HÍREK
A Rovatból

Átalakította kormányát a brit miniszterelnök

Hosszú idő után újból létrehozta a miniszterelnök-helyettesi posztot és egy női politikus lett az új külügyminiszter.


A legnagyobb horderejű változás a külügyminisztérium élén történt: Johnson menesztette a tárca eddigi vezetőjét, Dominic Raabot, akit azonban egyidejűleg kinevezett igazságügy-miniszterré. A külügyminisztérium élére a kormányfő Liz Truss eddigi külkereskedelmi minisztert nevezte ki.

Az igazságügyi minisztérium vezetőjeként Raab tölti be a modernkori brit politika hagyománya alapján a lordkancellári tisztséget, egyben kinevezték a hosszú idő után újból létrehozott miniszterelnök-helyettesi posztra is.

A brit kormányban hagyományosan nincs állandó miniszterelnök-helyettesi tisztség, de az íratlan alkotmányos precedens nem tiltja e kabinetposzt létrehozását.

A miniszterelnök-helyettesi tisztséget legutóbb Nick Clegg, a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták volt vezetője töltötte be 2010-től öt évig, miután pártja az akkor David Cameron miniszterelnök által vezetett Konzervatív Párttal a 2010-es nagy-britanniai parlamenti választások után kormánykoalícióra lépett.

Dominic Raab azonban informálisan eddig is Johnson helyettesének számított. Ezt jelezte, hogy amikor a kormányfő tavaly tavasszal koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegség miatt kórházi kezelésre szorult és több napig intenzív osztályon is kezelték, távollétének idejére Raab látta el a miniszterelnöki teendőket.

Nagy-Britanniában 2007-ig külön igazságügyi minisztérium sem létezett. A lordkancellár a végrehajtói és a törvényalkalmazói szerepek teljes szétválasztását célzó, másfél évtizeddel ezelőtt kiteljesedett alkotmányos reformok előtt a Lordok Házának - a brit parlament felső kamarájának - mindenkori elnöke volt, emellett az igazságügyi miniszter és a legfőbb bíró funkcióját is ellátta egy személyben.

A lordkancellári funkciót ma is a mindenkori igazságügyi miniszter tölti be, aki e minőségében egyebek mellett az angol-walesi bírósági rendszer függetlensége és hatékony működése felett őrködik.

Az igazságügyi minisztérium élén a szerdai kormányátalakításig Robert Buckland állt; ő távozott a kabinetből.

A külügyminisztérium élére kinevezett Liz Truss Nagy-Britannia második női külügyminisztere Margaret Beckett után, aki Tony Blair munkáspárti miniszterelnök kormányában 2006 májusától Blair egy évvel későbbi távozásáig állt a külügyi tárca élén.

Dominic Raab elmozdítását a Downing Street hivatalosan nem indokolta, de egyöntetű és hosszú ideje keringő sajtóértesülések szerint Raab viszonya meglehetősen feszült, esetenként ellenséges volt a hatalmas brit külügyi apparátussal.

A volt külügyminiszter a támadások különösen heves kereszttüzébe került a nyugati haderők afganisztáni kivonulásának viharos napjaiban, miután nem volt hajlandó hazatérni görögországi szabadságáról.

Az igazságügy-miniszteri és a lordkancellári tisztség betöltőjeként Raab formálisan a brit igazságszolgáltatási rendszer legmagasabb rangú kormányzati tisztviselője lett. A váltás mégis visszalépésnek számít, mivel a brit politikában a külügyminiszteri tisztség hagyományosan a legnagyobb presztizsű kabinetposztnak számít a miniszterelnöki poszt után.

Ugyancsak menesztette a brit kormányfő a szerdai kormányátalakítás során Gavin Williamsont, az eddigi oktatási minisztert, valamint Robert Jenricket, a lakásügyért, az önkormányzatokért és a helyi közösségekért felelős tárca eddigi vezetőjét.

A legnagyobb presztizsű kabinettisztségek közül ugyanakkor nem történt váltás a belügyi és a pénzügyi tárca élén: továbbra is Priti Patel a brit belügyminiszter és Rishi Sunak maradt a pénzügyminiszteri poszton.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli: Sulyok Tamást és Polt Pétert eltávolítják hivatalukból a 17. Alaptörvény-módosítással, és új alkotmány lesz
Magyar Péter a parlament ülésén bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozása mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az „Orbán-bábokat”. Sulyok Tamást és Polt Pétert már közvetlenül ezzel menesztik, a bíróságok függetlenítésével pedig a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetője is távozhat.


Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Az Alaptörvény-módosítás keretében lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt.

A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter AB-elnöké is, „és ezzel a mentelmi joga is” - fűzte hozzá.

Megerősítik a bírói önigazgatást. A bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.

Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.

Magyar Pétr ezután arról beszélt, hogy

a 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására, hogy az Orbán-rendszerhez hasonló „maffiarendszer” többé ne épülhessen ki.

Azt is elmondta, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetői 24 órás rendőri védelem alatt fognak állni, mert tudják, hogy a „maffia nem adja könnyen magát”. Szerinte ez egy maffia és korrupcióellenes szuperhatóság lesz, nem egy sóhivatal. A hivatal az országgyűlésnek tartozik elszámolással, és a kormánytól teljesen független lesz.

Majd volt feleségét, Varga Juditot idézte ismét: „ez egy maffia, amiből nem lehet kiszállni”. Magyar szerint az egyetlen választható út, ha az ország egy nemzetként száll szembe az országot kifosztó bűnözőkkel.

„Senki ne várjon csodát egyik napról a másikra” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez egy hosszú küzdelem lesz. Úgy véli, valódi nyomozásra, igazságszolgáltatásra, gyorsabb eljárásokra és szakemberekre van szükség. Azt ígérte a kormány ehhez minden pénzügyi és más segítséget megad.

Azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy egyenként, név szerint mondják ki, a magyar Cosa Nostra, vagy a magyar emberek oldalán állnak-e.

Szerinte aki az Alaptörvény-módosítást, vagy a nemzeti vagyon visszaszerzésére vonatkozó csomagot nem támogatja, az a maffiát támogatja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Itt nézheted vissza Magyar Péter „eddigi legfontosabb parlamenti felszólalását”
A miniszterelnök hétfő kora délután beszédet mondott a parlament előtt. Ismertette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló tervezetet, valamint az „Orbán-bábok” eltávolítását szolgáló intézkedést.


A miniszterelnök tegnap és ma is azzal igyekezett felspanolni a nyilvánosságot, hogy hangsúlyozta: kormányzásuk mérföldkőhöz érkezett. Ma reggel például azt posztolta, hogy

„Az eddigi talán legfontosabb parlamenti felszólalásomra készülök ma 13 órától napirend előtt”.

A drámai hangvétel nem véletlen. Most dől el, hogy mennyit tervez materializálni a Tisza Párt a fő választási ígéretéből: a független intézmények visszaállításából, az Orbán által kinevezett intézményvezetők eltávolításából, és ezen keresztül az előző kormányzat, és a klientúrája elszámoltatásából.

Habár ez még csak egy kommunikációs aktus lesz, valószínűleg képet kaphatunk arról, a Tisza körülbelül meddig szeretne elmenni.

Kövesd velünk élőben a miniszterelnök beszédét!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Indul a Tisztítótűz-művelet, meg fogjuk szabadítani hazánkat a gazdasági és politikai maffiától
A miniszterelnök a saját maga által „eddigi talán legfontosabb” parlamenti felszólalásának nevezett beszédét tartotta hétfő délután a parlamentben. Azt mondta, lépésről-lépésre, bűnözőről-bűnözőre leszámolnak a „magyar Cosa Nostrával”.


Magyar Péter hétfő délután „Tisztítótűz” címmel mondott beszédet a parlamentben napirend előtti felszólalásában.

A miniszterelnök azzal kezdte beszédét, hogy az Orbán-rendszert és a Fideszt a Cosa Nostrához, az olasz államot, médiát és társadalmat foglyul ejtő maffiához hasonlította, ami bírókat és ügyészeket, rendőröket gyilkoltatott meg.

„A maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, évszázados harc után hoztak létre új intézményeket (...) A maffia csápjainak levágásához minden területen a lehető legszigorúbban kell eljárnunk. Mi nem fogjuk megengedni, hogy a maffia további évtizedekre átszője, megfojtsa Magyarországot”

- mondta Magyar, és bejelentette, hogy

megszabadítják az országot a politikai és gazdasági maffiától, ami ellehetetleníteni az embereket. Elmondta, csak ezért vállalta a miniszterelnöki tisztséget, ezért épített mozgalmat.

Elindítják az ún. „Tisztítótűz-műveletet”, ami egy átfogó jogi, politikai és gazdasági akció lesz, melynek célja Magyarország megszabadítása az „orbáni maffia” szorításáról.

Ennek egyik eleme lesz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása, amihez legalább 47 jogszabályt kell módosítani. Szerinte, ahogy a maffiahálózat sem egyik napról a másikra épült ki, így megszabadulni tőle sem lesz rövid idő.

Reméli, hogy június 22. lesz az a D-day, amikor a magyar társadalom partra száll, saját kezébe veszi sorsát, ami után az emberek már nem csak legyinteni fognak a politikusbűnözők elleni fellépések miatt.

Rendkívül hosszasan sorolta kifejezetten a Fidesz-frakcióvezetőjének, Gulyás Gergelynek címezve különböző korrupciós ügyeket: az Orbán-család vagyonát, a Mészáros-család vagyonát, a dohány- és kaszinókoncessziókat - „a haza kifosztását” - összegezte. Arról beszélt, hogy sorra dőlnek ki a csontvázak a szekrénybők, alig találnak olyan ügyet, amiben nem merül fel a korrupció és a lopás gyanúja az előző rendszer.

„Nem tudnék olyan területet mondani, ahonnan ne próbáltak volna ellopni valamit” - mondta a miniszterelnök.

Ezután átvezette a témát arra, hogy Orbánéknak nem volt elég a gazdaság leuralása, leuralták az állami intézményeket is. Külön kiemelte Sulyok Tamást, aki „több éves hallgatás, sunnyogás ás félrenézés helyett” arra kérte az AB-t, foglaljon állást egy nem létező Alaptörvény-módosításról.

Szerinte arra kérte a volt munkahelyét, hogy a bukott rendszer bábja, a bukott rendszer másik bábjához fordult, hogy legyen szíves megakadályozni a több millió magyar demokratiksu felhatalmazását.

Szerinte pontosan ezért van szükség a jogállamiság helyreállítására, a köztársasági hivatal és az AB tekintélyének helyreállítására.

Úgy gondolja, Sulyok Tamás ahelyett, hogy őrködött volna az államrend felett, alkotmányos puccsot, „pancserpuccsot” kísérelt meg, ami összeomlott.

A köztársasági elnök feladata szerinte az lett volna, hogy megteremtse a nemzeti egységet, szerinte ez nem sikerült, de egy dologban a végére összehozta a nemzeti egyetértést: Mennie kell.

Hasonló módon nyilatkozott Polt Péterről, akit „Consigliere” [kvázi maffiaügyintézőnek - a szerk] nevezett és a Kúria elnökéről, Varga Zs. Andrásról.

Bejelentette, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal mellett benyújtják az Alaptörvény 17. módosítását is, amivel eltávolítják az Orbán-bábokat.

Magyar Péter a vagyonvisszaszerzési törvény ismertetése után arról beszélt a parlamentben, hogy nem véletlenül nyújtják be a két intézkedést egyszerre, szerinte a maffia vezetőit csak akkor lehet felelősségre vonni, ha eltávolítják azokat, akik akadályozták az eljárásokat.

A 17. alkotmánymódosítással

kezdeményezik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítanak, és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.

Erről további részleteket alábbi cikkünkben találsz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán a bécsi Patrióta-bulin: Magyarországon a migránsok száma nulla, nulla, nulla
A volt kormányfő az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jubileumi rendezvényén szólalt fel. A Fidesz elnöke arra biztatott mindenkit, hogy a migrációt meg lehet állítani, hiszen ő is megtette magyar miniszterelnökként.


Orbán Viktor volt az egyik meglepetésvendég a bécsi Stephansplatzon,az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) fennállásának 70. évfordulóján tartott jubileumi rendezvényen, A volt kormányfő megfogalmazott egy rövid üzenetet a Fidesz-szövetséges párt támogatóinak.

„Magyarországon ma a migránsok száma: nulla, nulla, nulla”

– jelentette ki

Arra biztatta a hallgatóságot, hogy ne engedjenek a migrációval kapcsolatos álláspontjukból.

„Ne adjátok fel a migrációellenes pozíciótokat, mert a migráció rossz dolog. Próbálnak meggyőzni, hogy nem lehet őket megállítani. Magyarország miniszterelnöke voltam 16 évig, és megállítottam őket” – mondta Orbán Viktor

A Fidesz elnöke hozzátette: „Ez lehetséges, csak csináljátok.”

Az FPÖ jubileumi ünnepségét a Patrióták pártcsaláddal közösen tartotta. Geert Wilders belga, és Alice Weidel német jobboldali pártvezér is felszólalt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk