Dívának tervezett modern villát az első magyar mérnöknő, ahová mostantól mi is ellátogathatunk
Kevés kellemesebb korszaka volt a magyar történelemnek, mint a két világháború közti modernizmus: a haladó eszmék és technológiák megjelenésével egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egészség, a szabadság, az egyéni kiteljesedés. Ez a szellemiség hatja át a korszak építészeti megoldásait, így Walter Rózsi operaénekesnő egykori Bajza utcai villáját is, amelyet az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter tervezett.
Magyarországon eddig nem volt olyan, nyilvánosan látogatható villa, amely a modernizmus időszakának jegyeit hordozza. Már csak ezért is igazi kuriózum a Bajza utca 10. szám alatti luxusvilla, ami 1936-ban, Walter Rózsi operaénekes és családja számára épült. A jómódú és jó ízlésű család otthonában betekintést nyerhetünk abba, milyen elvek szerint alakította ki privát tereit ekkoriban a nagypolgári réteg.
Walter Rózsiék villája a Magyar Művészeti Akadémia beruházásában újult meg az Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ számára. Mostantól a nagyközönség számára is bejárható, ráadásul kiállításokkal, rendezvényekkel várja majd a látogatókat.
A villa Fischer József építész és Pécsi Eszter statikus mérnök tervei alapján készült. Kevesen tudják, de ehhez a házaspárhoz kötődnek az első Budapesten épült minta lakótelep tervei is. Habár az ilyen épületek ma már a város jól ismert látképéhez tartoznak, a kor embere számára még nagyon szokatlanul hatottak.
Társaság, játék és szórakozás
A modern, polgári életet élő asszony egy másik típusát maga a villa tulajdonosa, Walter Rózsi példázza, aki a kor egyik legkeresettebb operaénekese volt. Otthon is szeretett díva módjára élni: ezt sugallta a nagy szalon, az impozáns terek, amelyek mind az énekesnő igényeinek megfelelően lettek kialakítva.
Egy modern nőnek már nem minden idejét kötötte le a ház körüli munka, főleg Rózsi köreiben: a hölgyek mozgásművészeti iskolába jártak, a színház és opera életében pedig különösen nagy, fényűző társasági élet zajlott. Ennek helyszínei a villa kialakításában is nagy szerepet játszottak, a tágas, napfényes ebédlőben például nagy társaságot lehetett az asztal mellé ültetni.
A család modern felfogását jól mutatja a villa elosztása is. A földszintre kerültek azok a helyiségek, amelyeket igyekeztek elrejteni a vendégek szeme elől: a kiszolgáló terek, a konyha, a kamra, és a házmester lakása. Az első emeleti szalon kiemelt helyet kapott, hiszen itt fogadták a vendégeket, míg a második emeletére kerültek a privát szféra terei – a hálószoba, a dolgozó, a gyerekszoba, a gardróbok és a fürdőszobák.
Egy modern lakóépületben már alapvető elvárás volt az összkomfort és a megfelelő higiénia. Bár akkoriban még ritkaságszámba ment, Walter Rózsi lánya, Mariska például saját fürdőszobával büszkélkedhetett.
A linóleum nagyon kedvelt anyagnak számított, mert könnyű volt tisztán tartani, fertőtleníteni és letisztult megjelenésével jobban illett a térbe. A modern korszakban ugyanakkor már az is elfogadott egészségügyi alapelvnek számított, hogy a friss levegő és napfény jótékony hatással van a szervezetre - rengeteg szanatórium épült a hegyek között, ahol napoztatták, levegőztették a betegeket.
Ma már Mariska, az egykori kislány gyerekszobája is bejárható, lenyomataként annak, hogyan vélekedtek a gyereknevelésről a modernizmus idején.
Felismerték azt is, hogy a játék a gyerek számára nem pusztán szórakozás, hanem tanulási folyamat. A gyerekszobák polcain ezért már többek közt repülők, villamosok és daruk is sorakoztak.
De mi lett az épület további sorsa?
A Walter Rózsi-villát végül 1949-ben államosították, majd a következő hatvan évben a Belügyminisztérium kórháza használta. Felújítása és kiállítóhellyé alakítása 2020-2022 között, Kokas László építész tervei alapján valósult meg a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában.
„Gazdag fotó- és dokumentumgyűjteményt őrzünk a két világháború közötti időszakból, ezért nagyon örülünk, hogy épp egy modernista épület ad otthont a múzeumnak” – jegyzi meg Magyaróvári Fanni, a nyitókiállítás egyik kurátora.
A Színtér és Lakótér: Modern lakóházak Magyarországon 1928–1945 című kiállítás bemutatja a korszak építészetének jellegzetességeit és azokat az alapfogalmakat, amik mentén az építészek a modernista lakóházakat tervezték. A kiállítás egy teljes évig, 2023 májusáig lesz megtekinthető.
