Apaszabadság: „Szégyen, hogy a magyar kormány csak a minimumot vállalja!”
Szerda éjjel közleményben jelentette be a kormány, hogy változtatnak a Munka Törvénykönyvén, például 10 nap lesz az apaszabadság és 44 napos szülői szabadságot is bevezetnek, amit a gyermek 3 éves koráig lehet igénybe venni. Másnapra, a törvényjavaslat szövegéből kiderült, hogy mindez igaz, csakhogy az apaszabadság második felére mindössze a fizetés 40%-a jár, a szülői szabadság idejére pedig mindössze 10%-a. Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának elnöke azt állítja, az európai irányelvben, amit most átültettek a hazai gyakorlatba, nem egészen erről van szó.
– Amikor elkezdtünk beszélgetni, azt mondta nekem, hogy a tervezet mindegyik részlete kisebb katasztrófa. Pedig mindezt azzal az indoklással terjesztették be, hogy a módosításokra az Európai Uniós jogharmonizáció miatt van szükség, nem?
– Ebben némi igazság van, ugyanis az indok arra, hogy egyébként a munka törvényével foglalkozni kell, két uniós irányelv. Az egyik az esélyteremtésnek, vagy az esélyegyenlőség megteremtésének az elve, ez a munkaszervezéssel kapcsolatos próbaidőkkel és a munkával foglalkozik, és van egy másik irányelv, ez a munka és a magánélet összeegyeztetésének az irányelve. Mind a kettőt 2019-ben fogadta el a Bizottság, meg az Európai Parlament, és mind a kettőt idén augusztus 2-ig ratifikálnia kellett volna Magyarországnak. Az egyikben például a próbaidőkről és a jogbiztonság növeléséről van szó, többek között arról, hogy nem lehet folyamatosan határozott idejű szerződéseket kötni a munkavállalóval, hanem egy idő után határozatlanná kell változtatni azt. Ez a munka biztonságát és az esélyteremtést szolgálja. A másik, ami talán sokkal nagyobb változást hoz a magyar gyakorlatba: az apaszabadság, a szülői szabadság, a gondozási szabadság.
Mi egy hete láttuk először, az érdekegyeztető fórumon múlt csütörtökön volt napirenden, persze úgy, hogy előtte harminc órával kaptuk meg magát a törvényjavaslatot. Ez is jellemző a szociális párbeszédre, hogy nesztek itt van délután négykor és holnapután meg már el is mondhatjátok róla a véleményeteket. És ez volt a társadalmi egyeztetés.
– Máshol is ilyen sokáig tartott a ratifikálási folyamat?
– Erről az irányelvről én, mint a Szakszervezeti Szövetség nőtagozat vezetője, 2019-ben Litvániában értesültem, azon a nyáron fogadta el az Európai Unió. És képzelje, Litvániában 2019 szeptemberében már ratifikálták is! Én akkor ott agyvérzést kaptam. Azt mondtam, hogy ilyen nincs, hogy elmentem keletre, és nyugatabbat találtam. Attól kezdve napi rendszerességgel követeltük, még kampányt is indítottunk, hogy itthon is vegyék napirendre. Még utcán is kampányoltunk. Magam Zalaegerszegen, Kanizsán, Budapesten, a Déli pályaudvarnál. Téli novemberben, hidegben próbáltuk az embereknek elmagyarázni, hogy ez miért fontos.
– Eddig nem is volt például apaszabadság Magyarországon?
– De, öt nap, a Medgyessy-kormány, vezette be.
– Ez húsz éve volt.
- Igen. Húsz éve akkor szintén Vilniusban voltam. A vacsoránál mondtam, hogy nekünk van egy új intézményünk, és ezt a mostani kormány vezette be, apaszabadság.
Vagyis a letteknél már akkor 10 nap volt, a litvánok az uniós jogszabály megjelenése után két hónappal már ratifikálták, Magyarország pedig három éven keresztül nem volt képes még csak napirendre sem tűzni. Az a kormányzat, amelyik azt hirdeti magáról, hogy családbarát, hogy fontos neki, hogy gyermekek szülessenek. Az Érdekegyeztető Tanácson azt kérdeztem némi szarkazmussal, hogy önök biztosan beszéltek a főnökükkel, egyeztettek erről? Mert félek, hogy úgy járnak majd, mint a meteorológusok. Ugyanis az, amit önök letettek elénk, az nincs azzal szinkronban, amit a magyar miniszterelnök minden egyes megszólalásában képvisel.
Azt gondolják, úgy kell a 10 napot törvénybe iktatni, hogy az első 5 napot úgy hagyják, ahogy a Medgyessy-kormány megalkotta, tehát arra az 5 napra jár a teljes munkabér, teljes ellátás, járulékkal együtt, úgy, hogy ha a munkáltató kifizeti, visszaigényelheti a kincstárból az utolsó forintig. Tehát nullszaldós a munkáltató részéről.
– Akkor hogyan térhetnek el ettől?
– A minisztérium úgy gondolja, hogy a 10 napot össze kell adni, és el kell átlagolni, és az pont 70%. De tovább megyek. Az érdekegyeztetőn szóvá tettem a késlekedést is, hiszen három éve minden megszületett kisgyerektől elvettünk 5 nap apaszabadságot. Ha akkor ott rögtön elkezdünk ezen dolgozni, ez nem történik meg. Egy uniós irányelv nem úgy születik, hogy péntekről szombatra virradóra, mint Magyarországon az Országgyűlésben a törvények, hanem ezt éveken keresztül egyeztették. A magyar szakértők is ott ültek. A kormány képviselői is ott ültek.
– Tehát felkészülhettek volna a ratifikációra.
– Mint ahogy a Litvánia felkészült rá, mi is megtehettünk volna. Ráadásul, mint kiderült, Ausztria, Németország 30 napot iktatott be, és általában is így ratifikálják máshol az irányelvet. Szégyen, hogy mi a minimumot vállaljuk, és a minimumot is ilyen gyalázatos szabályozások közepette. A VOSZ alelnöke egyenesen azt mondta, egyetért azzal a szakszervezeti véleménnyel, hogy a jelenleg szabályozás mellett az apaszabadságban elérhető plusz 5 napot senki nem választja majd.
Na, de akkor családbarátok vagyunk vagy sem? Fontosak nekünk, hogy megszülessenek a gyermekek? Fontos nekünk a család kohéziója? Miközben a kampány során meghívtam nagyon jobboldali apaszervezeteket, és még ők is ugyanúgy elmondták, hogy köszönik szépen, de elegük van abból az apáknak, hogy bankszámlává vagy bankkártyává változnak, mert gyakorlatilag a gyereküket nem látják. Kora hajnalban elmennek, későn, mikor hazaérnek, a gyerekek már alszanak. Két-három munkát vállalnak azért, hogy a családnak a szükségleteit fedezni tudják. Tehát kimaradnak a gyerekeik életéből. Nem apaként vannak jelen, csak mint egy automata, amiből a pénzt kiveszik.
– Ha mindössze 30 órájuk volt az egyeztetésre felkészülni, miért nem álltak fel azonnal?
– Hát ez mindig nagy kérdés. Ez a szakszervezet örök dilemmája. De ha mi akkor felállunk, nem mondhattam volna el azt például, hogy a tervezet még el is venne a már most járó napokból, ami már mindennek a teteje. Ugyanis korábban már beleírták a munka törvénykönyvébe, hogy iker gyerekek esetén 7 munkanap jár. Viszont az előterjesztés nulladik verziójában ez sem volt benne. Úgy került vissza, hogy felhívtam rá a figyelmet. Elmondtam a véleményemet arról is, hogy az eddigiekhez képest a mostani javaslat szerint az apaszabadságot rosszabb feltételekkel lehet majd kivenni. Mert csak két részletben lehet kivenni. Eddig nem volt ilyen szabály. Az volt a gyakorlat, hogy egy napot kivettek akkor, amikor megszületett a gyerek, rögtön közvetlenül a születésekor, aztán a többi négy napot akkor, amikor a babát hazaadták a kórházból. Hiszen addig, amíg bent vannak, minek legyen otthon az apuka.
Az uniós irányelv szerint lehetőséget kell adni az apának, hogy akár már a szülés előtt is igénybevegye, tehát a szülés kiírt dátuma előtt egy nappal például, hogy ne érje váratlanul őket a szülés. Ez a magyar szabályozásban nem szerepel. De van ennél botrányosabb. Itt van a szülői szabadság, ami szintén ebben az irányelvben szerepel.
Az időtartam az egy dolog, viszont az édesanya igénybe se tudja venni, mert Magyarországon a gyerekellátási időtartam eleve három év, akkor egyébként a 44 napot mikor veszi ki? Tehát az egyik szülőt - jellemzően a nőt - kizártuk belőle. És még nincs vége.
És ebből még köteles levonni bizonyos tételeket. Azt mondtam ott az egyeztetésen, hogy ez most komoly? Önök lemodellezték ezt a dolgot? Mert amit oda beírtak a törvényjavaslatba, hogyha azt levonják belőle, akkor tulajdonképpen be kell hozni a múlt hónapban hazavitt fizetést! Másfél millió embert foglalkoztatunk minimálbérrel Magyarországon.
– Mennyibe kerülne az állami költségvetésnek ez a javaslat?
– Ilyeneket nem tudnak. Képzelje el, az a gyalázat esett meg, hogy hoztak oda projektort is. Tehát amikor van másfél óránk erre a dologra, fél órát még vetítenek. Az államtitkár meg nyolcszor köszönte meg a munkatársaiknak ezt a remek munkát. Eltöltött egy fél órát ezzel, majd kivetítettek egy olyan számot, ami azt hivatott alátámasztani, tulajdonképpen ezt nem is veszik igénybe a kispapák. Én ettől úgy fölháborodtam, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ki ne mondjam ott a plénum előtt, hogy van képük egy ilyet idehozni! Ugyanis az a helyzet, ők abból az adatból dolgoznak, hogy a kincstártól hányan munkáltató igényelte vissza a kiadásait. Azt mondtam, hogy már ne is haragudjanak, de ez nem így van. Ugyanis van olyan munkáltató, ahol csak egy igénylő van, ott nem fognak ezzel időt tölteni, és vannak a kisvállalkozások, ahol szintén nincs kapacitás ilyeneket jelenteni.
– Az apaszabadságon és a szülői szabadságon kívül még számos dolgot máshogy szabályoznának ezentúl. Azok rendben vannak?
– Dehogy. Miért kerül be például 2022-ben, a Munka Törvénykönyve módosítási javaslatába, hogy bankszámlára utaljuk a fizetést, de külön megállapodás alapján készpénzben is fizethető? Úgy fogalmaztam a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi ülésén, hogy amikor már az okosóránkkal, a telefonunkkal, a fülünkbe szerelt chippel, meg a Jóisten tudja, milyen módon használhatjuk a bankszámlánkat fizetésre, akkor mi indokolja ezt?
Tehát fog fizetni a munkáltató egy bankszámlára egy összeget, majd fog fizetni külön megállapodás szerint zsebbe. A bankszámlára fizetett összeg az örökké kimutatható. De egy nyugdíjazásnál, vagy egy nyugdíjellátásnál, ha azt mondom, külön megállapodással még volt kifizetés, azt ki hiszi majd el? Külön megállapodással? Nem is volt ilyen külön megállapodás! Semmi nyoma nem marad.
