaszkodni a monotóniára vagy a túlórára, így az olyan munkakörökben, melyeket az emberek gyakran hamar megunnak (pl. futószalag melletti csomagolás, áruk válogatása, ládák pakolása), hosszú távon kiválthatják az emberi munkaerőt.

A kereskedelemben és vendéglátásban is nagy változást hozhatnak: a bolti eladók, árufeltöltők, gyorséttermi dolgozók egy részét idővel humanoid asszisztensek helyettesíthetik.

Szakértők szerint hamarosan találkozhatunk robot pincérekkel vagy szállodai portásokkal – főleg olyan területeken, ahol egyszerű, kiszámítható interakciókat kell csak lekezelni. A The Guardian elemzése szerint a kiskereskedelem lehet az egyik első szektor, ahol humanoidok tűnhetnek fel, árufeltöltőként vagy raktárosként – ám tényleg csak akkor, ha gazdaságosabb lesz őket felvenni az emberek helyett.

De nem minden feladatra éri meg drága robotot bevetni: ha például egy ételfutár vagy bolti árukiadó minimálbérért dolgozik, ma még olcsóbb alkalmazni, mint megvenni és üzemeltetni egy humanoidot ugyanerre a célra. Persze ez is borul, ha a gyártók vagy egy újonnan megjelenő viszonteladói réteg „as-a-Service” megoldásként elkezdi bérbe adni a humanoidokat, amelyekért csak a használat (effektív munkával töltött órák-percek) után kell fizetni.

Így náluk nem ketyeg az óra ebéd-, cigi- és kávészünet alatt, ahogy fizetett, szülési vagy betegszabadságra sem kell elengedni őket.

A Világgazdasági Fórum riportja rámutat: a humanoid robotok az egészségügytől a közterület-fenntartásig, a kiskereskedelmi kiszolgálástól a személyi asszisztenciáig számos területen forradalmasíthatják a szolgáltatásokat. Különösen az idősödő társadalmak esetében merül fel, hogy a munkaerőhiányt részben robotokkal pótolják: Japánban, Németországban, Dél-Koreában vagy épp Kínában az idősgondozás, betegápolás terén remélnek segítséget a fejlett robotoktól – amelyek idővel akár beszélgetőpartnerként vagy állandó ápolóként is ott lehetnek az idősek mellett.

A szakértők összességében úgy látják, hogy a humanoidok terjedése egyszerre jelent ígéretet és fenyegetést a munkaerőpiac számára. Aggodalmat kelt az, hogy a robotok elveszik a munkát és növelik a munkanélküliséget, de eközben ott az érme másik oldala: a robotok kiegészíthetik az emberi képességeket, és új munkaköröket is teremtenek: szükség lesz például technikusokra a karbantartásukhoz, vagy éppen operátorokra és trénerekre, akik betanítják és felügyelik őket.

Az új munkakörök megjelenését egyébként már tapasztalatok is alátámasztják: az Amazon egyik vezető robotikai szakembere elárulta: a cégnél az elmúlt évtizedben 750 000 ipari robotot vezettek be, amellyel párhuzamosan 700 új munkakör alakult ki.

A robotok által átvett monoton munka helyett tehát a dolgozók tényleg bonyolultabb feladatokra kezdhettek el koncentrálni, vagy épp a gépek kezelésében kaptak új szerepet – ahogy azt oly sok robotfejlesztő sulykolta éveken keresztül.

A fejlett gazdaságokban pedig évek óta megfigyelhető, hogy a robotizáció nem egyik napról a másikra váltja ki az emberi munkaerőt, hanem fokozatosan átalakítja a munkaköröket: a monoton, veszélyes, megterhelő feladatok száma csökken, míg az emberek inkább felügyeleti, kreatív vagy emberi kontaktust igénylő munkák felé mozdulnak el.

Milyen etikai kérdéseket vetnek fel a humanoidok?

A robotok terjedése számos etikai és jogi kérdést hoz felszínre, amelyekkel a szakértők és döntéshozók már most, a nagy áttörés előtt – és remélhetőleg időben – foglalkozni kezdtek. Az első és legfontosabb a biztonság: hogyan garantáljuk, hogy egy több tíz kilós, fémvázú gép ne okozzon sérülést az embereknek? Az ipari robotok eddig rácsokkal elválasztott munkaállomásokon dolgoztak, jól elválasztva az emberektől – ezzel szemben egy humanoid szabadon mozog az emberek között, ami új szabványokat kíván.

„Más dolog egy robottal egy Amazon raktárban együttműködni – ott a dolgozó ki van képezve a robot közelségére. De ha ugyanezt a robotot kihelyezem egy nyilvános parkba, hogyan fog reagálni a gyerekekre, vagy azokra, akik nem értik, mivel állnak szemben?” – hozott egy példát a The Guardiannak Aaron Prather, az elektronikai mérnököket tömörítő IEEE csoport vezetője.

A szakemberek szerint új biztonsági protokollokra van szükség: a humanoidoknak rendelkezniük kell megbízható vészleállító mechanizmusokkal, kifinomult szenzorokkal, hogy időben észleljék az embereket maguk körül, és olyan szoftverrel, ami szigorú korlátok között tartja a viselkedésüket. Nem véletlen, hogy egyes fejlesztők a sci-fi irodalomig nyúlnak vissza inspirációért: Asimov „robotikai három törvényét” – miszerint a robot nem árthat az embernek stb. – gyakran emlegetik, bár a gyakorlatban ennél összetettebb szabályrendszerek kellenek majd.

És az adatvédelem szintén komoly aggály: egy humanoid robot tele van kamerákkal, mikrofonokkal, szenzorokkal, folyamatosan figyel és rögzít mindent a környezetében. Felmerülhet tehát, hogy ki fér hozzá ezekhez az adatokhoz, és hogyan védjük ki, hogy egy otthoni robot ne sértse meg a magánszféránkat. Ebből következik, hogy szükség lesz olyan szabályozásra, amely előírja, milyen adatokat gyűjthet és továbbíthat egy gép, illetve kötelezővé is lehet tenni az átlátható működést.

Ugyancsak fontos a felelősség kérdése: ha egy önállóan döntéseket hozó robot kárt vagy balesetet okoz, kire lehet mutogatni, a gyártóra, az üzemeltetőre, vagy magára a robotra? Persze jogi értelemben. Egyszóval új törvényekre is szükség lesz, amelyek tisztázzák ezeket a felelősségi viszonyokat, lehetőleg még az előtt, hogy robotok tömegesen elterjednének.

A munkahelyek védelme szintén etikai dimenzió: mennyire engedjük meg a cégeknek, hogy robotokkal váltsanak ki embereket? Szabályozzuk-e, lassítsuk-e ezt a folyamatot, hogy elkerüljük a tömeges munkanélküliséget, vagy bízzunk a piac alkalmazkodásában? Egy biztos: gyakorlatilag minden elemzés arra jut, hogy „világos védőkorlátokra” lesz szükség a humanoidok bevezetése előtt, a szakértők pedig hangsúlyozzák: az emberi jólétet kell szem előtt tartani, és ügyelni arra, hogy a robotok ne mélyítsék tovább a társadalmi egyenlőtlenségeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Titkos profilt épít rólad a ChatGPT: pár kattintással megnézheted és törölheted az egészet
A mesterséges intelligencia a korábbi beszélgetések alapján folyamatosan tanul rólunk, és egy komplett profilt állít össze a szokásainkról. Ez a profil a megfelelő parancsokkal lekérhető, a tárolt adatok pedig a beállításokban törölhetők.


A ChatGPT többet tud rólad, mint gondolnád – és most 6 bemásolható kérdéssel, plusz lépésről lépésre beállítási útmutatóval megmutatjuk, pontosan mit tárol, mit feltételez rólad és hogyan tudod mindezt egy kattintással leállítani.

A mesterséges intelligencia személyre szabása ugyanis két külön csatornán zajlik: az egyik a kifejezetten mentett emlékek (Saved memories) tárháza, a másik pedig a korábbi beszélgetésekre való folyamatos hivatkozás (Reference chat history), ami a háttérben elemzi a stílusodat és preferenciáidat. Érdemes mindkettőt ellenőrizni.

A teljes kép feltárásához az első lépés egy adatigénylés, amivel a rendszer egyetlen listában tárja eléd a rólad felépített profilt. Ehhez elég bemásolni a következő kérést:

„Sorolj fel mindent, amit eltároltál és megjegyeztél rólam, teljes egészében, egyetlen listában. Neveket, helyeket, munkát, szokásokat, preferenciákat, bármit. Ne foglald össze, és ne hagyj ki semmit. Látni akarom a teljes profilt, amit a beszélgetéseink alapján felépítettél rólam.”

Ezt követően rákérdezhetsz azokra a következtetésekre is, amiket a rendszer anélkül vont le, hogy te kimondtad volna:

„Mondd el mindazt, amit kikövetkeztettél rólam anélkül, hogy valaha is kifejezetten elmondtam volna. Azokat a dolgokat, amelyeket abból szűrtél le, ahogyan írok, kérdezek és amit kerülök. A koromat, a jövedelmi szintemet, hogy hol élhetek, milyen az élethelyzetem. Pontosan mutasd meg, miből jutottál ezekre a következtetésekre.”

A harmadik és negyedik kérdés még mélyebbre megy: az egyik a feltételezett személyiségjegyekre és vakfoltokra, a másik pedig a viselkedési előrejelzésekre kérdez rá pénz, stressz és konfliktuskezelés témájában:

„Minden alapján, amit tudsz rólam, nevezd meg azokat a személyiségjegyeimet, amelyeket valószínűleg nem látok magamban.

Azokat a mintázatokat, amelyek számodra nyilvánvalóak, nekem viszont láthatatlanok. A vakfoltjaimat, a bizonytalanságaimat, valamint azt, hogy valójában hogyan hatok másokra ahhoz képest, ahogyan én gondolom magamról. Légy őszinte és konkrét.”

Egy ilyen mély profil nemcsak leír téged, hanem előrejelzéseket is készít rólad: „A rólam alkotott profilod alapján jósolj meg, hogyan kezelnék olyan dolgokat, amelyekről még soha nem beszéltem neked: pénz, stressz, konfliktusok, kockázatvállalás, valamint mi lehet a következő jelentős döntés az életemben. Mondd el azt is, mennyire vagy biztos az egyes következtetésekben, és milyen viselkedési mintákra alapozod őket.”

Most pedig vedd vissza az irányítást:

Az audit után következhet a beállítások finomhangolása. A ChatGPT menüjében a Beállítások > Személyre szabás (Personalization) > Memória kezelése (Manage Memories) pont alatt található az a lista, amit a rendszer kifejezetten eltárolt rólad.

Itt minden egyes tételt külön törölhetsz, vagy az Összes törlése gombbal kiürítheted a teljes memóriát.

A Memória kezelése (Manage memories) alatt törölt elemek a listából azonnal eltűnnek és nem állíthatók vissza. Fontos azonban tudni, hogy a „Reference chat history” kikapcsolásakor a korábbi beszélgetésekből származó személyre szabási információk törlése az OpenAI rendszereiből 30 napon belül történik meg. A cég biztonsági és hibakeresési okokból a mentett emlékek törléséről is tarthat 30 napos naplót.

Ugyanitt, a Személyre szabás menüben lehet kikapcsolni a „Reference chat history” funkciót is, ami a beszélgetési előzmények háttérben történő felhasználását állítja le. Végül a Beállítások > Adatkezelés (Data Controls) alatt érdemes letiltani az „Improve the model for everyone” opciót, ami megakadályozza, hogy a beszélgetéseidet a modellek jövőbeli tanítására használják fel. Ezt a funkciót az OpenAI hivatalos blogposztja szerint külön kell kezelni a memória beállításaitól.

A kontroll megszerzése azért is fontos, mert a ChatGPT és a hasonló rendszerek által tárolt adatok már több valós konfliktushoz vezettek.

Egy amerikai nő például azért vetett véget a kapcsolatának, mert a párja laptopján olyan beszélgetés-előzményeket talált, amelyekből kiderült, a férfi a mesterséges intelligenciával vitatta meg a nő súlyával kapcsolatos problémáit, ami azonnali szakításhoz vezetett.

Az adatvédelem kockázatait mutatja az az eset is, amikor egy népszerű AI-karikatúra trend során a felhasználók által feltöltött fotókat kiberbűnözők gyűjtötték be deepfake alapú zsarolásokhoz. Az FBI is figyelmeztetett, hogy a bűnözők manipulált képeket használnak szexuális tartalmú zsarolásokhoz.

Az iparági vezetők is óvatosságra intenek: a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai például arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia hajlamos „hallucinálni”, vagyis magabiztosan állítani valótlan dolgokat, ezért a felhasználóknak kritikusan kell kezelniük a kapott válaszokat. James Uthmeier floridai főállamügyész pedig tavaly bejelentette, hogy büntetőnyomozást indított az OpenAI ellen egy egyetemi lövöldözéssel összefüggésben.

Az események rávilágítottak, hogy a magánéleti feszültségektől a hatósági eljárásokig milyen messzire gyűrűzhetnek a chat-előzményekhez kötődő konfliktusok.

A fejlesztők a növekvő aggodalmakra a kontrollok bővítésével reagáltak: a mentett emlékek és a korábbi beszélgetésekre való hivatkozás külön-külön kapcsolhatóvá vált, a tréningcélú felhasználás pedig önálló beállítást kapott. Ez teszi lehetővé, hogy a felhasználók finomhangolják, pontosan mire emlékezhet a rendszer anélkül, hogy a beszélgetéseik automatikusan hozzájárulnának a modellek továbbfejlesztéséhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TECH
A Rovatból
Brutális ára van a mesterséges intelligenciának: hamarosan több vizet fogyaszt, mint az egész emberiség
Az ENSZ Egyetemének kutatói szerint az MI vízlábnyoma 4 év múlva elérheti a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember éves háztartási vízigényét.


Az MI (AI) nemcsak áramot eszik, vizet is iszik – egy új ENSZ-jelentés szerint 2030-ra a mesterséges intelligencia vízhasználata túlnőhet az emberiség éves ivóvízszükségletén, miközben a globális áramfogyasztás közel 3 százalékát emészti fel. Az ENSZ Egyetem friss,

június elején publikált jelentése először kísérli meg teljes rendszerként számszerűsíteni az MI energia-, víz- és földlábnyomát,

és kimondja: a hatékonyságjavulás önmagában nem elég, mert a fogyasztás így is nőhet. A kutatás szerint 2030-ra a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás elérheti az Egyesült Királyság éves szintjét, a vízlábnyom pedig összemérhető lehet a Szaharától délre élő 1,3 milliárd ember alapvető éves háztartási vízigényével – írta a témáról a ScienceAlert.

A jelentés szerint a helyzetet egy közgazdasági csapda súlyosbítja.

A Jevons-paradoxon néven ismert elv szerint, amikor egy technológia hatékonyabbá és olcsóbbá válik, az nem a fogyasztás csökkenéséhez, hanem éppen annak növekedéséhez vezet.

Az olcsóbb és könnyebben elérhető MI-szolgáltatások új felhasználási területeket nyitnak meg, a használat volumene pedig gyorsabban nő, mint amennyit a hatékonyságjavulás ellensúlyozni tudna. Ezért az „optimalizáljuk a modellt és kész” megközelítés már nem elegendő.

A növekvő erőforrás-igény ráadásul nem egyformán oszlik el a világban.

Az MI-specifikus felhőinfrastruktúra több mint 90 százaléka az Egyesült Államokban és Kínában koncentrálódik,

és mindössze 32 országban található számottevő kapacitás.

Eközben a környezeti terhek, mint az ásványkincsek kitermelése vagy az elektronikai hulladék kezelése, gyakran a fejlődő országokban csapódnak le, ami tovább mélyíti a digitális szakadékot azok között, akik irányítják a technológiát, és akik csak fogyasztják azt.

A jelentés készítői szerint a cél nem a technológia elítélése. Kaveh Madani, a vizsgálatot vezető igazgató szerint a kutatás egyfajta figyelmeztetés.

„Ez a jelentés nem az MI ellen szól… Felelős használatra szólít fel, és arra, hogy a nem kívánt hatásokat proaktívan kezeljük, hogy a technológia fenntartható és méltányos legyen” – hangsúlyozta a szakember.

A javaslatok között szerepel a kötelező környezeti adatszolgáltatás, a takarékos alapbeállítások (például alacsonyabb felbontás) alkalmazása, a teljes életciklusra kiterjedő felelősségvállalás, valamint az MI-igények beépítése a nemzeti energia- és klímatervekbe.

A mesterséges intelligencia hatalmas vízfogyasztása nem új felismerés, korábbi elemzések már bemutatták, hogy a ChatGPT-vel folytatott beszélgetések mögött milyen valós erőforrásigény áll. A technológia vízéhsége egy olyan időszakban válik kritikussá, amikor a hazai vízinfrastruktúra is egyre nagyobb nyomás alatt áll. A debreceni CATL-akkumulátorgyár tervezett vízigény-növekedése a helyi hálózat teherbírásának határait feszegeti, ahol egy nyomáspróba során festett víz is a felszínre került. Eközben a Gödöllőn kialakult vészhelyzet is megmutatta, hogy a lakossági vízellátás is sérülékeny, bár ott egy vízbázis újraindításával azóta javítottak az ellátásbiztonságon.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Szivárog a levegő a Nemzetközi Űrállomáson, hét űrhajós élete a tét
Május elején ismét levegőveszteséget észleltek az ISS orosz Zvezda moduljának egyik átjárójában, ami naponta közel fél kilogramm levegőt enged az űrbe.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 29.



Újra szökik a levegő a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmenséből, alig néhány hónappal azután, hogy a NASA „stabilnak” nyilvánította az évek óta problémás alkatrészt. A szivárgást május 1-jén észlelték a Zvezda modul egyik átjáróalagútjában, a veszteség mértéke naponta nagyjából egy font, vagyis körülbelül 0,45 kilogramm, írja a Daily Mail.

Az azonnali beavatkozás érdekében az érintett szakaszt alacsonyabb nyomáson tartják, és szükség szerint időnként pótolják az elvesztett levegőt. Josh Finch, a NASA szóvivője szerint a Roszkoszmosz döntött a nyomás csökkentéséről, miközben folyamatosan figyelik a szivárgás ütemét. A szóvivő tájékoztatása szerint „a területet most alacsonyabb nyomáson tartjuk, és szükség szerint kisebb újranyomásokat végzünk. Nincs hatása az állomás működésére, és a NASA valamint a Roszkoszmosz egyeztet a következő lépésekről.”

A helyzet súlyát jelzi, hogy a NASA a belső kockázatelemzések során az állomás előtt álló egyik legmagasabb kockázatú kihívásként azonosította, ahol felmerült a „katasztrofális meghibásodás” lehetősége is.

A probléma korántsem új, a Zvezda modul PrK átjáróalagútjából már 2019 szeptembere óta szivárog a levegő. A helyzet az évek során hullámzó volt: a szivárgás üteme 2024-re a duplájára nőtt, ami után az űrhajósoknak azt tanácsolták, hogy a modul nyitvatartása alatt maradjanak az evakuációra szolgáló űrhajóik közelében.

Idén januárban a NASA még arról számolt be, hogy a többszöri javítási kísérlet után a problémás szakasz elérte a „stabil konfigurációt”, ami reményt adott a probléma végleges megoldására. Ez a remény foszlott most szerte a májusi észleléssel, ami azt mutatja, hogy a korosodó szerkezet anyagfáradása továbbra is komoly kihívást jelent. Jelenleg hét űrhajós – három amerikai, egy európai és három orosz – tartózkodik a fedélzeten.

Bár a NASA hangsúlyozza, hogy a legénység nincs közvetlen veszélyben, az űrügynökség szigorú vészhelyzeti protokollokat tart érvényben. Egy hirtelen, nagy mértékű nyomásesés esetén riasztók szólnának az egész állomáson, az űrhajósok pedig egy kijelölt biztonságos helyen gyülekeznének. Első lépésként ellenőriznék a dokkolt mentőjárművek, a Szojuz és Crew Dragon kapszulák állapotát, majd megkezdenék az egyes modulok közötti átjárók lezárását, hogy izolálják a szivárgás forrását.

A legrosszabb esetben, ha a repedést nem lehetne ideiglenesen befoltozni és a nyomás veszélyes szintre csökkenne, a teljes személyzet elhagyná a Nemzetközi Űrállomást.

Az incidens az űrállomás utolsó éveiben történt. A jelenlegi tervek szerint az ISS-t 2030-ban vonják ki a forgalomból, és a Csendes-óceán déli része felett, irányított manőverrel léptetik be a Föld légkörébe, ahol megsemmisül. A feladatra a NASA már ki is választotta a SpaceX-et, amely egy erre a célra fejlesztett járművet épít. Ugyanakkor az amerikai kongresszus és a NASA is fontolgatja az állomás élettartamának meghosszabbítását 2032-ig, amíg a kereskedelmi űrállomások át nem veszik a helyét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TECH
A Rovatból
Áttörést ért el a NASA: egy űrhajó már képes hálózatot váltani az űrben
A NASA sikeresen lezárta a PExT nevű kísérleti termináljának elsődleges tesztfázisát, amelyben az űreszköz több műholdhálózaton is kommunikált. A programot 2027 áprilisáig meghosszabbították, hogy a közvetlen földi adatkapcsolatokat is demonstrálják.


A NASA egy kísérleti termináljával bizonyította, hogy egy űreszköz képes úgy váltani a kormányzati és a kereskedelmi műholdhálózatok között, mint egy mobiltelefon a földi szolgáltatók között. A Polylingual Experimental Terminal (PExT) nevű technológia sikeresen teljesítette elsődleges küldetését, ezért a programot 2027 áprilisáig meghosszabbították, hogy új képességeket is teszteljenek – írja a ScienceDaily.

A küldetés következő szakaszában már a közvetlen Föld–űreszköz kapcsolatokat demonstrálják. A tesztek során az űrhajó megkerüli a közvetítő műholdakat, és az adatokat egyenesen a földi állomásokra küldi. A tervek szerint több mint 50 ilyen közvetlen kapcsolatot hoznak létre az SSC (Swedish Space Corporation) globális hálózatán keresztül, elsősorban a cég németországi, weilheimi partnerállomásán.

Kevin Coggins, a NASA űrkommunikációs programjának helyettes főigazgatója szerint a technológia új távlatokat nyit: „Ez a küldetés újraformálta, mi minden lehetséges a NASA és az amerikai műholdas kommunikációs ipar számára.”

A hardveres tesztek mellett a NASA egy fejlett szoftveres platformot is kipróbál az Aalyria Technologies vállalattal együttműködve. A cég Spacetime nevű szoftvere képes egyetlen, egységes keretrendszerben kezelni és optimalizálni a különböző műholdas és földi hálózatok forgalmát. Ez az erőfeszítés szorosan kapcsolódik az amerikai Védelmi Minisztérium Innovációs Egységének Hybrid Space Architecture programjához, amelynek célja egy olyan egységes űrkommunikációs ökoszisztéma létrehozása, ahol a kormányzati és a magánkézben lévő rendszerek zökkenőmentesen együttműködnek.

A projekt már az elsődleges, 2025 decemberében lezárult szakaszában is bizonyított: a terminál sikeresen továbbított adatokat a NASA saját, veterán TDRS átjátszó műholdrendszerén, valamint a Viasat és az SES Space and Defense kereskedelmi hálózatain keresztül.

Greg Heckler, a program képességfejlesztési vezetője, a korábbi korlátok lebontásáról beszélt: „Ezek a forradalmi tesztek bizonyítják, hogy a szélessávú terminálok több hálózathoz is képesek kapcsolni az űreszközöket…”

A fejlesztés hátterében az áll, hogy a NASA évtizedekig szinte kizárólag a saját, mára elöregedő TDRS-flottájára támaszkodott. A jövőben azonban az ügynökség nem saját infrastruktúrát épít, hanem szolgáltatásként vásárolja meg a kommunikációs kapacitást a kereskedelmi piactól. Ez a modell kulcsfontosságú lesz a jövőbeni Artemis-program és egy lehetséges holdbázis megvalósításához, bár a menetrendet befolyásolhatják a kereskedelmi partnerek, például a Blue Origin esetleges kudarcai.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk