Ezért emlékszünk másképp az álmainkra: nem mindegy, melyik álomszakaszban ébredünk
Néhány évtizeddel ezelőtt még úgy tudtuk, hogy csak REM (gyors szemmozgásos) alvásszakaszban álmodunk, a legutóbbi kutatások viszont azt mutatják, hogy más álomszakaszból ébredő emberek is emlékeznek álmokra.
A kétféle álom különbözőségét próbálják mindmáig megfejteni a neurobiológusok. Egy új kutatás szerint az álmok minősége és összetettsége az egyes álomszakaszok függvénye – írja a ScieneAlert
Amikor a páciensek az REM-alvásból ébrednek, gyakran számolnak be történetté összeálló, érzelmekkel teli álmokról. Ezzel ellentétben, az NREM-szakaszból felébredők kevésbé emlékeznek álmaikra, és azok inkább gondolatok körül forognak. Ezek a megállapítások azonban szubjektív beszámolókon alapulnak. Az REM-álmokat általában hosszabban mesélik el, de ha korlátozzák a beszámoló terjedelmét, akkor a részletességük közti különbség erősen csökken.
Most brazil kutatók egy olyan nagy sebességű elemző eszközt fejlesztettek ki, amely ezeket a beszámolókat át tudja ültetni egy objektívebb grafikai formába, kiszűrve a nyelvi és hosszúsági túlzásokat. Sidarta Ribeiro, a São Paulo-i egyetem neurobiológusa szerint az elemzési folyamat automatizálásával első ízben tudták kimutatni a kétféle álom közti szerkezeti különbséget.
A hagyományos módszerrel ellentétben, amely a szavak jelentését elemezte, ez a nem-szemantikai grafikon-elemzés az elmondottak hangulatára irányítja a figyelmet. Húsz, az alvás különböző szakaszában felébresztett résztevő 133 álombeszámolójának a szerkezeti felépítését vizsgálták meg. Így derült ki, hogy az REM-alvásszakasz álmai sokkal összetettebbek és sokkal több bennük az egymással kapcsolatban álló információ, mint az NREM-szakaszbeliekben. És ez független volt attól, hogy milyen hosszú volt a beszámoló.
Bár azt sejtjük, az NREM-alvásszakasznak van valamilyen helyreállító funkciója, még mindig nem vagyunk biztosak abban, hogy mire szolgál az REM-szakasz. Ha valóban más minőségűek ezek az álmok, mint ahogy e kutatás sugallja, akkor elképzelhető, hogy a kétféle álmot különböző alapmechanizmusok irányítják, amelyeknek eltérő a szerepe biológiai működésünkben.
Az alváskutatásoknak azonban vannak korlátai. Például az, hogy az egyes alvásszakaszok elemzése végett az éjszaka folyamán többször felébresztik az önkéntes résztvevőket, és önmagában kihathat az alvásminőségükre. Az álmokra való emlékezést befolyásolhatja a félálom-állapot is.
A tanulmány szerzői szerint előfordulhatnak összetett álomnarratívák az NREM-szakaszban is, de igazából az REM-szakasz fiziológiája, az erős agykéreg-aktivitás és izom-elernyedés alkalmasabb arra, hogy interaktív narratívák megszakítás nélkül peregjenek le.
A kutatás megerősített más közelmúltbeli objektív álomméréseket is. Egy szintén 2020-ban közzétett tanulmányban egy algoritmus rostált át 24 ezer álmot és több olyan „statisztikai mutatót” talált, amely megerősíti azt a feltételezését, hogy álmaink mindennapi életünk folytatásai.
