KULT
A Rovatból

Egy szexi boszi és egy béna mugli lopja el a show-t a Harry Potter-előzményfilmben

Milyen egy Harry Potter-film Harry nélkül? Megnéztük J. K. Rowling legújabb varázskalandját.


Nagyot fordult a világ J. K. Rowling körül. Az angol írónő annak idején még határozottan állította, hogy a hétrészes regénysorozat befejezése után nem kapunk több Harry Potter világában játszódó történetet.

Nyolc évvel az utolsó kötet megjelenése után, 2015-ben azonban nemcsak egy színpadra írt folytatást jelentettek be, de egy azóta ötrészesre duzzasztott előzményfilmes sorozatot is, amelynek A Legendás állatok és megfigyelésük az első darabja.

Az igazán optimisták örültek a bejelentésnek, és reménykedtek benne, hogy ha Rowling nevét adja az új sorozathoz, akkor már eleve elvárható egy bizonyos színvonal. A cinikusabbak ezzel szemben úgy gondolták, az egykor eltökélt írónőt is utolérte a Marvel-filmekkel teret hódító franchise-őrület, és Roxfort varázsvilága sem menekülhetett tovább az elkerülhetetlen sors elől.

Mit gondoltok, kinek lett igaza?

legendas3

A Legendás állatok és megfigyelésük a varázsvilág múltjába, az 1926-os New Yorkba kalauzolja el a nézőket. A főszereplő egy Göthe Salmander nevű professzor (Eddie Redmayne), a legendás bestiák szakértője, aki egyetlen bőrönddel érkezik a lehetőségek országába. Persze nem mindennapi bőröndről van szó: a feneketlen táska ugyanis varázslatos lényeket rejt, akik annak rendje és módja szerint el is szabadulnak a hatalmas metropoliszban. Göthének így még azelőtt össze kell szednie a szökött lényeket, hogy azok komolyabb feltűnést keltenének a muglik, vagyis – ahogyan az Egyesült Államokban hívják őket – magnixok között. Göthének ebben segítsége is akad: egy kétbalkezes magnix (Dan Fogler) és egy csinos auror (Katherine Waterston) társaságában ered a legendás állatok nyomába. A varázslók és az emberek közötti törékeny békét azonban nemcsak a lények randalírozása, de egy sötét varázsló feltűnése is fenyegeti.

Talán már a szinopszisból is látszik, hogy a Legendás állatok és megfigyelésük-kel

a forgatókönyvet első ízben jegyző Rowling ezúttal sokkal könnyedebbre vette a hangvételt, főként, ha a Potter-sorozat utolsó epizódjait vesszük alapul.

Kapunk ugyan egy új főgonoszt Gellert Grindelwald személyében, illetve egy kis ízelítőt is a húszas évek rasszista, varázslóellenes közhangulatából, a tétek mégis érezhetően alacsonyabbak. Gyaníthatóan azért, mert ötrészes sorozatról van szó, és az alkotók ráérősre vették a tempót, az új franchise első epizódja így fesztelen bevezetőt nyújt az elkövetkező részekhez, amelyekben aztán majd ténylegesen kibontakozik a történet.

legendas4

Ezzel persze önmagában nincsen semmi baj, sőt! A Legendás állatok… éppen azokban a pillanatokban a legélvezetesebb, amikor egy – relatíve – egyszerű, mégis fantasztikus vígjátékként szórakoztatja a nézőket. A sikerben nagy szerepe lesz a mellékszereplőknek is,

a magnixot alakító, kifogyhatatlan viccforrásként szolgáló Dan Fogler és a szerelme tárgyát képező szexi boszorkány, Alison Sudol ugyanis nemes egyszerűséggel ellopják a show-t a két főszereplő elől.

Fogler gyakorlatilag a fiatal Harry Pottert helyettesíti a történetben, azzal a különbséggel, hogy neki nincs varázsereje: ő lesz ugyanis az, akivel közösen a nézők is rácsodálkozhatnak a varázsvilág lenyűgöző apróságaira, amelyek a főszereplők számára – nyilvánvalóan – már teljesen evidensek. Mellette a főszereplő Göthét alakító Redmayne és a másodhegedűst játszó Waterson is végtelenül szürkének hat – igaz, ez nem a színészek hibája, egész egyszerűen unalmasan lettek megírva a karakterek.

legendas6

A mellékszereplőknek köszönhető az is, hogy a film azután is szórakoztató marad, hogy a játékidő második felében kissé ellaposodik a cselekmény. Ideig-óráig élvezetesek ugyanis a lények elfogása köré kanyarított akciójelenetek, de előbb-utóbb fokozhatatlanná és repetitívvé válnak. Nem csoda, hogy mire elérkezünk a végső összecsapáshoz, és a főgonoszról is lehull a lepel, a filmből kifogy a lendület:

Hollywood egyszer és mindenkorra megtanulhatná végre, hogy ha megállás nélkül bombáznak minket a csúcsra járatott akciójelenetekkel, a nézői figyelem nem fog kitartani a befejezésig.

Ugyanez a probléma a Legendás állatok…-kal is, ami a cselekményvezetése alapján sokkal inkább emlékeztet egy Marveles szuperhősfilmre, mint a Harry Potter-sorozat korábbi darabjaira.

Egymást érik a grandiózus akciójelenetek, gyakorlatilag 15 percenként felrobban egy New York-i belvárosi lakóház, a befejezésben pedig – úgy tűnik, ez ma már elvárás – fél Manhattant porig rombolják.

Persze mindennek az égvilágon semmi tétje, hiszen – tudjátok – varázslattal minden, de minden megoldható. Csakhogy ebbe hamar belefásul a néző.

legendas5legendas2

Mindent összevetve persze így sem lett rossz film a Legendás állatok és megfigyelésük: az alkotógárda sikerrel felmondta a leckét, az új franchise első kalandja pedig simán megüti azt a szintet, amivel a következő epizódra is be tudja vonzani a tömegeket a moziba. A baj csupán az, hogy megelégszik a középszerűséggel.

Ha tetszett a kritika, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Budapesten kiderül, milyenek voltak Freddie Mercury hétköznapjai
Szinte hihetetlen, de idén lesz 40 éve annak, hogy a Queen fellépett Magyarországon. Még hihetetlenebb, hogy ugyanebben az évben lenne 80 éves minden idők egyik legkiválóbb frontembere, Freddie Mercury. Bár az énekes 1991-ben elhunyt, mi mégis közelebb kerülhetünk hozzá a jubileumon, ugyanis a Magyar Zene Házában egy egészen különleges kiállítás nyílik, melynek fókuszában a rockzene fenegyereke áll.


A rajongók mindig is imádták kedvenceik személyes tárgyait, kíváncsiak voltak mindennapjaikra, szerettek volna belelátni abba, milyen emberek is valójában. Vannak azonban olyan világsztárok, akikre szinte mindenki kíváncsi. Ilyen Freddie Mercury, , akiről életében sokkal kevesebbet lehetett tudni, mint a halála után. Mítoszok övezték vad partijait, szexuális beállítottságát és extravagáns személyiségét. Most azonban, 2026-ban, a Városligetben megtudhatjuk, ki is volt Freddie Mercury és milyen volt Freddie Mercury.

Mi rejlik a bajusz mögött?

Több tízezer magyar rajongónak vált valóra az álma, amikor 1986-ban, a vasfüggöny mögött az elsők között lépett fel hazánkban a Queen. Akkor először és Mercuryval utoljára. A gigakoncert nem csak a zenekar szerelmeseinek jelentett sokat, hanem mindenkinek, hiszen masszívan belevert egy szöget a szocialista rendszer koporsójába. A sztárcsapatot akkoriban nem tudták volna kifizetni a szervezők, de egy furfangos csellel, egy koncertfilm elkészítésének ígéretével mégis sikerült idecsábítaniuk őket. Ez lett a Hungarian Rhapsody. Na de ki is volt valójában a bajszos frontember és miért imádják ennyien a mai napig?

Képgaléria: Relikviák

Freddie Mercury mindössze 45 évet élt, ám ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy olyan slágereket írjon, amik kortalanok és a mai napig mindenki kívülről fújja őket. Ilyen a Bohemian Rhapsody, a We will Rock you, a We are the Champions, vagy a Don’t Stop Me Now. Mercury egyedi és azonnal felismerhető hangja még a legkiválóbb rocktenorok közül is kiemeli őt. Az meg már csak hab a tortán, hogy karizmájával gond nélkül az ujja köré csavarta a többtízezres tömegeket.

Megjelenése önmagában magával ragadta a közönséget, bajsza, extravagáns fellépőruhái és kócos fogsora egyaránt.

Ezek közül a fellépőruhák közül pedig jópárat megtekinthetünk a Freddie kiállításon. Több száz eredeti tárgy – fellépőruhák, bútorok, kéziratok – mellett Freddie munkatársainak és barátainak személyes történetei és visszaemlékezései idézik fel a világsztár kevésbé ismert, emberi oldalát.

Gyűlölte a magányt, vágyott a szeretetre

Az interaktív tárlatot Peter Greenwood, Mercury korábbi személyi asszisztense narrálja végig, személyes történetekkel fűszerezve az eddig ismert sztorit. A kiállítás kilenc tematikus térben fokozatosan vezeti el a látogatókat az ikonikus sztárképtől a valódi Freddie Mercury megismeréséig: a zenei felemelkedéstől és legendás koncertektől a kreatív munkásságon és társasági életen át az otthoni mindennapokig, majd a tárlat az utolsó évek bensőséges pillanataival és a máig élő örökséggel zárul.

Képgaléria: A ruhák

A kiállítás megnyitóján részt vett Peter Greenwood, de magához ragadta a mikrofont Rudi Dolezal is, aki a One Vision című dal videóklipjét rendezte és jó barátja volt Mercurynak. Bár a nagy anekdoták elmaradtak a beszélgetés során, azt megtudhattuk, hogy Mercury utálta a magányt, ez pedig rendkívül emberközpontúvá tette. Egy olyan férfiről kaptunk leírást, akivel jó volt időt tölteni. Kollégáin és barátain érződött, hogy hatalmas űrt hagyott maga után, ám talán a rendkívül sokoldalú tárlat által egy kicsit újra régi cimborájuk társaságában érezhetik magukat.

A kiállítást egyéni tempóban végig lehet nézni, húsz perc alatt is át lehet szaladni, de két és fél órán keresztül is el tudunk időzni a temérdek relikvia és szori között. Én az utóbbira szavazok, hiszen nem minden nap álldogálhatunk a világ egyik legnagyobb ikonjának kimonója, telefonja, vagy scrabble táblái előtt.

A kiállítás 2026. május 1. és 2027. február 28. között tekinthető meg a Magyar Zene Házában.

Bővebb információk ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk