Aranyat ér, ha a diákok osztályozzák a tanárokat – mindenhol be kellene vezetni?
Bejárta az internetet egy Vas megyei tanárnő Facebook-posztja, amelyben közzétette saját féléves teljesítményére vonatkozó ”bizonyítványát”, melyet diákjai értékelése alapján állított ki magának. Az általa tanított középiskolások 1-től 5-ig értékelhették munkáját különböző szempontok alapján, amelyekből a pedagógus összesített átlagot számolt osztályokra lebontva, így születettek meg a jegyek. Már harmadik alkalommal kérdezte meg a diákokat, hogy visszajelzéseket szerezhessen a munkájáról, a végeredményt pedig meg is osztotta a Facebookon.
„Minden félévben értékeltetni szoktam magamat velük - ha én értékelem az ő munkájukat, nekik is joguk van ugyanehhez! És valóban értékes visszajelzés”
– írta válaszként az egyik kommentre Babai-Mező Borka.
Megkerestük a tanárnőt, aki kérdésünkre elmondta, hogy ez nem egy új szokás, pályája kezdete óta mindig kért értékelést a gyerekektől – eleinte szövegesen, egy éve már egy ötfokú skála szerint.
„Nem tudom, honnan indult az ötlet. Nekem természetes volt, hogy tudni szeretném a diákok véleményét az óráimról, és írásban, anonim módon néha könnyebb őszintének lenni – mondta. „A diákok komolyan szokták venni a kérésemet - ez abból is látszik, hogy egy "értékelési lapon" belül is simán kaptam 1-től 5-ig mindenféle érdemjegyet. Tehát mondjuk nem rutinból hármasozták végig, hanem elgondolkodtak a szempontokon. Nyilván akad olyan is, aki "eltrollkodja" a válaszadást - de nagyon kevesen voltak ilyenek. Azt hiszem, azt is érzékelik ezen keresztül (is), hogy partnernek, nem "alapanyagnak" tekintem őket."
A táblázatba foglalt eredmények alapján a gyerekek megbízhatónak, őszintének tartják a tanárnőt, és elégedettek szakmai tudásával. Az órákon való rendfenntartás viszont szerintük továbbra sem az erőssége, valamint a tananyag érdekessé tételében és a módszerek változatosságában is van még hová fejlődnie.
Ha jobban megvizsgáljuk az osztályzatokat, feltűnik, hogy a 10.c volt a legszigorúbb Borka tanárnővel – mint kiderült, éppen a saját osztálya. „Kritikus és őszinte csapat” – magyarázta, jelezve ezzel azt is, hogy nincs harag.
A magyartanárnő persze igyekszik valóban figyelembe venni a visszajelzéseket, ennek megfelelően folyamatosan változik a hozzáállása is. Mint elmondta, a saját elvárásrendszere szerint összeállított szempontrendszerét több kollégája is elkérte tőle, de nem tudom, készült-e belőle végül "bizonyítvány".
„Több ilyen tanár kell!”
Ahogy az általában lenni szokott, vannak, akik még a jóban is hibát látnak - nem volt kivétel ez alól a vépi pedagógus Facebook-bejegyzése sem. Többen például az átlagszámításban véltek hibákat felfedezni, míg másoknak a kutatási módszer (vagy annak hiánya) szúrt szemet, valaki pedig azt kifogásolta, hogy nem Excel-táblázatban készült a kiértékelés. A legtöbben azonban nem győztek ámulni a tanárnő bátorságán, és szívből gratuláltak neki.
„Nagyon jónak gondolom a hozzáállást, amit ezzel a bátor ötlettel képvisel!”
„Egy igazi pedagógus, példaértékű, csak ritka, mint a fehér holló”
„Még csak hasonlóról sem hallottam eddig.”
„Több ilyen tanárra lenne szüksége ennek az országnak!”
„Nagyra becsülöm a hozzáállásodat! Több ilyen pedagógus kell, aki ennyire elhivatottan űzi a hivatását.”
„Talán Ön az egyetlen hiteles pedagógus az országban.”
Többen tovább is gondolták Borka tanárnő ötletét:
„Kellene indítani egy új osztályt a tanárnőnek, ahol a kollégákat tanítják.”
„Be kellene vezetni minden iskolában. Kiderülne ki az alkalmatlan.”
„Na ezt kéne kötelezővé tenni minden tanárnak és aki megbukik valamiből, annak kötelezően továbbképzésre menni.”
„Ha a tanárok többsége így gondolkodna nem itt tartana az oktatás!”
Egyetemen, főiskolán ez "alap"
Noha a tanárnő bátor módszerén sokan elcsodálkoztak, azért nem annyira ritka, hogy a tanulók értékelhetik oktatóikat, bár ez inkább a felsőoktatásban vált szokássá.
Több magyar egyetemen és főiskolán is minden félévben ki lehet tölteni egy kérdőívet papíron vagy a tanulmányi rendszeren (ETR, Neptun) keresztül, az eredmények viszont nem mindenhol kerülnek nyilvánosságra. Van azonban egy olyan oldal, ahol a felsőoktatásban tanulók szabadon osztályozhatják tanáraikat, ezek pedig mindenki számára láthatóak is. A MarkMyProfession weboldalt 2009-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az oktatók visszajelzéseket kaphassanak munkájukról, a diákok pedig mások véleménye alapján tájékozódhassanak róluk. A hallgatók öt szempont – követelmények teljesíthetősége, tárgy hasznossága, segítőkészség, felkészültség, előadásmód – alapján értékelhetik tanáraikat 1-től 5-ös skálán, valamint arról is szavazhatnak, hogy az illető szexi-e. Ezen kívül szövegesen is értékelhetik a teljesítményüket, ajánlhatják őket vagy akár óva is inthetik tőlük társaikat. Bár kétségtelenül van hasznos funkciója, az értékeléseket negatívan befolyásolja az, hogy bárki regisztrálhat és használhatja az oldalt anonim módon, akár más intézmények oktatóit is véleményezheti.
A tanároknak is jól esik az elismerés
Középiskolai szinten kevésbé elterjedt a tanárok munkájának véleményezése, ám néhány intézményben igenis foglalkoznak a diákok véleményével.
A Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Keleti Károly Közgazdasági Szakgimnáziuma például még meg is jutalmazza a tanulók által megválasztott, összességében a legjobb munkát végző tanárokat. Az Arany kréta-díjat minden tanév végén osztják ki már tizenöt éve.
„Minden gyerek minden őt tanító tanárról mond véleményt, nagyjából húsz kérdés megválaszolásával. Megkérdezzük például, hogy pontosan tartják-e az órát, elég felkészültek-e, objektíven osztályoznak-e” – mondta el Veszpréminé Zalka Julianna igazgató-helyettes.
Elmondása szerint a diákok is támogatják az éves felmérést, szívesen válaszolnak a kérdésekre, és mindig várják az eredményt. Az értékelés összesítése csak az igazgatónő számára látható, az eredményhirdetés alkalmával pedig a legjobb három tanár (sorrend nélkül) kaphatja meg az Arany kréta-díjat megtestesítő ajándéktárgyat a tanévzáró ünnepélyen. Vannak, akik már többször is kiérdemelték ezt a megtiszteltetést, ők egy örökös emlékplakettel is gazdagabbak lettek.
Ennél azonban sokkal fontosabbak és értékesebbek a gyerekek visszajelzései. Minden tanár megkapja a saját magára vonatkozó értékelést is, amelyekből igyekeznek következtetéseket levonni és tanulni belőlük.
„Valóban érzékenyen reagálnak rá – valaki beszél is róla, mások inkább nem, de tudjuk, hogy foglalkoznak vele. Mindenki egy kicsit végiggondolja, hogy miket írtak róla, és a következő alkalmakkor tényleg próbálnak változtatni ezeken – mondta az igazgató-helyettes.
Az egyetlen igazi visszajelzés
„A diákok értékelése nagyon fontos és tulajdonképpen nélkülözhetetlen az iskolában. Ki más látná jobban azt, hogy mi hat rájuk jól és rosszul, mi az, amiben eredményesek vagyunk? A tanári munka java ugyanis nem értékelt, tehát igazából a gyerek tud visszajelzéseket adni”
– mondta el érdeklődésünkre Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának vezető tanára szerint sokféle módszerrel lehet mérni a tanulók elégedettségét, ám ezek nagy része anonim módon zajlik, pedig még hasznosabb lenne, ha a tanárok tudnák, kitől származnak a negatív vagy pozitív értékelések. Ahhoz, hogy a gyerekek ne tartsanak a megtorlástól, és névvel vállalják véleményüket, segíteni kell őket abban, hogy „merjenek tárgyilagos, bíráló, de nem sértő mondatokat írni. Nyilván sok veszélye van ennek, de a hozadéka sokkal több.”
A magyartanár szerint „az más kérdés, hogy egy jó állapotú tanártársadalom kellene hozzá. Annál több innovativitást, rugalmasságot, fejlődést lehet követelni a tanároktól, minél jobbak a körülmények.”
Mint elmondta, minden tanárnak fontosak a munkájára vonatkozó vélemények: a pályakezdők számára különösen, hiszen a pozitív és negatív visszajelzések alapján alakul ki a pedagógusi személyiségük, a jó ideje a pályán lévő tanárok pedig fel tudják mérni, hogy a régi, jól bevált szokások, módszerek még mindig működnek-e.
„Aki nem unta meg a pályáját, és nem csak ”fát vág”, annak számítanak ezek az értékelések, mert formálhatja a munkájához és a gyerekekhez való viszonyát”- fogalmazott Arató László.
