A kávé útja a csészédig
Az igazi ínyenceken kívül csak kevesen ismerik az összes lépést, ami a csészénkben gőzölgő italhoz vezet. Ha többet szeretnél tudni róla, akkor a legjobb helyen jársz, most ugyanis azt fogjuk részletesebben megnézni, hogy honnan is indul, és milyen utat jár be a kávé, amíg megérkezik hozzánk.
A magok ültetése árnyékolt faiskolákban történik, ahol a gyakori öntözés mellett arra is kell figyelni, hogy a magok védettek maradjanak a nap sugaraitól mindaddig, amíg elég erősek lesznek ahhoz, hogy kikerüljenek a faiskolából. A kiültetésükre az esős évszakban kerül sor, ezt követően pedig fajtától függően akár 3-4 évig is eltelik, amíg gyümölcsöt hoznak. Ez a kávécseresznye, amelynek színéből állapítható meg, hogy készen áll-e a betakarításra, ilyenkor ugyanis mélyvörös színt vesz fel.
A gyümölcs feldolgozásának két elterjedt módszere van: a nedves módszer első lépéseként eltávolítják a cseresznyék húsát, majd a megmaradó kávébabokat vízbe helyezik, ahol a nehezebb, érett babok lesüllyednek. Az így elkülönített, további feldolgozásra megfelelő kávébabokat 12-48 órán át áztatják, hogy minden fölösleges réteg lekerüljön róluk, majd átmossák őket, és ezután lesznek szárításra készek. A másik eljárás a száraz módszer névre hallgat, és olyan helyeken terjedt el inkább, ahol korlátozott a rendelkezésre álló víz. Ennek során több héten át, napon, folyamatosan forgatva száradnak a cseresznyék addig, amíg azok nedvességtartalma 11%-ra csökken.
A következő lépés a szárítás, amelyre csak akkor van szükség, ha az előző lépésben a nedves módszert alkalmazták, ilyenkor szintén a 11%-os nedvességtartalom a cél, amelyet napon, vagy gépi szárítással is el lehet érni. Szintén a nedves módszer esetén fontos lépés a pergamenréteg hántológéppel történő eltávolítása, amelyet egy opcionális lépés, a polírozás követ. Ennek során a héjazás után megmaradt vékony réteget távolítják el gépi megoldással. Ezután következik a babok osztályozása és válogatása, ahol a méret és a súly mellett a szín is nagy hangsúlyt kap. A rostán fennakadt hibás babokat eltávolítják, majd az átválogatott és megfelelő minőségűnek ítélt, ekkor még zöld babok csomagolás után a kávépörkölő üzemekbe kerülnek.
A babok a pörkölés során, a magas hő hatására érik el azt a jellegzetes, barna színt, amit mindannyian ismerünk, illetve ez az a lépés, aminek hatására a babszemek belsejében illatos koffein és olaj képződik. A pörkölés lehet világos, közepes és sötét is: a világos pörkölésű kávék jellemzője az alacsony testesség és savasság, illetve ez az a módszer, ami a leginkább meghagyja a kávé saját jellegzetességeit. A közepes pörkölés során még megmaradnak a fajtajellegek, azonban a karamellizálódott cukrok édessége már kissé elnyomja a savasságot, míg a sötét pörkölés eredményeként jön létre a legtestesebb ízvilág.
Ebben a formában már kereskedelmi forgalomban is elterjedt a kávék értékesítése, ilyenkor a vásárlók maguk választhatják ki, hogy milyen őrlésű kávéból készítik az italukat, míg az őrölt kávék esetén aszerint választják meg az őrlés finomságát, hogy milyen kávé készül majd az őrleményből. A Tchibo weboldalán számos kávédaráló közül választhatunk, amelyeken mi magunk állíthatjuk be az őrlési fokozatot aszerint, hogy milyen kávét szeretnénk készíteni, és milyen módszerrel. Emellett arra vonatkozó információkat is találunk, hogy milyen kávéfőző esetén milyen őrlési finomsággal érhetjük el a legízletesebb végeredményt!
